Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-13 / 10. szám

Bulgárföldi LSE Az elsí lakótelepi Lapunk január 7-i számá­ban vitaindító cikket közöl­tünk a lakótelepi sportegye­sületek ügyében, s másnap már reagáltak is rá. Még­hozzá nem várt módon. Mitró Ferenc a bulgárföldi lakótelepről ugyanis telefo­non bejelentette: ők néhá- nyan már el is határozták sportegyesületük, a Bulgár­földi Lakótelepi SE megala­kítását. A vitához tehát nem hozzászólni akart, amit azon­ban önmagukról elmondott, felér egy igen értékes véle­ménnyel, megjegyzéssel. A«atőr alapon A mintegy háromezer la­kosú Bulgárföldön többen „összeálltak”, s szeretnének egy szigorúan amatőr lakó­telepi sportegyesületet szer­vezni, teljesen társadalmi alapon működő vezetéssel. Kapóra jött a Déli Hírlap vitaindító cikke — mondták —, hiszen lökést adott kez­deményezésüknek. Ök tulaj­donképpen az év elején már létre is hozták sportegyesü- letüte magját. Szeretnék, ha komolyan vennék őket, s támogatnák kezdeményezé­süket. Örömmel nyugtázták, hogy elképzeléseik találkoz­nak azzal, amit az OTSH elnöke ez évre szóló irány­elveiben szorgalmaz! (Azóta már közvetítettünk, és az elmúlt szombaton at leendő BLSE képviselői már találkoztak is Kecskeméti Istvánnal, a városi sportfel­ügyelőség vezetőjével az in­dulás kérdéseinek megbeszé­lésére*) Körtéréi minden lakóhoz Mitró Ferenc elmondotta azt is, hogy nagyon örülné­nek, ha más lakótelepeken is alakulnának ilyen sport­egyesületek, hiszen a távo­labbi jövőben különösen ösz- tönzőek lehetnének olyan versenyek, amelyeket az ilyen egyesületek a lakótele­pek között rendeznének. Kért bennünket, hogy a Déli Hírlap publikálja ezeket az eseményeket, s működjék közre azok díjainak biztosi­un „falószalagon 1! New Yorkban Muhammod Ali és a belga Jean-Pierre Coop- man aláírta azt a szerződést, melynek értelmében megmérkőz­nek február 20-án, a 12 ezer nézőt befogadó Puerto Rico-i Roberto Clemence arénában. A világbajnok az összecsapásért 1,1 millió, míg Coopman 75 ezer dollárt kap. Ali legutóbbi sajtóértekezletén több újságíró feltette a kér­dést: „Miért az ismeretlen belga öklöző ellen mérkőzik?” — Én mindenkinek lehetőséget adok, hogy elvegye tőlem a vi­lágbajnoki címet — felelte Ali —, ha tudja! Kevesen vannak, akik bátrak és élnek is ezzel a le­hetőséggel. Coopman ilyen fiú, hát ezért mérkőzünk. A „nagyszájú” egyébként hi­vatalosan bejelentette, hogy márciusban a kaliforniai Henry Clark, majd július elején Phila­delphiában az ugyancsak ame­rikai Ken Norton ellen lép szo- vftóba. tásában. A lakótelepi sport­egyesületek feladata termé­szetesen elsősorban „belülre” vonatkozik, a jövőben azon­ban valóban elképzelhető egy-egy ilyen versenysorozat megszervezése. (Lapunk ter­mészetesen szívesen vállal­kozik a kérés teljesítésére!) A BLSE alakulásának, tag­jai toborzásának szorgalma­zása érdekében már egy kör­levél-tervezet is született, amelyet szeretnének minden lakóhoz eljuttatni. Abban leírják elképzeléseiket, ter­veiket. A DVTK-val szeretnének kapcsolatot teremteni Ügy gondoltuk, azzal is se­gítünk, ha a burgálföldiek tájékoztatása végett idézünk a tervezetből. Az alapvető cél, a BLSE alakulása már ismert. (A kezdeti- lelkese­dések alapján nagyon sok jelentkezőre számítanak!) A továbbiakban leírják, hogy a lakók sportolását szervezett keretek között, megfelelő helyen szeretnék lehetővé tenni. A szülőket, gyerekeket, azaz a családo­kat várják az egyesület tag­jai sorába. Mivel a legkö­zelebb van, a DVTK-val kí­vánnak kapcsolatot terem­teni a létesítmények hasz­nálata ügyében. Kispályás labdarúgás, atlétika, termé­szetjárás, asztalitenisz szere­pel most a javasolt sport­ágaik között — természetesen nemenként és korcsoporton­ként szervezve. A bu lgárföidiek gyakorla­tilag nyitott kapuikat dön­gettek tehát, s lehet, hogy az övék lesz az első miskolci lakótelepi sportegyesület... Egyébként: kezdeményezé­sükről már az OTSH tömeg­sport osztálya is értesült, s remélik, hogy az öt buda­pesti, a két szombathelyi és a győri után a bulgárföldi egyesület lesz a következő az egyre terebélyesedő akció­ban! HORVÁTH KÁLMÁN Továbbra is kérjük kedves olvasóinkat —, miként tet­tük január 7-i számunkban is —, írják meg véleményü­ket: milyen legyen, hogyan működjék egy lakótelepi sportegyesület ? A munkahelyén kiváló dolgozó Jelesen vizsgázott az olimpikon Rövidke hírben közöltük már, hogy tavaly hazánk fu­tóvadlövői között Szabó Gyu­la, az MHSZ miskolci erdész lövészklubjának tagja lett az év legjobbja. Ez önmagában is nagyszerű eredmény, ám ő 1973 óta — tehát harmadszor — birtokolja sportága meg­tisztelő címét. A 26. évét nemrég betöl­tött fiatalember, két kisgyer­mek édesapja, példás élet­módjának, intenzív edzései­nek és nem utolsósorban an­nak köszönheti, évek óta tar­tó kitűnő szereplését, hogy munkahelye, a Borsodi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság vezetői, valamint a köz­vetlen munkatársai — a LÁEV dolgozói — megadják neki a lehetőséget a verse­nyekre való alapos felkészü­léshez. S ő sohasem élt vissza a belé helyezett bizalommal, nem vindikált magának kü­lönleges jogokat azért, mert számtalanszor öregbítette nemcsak szűkebb pátriája, hanem az egész ország futó­vadlövőinek jó hírét. A müncheni olimpián, 1972-ben, a kétnapos viada­lon, amikor is naponta há­romszor tíz lövést kellett le­adnia, első napi eredményei alapján úgy látszott, közel kerül a dobogóhoz, ám el­romlott a fegyvere, s a szo­katlan újjal másnap már ter­mészetesen „halványabbra” sikerültek a lövései. A hat­van lövései 545 köregységet ért el, 24-gyel kevesebbet, mint az olimpiai bajnokságot megnyert szovjet L. Zselez- nyak, s így a sorrendben a 13. lett. A világ legjobbjainak mérkőzésén ilyen helyezést elérni sem kis dolog, főleg, hogy nem várt nehézséggel is meg kellett küzdenie. A következő három év mindegyikében aztán — stí­lusosan szólva — „ráduplá­zott” Szabó Gyula: valahány­szor megnyerte a magyar baj­nokságot, s elnyerte az emlí­tett címet. Az elmúlt évben egyébként a Wiesbadenben megrendezett nemzetközi ver­senyen pontosan az olimpiai bajnokéval azonos köregység­gel országos csúcsot is lőtt! Versenyeinek szüneteiben sem ült a babérain. Munka­helyi vezetői szerint évek óta példamutató kötelességtudat­tal végzi kenyérkereső mun­káját, — s 1974-ben levelező úton szép eredménnyel elvé­gezte az egri erdészeti szak- középiskolát is. Az ehhez szükséges gyakorlati munkája után az iskolában nemrég je­les eredménnyel minősítő vizsgát tett, s megkapta az erdésztechnikusi oklevelet. Mindezek alapján az erdő- gazdaság pártbizottsága ja­vaslatára Csermely László vezérigazgató a napokban át­nyújtotta neki a Kiváló Dol­gozó kitüntetést. A szűk kö­rű házi ünnepségen nyugál­lományba vonulókat is bú­csúztattak, akik szintén sok sikert kívántak neki az élet­ben, s mint olimpiai keret­tagnak, természetesen Mont­realban is. A jót kívánókhoz mi is csatlakozunk. **:•-#* T. L Jacht, cementből A Morvaországban élő két Páty fivér — Jan és Petr — Csehszlovákiában ismert és lel­kes propagandistája a tengeri utazásnak .Méghozzá a saját ha­jójukon szeretik a tengereket járni. A 8 méter hosszú „Pasát” elnevezésű jachtjukkal már kö­rülhajózták Európát. A közelmúltban egy 15 és fél méter hosszú vitorlás építését kezdték el — ferrocementből. Az ötletet a „Katyera. i Jachti” cí­mű szovjet folyóiratból vették, amelyből első ízben értesültek az Az MHSZ Borsod megyei Gépjárművezető-képző Iskola nem hivatásos ní-vezei 1976. január 15-én, február 12-én, március 4-én és március 8-án. Jelentkezés folyamatos, naponta 8-16 óráig. Miskolc, Rákóczi u. 12. szóm fszt. 4-es szoba. MHSZ Járási Vezetőség Sátoraljaújhely, Kossuth u. 2. MHSZ Járási Vezetőség Szerencs, Hunyadi-köz 4. MHSZ Járási Vezetőség Mezőkövesd, Marx K. u. 3. MHSZ Járási Vezetőség Encs, Rákóczi u. 16. MHSZ Járási Vezetőség Edelény MHSZ Járási Vezetőség Mezöcsát MHSZ Városi Vezetőség Kazincbarcika MHSZ Városi Vezetőség Leninváros MHSZ Városi Vezetőség Ózd, Vörös Hadsereg u. 2. sz. A fenti helyeken hivatásos személy-teher tanfolyamra is lehet jelentkezni. új hajóépítő anyagról. Ez az anyag néhány százalékkal köny- nyebD hajót ad, mintha fából és vasból készülne, szilárdsága ugyanakkor felülmúlja amazét. A következő évben Jan és Petr befejezi új hajójának épí­tését, ellátja motorral és vitor­lákkal, berendezi a négy kabir.t, a konyhát és a fürdőszobát, amelyhez még egy kis szauna is tartozik. Terveik szerint a hajó­val 1977-hen indulnak el első Európa körüli útjukra. Ha a két fivér tervei valóra válnak, akkor 1978-ban már vi- lágkörüli útra indul az új jacht, méghozzá az összes szocialista országot képviselő amatőr hajó­sokkal és búvárokkal a fedélze­tén. A „Barátság 1978” elneve­zésű expedíció így kíván hozzá­járulni a „Sporttal a békéért és a nemzetközi barátságért” jelszó megvalósításához. apróhirdetés állót Fiatalok Figyelem! Ipari ta­nulókat felveszünk szövő szak­mára Jelentkezhet minden 14. életévét betöltött 8 általános is­kolai végzettséggel rendelkező fiatal. Juttatások: kezdő tanuló­bér 350 Ft, amely a tanulmányi eredménytől függően emelked­het. Társadalmi ösztöndíj havi 250 Ft. Utazási költség 50 Ft. Az első 6 hónapban összesen 650 Ft-ot kapnak. Ingyen tankönyv, munkaruha és iskolaköpeny. El­helyezés díjmentesen, a most épülő új kollégiumban. (XIV. ker.-ben.) A kollégiumban in­gyenes ellátást biztosítunk. Fel- szabadulás után a kereseti lehe­tőség havi 2200—2600 Ft. Begya­korlott szakmunkásaink 3000 Ft-ot kereshetnek. Jelentkezni lehet szombat kivételével bár­mely munkanapon 8—3 óráig, személyesen. Levélre részletes tájékoztatást küldünk. A gyár címe: PATEX ANGYALFÖLDI SZÖVŐGYÁR. Személyzeti osz­tály. 1135. XIII., Fáy u. 81—83. IMindenféle Felépítik a „nyelvzavar1 forrását A bibliai nevezetességű Bábel tornyát — amelynek csupán a romjai maradtak fenn — iraki régészek tervei alapján felépítik. A majdnem száz méter magasságú torony egyéb­ként 91 méter oldalszélességü négyzeten épült, hétemeletes volt, s mint a „nyelvzavar” forrása, évszázadokon át foglal­koztatta a művészek és írók képzeletét. Most, ha a régi kövek felhasználásával helyreállítják, idegenforgalmi neve­zetesség lesz. Kutyasétáltató gépezet Jim Robinson ausztráliai ezermesternek sikerült meg­oldania a problémát: a ku­tyák sétál tatását esős, na­gyon hideg időben. Valójá­ban Kolumbusz tojása az egész. Lényegében egy futó­szőnyegből áll a szerkezet, amely a kutyák lába alatt mozogva az állatokat sétára vagy futásra kényszeríti. A gépezet négy sebességre állítható és kétféle kivitel­ben készül: „szimpla” egy kutyának és „dupla”, amely - lyel egyszerre két kutyát is meg lehet járatni. Hogyan csókoltak az ókori görögök? Nem valószíitű, hogy az ókori görö­gök ne ismerték vol­na a csókot. Noha a görög nyelvben ere­detileg nem volt szó a csók kifejezésére, a görög irodalom — legalábbis Aiszkhü- losz óta (i. e. V. szá­zad) — ügy említi, mint heves érzelmek kifejezőjét, a barát­ság, a hála, a sze­retet jelképét, a hó­dolat gesztusát, az üdvözlés vagy a bú­csú jelét. A klasszikus kor­ban a görögök — így Szókratész és Platon is — hasonló elképzeléssel kap­csolták össze a száj- csókot, mint egyes északi-sarki vagy óceáni népek az orr összedörgölését: ab­ban a hitben éltek, hogy a lehelettel a lélek is átszáll a má­sikba. Az erotikus csók csak a realisztikus görög, majd később római komédiákkal (Arisztophanész, Plautusz) vonult be az irodalomba, mert az erotika már an­nak idején is elkép­zelhetetlen volt a szerelmi csók nélkül. A görögök és a ró­maiak azonban nemcsak a szerelem hevében csókoltak. Alkalomban nem volt hiány: üdvözlés- és búcsúképpen férfiak is szájon csókolták egymást az utcán, jóllehet kellő tar­tózkodással, a rab­szolgák egymással való szolidaritásukat fejezték ki a csók­kal, politikusok és hadvezérek hivata­los üdvözlési módja az arcra adott csók volt. A homlokra, a ko­ponyára, a szemre vagy a mellkasra adott csók a tiszte­let kifejezésének számított. A gyere­keket a felnőttek üd­vözléskor gyengéden szájon csókolták, oly módon, hogy fülük­nél fogva magukhoz vonták őket. A kéz-, térd- és lábcsók a tiszteletteljes alázat (perzsa szokás) jele volt, de olykor a szerelmes férfi is így ostromolta imádott- ját. Az érzelmek kife­jezésére, adott eset­ben, tárgyakat illet­tek csókkal. Fiatal férfiak például sze­relmesük küszöbére, ajtajára, ruhájára, vagy levelére lehel­tek csókot, a harco­sok pedig pajzsukra. A haldoklók száját is csókkal zárták le, abban a hitben, hogy felfogják utolsó le- heletüket, A saját kézre adott csók a vallási tisztelet meg­nyilvánulása volt, szentélyek vagy templomok előtt el­haladva. Bajorország egyes vidékein még ma is szokás. A hétköznapi élet­ben később a csók­váltás mindennapi szokássá degradáló­dott. Martialis, ró­mai epigrammaköltő és szatirikus, az ut­cán és mindenütt el­terjedt semmitmon­dó csőkolózás ter­hességéről panaszko­dott. A rómaiak azonban inkább Ovi- diusszal, a költővel tartottak, aki azt vallotta, hogy aki megelégszik a csók­kal, az nem is ér­demes erre a kegy­re. A legszebb s|c A hatéves Shona Glover nyerte meg Londonban az Im­perial szállóban megrendezett gyermek-szépségversenyt. Győzelme után hozzáfogott jutalma, a jókora adag habos sütemény elfogyasztásához. Narkózis akupunktúrával- Az NSZK egyes klinikáin szinte már rutineljárásnak számít az akupunktúra-nar­kózis, rövid ideig- tartó hagyo­mányos altatással kombinál­va. A müncheni szívklinika Orvospublicisztikai Munka­körének tájékoztatóján Josef Richter altatóorvos bejelen­tette, hogy egyedül a mün­cheni klinikán 350 műtétet hajtottak végre az elmúlt másfél év alatt az említett kombinált eljárással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom