Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-07 / 5. szám
Beszéljük meg-, miskolciak! Lakótelepi sporteg y esületek et? Amikor már mindenki érzi, hogy egy bizonyos dologra, szervezetre vagy éppen intézményre szükség van, elöbb-utóbb felmerül a kérdés: hogyan valósítsuk meg, hogyan fogjunk hozzá? A válasz attól függ, hogy az elképzelt új dolognak volt-e valamilyen előzménye, illetve elődje. Ha igen, akkor nem nehéz a válaszadás, de ha nem, akkor leginkább csak a kísérletezésre való biztatás hangzik el. KÍSÉRLETEZNI KELL! Ezek a gondolatok határozzák meg, hogyan kell hozzányúlni azon ötlethez, illetve javaslathoz, amely a többi között az OTSH 1976. évi irányelveiben szerepel. Az elsiő rész második bekezdésének F) pontja így szól: „A lakosság testnevelésének, sportolásának elősegítése érdekében a városokban —, ahol a feltételek adottak — segítsék elő a lakóterületi sportegyesületek létrehozását és működését”. A városi tanács elnökével folytatott és a január 2-i cikkünkben ismertetett beszélgetésünk is utal erre a javaslatra, s mint kiderült: a tanácselnökök országos értekezletén is csak annyit mondtak, hogy kialakult szisztéma nincs, kísérletezni kell. A javaslat megvalósíthatóságának kapcsán természetesen elsősorban az alapkérdés vetődik fel: miből? Nehéz lenne ugyanis elképzelni, hogy létrehozható egy szabályos sportegyesület pénz nélkül. Még akkor is, ha ennek az egyesületnek csupán az ott lakók tömegsportjának szervezése és feltételeinek biztosítása volna a feladata. Cikkünk feleimében vitát javasolunk a sportot kedvelő miskolciaknak és mindazoknak, akik már érzik, hogy a testmozgásra egészségügyi okokból is szükség van. Szeretnénk, ha minél többen írnák meg véleményüket a lakótelepi sportegyesületek létesítésének gondolatáról, válaszolnának az ezzel kapcsolatosan felmerülő kérdésekre. Az eftő kérdés máris elhangzott: miből? Ha Kecskeméti István városi sportfelügyelő a létesítés kritériumaként nem említette volna, hogy az ilyen egyesületnek is kell munkaterv és költségvetés, azt is szívesen megkérdeztük volna, hogy valóban szükség van-e a pénzre. Miért? Erre már a ,.hol?”-nál adjuk meg a választ. KÜLftNtfSFBB ANVAGI TÁMOGATÁS NÉLKÜL IS!? Hol működjék ez a .sportegyesület? Természetesen azokon a pályákon, amelyeket a lakótelepen már meg is építettek, illetve a közeljövőben megépíthetnek. Ha pedig a már meglévő létesítményekre tervezik az egyesületet, nem is biztos, hogy különösebb anyagi támogatásra van szüksége, hiszen az ilyen pályák karbantartását a tanács illetékes szervei végzik, s az oda szükséges felszerelésről a sportfelügyélőség tudna gondoskodni. Ettől függetlenül részletes válaszokat kérünk a „hol?” kérdésre is. Hogyan ? Azaz: hogyan működj ék ? Elképzelhető, hogy a létesülő egyesületek patronálását a kerületi tanácsi hivatalok, illetve a hozzájuk tartozó lakóbizottságok, valamint a Hazafias Népfront több mint száz bizottsága végezhetné — azon aktívái közreműködésével, akik nemcsak szeretik, hanem értik is a sportot. így is fennáll azonban, az a kérdés, hogy kik készítsék azt a bizonyos munkatervet, kik kezeljék az egyesület felszerelését, kik szervezzék a versenyeket. Mit? Azaz: mit sportoljanak, milyen sportot űzzenek ezekben az egyesületekben ? Az erre a kérdésre adandó válaszokat természetesen a pályaadottságok korlátok közé szorítják, de elképzelhető, hogy az ilyen egyesület kilép lakótelepi keretei közül. Például akkor, ha a természetjárást is felveszi foglalatosságai közé. S akkor is, ha igénybe kívánja venni (erre ugyanis van lehetőség) a Miskolcon működő sportegyesületek létesítményeit, vagy például a meglevő és majdan létesítendő uszodákat. AMIHEZ MEGVAN A FELSZERELÉS Véleményünk szerint a legsürgősebben végrehajtandó lépés, hogy a már meglevő sportlétesítményeken tollaslabdapályákat „építsenek”, hiszen ehhez a játékhoz már csaknem minden családban megvan a szükséges felszerelés. Igaz, hogy mint versenysport a tollaslabda tornatermi játék, de enyhe szélben nehezebb műanyaglabdákkal, amatőr alapon nyugodtan űzhető a szabadban is. Ez a sportág pedig mindegyik lakótelepi sportegyesület működésének alapja lehetne, hiszen a már meglevő felszerelés mellé igen könnyű pályát keríteni. (Ha erre igény van, szerkesztőségünk a vita keretében szívesen vállalkozik arra is, hogy közzétegye a tol- laslabdázáshoz, de más tömegsportjátékok űzéséhez is alkalmas pályák rajzait, adatait. Ezek most is rendelkezésünkre állnak). Négy lényeges kérdésre várunk tehát választ olvasóinktól, nyílt vitánk keretében, melynek minden hozzászólását lapunkban is köz- zétesszük. Csupán arra kérjük olvasóinkat, hogy véleményüket tömören, legfel- iebb 50 géoelt sorban közöljék. Címünk: Déli Hírlap snortrovata, Miskolc I., Postaik ?9. Beszéljük meg. miskolciak! Várjuk leveleiket. HORVATH KALMAN Tornázó apróságok. (Szabó István felvétele) Fémszerkezetű magtárak Testkultúra és versenysport A technika jóvoltából egyre gyakrabban lehetünk „jelen” egy-egy nagy Világversenyen. Kényelmesen leülünk fotelünkbe és végignézzük a földrészek valamelyik városában zajló eseményeket. Hány és hány alkalommal csodáljuk a sportolók bravúros teljesítményeit, hány és hány kiváló élsportolót választunk példaképül magunknak. S időnként mi is rajthoz állunk... Hazánkban az utóbbi években egyre gyakrabban rendeznek munkahelyi versenyeket a különböző sportágakban. Ezek közül talán legnépszerűbb a kispályás labdarúgás, de számos híve van az atlétikai, az asztalitenisz-, a röp- és kézilabda-mérkőzéseknek. Ezeken a viadalokon ma már egyre többen vesznek részt azok, akik rájöttek a testnevelés, a mozgás szükségszerűségére, szépségére, az egészségre gyakorolt jó hatására. A minőségi sport, az élsport már egészen más követelményeket állít. A magasabb szinten rendszeresen versenyző sportolók felkészülése, edzésmunkája igen sokrétű. A tudomány, az edzéselméletek, a kutatások számos területének eredményeit használják az élsportolók a jobb felkészülésük érdekében. Az edzésmunka sportáganként változik, egy közös vonás azonban valamennyi sportág edzésrendszerében van: a rendszeresség! Világszerte számos szakember megállapította már, hogy egy ország élsportolóinak eredményességéből következtetni lehet az ország általános testkultúrájának színvonalára is. Bebizonyosodott az is, hogy a sportágak nagy részében azok az országok tudnak eredményesen szerepelni, amelyekben már kisgyermekkortól rendszeressé válik a testedzés. Hazánkban az elmúlt évben az általános iskolákban növelték a testnevelési órák számát. A három testnevelési óra, ezek tervszerű és a korábbinál jobb kihasználása azonban még önmagában vajmi keveset oldhat meg. A tanórákon kívül is rendszeresen mozogniuk, sportolniuk kell a fiataloknak ahhoz, hogy egyszer talán ők is az élsportolók közé kerülhessenek... S akkor egyre kevesebben elégednek meg azzal, hogy csupán a technika jóvoltából legyenek „jelen” a sportversenyeken. Csehszlovákiában egyre jobban elterjednek a - vitko- vi Element Gottwald kombinátban gyártott fémszerkezetű magtárak. Tavaly a kombinát mintegy négyszáz, egyenként 400 tonna befogadóképességű magtárat gyártott, melyek közül harmincat hazánkban szereltek fel. Az idén a vitkovi üzem a négyszáz tonnás magtárak mellett nyolc kísérleti acéltárolót is elkészít. Ezek befogadóképessége ezer tonna lesz. A fémszerkezetű magtárak egyik legnagyobb előnye a „mozgékonyság”. Gyártásukhoz, szállításukhoz és összeszerelésükhöz jóval kevesebb időre van szükség, mint a hagyományos betonmagtárak felépítéséhez. A kubai történetem múzeuma M. Gy. Gene Edwers, az Egyesült Államok labdarúgó szövetségének elnöke bejelentette, hogy május 23. és 31. között New Yorkban, Philadelphiában és Washingtonban az USA válogatottja Brazília, Anglia és Olaszország ellen szerepel körmérkőzéses nemzetközi tornán. Az elnök szerint a csak az Egyesült Államokban született játékosokból álló hazai válogatott nem lenne méltó ellenfele a korábban már világbajnokságokat nyert vendég együtteseknek. Ezért csapatukat az amerikai profi csapatokban szereplő világhírű játékosokkal erősítik meg. így mindenekelőtt Pe- le, továbbá a portugál Eusebio és Simoes, az angol Bonetti, a walesi Grriffiths és England, a skót Johnstone, az uruguayi Masnikés A Havannai Múzeum olyan eredeti tárgyakat és dokumentumokat őriz, amelyek felidézik a kubai történelem és a forra- dami harcok emlékét. Az épület, a hajdani Palacio de los Capitanes Generales, a múlt század végén még a gyarmatosító spanyol hatalom fellegvára volt, s 1967-ben kezdték meg restaurálásának munkáit. Ehhez az 1890-ből származó eredeti terveket és más dokumentumokat (korabeli metszeteket, képeket, újságkivágatokat) tanulmányozták és használták fel. A külső falak védelmére korszerű technológiával acélvázas szerkezetet készítettek. Az épület belső választófalait és a tetőszerkezetet szinte maradéktalanul az eredeti formában állították helyre. Felújították, restaurálták a múzeumi tárgyakat, festményeket, könyveket, dokumentumokat. A múzeum restaurálása után első ízben azokat a tárgyakat is bemutatták, amelyek ásatások során kerültek elő. A föld alatt talált kerámiák és anyag- tárgyak fogalmat adnak Havanna és a palota hajdani életéről, szokásairól. A feltárás során különböző célt szolgáló majolika-, kő- és kristálytárgyak, épület- és élelmiszermaradványok is felszínre kerültek. Felhőkutatás rádióhullámokkal A felhőket rádióhullámok segítségével tanulmányozó speciális állomás épült a kazahsztáni Pavlodar közelében. Ezzel kiépült az Ural és az Irtisz folyók közötti kétezer kilométer kiterjedésű állomáslánc. A rádióhullámok segítségével idejében meghatározzák a felhőképződés alakulását, a felhők helyét és mozgását, s jelzik a vihar- és jégesőfelhőket is. Apróságok innen-onnan Az iraki Palegawra térségben végzett ásatások során 14 ezer éves kutya maradványaira bukkantak. A paleontológusok véleménye szerint semmiesetre sem farkascsontokról van szó. Ezek szerint helytálló a mondás, amely szerint a kutya az ember legrégibb barátja. ★ Franciaországban megalakult az Achard futballklub. A csapat tagja H Achard-fivér. Apjuk, Kiéber Achard, fiatal éveiben maga is futballozott, de egy csúnya törés miatt vissza kellett vo”uln:a. iátszik, megbosszulta a sorsot! Greta Garbót nemrégiben meglátogatta a 71 éves angol fényképész, Sir Cecil Beaton. Az idős ember kijelentette: „Greta volt a világon az egyetlen asz- szony, aki izgaíólag hatott rám.” Garbo természetesen neki is nemet mondott. Az indiai Manipur dzsungelében egy 15 éves fiúnak sikerült megmentenie egy favágót egy tigristől. Szekercével sebezte halálra a támadó vadállatot. Serdülők a sportcsarnokon Érdekes esemény színhelye lesz január 23—25. között a Miskolc városi Sportcsarnok. Ekkor rendezik meg az id. Boross Dezső serdülő labdarúgó teremkupát, amelyen két csoportban nyolc csapat vesz részt. Indul majd Szabadka és a szlovákiai Bártfa •Kyüttese is. Csökkentett protokoll / „Az állam- és kormányfők ne számítsanak süppedő vörös futószőnyegre, s feszesen tisztelgő díszőrségre” — jelentették be Montrealban a nyári olimpiai játékok szervezői. Döntésük minden bizonnyal a már ismert költségcsökkentési kampány jegyében született meg. Az illetékesek — hivatkozva a müncheni olimpiai játékokra — arról is beszámoltak, hogy a külügyminisztérium protokoll- osztálya, valamint az olimpia szervező bizottságának megfelelő szekciója a nyári játékokra érkező külföldi politikai személyiségeket „magánvendégeknek” tekinti, s ennek megfelelően k° zelik őket. Fele a brazil válooatoít ellen? Caetano, a perui Miflino is szerepelni fog, s számítanak a nyáron oda szerződő észak- j ír Pest, továbbá az olasz [ Chinaglia játékára is. ’
