Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

A csodálatos Ginseng-gyökér már feledésbe merült fűsze­reknek, amelyekből 42-fa.itát árusítunk. Az asztal üveglapja alatt kis üvegekben élénk színű fűszerek rejtőznek. Messziről érkeztek; a chilipor például a mexikói hegyekben terem, s többek között csillagánizst és szurikfüvet tartalmaz. Az indiai és az angol fűszerek csípősségükkel joggal tarta­nak igényt a magyar kony­haművészek elismerésére. — Mi a legkelendőbb most? A választ a vásárlók adják meg: — Van vietnami balzsam? Sonkapác? Fodormenta? Disznóölés utáni gyomor- bántalmakra is sokan keres­nek füveket, keverékeket. — Ginseng-gyökeret kérek — állít be egy középkorú férfi. Több adagot is vesz a különleges készítményből. A Ginseng-gyökeret idestova kétezer esztendeje ismerik. Fő termőterülete a mandzsú- riai vidék. Gyermektelen uralkodók háborúkat vívtak egy-egy ginsengtermő hely megszerzéséért. A felhasznál­ható drog beéréséhez nyolc év szükséges. így nagy az értéke. Hogy miért harcoltak érte? A gyökérből készített kivonat növeli a férfiúi ké­pességeket ... (sólymos) Feketekendős nénike fo­dormentát kér teának, két tizenéves diáklány „Három- virág” keveréket csúsztat az iskolatáskába, egy kucsmás bácsika hársfateát visz: — Kicsit megfáztam, ilyen­kor jót tesz a hárstea — mondja a 76 éves Kalló Pali bácsi, aki egykor a Decem­ber 4. Drótművek kötélmes­tere volt. A Tiszai pályaudvar köze­lében levő Herbária gyógy- növény-szaküzlet inkább pa­tika, mint bolt. Vezetője. Rimányi Jenő fehér köpeny­ben patikárius benyomását kelti. — Jelenleg 240-féle gyógy­növényt tartunk, és tizenöt teakeverékből válogathatnak szépszámú vásárlóink. Újab- ban nagy a keletjük a már­-jé Bőséges az áruválaszték. Kalló bácsi hársteát használ, ha megfázik. Cselekvésre ssólító terv v Uj mozgalom: egy nap Miskolcért (Folytatás az 1. oldalról) A következő öt évben 7,6 milliárd forintot fordíthat a tanács a város fejlesztésere. Hosszú és gondos munkával dolgozták ki a tanácsi szak­emberek, mire mennyit költ- hetünk. Nemrégiben a váro­si párt-vb és a tanács vég­rehajtó bizottsága közös ta­nácskozáson vitatta meg a programot, . majd megtár­gyalta a városi pártbizottság is. Gondosan egyeztették a főhatóságokkal az igényeket és az anyagi lehetőségeket, csütörtökön pedig a megyei tanács is jóváhagyta, véle­ményezte Miskolc fejlesztési programját. Csökkentik a szanálások ütemét E gondosan kimunkált terv központjában a lakás­építés áll. Igaz, hogy az elő­ző tervidőszakban elkészült­nél valamivel kevesebb: 11 389 lakás felépítését irá­nyozzák elő (központi erő­forrásból 8860 épül), de je­lentősen csökkenteni kíván­ják á szanálások ütemét, s így a ténylegesen elosztha­tó lakások mennyisége alig- alig lesz kevesebb, mint az elmúlt években volt. Jelentős anyagi terhet ró a városra az új távfűtőmű felépítése, hiszen a tervezett költség 1,3 milliárd forintra rúg. Ám létrehozása nem tűr halasztást, első ütemé­nek már az idei évben el kell készülnie, hogy bekap­csolhassák a távfűtőhálózat­ba. A tervkészítés időszakában volt, aki vitatta azt a kon­cepciót, hogy a közlekedési ágazatra jutó összeg túlnyo­mó hányadát az északi te­hermentesítő út megépítésé­re költik. A tanácsülés vitá­jában felszólalók viszont ne- lyesléssel fogadták a teher­mentesítő út megépítését, hi­szen a város jelenlegi úthá­lózata túlterhelt, és — bizo­nyos határon túl — a jármű­vek szaporítása nem enyhíti a zsúfoltságot. Közismert tény, hogy a komfortos, korszerű új lakó­telepek mellett Miskolc egyes peremkerületei szinte falusiasak. Ebből fakadt az az óhaj, hogy ne koncent­ráltan építsenek lakást, il­letve végezzenek közműve- sítési munkálatokat, hanem osszák meg a forintokat is és az építőipari kapacitást is úgy, * hogy mindenhova jusson egy kevés. Az anya­gi eszközök koncentrálása mellett azonban nyomós ér­vek szólnak. Mindenekelőtt az, hogy házgyári technoló­giával csak nagy. összefüg­gő területeken lehet gyor­san, gazdaságosan építeni. Munkáslakások, társasházak A peremkerületek igényé­nek jogosságát nem vitatja senki. Székely László el­mondta, hogy a Martintelep közművesítése, illetve a köz­művesítés feltételeinek meg­teremtése (le kellene sül­lyeszteni a talajvíz szintjét) több százmillió forintba ke­rülne. Erre sajnos az ötö­dik ötéves terv időszakában sem jut pénz. De az út-, hídépítésre, korszerűsítésre fordítható forintokból juttat­nak a peremkerületeknek is. A komlóstetői, illetve he- jöcsabai munkáslakásokat, valamint a Berekalján fel­építendő társasházakat is a peremkerületek fejlesztésé­hez sorolhatjuk. Minden eszközzel segítik a végrehajtást Jó volt hallani, hogy a ta­nácstagok cselekvésre ösz­tönzőnek nevezték a város ötödik ötéves tervét, és meg­ígérték, hogy minden tőlük telhető eszközzel segítik a végrehajtását. Ilyen értelem­ben szólt Varga Zoltán, a gazdaságpolitikai bizottság elnöke is. Hozzáfűzte, hogy az irányítása alatt dolgozó Járműjavító Vállalat mun­kásai 1976-ban egy napot dolgoznak Miskolcért. Üj mozgalom született te­hát: az egy nap Miskolcért. Reméljük, követőkre talál a járműjavító példája, s a lakosság cselekvő összefogá­sának eredményeképpen túl­teljesítjük a város ötéves tervét. A tanácsülés egyhangúlag elfogadta Miskolc középtávú pénzügyi és fejlesztési1 ter­vét, s ezzel együtt az 1976. évi költségvetési és fejlesz­tési tervet is. (A város ötödik ötéves tervét részletesen ismertetni fogjuk a közeljövőben indu­ló cikksorozatunkban. B. D. Megalakul a barkácsklub iiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiii E HETI KÉRDÉSÜNK: lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllimilllllllllllllllllllllllll Nitrogéntól hűl a koksz Energiatakarékosság a vaskohászatban ileiiiÉai versei)'/ Ügy is hirdethették volna a néhány nappal ezelőtt a mezőkövesdi gimnáziumoan rendezett megyei középisko­lai matematikai versenyt, hogy mindenki jöhet, aki a matematikát szereti — és természetesen tudja. Az im­már harmadik alkalommal, a megye összes gimnáziumá­nak és szakközépiskolájának részvételével megrendezett versenynek ugyanis a mate­matika népszerűsítése a be­vallott célja. Ezúttal tizenöt iskola mintegy százhatvan tanulója mérte össze évfo­lyamonként a tudását, és bi­zonyára nem egy diák van, akinek tehetségére szaktaná­rán kívül itt figyelt fel a középiskolák matematikata­náraiból, szakfelügyelőkből álló zsűri. Természetesen a most elért eredmények alap­ján is rangsorolták a ver­seny résztvevőit; az első he­lyen a sárospataki, a máso­dikon a mezőkövesdi, a har­madikon pedig az ózdi di­ákok végeztek. A vaskohásrzat teljes ener­giaigényének 7 százaléka megtakarítható azoknak a ja­vaslatoknak az alkalmazásá­val, amelyeket az Országos Műszki Fejlesztési Bizottság e célra alakult munkabizott­sága dolgozott ki. Ez a 7 szá­szaiéi évi 190 000 tonna fű­tőolajjal egyenértékű fűtő- energiának felel meg, ez mintegy 600 millió forint. Egyik — jelenleg a Dunai Vasműben — már gyakorlati megvalósítás alatt álló javas­lat a nagyolvasztók elgőzö- lögtető hűtésénél alkalmaz­ható. Több más javaslat között különösen gazdaságos a szá­raz kokszolás eljárásához kapcsolódó új módszer. A kokszolókemencéből kizúdu­ló, 1100 fokos felhevített kokszot zárt bunkerba öntik, s hűtésére az égést nem táp­láló gázt, például nitrogén­gázt fújnak át rajta. Ezál­tal a koksz lehűl, a gáz pe­dig felmelegszik. A forró gázt vízgőz fejlesztésére, ezt pe­dig fűtésre használhatják. Egyben környezetvédelmi cé_ lókat is szolgál a zárt rend­szerben áramló gáz, mert a kokszport nem engedi el a levegőbe. Ilyen berendezést lehetne például a Dunai Vas­műben alkalmazni, itt évi 37 000 tonna fűtőolajjal egyenértékű fűtőenergiát ta. karíthatnának meg, s a be­ruházások alig több mint egy év alatt megtérülnének. „ a Gárdonyiban ? Új szolgáltatást vezetett be az elmúlt év végén a Gárdonyi Géza Művelődési Otthon. Lehetővé tették a környék lakói és az intéz­ményt látogató fiatalok szá­mára, hogy a barkácsmű- helyt, annak szerszámait, gé­peit némi térítési díj ellené­ben használják. A „Csináld magad!” mozgalomnak ez az érdekes formája eddig nem aratott különösebb sikert, pedig akik ismerik a mű­helyt, csak dicsérik. A mű­velődési otthon vezetősége most mégis azt tervezi, hogy az év végéig létrehozzák a barkácsklubot, amelynek tag­jai már térítési díj nélkül dolgozhatnak a műhelyben. Elképzeléseikben szerepel egy fafaragó-mintázó s egy álta­lános barkácsoló szakkör lét­rehozása is. 7íz forintért húszat adok! Szvjatoszlav Richter második Szvjatoszlav Richter világ­hírű szovjet zongoraművészt nem kell bemutatnunk, de Richtert mint festőművészt kevesen ismerik. A Tbiliszi­ben, a Grúz SZSZK főváro­sában rendezett kiállításon mintegy 40 alkotását mutat­hivatása ták be. Richter felfogásában a hétköznapi témák is mély­ségesen poétikus tartalmat kapnak. A változatos hangu­latú képek mind Richter , nem mindennapi képzőmű- j vészeti adottságáról tanús- I kodnak. ' Hosszú sor áll az AGROKONZUM Avas-déli élelmiszer­boltjában. Mindenkit megelőzve, a pénztárhoz áll egy fiatal- asszony és kéri a pénztárosnőt: — Legyen kedves felváltani ezt a húszforintost. — Nem tudom. — Ennyi a tömör válasz. A kasszába belelátni. Van aprója. — Kérem szépen, beteg a gyerekem. Telefonálni szeretnék a doktornőnek, 39,5 a láza. Fudoklik. Minden forintosomat elnyelte az automata. A pénztáros nem enyhül meg. — Itthagyom a húszast, adjon érte tíz darab forintost... A pénztárosnö gépiesen üti tovább a tételeket. A sorban állók közül valaki már nem bírja cérnával. Oda­ad egy forintot. A fiatal mama úgy veszi el a pénzt, mintha koldult volna, mintha alamizsnát kapna. Talán sohasem tudja viszonozni. A pénztárosnö nem figyel.., O. E. Ifi nManii fel a HÉl-éps mpkálfhák? 9 Evek óta minden fűtési szezonban felrobban 10—15 cserépkályha. Az idén, janu­ár 21-ig négy esetben for­dult elő robbanás, amely — szerencsére — emberéletet nem követelt, sőt sérülést sem okozott, mert éppen nem tartózkodtak a szobá­ban a lakók. Az ismétlődő robbanások miértjére keres­tük a választ, 9 Katona Zoltán, a Tiszán­túli Gázszolgáltató és Sze­relő Vállalat miskolci üzem­egységének vezetője: — Még mindig meglehe­tősen tartja magát az a hie­delem, hogy a cserépkályha a legjobb, leggazdaságosabb fűtőberendezés. De mert ha­ladunk a korral, sokan gáz­tüzelésre állítják át cserép­kályhájukat. így kerültek a cserépkályhákba a HÉRA- tipusú gázégők is, amelyek megfelelő biztonsági beren­dezéssel ellátott gáztüzelő be­rendezések. A hiba nem is ebben keresendő. Sokkal in­kább az a gond, hogy ezt beszerelik egy rossz hatásfo­kú, s nem erre a célra épí­tett cserépkályhába. Ennek belső terét, járatait viszont fa- vagy széntüzelésre ké­pezték ki. S ez a döntő ok, ami miatt a közületeknél már korábban letiltottuk a HÉRA-égők használatát, s szabadszellőzős konverterek­re építettük át. A négy sze­rencsés kimenetelű robbanás mondatja velünk: tanácsos kérni az Ingatlankezelő Vál­lalattól, hogy a felújítás so­rán cserélje le a HÉRA. égőket a lakásokban is. Hozzájárul még ehhez az is, hogy a kémények sem gáz­tüzelésre épültek. Ide ala­csony hőmérsékleten kerül az égéstermék gáztüzelés esetében. A túlzott hatásfok­javítás eredménye — mert minél hidegebb égéstermék jut a kéménybe, annál jobb a berendezés hatásfoka —, hogy a kémény elnedvese- dik, s a korábban szén-, vagy olajtüzelésre használt kémény „átmossa” a falat — vastag fekete csík jelenik meg a szobában. Ha már a robbanásoknál tartunk: meglehetősen sok gondot okoz dolgozóinknak a megengedettnél nagyobb mértékű gázkészülék le. és felszerelés. Az igaz, hogy ta­tarozás. vagy egyéb munká­latok sokszor szükségessé teszik készülékeink le-, il­letve felszerelését, óm pzt csak a TIGÁZ tudta és el­lenőrzése mellett szabad el­végezni. A cserét természe­tesen végrehajthatja kisipa­ros is, de az ellenőrzésünk­nek akkor is meg kell tör­ténnie. Ha ezt betartják a fo­gyasztók, nem fordulhat elő olyan eset, mint a közelmúlt­ban a Gyula utcában, ahol a parkettázók az „útjukban levő” gázkészüléket leszerel­ték, ellenőrzés nélkül visz- szohelyezték, majd begyúj­táskor lakástűz keletkezett. Bizony, ha nem avatkozik be időben a fogyasztó, úgy a szomszédokat is veszélyez­tette volna, s a tűzkár lé­nyegesen nagyobb lett vol­na .... (loth)

Next

/
Oldalképek
Tartalom