Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-28 / 23. szám
Allati gurák csorbái Ez év elején is megrendezik Kölnben az ISM-et, az édesárut előállító cégek és vevőik képviselőinek legjelentősebb bemutatóját és szakmai találkozóját. A rendezvényen minden nagy gyártó és forgalmazó cég képviselteti magát. Rendszeres résztvevője a kölni édesipari vásárnak a Magyar Édesipar, beleértve Szerencsi Csokoládégyárának diósgyőri gyáregységét is. A diósgyőri csokifigurák tavaly nagy sikert arattak Kölnben, s ez remélhetőleg az idén is így lesz. Több tucat csokifigura indult most útnak, hogy újabb híveket szerezzen a szerencsi csokoládénak, a magyar édesárunak. A figurák között számos újdonság is akad, így például a csokiteknős és a csokiping. vin. Műemlékeink Befejező részéhez érkezett a Miskolc város történetét feldolgozó helytörténeti előadássorozat, amelyet a Gárdonyi Géza Művelődési Ház szervezett. Dr. Zádor Tibor ma délután 6 órától a város műemlékeivel ismerteti meg hallgatóit. Az Utasellátó Vállalat Borsod—Heves megyei Igazgatósága 5 melegkonyhás másodosztályú éttermének és egy kisvendéglőjének 15 szakácsa, sok cukrásza gondoskodik a vonattal, autóbusszal utazók ellátásáról. Egy átlagos negyedévvel számolva, az igazgatóság vendéglátó létesítményei ISO mázsa húst, 25 mázsa szalámijélét és 10 mázsa belsőséget dolgoznak föl. Kelendő az utasok körében a baromfv is, amiből negyedévenként 30, illetve 5—6 mázsa fogy el. A legutóbbi negyedév adatai szerint az utasok 80 mázsa szörpsűrítményből ittak kis- és nagymálnákat, és több mint 300 ezer palack különféle üdítővel oltották szomjukat. Képünk az Utasellátó egyik éttermi konyhájának ebéd előtti „csendéletét” mutatja be. (Solymos László felvétele) Két év tapasztalatai Káderés személyzeti munka A városi párt-vb ülése Az MSZMP Központi Bizottsága 1973. november 28-i határozata alapján, a Miskolc városi Pártbizottság annak idején feladattervben jelölte meg a káder- és személyzeti munka helyi teendőit. Vajon milyen tapasztalatokat nyújt az eltelt idő? — erről tájékozódott — többek között —tegnapi ülésén a végrehajtó bizottság. A téma beterjesztését 13 vállalat és 5 intézmény mélyreható vizsgálata előzte meg. Még gyorsabban, még udvariasabban Postás-aktívák tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) Nagy figyelemmel hallgatták az aktívaértekezlet részt, vevői a beruházásokról szóló tájékoztatást. Koczka Antal igazgató kiemelte, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban 9,2 milliárd forintot fordított a Magyar Posta beruházásokra. A Miskolci Postaigazgatóság területére ebből az összegből 468 millió forint jutott; a helyi és helyközi távbeszélő-szolgálat fejlesztésére az összeg 67 százalékát, a forgalmi szolgáltatás fejlesztésére 20 százalékát, üzemfejlesztésre 11 százalékát, szociális és kulturális létesítményekre két százalékát költötték. A Miskolci Posta- igazgatóság bevétele az elmúlt ötéves tervidőszakban 27 millió forinttal volt nagyobb az előirányzatnál, míg a ráfordítások 22 millió forinttal haladták meg a tervezettet. Az V. ötéves tervre szóló elképzeléseket vázolva az igazgató elmondotta, hogy a szolgáltatással szemben támasztott igények az eddiginél is nagyobb mértékben növekednek. A szolgáltatások minőségét részben javítani akarják, részben a ie- lenlegi szinten kívánják tartani. ám tudatosan vállalniuk kell, hogy egyes szolgáltatási ágakban az igénveket továbbra sem tudják kielégíteni, mert ennél fontosabb a minőség javítása. ÍEz érvényes például a telefonhálózat bővítésére.) Kiemelten kezelik továbbra is a felvételi munkahelyek, valamint a kezelés kisgépesí- tését. Az 1976-tól 80-ig terjedő időszakban 812 millió forint áll a Miskolci Posta- igazgatóság rendelkezésére beruházási célokra. Ebből a helyi és helyközi távbeszélőfejlesztésre 764 millió forintot fordítanak. Itt említette meg Koczka Antal, hogy Miskolcon 8000 állomással nő a távbeszélő-kapacitás 1980-ig. Célszerűnek látszik — hangsúlyozta egyebek között — a dísztávirat-fajták számának csökkentése úgy, hogy a megmaradók az eddiginél ízlésesebbek, esztétikusabbak legyenek. Az V. ötéves terv során a Magyar Posta bevétele várhatóan mintegy 30 százalékkal fog emelkedni. (Hasonló lesz az arány a Miskolci Postaigazgatóság területén is.) Ezt a növekedést csak úgy tudják megfelelő színvonalon és minőségben végrehajtani, ha a postaigazgatóság területén dolgozók átérzik szolgáltatásaik fontosságát és az ügyfelek jobb, gyorsabb és udvariasabb kiszolgálása érdekében a jövőben még többet tesznek. Koczka Antal postaigazg^- tó beszámolóját vita követte, amelyben többen felszólaltak, javaslatot téve néhány korszerűsítésre, a postaforgalom munkájának jobb, hatékonyabb ellátása érdekében. T. Z. A káder- és személyzeti munka állandó, folyamatos javításának egyik célja, hogy magasabbra emelje a vezetőkkel szembeni követelmények mércéjét, illetve, hogy a vezető beosztású dolgozók megfeleljenek a közismert hármas követelmény mindegyikének. A vizsgálat megállapításai szerint — a már említett területeken — elenyésző azok száma, akik politikai alkalmatlanság miatt nem feleltek meg a kívánalmaknak. Az alsó- és középszintű vezetők között azonban elég tekintélyes a száma azoknak, akiknek — pártiskolai végzettség híján — gyarapítaniuk kellene politikai képzettségüket, műveltségüket. Sajnos, az iskolára küldés lehetőségei korlátozottak. Ezért kétségtelenül indokolt a megfonto't kiválogatás. A felsőszintű vezetők esetében más a helyzet, hiszen megfelelő politikai képzettséggel rendelkeznek, amely — s erre szükségük is van — módot nyújt az úgynevezett autodidaxis- ra, az önképzésre, s ezzel párosulhat is bizonyos irányítottság. Nagyon hasznosaknak látszanak továbbá a A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Fényvisszaverő táblák Folytatjuk a Miskolci Rádió hétfői Fórum-műsorának résztvevőihez intézett kérdések megválaszolását. Három kérdésre vár feleleteit Jászberényi Zoltán, Miskolc, Győri kapu 71. sz. alatti lakos. Azt kérdezi: kicserélik- e a lakott területek kezdetét és végét jelző régi táblákat fényvisszaverőre; miért nem helyeznek el minden településen a segélykérő távbeszélő állomás helyét feltüntető táblát; s miért nem állítanak fel az útkereszteződések előtt útirányjelző táblákat? A kérdésre Kiss István, a KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának forgalomtechnikai osztályvezetője válaszol: — Jászberényi Zoltán időszerű témákat érint. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a kérdéseknek csak a KPM-et érintő, vagyis a KPM útjaira vonatkozó részére válaszolhatok. Azokon az egy-két számjegyű főközlekedési utakon, ahol korszerű, zöld útirányjelző és útirány-előjelző, fényvisszaverő táblákat helyeztünk, vagy helyezünk el — hiszen folyamatos munkáról van szó —, a lakott terület, kezdetét és végét jelző táblákat is fényvisszaverő, vagyis fóliás kivitelűre cseréltük, illetve cseréljük. El kell mondanom azonban mindjárt azt is, hogy a táblaszerelés ütemét nem elsősorban mi határozzuk meg, mivel hiába van pénzünk táblákra, ha egyelőre nem gyártanak eleget belőlük. Mindenesetre a táblaeserékre kidolgozott programunk van, s mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez meg is valósuljon. Ami a településeken található segélykérő távbeszélő állomások jelzését illeti, ez ma már kötelező. Minden oly an állomást, amelyet a posta felszerelt, s ezt nekünk jelezte, táblával jelölünk. Egyébként éppen 1975-ben készült részletes felmérés arról, hogy hol hiányoznak ilyen táblák. Pótlásuk megkezdődött, 6 remélhetőleg az idei esztendő első felében be is fejeződik. Jászberényi Zoltán harmadik kérdése kapcsolódik az elsőhöz. Azokon az egy-két számjegyű főútvonalakon, amelyeken útirányjelző táblákat helyezünk el, mindjárt feltesszük az útirány-előjelző táblákat is. Ez vonatkozik az útkereszteződésekre is. Mi még tovább mentünk; törekvésünk. hogy egy-egy útkereszteződés előtt a főútvonalhoz csatlakozó utakon is elhelyezzük a táblákat. Az ideális az volna, ha minden úton fóliás kivitelű, azaz fényvisszaverő útirány- és útirány-előjelző tábla lenne. Igazgatóságunk évente általában 2—3 millió forintot költ ilyen korszerű táblák beszerzésére, ám ez sokszor nem pénz, hanem sokkal inkább gyártókapacitás kérdése. A zsúfolt Széchenyi úton gyakran lát közlekedni triciklit Szabó Pál, Széchenyi üti lakos. Miért nem tiltják ki ezeket a forgalmat akadályozó járműveket? — kérdezi. Hevér István rendőr alezredes válasza: —■ Miskolcon nemcsak a Széchenyi útról, hanem Körkörösen a környező utcákból is ki vannak tiltva a kerékpárok, így például a postaigazgatóság és az MSZBT- tér környékéről is. A számukra tiltott területeKen közlekedő kerékpárosok tehát minden esetben megszegik a közlekedésrendészeti szabályokat. Természetesen kerékpárnak számít a ná- romkerekű kerékpár, tehát a tricikli is. Vagyis: a Széchenyi úton triciklit hajtők megbüntethetök. A közleKe- dési tilalom vonatkozik a tiltott területeken lakó kerékpártulajdonosokra is, a kerékpár tolása azonban megengedett. (Folytatjuk) Ny. I. speciális kollégiumok az ismeretek „karbantartására”. Nem másodlagos! A veztés nélkülözhetetlen velejáróját, a politikai készséget és alkalmasságot néhol másodlagosnak tekintik a hármas követelmény feltételei között. Ebbe — s ezt a végrehajtó bizottság nyomatékkai aláhúzta — a párt- szervezetek nem nyugodhatnak bele! Hiszen a politikailag hiányosan felkészült vezetők nem képesek kellően mérlegelni döntéseik politikai hatását, nem tudják befolyásolni beosztottaik szocialista szellemű formálódását. A vezetők többsége, szakmai felkészültségét tekintve, alkalmas beosztására. Ebben — az iskolán tűi — nagy szerepe van a tapasztalatnak, a továbbképzés és önképzés tágabb lehetőségének, a korszerűsítő és ismeretbővítő céltanfolyamoknak. Ma már alig akad vezető, aki ne rendelkeznék a beosztásához szükséges iskolai ’ végzettséggel. A vezetési ismeretek gyarapítására a párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek egyre nagyobb gondot fordítanak. A vezetőképző és továbbképző tanfolyamok szervezésével hasznos munkára vállalkozott például a Borsodi Vezetőképző Intézet. A vállalatokat. intézményeket azonban jobban „rá kell szorítani”, hogy a továbbképzés lehetőségeit céltudatosabban használják ki. Kevés a ni. de. A végrehajtó bizottság egyértelműen megállapította, hogy a városban a káderállomány stabilizálódott. Tiszt- ségváitás természetesen volt. Az alkalmatlanná vált vezetők cseréjét — ha az nem morális okokból történt — embercentrikusan bonyolították le. Nem titok az sem. hogy esetenként túlzott a humanitás és a türelem olyan vezetőkkel szemben, akiknél kevés vagy egyáltalán nincs remény rá, hogy alkalmasakká váljanak a vezetésre. A beterjesztett; tájékoztató részben még mindig a szemléletre, a felkészítetlenségre vezeti vissza azt a sokat hangoztatott tényt, hogy még mindig kevés a nő a vezetésben, de úgy is, mint kádertartalék. Ez igaz. A végrehajtó bizottság azonban szembenézett egy másik ténnyel, egy objektív tényezővel is. Mégpediglen azzal, hogy a népesedéspolitika — ami kétségbevonhatatlanul szükséges és jó — bizonyos értelemben kivonja a fiatal nőket az előrelépésből. Hiszen, ha kicsinyének nevelése miatt kimarad valaki a munkából három, estleg egymás után kétszer három évre is, az aligha, vagy csak nagyon nehezen érheti utol önmagát. Feltétlenül vizsgálni kell a problémát és keresni a kiutat. Ami pedig a fiatal korosztályúak — a 26—30 évesek — vezetői alkalmasságát illeti: tőlük nem szabad s nem is lehet olyan élettapasztalatot követelni, mint mondjuk az ötvenévesektől. Az ő esetükben a rátermettség mellett a bizalomé a szó, s nem a tapasztalaté. Demokratikusabban! A végrehajtó bizottság ülése éppoly mélyrehatóan elemezte és sokoldalúan mérlegelte a vizsgálat tapasztalatait, mint amilyen mély és sokoldalú maga a káder- és személyzeti munka. És ugyanolyan felelősséggel, mint amilyen -felelősségei kell — mert másképp nem lehet — végezni azt. Nem véletlenül esett szó a kádermunka demokratizmusának fejlesztéséről. A kádermunkában nincs helye a szubjektivizmusnak. A kiválasztás, nevelés — és mindaz, ami ezzel jár — ném lehet egyedül a vezető ügye és dolga. Van abba beleszólása — kell, hogy legyen! — a párt- és szakszervezetnek, az ifjúsági szövetségnek, a munkahelyi kollektíváknak is. A döntés csak így lehet biztonságos. Ebben is van fejlődés az utóbbi két évben, de — az állandóság, folytonosság kívánja — sehol, senki nem mondhatja, hogy ő tökéletesen munkálkodik az utánpótlásért. A tapasztalatok is utalnak negatívumokra. Ezért mondta ki a végrehajtó bizottság: a pártszervek, -szervezetek rendszeresen számoltassák be a vezetőket a káder- és személyzeti munkáról, s ne késlekedjen az elmarasztalás, ha az nem úgy történik, ahogy kell. A végrehajtó bizottság végül úgy döntött: meghatározott időközönként vissza kell térni a határozat végrehajtásának ellenőrzésére, de abból csak egy-egy részterületet kiemelve, hogy mód nyíljon a mély elemzésre. És arra, hogy a tapasztalatok alapján korrigálhassa határozatát a pártbizottság is. ha időközben úgy kívánja az aktualitás. lljú kohászok és közgazdászok találkozója Közgazdászok és fiatal kohászok találkozóját rendezi meg a Lenin Kohászati Művek KISZ-bizottsága ma délután fél 3-tól az LKM ifjúsági klúbjában. A vállalat közgazdászai segítenek eligazodni a fiataloknak az új szabályzók rendszerében.
