Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1975-12-19 / 297. szám
Péntektől hétfőig A koccintások ára tőknél különösen, de mások is... Próbálnék, de nem tudok pontps adatokat idézni, hogy vállalatonként hány kieső munkaórát jelentenek a hétfői elkésők, a támolyogva ér. kezök. a „betegek”, akiken — bár tudja, mi történt — olykor megkönyörül az orvos . .. — Ne gondolja, hogy a munkás a hibás. Még az sem mind hibás, aki beiszik. Ügy kellene csinálni, mint Dubni- cán... — Csehszlovákiában? — Építünk ott egy áruházát. Ott nem lehet inni. Ha- zaküldenének. bár hazakül- deni itt is lehet az embert. Dubnicán nem látni hétfőn részeget. Vasárnap kora estétől már nem mérnek se bort, se töményét. Még sört se mindenütt, pedig a sör ott mindennapos. Elhiszi, hogy egyszerű intézkedés dolga? És reggel se mérnek töményét ... — És akik onnan hazajönnek? Itthon? — Mondom magának, hogy intézkedés dolga. Ki ne inna. ha mindenütt kínálják? Az én vendéglátó építőmunkásaim 6ok büszkeséggel beszéltek arról, hogy Miskolcnak nincs olyan része, ahol ne dolgoztak volna. Behozzák néha a családot, mígmutatni a házakat, amelve- ket építettek — de tizenhét ember közül csak tizenhárom >ött vissza időben. Gonda Ernővel megbeszélgettük, hogy mekkora a disznó. amit Bükkaranyoson levágnak. Elmondta, hogy korábban otthon lakott, de be-' költöztek, úgymond a „lakás végett”, mert azt csak így adnak. A következő buszig szót váltottunk még a kereskedőtanuló fiáról, a tízéves lányáról, aztán újra és újra az emberekről. — De a disznótorban csak koccintanak? — Ott igen, de mi már nem megyünk vissza ünnepekig. Ledolgoztuk előre. És én nem a koccintás ellen beszéltem, de hát ami itt van, az a józan ember szemét bántja... Házigazdáim, akikről az írás elején szóltam, a buszról leszállva még féldecire hívtak. Kaptunk i6, a legelső butikban. B. G. segítenek Miskolc, 2-es postahivatal. A vonatok érkezését és indulását hírül adó hangszórók lármája jócskán behallik az öreg épületbe. Meg is szokták, de különben is: nincs idő figyelni rá. * Borköles Béla irányítási csoportvezető a csütörtöki ügyeletes kimutatásokat vett elő, s bizonygatta, amit a betévedő is láthatott: a csomag - és levélhegyeket. Gyorsan elmeséltem a magam történetét. Még most sem értem egészen. Anyósom, nem akarván kihagyni bennünket a disznótorból, csomagot küldött. Egyik nap feladta egy nyírségi faluban, ahol vonat sincs. Másnap megkaptam a csomagot... — Hogyan csinálják ezt? — A MÁV gyorsul. A postai feldolgozás alig bírja az ütemet. A vonatok éppen csak megállnak. Már régebben külön gépkocsijárataink vannak Nyíregyháza és Debrecen felé. Ugyanis a posta is gyorsul. * Levél- és csomaghegyek: — Hogyan bírják? Mekkora a forgalom itt az állomás melletti postán? — A forgalom körülbelül négyszerese a hétköznapinak. Ez azt jelenti, hogy átfut itt átlagosan 55 ezer küldemény. Mi kezeljük az Észak-Ma- gyarországra induló, vagy onnan feladott küldeményeket. — Napi kétszázezer levél? — Most igen. — Csomag? — ötezer. Ehhez jön az az ezerkétszáz, ami Miskolcra érkezik. Gyorsan hozzáteRázott a busz. Nedves kabátok tapadtak össze, nem fűtött más. csak az emberi pára. Pénteki munkásbusz, amely hazavisz szombat előtt. Vendég voltam. Szégyellenék visszaélni a vendég jogával, ezért csak annyit:egy Miskolcon együtt dolgozó brigád hívott meg hegyek közölt búvó falujába. Tizenheten mentünk, tizenhármán jöttünk vissza ... — A többiek? — Délután jönnek, vagy holnap hajnalban inkább... — Hát ez elment! A bükkaranyosi busz valóban elment az orrunk előtt. Gonda Ernővel a véletlen kínált így beszélgetést. — Bejáró? — Nem. Csak haaaszalad- nék az öregekhez a hízó miatt, hogy mikor vágjuk. Jó leime ünnep előtt... Gonda Ernő a Miskolci Építőipari Vállalat dolgozója. Fizetés utáni hét vége volt körülöttünk. — Nagy ára van ennek hétfőn — mondta. — Tudom otthonról, hogy hányán maradnak betegek... Az épíBélve^gyűjtés 3^c A levélhalmok a diákok asztalától kerülnek az automatához Levelek «armadája Postás diákok szem, hogy nem vagyunk elmaradva. Segítenek a nyugdíjasok. az alkalmi munkások. Éjszaka például egyetemisták rakják a csomagokat... És segítenek terme szetesen a jövő postásai, a szakközépiskolások. Máskor is dolgoznak nálunk gyakorlaton. Szakmát tanulnak, ismerkednek ... Most viszont társadalmi munkában is jönnek, és nagyon sokat segítenek ... * Ámul az idegen! No, nem a zsúfoltságon, hiszen csendes időt fogtunk ki, hanem azon a gyorsaságon, ahogy a küldemények fakkokba kerülnek. — Ez az irányítószámok haszna. Gyakorlatlan ember is hamar megtanulja ... Az asztaloknál az I-es számú Szakközépiskola posta- forgalmi tagozatának harmadik osztályos diákjai. Az osztályfőnök: — Olyasmit tanulnak meg itt a diákok, amit elméletben szinte lehetetlen lenne meg- tanulniok. Az osztályból sokan vannak kint. vidéki kis- hivatalokban. Ezt is, azt is tudni kell. .Most persze nemcsak a hét egy napján jövünk, hanem segítünk a hét többi napján is. Kérdezze őket! * — Nem monoton, nem fárasztó ez? STOP! EGY PERCRE! Jé Skodák és programozóit oktatás Autósok, motorosok rovata sfc Napi kétszázezer levél: a közelmúltban kapott bélyegző- automata nélkül nem is bírnák... — Szükség van rá. És itt a számok az egész országot jelentik... Pap Viola: Postás leszek, tudom, mit jelent ez. Min. denkit, aki rosszul címez, ide , küldenék egy napra. Makatura Erzsébet, ha sikerül, továbbtanul majd: — Azt kérdezi, hogy jó-e itt dolgozni? Itt is jó. Igen, azért, mert kellünk. Minden levél egy-egy címzett. Egy- egy öröm. (bartha) A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Üttörök Szövetsége országos elnöksége 1976. április 5—8. között Zánkán rendezi meg a 3. országos ifjúsági filatelista vetélkedőt az úttörő (10—14. év közöttiek) és KISZ-es (15—30 évesek) korcsoportban. A zánkai országos döntőt területi versenyek előzik meg, melyek nevezési határideje december 20. A rendezők tervei szerint az észak-magyarországi területi versenyt Miskolcon kívánják lebonyolítani 1976. február 8-án; Borsod. Heves és Nógrád megyék csapatai mérik össze tudásukat. A borsodi és miskolci ifjú rilatellsták bizonyára ezúttal is kitesznek majd magukért, éppen úgy, mint legutóbb 1974-ben, az egri országos döntőn. V. Gy.-X- A nyíllal jelölt helyen keletkezett a tűz a zárt szalaghid- ban. Alsó képünkön a megrongálódott rész látható. (Solymos László felvétele) A tűz után a cementgyárban All a malom Nehezen lehetne megállapítani, hogy az MHSZ Borsod megyei Gépjárművezető-képző Iskolájában eddig hányán tanultak meg autót vezetni, hiszen annak oktatásával a több mint negyedszázada aJakult szövetség tevékenységének már a kezdetétől foglalkozik. Évről évre növekedett az iskola tanulóinak a száma, amely ebben az évben minden eddiginél magasabb volt: a sorköteles fiatalokon kívül Miskolcon több mint ezer, az iskola más helységekben levő nyolc bázisán pedig összesen kétezer „úrvezető” szerezte meg a jogosítványát. (Több mint egyharma- duk nő.) Jól érzékelteti a létszám növekedésének ütemét, hogy három éve még összesen mintegy 1200 nem hivatásos gépjárművezető részesült itt oktatásban. Az utóbbiak körében az iskola nyilván annak köszönheti népszerűségét, hogy a szövetség nagy gondot fordít az oktatás korszerűsítésére. Csupán városunkban például a tanulók 12 nem „lestrapált” Skodával gyakorolhatják a vezetést, amelyek „manőverező képessége” — az oktatók szerint — a legjobb. Az idén a tantermi foglalkozásokon bevezették az úgynevezett programozott oktatást. amelynek keretében az NDK-ban és Lengyelországban készített legkorszerűbb gépjármű-metszetek, s filmek, hangosított diasorok könnyítik a tanulást. Újdonság volt az is, hogy — szoktatás végett — szeptember 1-től a tanulók biztonsági övvel vezettek. (Ennek használata egyébként a szövetség szolgálati kocsijain kötelező.) Ami az oktatók képességeit illeti: a tucatnyi főfoglalkozású csaknem mindegyikének megvan az érettségi, s a szakoktatói bizonyítványa, a nagyüzemi munkások, mérnökök soraiból kikerült mintegy negyven társadalmi oktató pedig — az utóbbi bizonyítvány mellett — gazdag műszaki ismeretekkel rendelkezik. Az oktatás eredményességéhez hozzájárult az is, hogy a megyei és a városi Közlekedésbiztonsági Tanács mindenben segítette az iskolát, ennek szakemberei viszont tapasztalataik átadásával honorálták a támogatást. A szövetség természetesen a jövőben is mindent megtesz az oktatás korszerűsítése érdekében, aminek egyik megnyilvánulása az is, hogy tavasszal átadja rendeltetésének a drótgyár mögött már csaknem kész új iskola- épületet. T. I. Mint azt tegnapi számunkban már hírül adtuk, csütörtökre virradó éjjel veszélyes tűz keletkezett a he' jócsabai cementgyárban. Megrongálódott az adalékanyagokat szállító szalaghíd és a hozzá tartozó kábelcsatorna. Ezért a malomban le kellett állítani az őrlést. Szabó István, a gyár igazgatója, a helyszínen tájékoztatta a Déli Hírlapot: — A rendőrség a szakértők bevonásával megkezdte a vizsgálatot, ennek eredményére még néhány napot várni kell. Ma reggel hozzáláttunk a helyreállításhoz. A napi termeléskiesés csak ezer tonnákban mérhető. így I érthető, hogy legjobb szakembereink dolgoznak éjjelnappal a megrongálódott kábelcsatorna és a szállítószalagpár javításán. Ez a szalag továbbította a malomba a gyártáshoz fontos adalékanyagokat: a gipszet és a salakot. A helyreállítási munkákat segítik a Villamosipari Vállalat' és a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói is. Bízunk abban, hogy karácsonyra ismét beindul a szalaghíd működése és a következő hetekben pótolni tudjuk a termeléskiesést. A cementkiadás — mint azt már jeleztük — addig sem szünetel, több mint 30 ezer tonnás készletünk van. E. A. Értesítjük Kedves Utasainkat, hogy a MÁV az ünnepi forgalom zökkenőmentes biztositása érdekében mentesítő vonatokat közlekedtet A vonatok indulásáról és érkezéséről pályaudvarainkon adnak felvilágositást. A torlódások elkerülése érdekében felhívjuk Utasaink szives figyelmét, hogy menetjegyeiket és helyjegyeiket elővételben is megválthatják a menetjegyirodákban, valamint állomásainkon. Előre köszönjük, ha időben gondoskodnak menetjegyeik és helyjegyeik megváltásáról. Jó utazást és kellemes ünnepeket kíván A MÁV MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA
