Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1975-12-15 / 293. szám

iVő* kézilabdázóink bronzérmesek! Ülök a képernyő előtt, vár­va a kijevi női kézilabda VB zárónapjának felvételről való közvetítését, s csodálkozva tapasztalom, hogy ezúttal nem bosszankodom. Mert ko­rábban mindig idegesített az illetékesek „közönségmentő” intézkedése; miszerint sport- eseményt igen gyakran csak órákkal a befejezés után su­gárzott a tv, nehogy a „kasz- szasikert” jelentő nézők el- . maradjanak. A gyakorlat pe­dig nem egyszer bebizonyí­totta már e nézet téves vol­tát, hiszen a futballnak ka­merák nélkül sincs népesebb tábora, mint korábban volt; az ökölvívás, meg még né­hány sportág — köztük a kézilabda is — „telt ház” előtt rendezi találkozóit a tv jelenlétében is. Különben Kijevben is csak azért volt a döntőkön 10 000 ember, mert — a Sportpalotába nem fért több be!... Pedig egyenes­ben közvetített a szovjet tv... t Álmodni sem mertük Egyszóval: nyugodtan ül­tem a képernyő előtt, mivel tudtam, hogy a magyar csa­patért már nem kell különö­sebben izgulni; a kitűzött célt, a montreali olimpiai ki­küldetés jogát az előző for­dulóban kiharcolta. Legfel­jebb még egy kellemes meg­lepetést adhatott ráadásként: a világbajnoki aranyért küz­dő szovjetekkel szemben is szépen helytáll, s az eredmé­nyek kedvező alakulása foly­tán — a románoknak a ju- goszlávok elleni győzelme esetén — a dobogó harma­dik fokára is felállhat. Mert arra, hogy lányaink a gyen­ge kezdés után „zsinórban” a harmadik meccsüket is meg­nyerik, azaz a félelmetes hí­rű és otthonában játszó szov­jet válogatott ellen is diadal­maskodnak , velem együtt ke­vesen számítottak! Szerencsére e kevesek közé tartoztak kézilabdás lá­nyaink, meg a kapitányuk, Török Bódog. Az utóbbi az­zal, hogy teljesen váratlan taktikai elképzelésével az ad­dig magabiztos szovjet együt­test nemcsak megszokott já­tékstílusa feladására kény­szerítette, hanem lányai út­ján megízleltette velük a jugoszláviai VB-n éppen tő­lük elszenvedett vereség ke­serű ízét is ... Lányaink dicsérete Mert ki számított arra, hogy a hat játékossal nagy­szerűen begyakorolt játék­elemek végrehajtása a szov­jet együttesnél görcsös eről­ködéssé változik azzal, hogy a VB gólkirálynő Makar«: a remekül embert fogó Vadász­ná „jóvoltából” tétlenségre kényszerül? Vagy arra, hogy ezúttal nem Sterbinszky és Csíkné játssza a címszerepet, hanem a káprázatos teljesít­ményt nyújtó Lakiné? Vagy arra, hogy Lelkesné életében először (!) ezúttal a bal szé­len „ügyködik”, s hogy Buj­dosó 150. válogatottságát úgy ünnepli, hogy egyszerűen „kivédi Turcsináék sze­mét”?... S ezzel tulajdon­képpen a lányok dicsérete is maradéktalanná vált. Hallat­lanul fegyelmezetten, érett csapatjátékkal, olyan megér­demelt győzelmet arattak nagy hírű ellenfeleikkel szemben, hogy a találkozó végén a kijevi Sportpalota tízezres közönsége nekik tap­solt a bronzérem jogos meg­szerzésének elismeréseként. Így aztán örömünk — már mint a képernyő előtt ülő néző-szurkolóké — a talál­kozó végén a boldogságtól sírva-nevetve összeboruló magyar lányokkal együtt a felső fokot ostxomolta. hi­szen már nem volt szükség a román—jugoszláv meccs eredményének kedvező ala­kulására. 3. Magyarország A nagyszerű sikerhez leg­feljebb annyit tehetünk hoz­zá: bravó lányok! Csak így tovább, Montrealban is!... Persze, azért ott majd az ér­meket is lehet fényesíteni... A jegyzőkönyv: Magyaror­szág—Szovjetunió 12:10 (7:5). Vezették: Rykart, Ischer (mindkettő svájci). Magyar- ország: BUJDOSÓ — Lel­kesné (1), Sterbinszky (4/3), LAKINÉ (4), Csíkné (1), VA- DÁSZNÉ (1), Angyal. Cse­rék: Nagy I. (1/1), Tavaszi, Megyeri né. Edző: Török Bó­dog. A végeredmény: l.NDK 9 p., 2. Szovjetunió 7 p., 3. Magyarország 6 p., 4. Romá­nia 4 p., (ez a négy együt­tes harcolta ki a montreali olimpiai részvétel jogát), 5. Jugoszlávia 3 p., 6. Cseh­szlovákia 1 p. (monostori) Téli Kupa Az íIC győzelmével végződött A szombati elődöntőben „indokolatlanul” nagyarányú győzelmet arattak a döntőbe jutásra esélyesebb fővárosi csapatok. Igaz, a Fradi győ­zelme teljesen érthető volt — még ilyen arányban is —, hiszen a ferencvárosiak közül alig hiányzott va­laki a komplett NB I-es csa­patból. Az újpestiek még na­gyobb arányú győzelme vi­szont ismét azt sejteti, hogy igaza volt Dalnokinak, ami­kor úgy vélekedett, hogy a Dózsa az átlagnál jobb után­pótlással rendelkezik. A má­sik oldalon viszont arra fi­gyelmeztetett a kétszámje­gyű eredmény, hogy a ka­posvári „csodáról” is kide­rülhet, hogy minden csoda három napig tart. Az elő­döntők eredményei: Ferenc­város—Videoton 7:1 (2:0), Újpesti Dózsa—Kaposvári Rákóczi 11:0 (7:0). A labdarúgók Téli Kupá­jának döntőjét és a harma­dik hely sorsát eldöntő ta­lálkozót tegnap játszották le — ugyancsak a fővárosban. A harmadik helyért: Vi­deoton—Kaposvár 2:2 (1:1). A Népligetben mindössze 100 (!) néző előtt játszottak a csa­patok, s előbb a Videoton, majd 1:1 után a Kaposvár szerzett vezetést. A harma­dik hely sorsát végül is ll­es rúgások döntötték el — 5:4 arányban a Videoton ja­vára. A döntő: Ferencváros—Üj- pesti Dózsa 4:1 (1:1). Gól­lövők: Szabó (3), Nyilasi, il­letve Harsányi. A Téli Kupa végeredmé­nye tehát: 1. Ferencváros, 2. Újpesti Dózsa, 3. Video­ton, 4. Kaposvári Rákóczi. Totó­eredmények Soortolj velünk — Miskolcon Sokunknak ismerős az NDK televízió népszerű sportvetélkedője, a „Gyere velünk, csináld velünk, csi­náld jobban!” műsora. A példa úgy látszik ragadós. S hogy az valóban követésre méltó volt, ml sem bizonyít­ja jobban, mint az a vidám gyermekzsivaj, amely vasár­nap beköltözött a sportcsar­nok betonfalai közé. A versenyen az általános iskolák III—IV. osztályos ta­nulói vettek részt. Minden iskolát, minden osztályszin­ten 10—10 tanuló — öt fiú és öt leány — képviselt. A küz­delmek négy csoportban foly­tak, s a testnevelési tanterv­it épülő különböző nehézségi fokú gyakorlatokból álltak úgy, hogy a labda minden számban főszereplő volt. A gyerekek jó felkészültségről tettek tanúságot, és lelke­sedésből kitűnőre vizsgáztak. Eredmények: I. csoport: 1. 36. sz. Ált. Isk. 225 p., 2. 19. sz. Ált. Isk. 115 p., 3. 7. sz. Ált. Isk. 101 pont. II. csoport: 1. 16. sz. Ált. Isk. 248 p., 2. 23. sz. Ált. Isk. 223 p., 3. 1. sz. Ált. Isk. 147 p., 4. 24. sz. Ált. Isk. 131 p. III. csoport: 1. 8. sz. Ált. Isk. 288 p., 2. 17. sz. Ált. Isk. 159 p., 3. 35. sz. Ált. Isk. 155 p., 4. 4. sz. Ált. Isk. 153 p. IV. csoport: 1. 21. sz. Ált. Isk. 252 p., 2. 27. sz. Ált. Isk. 206 p., 3. 6. sz. Ált. Isk. 189 p. B. I. 1. Budafok—Komló 7:1 1 2. MÁV DAC—Oroszlány 1:1 X 3. Vasas Izzó—Szekszárd 2:4 2 4. Volán—KKFSE 2:1 1 5. Dombóvár—BKV Előre 1:0 1 6. Véménd—Pécsi VSK 0:0 X 7. Kalocsa—SZVSE 3:2 1 8. Hódmez.—Sz. MÁV 0:1 2 9. Hajdú V.—DMTE 0:2 2 10. Cagliari—Cesena 1:2 2 11. Juventus—Inter. 2:0 1 12. Milan—Torino 1:2 2 13. Verona—Lazio 2:2 X 13 plusz 1: 14. Piacenza—Lanerossi 1:0 1 V Egypontos ” kapuzárás az NB íll-ban Kései ajándékként Télapó szombaton „megrázta sza- kállát”, ám a fehérrel borí­tott labdarúgópályák elle­nére is majdnem „fekete va­sárnappal” történt meg az NB III. kapuzárása a mis­kolci csapatok számára. Ki­kapott otthonában az MVSC, Záhonyban a Hejőcsaba. s mindössze a B. Volán „bek- kclt ki” egy pontot az Egri V’asas pályáján. EGRI DÓZSA—MVSC 3:2 (1:1) , A Kublkban rendezett találko­zón az első meglepetést az okoz­ta, hogy mindkét csapat „hűt­len” lett színeihez. Az egriek tiszta pirosban — mely később a játék hevében igencsak veszí­tett makulátlanságából! — a miskolciak pedig búzakékben léptek pályára. Másodszor az tűnt fel. hogy a ,,B-közép” he­lyén lila-fehér zászlókat lengető, kereplő, kolompoló és éneklő egri nézők hangzsivaja mellett a hazai szurkolók szóhoz sem Tá­tották. Sajnos, sokáig ugyanez vonatkozott a vendéglátó együt­tesre is. Az egriek bainokjelölthöz mél­tóan, nemcsak magabiztosan, hanem igen nagy lendülettel is kezdtek, s már a 6. percben megszerezték a vezetést. ’ Mártha vitte fel óriási iram­ban a jobb szélen a labdát, s hajszálpontos beadását Vígh a jobb felső sarokba fejelte, 1:0. Továbbra is mint az áradat zúdult a Dózsa támadósora a hazaiak kapuja felé, s bizony 1.risztek időnként igen nagy nyomást álltak ki, vagy Serfőző kényszerült nem is egyszer — mint például a 15. percben, a kitörő Vígh lövésével szemben — bravúros védésre. Sajnos, az MVSC középpályás sora egyén­lőre „hol az olló komámasz- szonyt” produkált, a támadók pedig inkább „fagyoskodtak” — állva várták a labdát! — hogy- sem sok mozgással megjátszha- tóvá tették volna magukat. Az egriek védelme pedig csak úgy lett volna sebezhető — amit bi­zonyított a 25. percben vezetett első (!) korszerű hazai támadás is —, ha a csatárok valóban mutatják magukat. Oláh—Szilágyi—Galló volt a labda útja, s az utóbbi erős, keresztbe suhanó lövését Fodor csak szögletre tudta kivágni. Szi­lágyi ívelte befelé a labdát, amit Madarász tovább csúsztatott, s a rosszul vetődő és öklöző Csank mellett az a hálóba került, 1:1. A gól után alábbhagyott a vendégek lendülete, kiegyenlített lett, ám igen heves maradt to­vábbra is a küzdelem. A mis­kolci középpályások „felébred­tek”, a csatárok „belelkesed­tek”, a védők pedig továbbra is harcosan vívták az ütközeteket. Ugyanakkor az ellenfél rutinos, listavezetőhöz méltó játékot pro­dukált, s igazán élvezetes volt a játék. A második félidő is parázs je­lenetekkel indult. Előbb Mada­rász és Patvaros „kakaskodott” a küzdelem hevében, majd Fo­dor „bodicsekkelte” Galíót, de Halász játékvezető mindkétszer bocsánatot adott, a vezetést mégis megszerezhette volna az MVSC az 55. percben, ha Oláh majd Madarász és Lukács is el­találja a kapu torkában a lab­dát! Ostromolt, támadott a Vasút, s úgy tűnt, a Dózsa szá­mára aligha terem babér. A 65. perctől aztán változott a játék képe. Lukács megjegyzést tett a partjelzőre, amiért aztán a kiállítás sorsára jutott. A 10 főre olvadt hazaiakkal szemben a vendégek átvették az irányí­tást, s 5 perccel később meg­szerezték a vezetést is. Labdarúgás A labdarúgó NB II. huszadik fordulója — amely már a ta­vaszi első összecsapásokat he­lyettesítette — egy mérkőzés ki­vételével a papírformát igazolta. Az a ,.bizonyos” találkozó pedig Debrecenben volt, ahol a Nagy- bátony együttese lelkes, jó já­tékkal győzte le áz otthonában régen veretlen DVSC-t. Némi meglepetést keltett azonban a Budafok gólzáporos győzelme is a nemrégen még „jobb napokat” látott Komló ellen. A forduló eredményei: MÁV DAC—Oroszlány l :1, SZMTE—Bábolna 3:0, Budafok— Komló 7:1, Vasas Izzó—Szekszárd 2:4, Dorog—BVSC 1:1. DVSC— Nagybátony l :2. Várpalota— FÖSPED 1:1, Pécsi MSC—Bp. Spartacus 4:0, Dunaújváros— Nagykanizsa 6:2, Volán—Kossuth KFSE 2:1. A bajnokság állása: 1. Dunaújv. 20 12 5 2 49-17 31 2. Budafok 20 12 5 3 52-28 29 3. Dorog 20 10 6 4 29-18 26 4. BVSC 20 9 6 5 38-25 24 5. KKFSE ao 10 3 7 36-24 23 6. Volán 20 7 9 4 29-25 23 7. SZMTE M 8 5 7 30-23 21 8. DVSC 20 8 5 7 24-30 21 9. Pécs 20 8 4 8 33?20 20 10. MÁV DAC 20 8 4 8 26-29 20 11. Oroszlány 20 6 7 7 29-31 19 12. Várpalota 20 6 7 7 27-32 19 13. Szekszárd 20 5 8 7 26-32 18 14. Komló 20 6 6 8 23-30 18 15. Szállítók 20 6 5 9 29-35 17 16. Nagybátony 20 6 4 10 22-33 16 17. Olajbányász 20 5 6 9 19-33 16 18. Vasas Izzó 20 4 6 1 0 20-30 14 19. Bp. Spart. 20 3 7 10 18-44 13 20. Bábolna 20 5 2 13 26-46 12 NB III. Északkeleti csoport: Borsodi Bányász—Sátoraljaúj­hely 1:2, Nyíregyháza—Leninvá- ros 2:1, Záhony—Hejőcsaba 4:2, Egri Vasas—Borsodi Volán 0:0, Hajdú Vasas—DMTE 0:2, Ruka- maz—Rudabánya 1:1, MVSC— Egri Dózsa 2:3, Balassagyarmat— Balmazújváros 4:0, Salgótarján— Gyöngyös 1:1, Ózd—Kazincbar­cika 2:1. A bajnokság állása: 1. Egri Dózsa 57-19 31 2. Ózd 32-13 28 3. DMTE 46-16 26 4. Gyöngyös 36-24 24 5. Leninváros 35-32 23 6. Sátoraljaújhely 31-29 23 , 7. Salgótarján 41-33 21, 8. Nyíregy­háza 39-28 20, 9. MVSC 31-26 20, 10. Balassagyarmat 35-32 20, 11. Rakamaz 28-29 20, 12. Rudabánya 29-33 20, 13. Borsodi Bányász 28- 35 20, 14. Kazincbarcika 49-36 19, 15. Záhony 28-44 19, 16. Egri Vasas 33-35 13, 17. Hajdú Vasas 29- 35 18, 18. Hejőcsaba 24-44 15, 19. Borsodi Volán 24-48 12, 20. Balmazújváros 16-80 3. Egri gól — egri öröm, mindez Miskolcon. Az őszi első for- dulóban Egerben a Dózsa 2:l-re nyert az MVSC ellen. A ha­vas pályán lejátszott első „tavaszi" fordulóban ugyancsak az egriek bizonyultak jobbnak egy góllal. Azzal az eggyel, ami­nek előzményét és örömét képeink megörökítették. (Szabó István felvételei) Csuhái futott fel a bal szélen, és pontos beíveléséből Vígh is­mét a jobb sarokba fejelt, 2:1. Aztán „kiegyenlítődtek” a csa­patok, mert reklamálás miatt Bartha is elment „zuhanyozni”. Üjra feljött a miskolci gárda, viharos hajrát vágott ki, ám a 90. percben nemcsak ók, hanem előbb az egriek is gólt szereztek. Galántai a félpályáról indulva, három védőt is kicselezett, s lőtt a jobb alsó sarokba, 3:1. Újrakezdés után Madarász be­adását Szabó Gy. közvetlen kö­zelről kotorta a hálóba, 3:2. Az MVSC Serfőző — Szűcs (Bukovánszki), Locher, Leiszt, Szabó Z. — Dulibán, Szilágyi — Lukács, Oláh (Szabó Gy.), Galló, Madarász összetételben játszott, s az együttesből Leiszt, Szabó Z. és Galló játékát dicsérhet­jük. EGRI VASAS—B. VOLÁN 0:0 — Egy pontért mentünk Egerbe — kezdte a mérkőzésről telefo­non leadott tájékoztatóját Balázs András, a közlekedésiek fiatal szakvezetője —, s azt meg is szereztük. Az előjelek pedig nem voltak valami kedvezőek, hiszen az ed­digi „döntetlen .sorozatra” fel­készült együttest az utolsó pil­lanatban meg kellett változtatni. Jónás szombati autókarámbolja miatt nem léphetett pályára. így a Czibere — Previtzér, Körösi, Fazekas, Takács — Varga, Ker­tész, Pctrovics — Petrás (Lója), Babus Pálur félállítású együttes harcolta ki az értékes pontot. A havas, csúszós talajon végig nagy küzdelem, de meglehetősen alacsony színvonalú játék folyt. A . Volán szervezett, fegyelme^ zett védekezése, a követő em­berfogás nem ízlett az egyébként jelentős fölényben játszó hazai­aknak, s támadásaikban nem volt átütő erő. A 90 perc során mindössze egy igazán nagy hely­zetük alakult a nagyszerűen vé­dő Czibere kapuja előtt, ám Hajdú a lövés pillanatában el­csúszott az ötös vonalon. Ugyan-; akkor Pálur kétszer is kecseg­tető alkalmat mulasztott el ,a' gólszerzésre, s így maradt a dön­tetlen. A Volán együtteséből Czibere, Körösi, Takács és Kertész nyúj­tott igen jó teljesítményt. < ■ ZÁHONY—HEJŐCSABA 4:2 (0:0) Záhonyban igen bőséges volt a havazás, s így az irreális talajú pálya, a 10 centis hó eleve ki­zárta a jó játékot. Az első fél­időben mindössze háromszor fo­rogtak veszélyben a kapuk, ám Szántó, illetve Béres és Zajácz hibázott. Szünet után negyed­órán át még kiegyensúlyozott játék folyt a pályán, majd 16 perc alatt hat gól (!) esett. A 62. percben Szántó (1:0), a 65. percben Krisztián (1:1), a 68. percben Béres (1:2), a 69. perc­ben a csereként beállt Erdei (2:2), majd kettő, illetve öt perc­cel később újra ö zörrentette meg a hálót. így alakult ki a végeredmény. A HCM Várnai — Várkonyi, Bárczi, Kuzma, Szabó T. — Kun­falvi, Temesvári (Vodicska) — Zajácz, Jáger, Béres, Krisztián összetételű együtteséből a négy gól ellenére is csupán Várnai já­tékát lehet kiemelni. MONOSTORI GYULA 2000 km — profággal A világ legnagyobb sza­bású nemzetközi amatőr ke­rékpáros országúti viadalá­nak, a hagyományos Béke­versenynek a „vezérkari ülé­sén” úgy döntöttek a rende­zők, hogy az 1976—ban 29- edszer sorra kerülő Prága— Varsó—Berlin versenyt má­jus 8—24 között 1992 km-es távon bonyolítják le. A nagy viadalt egy úgynevezett „prológ” vezeti be; a cseh­szlovák fővárosban percen­kénti indítással 7 km-es tá­von hegyi futamot rendez­nek. A 14 szakaszos Béke­versenyen egyébként két idő­futam is lesz, mégpedig má­jus 16-án Varsóban 10 km- es, május 21-én Forst—Cott­bus között 30 km-es szaka­szon. A Békeversenyen ter­mészetesen a magyar ország­úti kerékpáros válogatott is indul. Kijevifen Bujdssóéknak tapsoltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom