Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1975-12-12 / 291. szám
Gépírók versen ve A KISZ Miskolc városi Bizottsága. a bizottság mellett működő FMKT szervezet, valamint a Közgazdasági Szakközépiskola szombaton délután 2 órától rendezi meg a gépírok versenyének városi döntőiét a Közgazdasági Szakközépiskolában. A 32 résztvevő közül a KISZ Miskolc városi Bizottsága az első öt helyezettet jutalmazza: ők eevben elnyerik a Kiváló líjú Szakmunkás címet is. ................................ k Juta hm önkéntes véradóknak Véradókat jutalmaztak meg tegnap a Volán 3. számú Vállalatánál. Berkes György- né, az üzemi Vöröskereszt- a lapszervezet titkára méltatta az önkéntes véradás jelentőségét, majd dr. Valykó István, a vállalat igazgatója jutalmakat adott át a kollektíva 162 dolgozójának. Az ünnepségen megjelent Kónya Vilmosné, a városi Vöröskereszt titkára és Csege Gézáné megyei véradó-szervező. * A nyáron ugyanerről a helyről közöltünk felvételt: akkor \ a Pece-patak medrének betonozásához szállított anyagot egy MAZ-lehergépkocsi, amely tolatás közben a patakmeder oldalával együtt lezuhant. Azóta a Pecét lebetonozták és a Miskolci Mélyépítő Vállalat betonkígyóhoz hasonló, 1700-as „Á”-terhelésű vasbeton szelvényt készít. A Deák tértől a Szinva torkolatáig húzódó mintegy 700 méteres szakaszon egymás mellett párhuzamosan futó csőrendszerben jut a Pcee vize a Szinvába. A Beton- és Vasbetonipari Müvek miskolci gyára állítja elő a 8 tonna súlyú szelvcnydarabokgt. A tervek szerint a csőrendszerrel jövő év júliusára készüljek el, utána a Pecét befedik. (Solymos László felvétele) Otthonok magánerőből Szerelik az első Az öntöde teljesítene munkáslakásokat Országosan az új lakásoknak 60 százaléka magánerőből épül. Ezzel szemben Miskolcon a IV. ötéves terv időszakában a magánlakás-építés aránya mindössze 16 százalék volt! E két adat ösz- szevetéséből egyértelműen következnek azok a feladatok, amelyekről tegnapi ülésén tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága. Célként azt jelölték meg, hogy az V. ötéves terv időszakában, szervezett formában 1600 magánlakás épüljön, s ezenkívül 500 családi ház. Makiban száz telek Kérdés: megvannak-e a magánlakás-építés fellendítésének a feltételei? A végrehajtó bizottság ülésén elhangzottak szerint még nem teljesen. Miskolcon közismerten kevés az építkezésre alkalmas szabad terület, s ami van. annak az előközmű- vesítése igen sokba kerül. A tanács legfontosabb feladata éppen ezért az, hogy megteremtse az előközművesítés pénzügyi fedezetét. Mint elképzelés sok éve él, de csak napjainkban válik valósággá, hogy a városhoz közel eső falvakban teremtsenek lehetőséget a magánerős építkezésre. Igen alkalmas erre például Mályi község, ahol 100 telket alakítanak ki a magánerőből építkezőknek. Székely László általános tanácselnök-helyettes elmondta, hogy más községekkel is folytatnak hasonló értelmű tárgyalásokat. A városi tanács, illetve a megyei tanács — anyagilag is — támogatja a miskolci agglomeráció községeit, ha segítik enyhíteni a város telekgondjait. S hogy kerekre zárjuk a problémák körét: építőipari kapacitást sem könnyű teremteni a magánerős építkezésekhez, hiszen — mint a jelenlegi tervidőszakban is tapasztalhattuk — az állami beruházások is meghaladják az építők erejét. ' Komlóstető cs Temp óm utca A legnagyobb érdeklődés a munkáslakás-épitési akcióról szóló beszámolót kísérte a végrehajtó bizottság ülésén. Mint korábban beszámoltunk róla, a Komlóstetőn az V. ötéves terv időszakában 500 lakást kívánnak felépíteni az akció keretében. Ezen az építési területen azonban a tervezési munkák elhúzódása miatt nem halad a kívánt ütemben az előközművesítés. Ez késztette arra a városi tanácsot, hogy He- jőcsabán, a Templom utcában jelöljön ki területet, s itt kezdje meg a munkáslakások építését. László László, az építési és közlekedési osztály vezelóje arról számolhatott be, hogy az első épület alapozása befejeződött és munkához láttak a blokkszerelők. Itt 6, egyenként háromemeletes épületet hoznak tető alá. Jövőre már át is> adják az első otthonokat. A tervezett lakásszám 96. Közben folytatják a Komlóstetőn is a munkálatokat, s az V. ötéves terv végéig a két építési területen ; összesen 596 munkáslakást ? építenek. j A végrehajtó bizottság tag- , jai az iránt is érdeklődtek, felmérték-e az igényeket, s hogyan oszlanak meg az új otthonok a vállalatok között. A válasz: 400 lakást a Le- • nin Kohászati Művek, 100-at ! a DIGÉP dolgozói között f osztanak szét, a további 96 ' lakás tulajdonosai pedig különböző kisebb vállalatoktól verbuválódnak. (békés) Egyre több könyv Amíg hazánkban 1970-ben 4793 könyv jelent meg mintegy 47 millió példányban. 1974-ben már 7281 mű látott napvilágot, megközelítőleg 69 millió példányban. Ez a felfutás örvendetes, hiszen több jelentős kiadói vállal- ; kozás indult el azzal a célkitűzéssel, hogy nagy példányszámú, olcsó sorozatokban adják ki az értékes, szocialista eszmeiségű irodalmi müveket. (Tudósítónktól) Két nagyszerű munkasikert mondhat magáénak a Lenin Kohászati Művek vasöntöde üzemének 22 szocialista brigádja. Három nap leforgása alatt két éves tervet teljesítettek; elsőként az 1975-re-, meghatározott kiszállítási feladatokat. majd pedig az idei 2500 tonnás öntési tervet. Az öntöde dolgozói pótvállalást tettek: az év hátralevő részében mintegy 1200 tonnával teljesítik túl 1975-ös termelési tervüket. Szegecselt Keszivílve! ÉfjfÉ Néhány napja kis bolt nyílt a Szeles utcában. A munkavédelmi felszerelések mintaboltjának vezetője, Magyar Lászlóné: — Nagyon kevés az országban a munkavédelmi védőfelszereléseket előállító üzem. Szövetkezetünk, a ceglédi Lenin Tsz, védőkesztyűk és különböző bőr-védőfelszerelések előállításával is foglalkozik. a növénytermesztés és állattartás mellett. A termelőszövetkezet nődolgozóin kívül csaknem háromszáz ceglédi asszonynak — bedolgozóknak — biztosítunk munkaalkalmat. A szövetkezet cserzőüzeméből kikerülő, méretre szabott bőrt és a vászonanyagot az asszonyok varrógépeiken kesztyűvé „varázsolják’. A 4x4 méteres üzlethelyiségben, a Dexion-Salgó elemekből összeállított polcokon a hegesztőkesztyűk mellett szegecsekkel ellátott, a faiparban használatos védőkesztyűk várnak vevőre. Tartanak ezenkívül bőr- és műbőr kötényeket, kar- és lábszárvédőket. Ezeket a kohászok és az útépítők használják. A Az óvoda nemcsak szociális intézmény Játssz, hogy dolgos ember légy! „Az óvoda nemcsak szociális intézmény, hanem oktatási intézmény is. Az óvoda egyrészt folytatja a család (a bölcsőde) nevclömunkájál, másrészt új módon kiegészíti azt. \ belépés pillanatától kezdve az óvoda a családdal együtt felelős azért, hogy a gyermekek jól érezzék magúkat, képességeik fejlődjenek és személyiségük társadalmunk követelményeinek megfelelően alakuljon”. — Eme alapvető gondolatokra épült az a jelentés, amelyet tegnap — az óvodai nevelés helyzetéről, tárgyi és személyi feltételeinek alakulásáról — vilátott meg a Miskolci Pedagógus pártvégrehajtóbizottság. Alapos felmérés, beható vizsgálódás előzte meg e nagyon fontos társadalmi jelentőséggel bíró kérdés napirendre tűzését. Játék és munka Az óvodai oktatás — játék és munka — a nevelési folyamat szerves része, a nevelési célok érdekében sajátos módon szervezett tevékenység. A sajátosság egyben tudatos differenciáltságot jelent. Részben azt, hogy a gyermek a játszás örömét érezze, miközben — ő még ezt nem értheti — voltaképpen az élettel ismerkedik; másrészt ez a tudatos előkészítés gondosan ügyel a gyermek képességeinek elért fejlettségi szintjére. Szükség van erre azért, hogy az óvodáskor végére vonzó legyen az iskola a gyermek számára —, s ne ijedelem: mától kezdve „új életet élsz” — s egyben képessé váljon arra, hogy eleget tehessen a nagyobb követelményeknek. Tömören így fogalmazott, az 1971-ben megjelent nevelési program, megjelölve benne az óvodai nevelő-oktatók — játszani és dolgozni tanítók! — legfőbb feladatát. A program óta — ismerjük el — színvonalasabbak, célratörőbbek az óvodák. Az oktatás -anyagát a gyermekek társadalmi és természeti kölegolesóbb kesztyű 76 forintba kerül (könnyebb gépi munkákhoz alkalmas); a legdrágább a 130 forintos szegecselt kesztyű, melyet a>- erdészet es a faipar dolgozó ' húzhatnak kezükre. — Mi itt1 a kis tételeket vásárló üzemek és az egykét pár kesztyűt vevők igényezetéből merítik, hogy jobban elősegítsék a gyermek és környezete között a pozitív érzelmi viszony alakulását. az erkölcsi tulajdonsa gqk „kibukkanását” és fejlesztőét. Ifibb lelt, mégis kevés Az óvoda vonzó intézmény lett. Egyrészt, mert szociális szolgáltatás — de csak is! —, másrészt a szülő jól tudja, hogy — túl az ellátáson, a gondoskodáson: szellemiekben mit kap gyermeke. AZ MSZMP KB 1972. júniusi határozata feladatul jelölte meg: keresni kell a módját, hogy minél több gyermek járhasson óvodába. Városunk —, amely lélek- számban is gyorsan növekszik — megértette és társadalmi jelentőségűnek tekintette és tekinti e feladatot. A vállalatok, szocialista brigádok egyre-másra ajánlottak fel munkát és anyagiakat. Felépült a Marx Károly úti, az Avas-délen a jubileumi óvoda, a városközpont, az összekötő városrész is kapott óvodát, majd megépült a kicsinyek második otthona, a Stadion, illetve a Reményi utcában. Gyarapodtak a játékok — munkaeszközök! —, szaporodott a rádió, a vetítőkészülék, a televízió, a magnetofon. Az eredmény — még ha nem elegendő is — valóban nagyszerű a korábbiakhoz képest: a 3—6 éves gyermekek 74,9 százaléka óvodás, s itt készítik elő őket az iskonyét elégítjük ki — mondja a boltvezető. A szövetkezet természetesen a nagyobb tételeket igénylő gyárak részére közvetlenül is szállít védőfelszereléseket. Első vásárlónk a Borsodi Ércelökészitő Mű egyik beszerzője volt- 200 pár védőkesztyűt vitt el. (sólymos) Iára. 1970-ben a városnak 38 óvodája volt. Ez év — tehát a IV. ötéves terv — végére 48 lesz, ami azt jelenti, hogy öt esztendő alatt majdnem kétezerrel nőtt a férőhelyek száma, vagyis 6757 gyermek részesül - óvodai ellátásban, nevelésben. Még kevés. Nem az igyekezet, hanem a lehetőség miatt. A tanács lakásokat is adott óvodai célra — dehát ez nem az igazi, bár —, s ezért érthetetlen a szülők ellenállása —i- mégis csak segítség addig, amíg nem lesz jobb. Ilyen helyen a személyzetnek is nehezebb. Csak elismeréssel! Az óvodai személyzetről — azért használjuk ezt a szót, mert itt a vezető óvónőtől a takarítónőig mindenkire: egy-egy lelkiismeretes kollektívára szükség van, hogy a gyerekek valóban jól érezzék magukat! — külön is szólni kell. És csak elismeréssel! Sokat dolgoznak és jobbára lelkiismeretesen. Sajnos, nincsenek elegen. A férőhelyek növekedésével nem tartott lépést az óvónői létszám, de a technika sem. Az óvónő „hiánycikk”, annak ellenére, hogy a városban négy évvel ezelőtt megkezdődött a középfokú óvónőképzés. Ma Miskolcon 379 óvónő dolgozik, 95 képesítés nélkül; utóbbiak közül 43 tanul. De a létszám még néhány évig — miként az óvoda is — gond marad. Sokat várnak segítségként az 1976. január 1-i fizetésemeléstől. Azt mondják; vonzóbb lesz a pálya. No igaz, a pénz nagyon lényeges — őszintén örülünk az anyagi elismerésnek —, de nem csupán ez determinálja ezt a pályát. Ez a pálya önmagáért a legvonzóbbak egyike. És a legfelelős- ségteljesebb! Helyénvaló, hogy a pedagógus párt-végrehajtóbizottság megvizsgálta és megtárgyalta ezt a nagyon lényegbevágó kérdést. S éppúgy helyénvaló a kívánság — közösen óhajtott igény —, hogy: miként eddig, ezentúl is társadalmi összefogással segítsük a kicsinyek hajlékainak szaporítását és gyarapítását. Kísérletek szennyvíztisztításra Az ipari szennyvíz tisztítása meglehetősen nagy gondot okoz a Tiszai Vegyikombinátnak is. Szennyvíztisztító üzemükben most folynak kísérletek, amelyeknek eredményétől függ, hogy az épülő polipropiléngyár szennyvizét is képes lesz-e tisztítani a jelenleg működő berendezés. A szakemberek bíznak benne, hogy nem szükséges újabb beruházás a fontos termék előállítását biztosító egység üzembe helyezése után az ott termelődő szennyvíz tisztításáhAs. és bőrből való 4 *
