Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1975-12-08 / 287. szám
Közlekedjünk ésszerűbben I. Rakodás — csúcsidőszakban A Széchenyi utca Miskolc ütőere. S erre az ütőérre már Hosszú évek 6ta aggódva néznek a szakemberek, hiszen bármelyik pillanatban bekövetkezhet a trombózis. Elég, ha egy busz rosszul fordul be az Ady-hídnál — mint a minap is — s már hosszú jármiioszlopok torlódnak össze mindkét oldalon. Az indító hasonlattal élve: lehet-c még javítani ezen az elmeszesedett, szűk falú éren, vagy csak az újabb közlekedési csatornák megnyitása segít? A szakemberek véleményére voltunk kíváncsiak, ezért rendeztünk szerkesztőségünkben kerekasztal-meg- bészélést. Segítségünkre volt ötléteivel, javaslataival: Soltész József, a v;. o-: pártbizottság vaiCípo:j kai osztályának vezetők., fi tin r István alezrédes, a megyei rend- orrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője és több munkatársa, Gergely László, a városi tanács építési és közlekedési osztályának helyettes vezetője, D ávidházi Péter, az ÉSZAKTERV közlekedéstervező mérnöke, Kolozsvári István, a Miskolci Közlekedési Vállalat megbízott főmérnöke, Dorkó László, a vállalat buszvezetője és Fü- löp Géza villamosvezető. 5—6 percet nTeroének Dorkó László negyedszázados vezetői gyakorlattal a háta mögött azt állítja, hogy ésszerű intézkedésekkel s ezeknek az intézkedéseknek a következetes betartásával, betartatásával, meg lehetne gyorsítani a tömegközlekedési eszközök mozgását. Jelenleg, 16—17 kilométeres óránkénti átlagsebesseggei haladnak a buszok, s ha a zsúfoltság miatt ez optimális 25 —30 kilométeres - ebességet nem is lehetne elérni, öt-hat percet nyerhet az autóbusz az Ady-híd és a Tanácsház tér közötti szakaszon, ha ... A „ha” után sok sok javaslatot lehetne papírra vetni a kerekasz.tal-beszélgetésén elhangzottak alapján. Egyben azonban beszélgetőpartnereink egyetértettek: az egyénként is szűk Széchenyi utca átmérőjét tovább csökkentik a mindkét oldalon végig parkírozó teherautók. Rendelet is van, tiltó tábla is van, az áruszállító gépkocsik tekintélyes hányada mégis a rée- geli és délutáni csúcsidőszakban vesztegel a boltoz előtt. Gergely László megjegyezte, hogy tudomása szerint a közlekedésrendészet bizonyos vállalatoknak felmentést adott a tilalom alól — sütőipar stb. —, ám ma már nem lehet tudni, kik pakolnak legálisan és kik tilosán. Összhangba hozni az érdekeket — Nem lehetne szigo,-dóban fellépni a közlekedést lassító rakodások ellen? — adtuk tovább a kérdést He- vér Istvánnak, a közelkedés- rendészeti osztály vezetőjének. Válaszában először arról beszélt Hevér István, hogy két fontos érdeket kell összhangba hozni, hiszen a boltok nagy része csak a Széchenyi utca felől Közelíthető meg, s a teherautókon Budapestről, más megyékből érkező élelmiszer- vagy iparcikkek a város ellátását szolgálják. Az út azonban elsősorban mégiscsak a közlekedést kell, hogy szolgálja, a közlekedésrendészet véleménye is az, ami a miskolciak többségéé: szabályozni keil a szállításokat. Néhány napon beiül — ígérték — tanácskozást hívnak össze az érintett szakemberek részvételével a közlekedésrendészeti osztályon, Javaslatuk a következő:, reggel 7-től 9 óra'g és délután 13 vagy 14 órától 18 óráig behajtási tilalmat kell elrendelni a teherjárművek számára a Széchenyi utcán. Ha sikerül ebben egyetérteni, felújítják a jelzőtáblákat, és rendőreinknek gondjuk lesz rá, hogy senki ne sérthesse meg ezt az előírást büntetlenül. (Adott esetben háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják a szabálytalankodó jármüvet.) Egy „kénves“ téma Igen ám, de mi lesz a boltokkal, nem akadozik-e majd az áruellátás? A szakemberek véleménye e kérdésben is egyhangú: ha eleve úgy kötik nieg a szállító vállalatokkal a szerződéseket, akkor a kijelölt napszakok is elegendők lesznék az áru terítésére. ÉS van itt még egy úgyne- * vezeti „kényes” téma. A tiltó rendelkezésnek az eddigiekben egyebek között azért nem tudtak maradéktalanul érvényt szerezni, mert különböző vállalatok, intézmények vezetői minden összeköttetésüket igénybe véve kimódolták a felmentést. Ha ismét harc indul a menlevelekért, akkor félő, hogy nem hozza meg a kívánt sikert a rég várt Intézkedés. Ugyanez vonatkozik egyébként a magán- járművek Széchenyi utcai parkírozására is. Kérdés persze, hogy egyáltalán szükség van-e továbbra is arra, hogy a Széchenyi utcán magánjárművek közlekedjenek, vagy el lehet terelni a személykocsi-forgalmat egy más útvonalra ? Erről azonban már holnapi számunkban írunk. BÉKÉS DEZSŐ Magas a tábla ... (Herényi felv.) A csillagászairól A nagyközönség számára rendeznek előadást ma délután 6 órától az Uránia Csillagvizsgálóban. Az idei év fontosabb kozmikus eredményeiről lesz szó. Az előadást távcsöves bemutató kíséri, az érdeklődők a Jupiter bolygóval ismerkedhetnek meg. KISZ’titkárok értekezlete Titkári értekezletet tart szerdán reggel 8 órától a városi pártbizottság nagytermében a KISZ Miskolc városi Bizottsága. A város szervezett ifjúságának vezetői előadást hallgatnák meg a szervezés és ellenőrzés jelentőségéről. Ezt követően tájékoztatást kapnak Miskolc város KISZ-szerveinek és -szervezeteinek a KISZ IX. kongresszusára való felkészüléséről. majd időszerű választási feladatokról lesz szó. A titkári értekezlet csoportos foglalkozással ér véget. fonákja Jelenkorest A Miskolci Városi Könyvtár és a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház közösen rendezi meg a Jelenkor szerzőinek estjét december 8-án, hétfőn az Ifjúsági Könyvtárban. Az író—olvasó találkozóra Szederkényi Ervint, Bertha Bulcsút, Lázár Ervint és Arató Károlyt várják; a rendezvény este 6 órakor kezdődik. * Értesítjük a Miskolc- Tapolca területén lakó és üzemelő fogyasztóinkat, hogy az alábbi utcákban munkálatok végzése miatt folyó év DECEMBER 9—13 IG NAPONTA 7—16 ÓRÁIG AZ ENERGIA- SZOLGALTATAST SZAKASZOSAN SZÜNETELTETJÜK Görömbölyi u„ Aradi u„ Várad! u„ Zilahi u. és Újjáépítés u. ÉMASZ 2, SZ. KIRENDELTSÉG SZALAGVÁGÁS A minap telefonon felhívott az egyik miskolci szövetkezet vezetője bennünket. Azt kérte, hogy adjunk hírt a közeli községben létesített szolgáltató részlegük felavatásáról. Hogy nagyobb súlyt adjon e kívánságnak, hozzátette: azért lenne különösen fontos nyilvánosságra hozni az örvendetes eseményt, mert az avatáson jelen voltak a község vezetői is. Készségesen sorolta, ki mindenki emelte az ünnepség fényét, becses személyével. Hagyomány, hogy egy-egy nagyobb munka befejezése, a beruházás elkészülte után, megállunk égy szusszanásnyi időre, hogy visszatekintsünk az útra, mely idáig vezetett, s ünnepelünk. Nincs ebben semmi rossz. Ám ha eljutunk odáig, hogy az ünnepségen megjelenő személyek kiléte fontosabbá válik, mint maga a munka, a munkával létrehozott szolgáltató részleg, bolt, híd vagy bármi más. akkor az már nem jó. Mert valójában nem az a fontos, hogy ki vágja el az ollóval a nemzetiszín szalagot, s kik hallgatják az olló csettenését. Sokkal fontosabbak számunkra azok, akik ilyenkor — sajnos — sokszor a háttérben maradnak: maguk az építők. Nem tudom, túlzott kívánság-e, de én szeretnék látni végre egy olyan átadást, ahol mondjuk a brigádvezető kezében van az olló, s néhány keresetlen szóval azok méltatják az új létesítmény hasznát, akiknek tulajdonképpen készült. VIRGÁCS A METEOROLÓGU5NAK A közkedvelt Öt perc meteorológia című tévéműsor legutóbbi adása éppen Télapó napjára esett. Tréfás gesztusként a riporter virgácsot nyújtott át a meteorológusnak, mivel az idén sem csináltak igazi telet, havat erre a napra. Rajkin is „panaszkodott” felejthetetlen monológjában emiatt, mondván: régen nyáron nyár volt, télen tél. „Most is ván válámi, de ez nem az igázi.” Kicsi lányom nem hallotta Rajkint, s vajmi keveset ért a meteorológiai viszonyok változásához. Ám neki is feltűnt már, hogy a mesékben, gyermekdalokban a lengő szakállú Télapó szánkóval közlekedik, s miközben zsákjából osztogatja a sok-sok ajándékot, „Hull a pelyhes fehér hó”. Mikulás, helyesebben Télapó estjén (kinek-kinek kedve szerint) álltunk a bérház ablakában és bámultunk ki. várva a fehér szakállú öreg közeledtét. Minden fantáziánkra szükség volt, hogy elképzeljük alakját, hiszen az üvegen túl köd gomolygott és a szemközt épülő ház tetején reflektorfény mellett tévéantennát szerelt néhány pufajkás ember. Az egyikük fején csúcsos-bojtos sísapka- féle volt, s mert egyre reménytelenebbnek tűnt a várakozás. a gyermekfantázia végül őt jelölte ki Télapónak. így messziről, a ködben vibráló fényben valóban volt benne valami látomásszerű. Mit tehettem mást, ráhagytam. Hozzátéve, hogy manapság nem tud ugyan szánkóval közlekedni, de a tetőkön valóban mesebeli módon sétálgat a Télapó, s óriási puttonyából képes akár lakásokat, tévéantennákat is elővarázsolni. — És virgácsot? — nézett rám kérdőn a lányom. — Azt kinek hoz? — Talán azoknak — magyaráztam kissé tétován —, akik miatt néha nem tudja idejében előráncigálni a zsákból a lakást, vagy akik miatt Jjefúj a szél az új otthon ablakán. — Azok haszontalan gyerekek! — mondta lányom. Ebben egyetértettünk. (békés) II szÉszervezeti liüilÉzieleüen liannzolt el A fejlett szocialista társadalom építésének időszerű helyi feladatait és azt, hogy ezeknek teljesítését hogyan segítheti a szakszervezet, megfontoltan, okosan, felelősséggel tárgyalták, vitatták a küldöttek százai a szakszervezeti küldöttértekezleteken. A felszólalók hangsúlyozták: igen jelentős tényező, hogy az emberek mennyire érzik magukénak a jelen, a jövő feladatait. Valóban szót’ kell értenünk egymással. Több üzemünkben például még nagyon sok munkahelyen kell nehéz fizikai munkát végezni. Ezt ne tartsuk természetesnek. Megszüntetése mindenkinek, a szakszervezeti mozgalomnak is kötelessége. Ahol viszont még szükség van rá. ahol még nincs erőnk a gépesítésre, ott emberi helytállást követel, ezért tiszteljük, becsüljük és fizessük is meg. Egy másik példa. A jövőben szigorúbb és nehezebb vállalati feltételek alakulnak. Az ismert nehézségek leküzdésére a központi alapokat erősíteni kell, az új gazdasági szabályozók szerint a vállalatoktól többet vonnak el. A munkát hatékonyabban megszervezni, elvégezni — vajon mindez nem tételez fel sokirányú emberi erőfeszítést? Céljainkról, terveinkről az átmenetileg nehezebb helyzet közepette sem mondhatunk le. Igazuk van a felszólalóknak: anyagi es szellemi erőink ésszerűbb koncentrálásával együtt szükség van az emberi értékek kibontakoztatásába, mind- annyiunk közösen vállalt erőfeszítésére, a jobb, a pontosabb, a fegyelmezettebb munkára. Ez valamennyiünk érdeke. Valamennyi küldöttértekezleten szóba került a munka- fegyelem. Nem hiányzott a kemény bíráló, önbiráló hang. Az egyik munkásküldött véleménye szerint manapság légyen bármilyen kérdésről is szó, a mondat végért elhangzik: „... és javítani kell a munkafegyelmet”. Ez igaz, de már kezd formálisnak, közhelynek tűnni. Ahogyan egy útburkoló munkás említette, „minden alkalommal hozzátesszük mindenhez, mert ez igy illik”. Majd azt fejtegette, hogy ez tulajdonképpen egy nem kívánatos szemléletet takar. Meg kell fordítani a sorrendet, és a munkafegyelemből mint alapból kell kiindulni. Hiszen mindennek az alapja a munka és dolgozni csak fegyelmezetten lehet. Egy bányász nem tartotta jó dolognak, hogy a munkateljesítményt általában csak a fizikai munkások között nézik, mérik, elemzik, ellenőrzik. Szerinte növelni kellene — ée lehet is! — a szellemi dolgozók, a műszaki vezetők teljesítményét is. A vitákban elhangzottak azt bizonyítják, hogy a szakszervezeti tagság egyértelműen elítél minden lazaságot. Akarja a fegyelmezett munkát, de igényli, hogy az üzemek, vállalatok, intézmények vezetése alakítson ki nagyobb belső terv- szerűséget, hatékonyabb üzem- és munkaszervezést, teremtse meg a fegyelmezett munka minden feltételét. A munkaerőgondok megoldására pedig átgondolt, összehangolt országos megoldást várnak. Az SZMT-küldöttértekezletek felszólalói sokoldalúan és alkotóan foglalkoztak a szakszervezeteknek a termelést segítő munkájával. Jól értik, hogy a szakszervezetek megnövekedett szerepe azt is jelenti: az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak szellemében jobb minőségű munkát kell kifejteniük a termelés gazdaságossága, hatékonysága, jövedelmezősége érdekében. Éppen ezért joggal türelmetlenek, amikor olyan esettel találkoznak, hogy a gazdasági vezetés még mindig „vár valamire”. Arra vár, hogy valamit majd még mondanak, döntenek „odafenn”? A dolgozók igénylik, hogy forduljon hozzájuk a vezetés, kérje véleményüket, támaszkodjon rájuk, keressen „partnert”, nyerjen magabiztosságot, hogy előre tekinthessen. A szakszervezeti vezetőségeket választó üléseken, a küldöttértekezleteken több szó esett a területpolitikáról, mint korábban. Űj vonás volt, hogy a szóbeli beterjesztések, a felszólalások, az írásos anyagok részletesen értékelték e tevékenységet és, hogy a megyei, városi, kerületi tanácsok megjelent vezetői aktívan bekapcsolódtak a polémiába. A tanácsok vezetői a szakszervezetekkel való együttműködés eddigi eredményein túl, e kapcsolat továbbfejlesztésének lehetőségeit vetették fel. Tartalmas munkakapcsolatok kell hogy kiépüljenek az egy megyén belüli városok és az SZMT, illetve a szakmaközi bizottságok között. Ugyanakkor jobb kapcsolat szükséges a szakszervezetek, a népfront és valamennyi tanácsi szerv, különösen a szakigazgatási szervek 'között. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, a munkahelyi demokrácia fejlesztését, a munkások további fokozottabb bekapcsolódását a képzésbe, a továbbképzésbe, az V. ötéves terv előkészítésébe, végrehajtásába, mind-mind olyan feladatként jelölték meg, amelyekbe az üzemi szak- szervezeti bizottságokat az eddigieknél jobban be kell vonni. A felszólalásokat a növekvő politikai érettség, a közösségért való tenniakarás, a mély humanitás, a szakszervezeti munkához való hozzáértés jellemezte, vagyis a szocialista ember egyre gazdagodó jegyei, amelyeket egy választási ciklus után számba venni, mérlegre tenni ugyancsak kötelességünk. Gazdag bázis, szilárd alap ez, amely a fejlett szocialista társadalom építésének mindennapjaihoz bátorságot, önbizalmat sugároz. MOLDOVAN GYULA Az IBUSZ ez évi eredményei Legkedveltebbek: a szovjet utak Az év végéig az IBUSZ szervezésében várhatóan mintegy 450 ezer külföldi érkezik hazánkba, valamivel kevesebb, mint tavaly. Az elmúlt évinél azonban átlagosan hosszabb időt töltenek itt a turisták, így az iroda valuta- és devizabevétele hét százalékkal növekedett. Ez év vé- egy 450 000 külföldi érkezik géig 180 ezer magyar turista jut el külföldre az IBUSZ- szal, 18 százalékkal több, mint 1974-ben. Különösen a szovjet utak iránt nagy az érdeklődés, ezért a jövő évi programok összeállításánál ezt figyelembe veszik. 1976- ban négy világrész 41 országába szervez utazási programokat az IBUSZ.
