Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1975-12-01 / 281. szám

A cementfelhasználás témáját az a cikk dobta fel, amely ,.A betontechnojógia fejlesztésének épitöanyagipari követel­ményei” címmel egy szaklapban jelent meg. A sajtóban azóta napvilágot látott sok cikk és a televízió riportfilmje azt a benyomást kelti, hogy pazarló nagyvonalúsággal bánunk a cementtel. jfc Tíz perc (Solymos felv.) BrigÉetiei a ßVK-ban A Borsodi Vegyikombinát­ban több mint félszáz sz dia­lista brigád jelentkezett a Nehézipari Minisztérium és a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezete által meghirdetett po­litikai vetélkedőre. A vál­lalati elődöntők után 17 csa­pat jutott be a december 8-án sorra kerülő vállalati döntőbe. Az itt legjobbnak bizonyulok képviselik-á Bor­sodi Vegyikombinát kollek­tíváját az ágazati versenyen. Így van-e? A nemzetközi összehasonlí­tó statisztikák ezt látszanak igazolni. A hazai tudományos kutatók szerint indokolatla­nul sok cementet fogyasz­tunk, a felhasználó vállalatok szakemberei viszont tiltakoz­nak a gyanúsítgatás ellen, mondván, hogy a cementfel­használás és a gazdaságos­ság között nem feltétlen egye­nes arányú a kapcsolat. Sok, vagy kevés? Kerek számokban számol­va, Magyarországon az egy esztendei cementfelhasználás ötmillió tonna körül van. A tavalyi import megközelítette az egymillió tonnát. A hazai termelés és fogyasztás egyen­súlyba kerülése (és ez nép- gazdasági szempontból indo­kolt) a cementgyári kapaci-' tás növelésével, illetve a ta­karékosabb. ésszerűbb fel- használással érhető el. Az Építéstudományi Inté­zet becslései alapján egy köb­méter beton átlagos cement­tartalma nálunk 380—420 ki­logramm között van, 200 ki. lopond négyzetcentiméiere% betonszilardság mellett. A nyugat-európai átlag 220 ki- lopond négyzetcentiméteres betonszilárdság mellett 280 kilogramm. Azaz: Magyaror­szágon — az összehasonlító adatok szerint — másfélszer, kétszer annyi cementet hasz­nálunk fel egy köbméter be­ton elkészítéséhez, mint amennyit a fejlett nyugati országokban. A' Beton és Vasbetonipari Művek miskolci gyárában ez év első három negyedében egy köbméter betonhoz átla­gosan 311 kilogramm cement kellett. Sok ez, vagy kevés? Korompai Iván főmérnök: — A kilók önmagukban semmit sem mondanak. Bár egy évvel ezelőtt még 327 ki­logramm cement kellett min­den köbméter betonhoz. A kérdést nem lehet leszűkíteni csak a cementre. A betonszi­lárdságot tartani kell, a ce­mentnorma — éppen a biz­tonsági előírások miatt — nagyon szigorú. A jó beton­hoz nemcsak jó cementre van szükség, hanem első osztályú homokra és kavicsra. Ha a homok és a kavics nem első osztályú — és általában nem az —, akkor az előírt bizton­ság elérése érdekében ce­menttel kell ellensúlyozni az adalékanyagok minőségi hiá nyosságait. • • Ötszázas, hatszázas A cement-felhasználási átla­got természetesen le lehetne szorítani, de kérdés, hogy ne­künk megéri-e. A Szovjet­unióban például olcsó elekt­romos energiával szilárdítják a betont, s ezzel cementet ta­karítanak meg. Ugyanez a hatás gőzöléssel is elérhető, de az a kérdés, hogy melyik olcsóbb: a méregdrága auto- klá^vok beszerzése • >y pedig a cement. Jav' a statisz­tikát, ha a g le-csak ma­gas minőségi nondjuk 600­as cementet használna fel. Je. Színe és AZ ÉN FEJEMMEL VAN BAJ? Néha már azt hiszem, hogy rohamos romlásnak in­dultak a szellemi képessé­geim, mert egyre többször hallok, olvasok olyat, ami magyarul van ugyan mond­va, írva, mégsem értem. Mindjárt idézek is két pél­dát, próbaképpen. Ha Önök értik, akkor haladéktalanul értesítsenek (aki hallja, ad­ja át!), mert ez azt jelenti, hogy az en fejemmel van baj, s az SZTK-hoz kell fordulnom. Az egyik: „Dinamikus szintentartás”. A másik: „A bejelentés arra irányult, hogy Bükk- szentkereszt húsellátása nem kielégítő. A vizsgálat ezzel szemben megállapítot­ta. hogy a kereskedelem ré­széről hetente beérkező igé­nyeket a húsioar teljes egé­szében kielégíti. A község egyébként is az önellátó te­lepülések közé van sorolva.” Az előző példához, azt hi­szem, nem kell hozzáfűz­nöm semmit. Az utóbbival kapcsolatban azonban el­mondom, amit nem értek. Ha egy község önellátó, ak­kor miért kell neki hús? Fordítva: ha kell neki hús, akkor miért van az önellá­tók közé sorolva? Végül: miért panasz';^ iák a bükk- 6zentkereszti ek, ha egyszer minden igény ki van elé­gítve? Szóval, ez nekem magas! AZ A FRANYA KAPACITÁS Vannak olyan szavak, fo­galmak, melyeit hosszabb vagy rövidebb időre divat­ba jönnek. Én ezek közé so­rolom a kapacitást. Különö­sen gyakran fordul elő a magyarázatokban, a „bizo­nyítvány-magyarázatokban”. Ha valami nem készül el időre, vagy elkészül, de rossz a minősége, akkor előkapják a mindenre jó „Jolly Jokert”, a kapacitást. De hogy ne a levegőbe be­széljek: a kéményseprő vál­lalat sátoraljaújhelyi üze­me cserépkályhák átépítését vállalta. Ám a munkát csak egyéves késéssel volt hajlan­dó elvégezni. Amikor megkérdezték az igazgatót, mit gondolnak, mit válaszolt? Természetesen azt, hogy létszámgondokkal küzdenek, és a kályhacsem­péket sem kapták meg a gyártó vállalattól. Szóval szűk volt a kapacitás a ké­ményseprőknél is, s a tégla­gyárban is. Ilyesmi persze előfordul. De miért nem a munkák el­vállalása előtt derül ez ki, miért mindig akkor döbben­nek rá különböző vállalatok, hogy szűk a kapacitás, ami­kor már magyarázkodniuk kell? Alig hiszem egyéb­ként, hogy a kéményseprő vállalat magyarázata —bár­milyen meleghangú volt — pótolni tudja a cserépkály­hákat egy teljes éven át. TAPOLCAI ÖTLETEK A tapolcai lokálpatrióták­ról rosszindulattal sem le­het elmondani,- hogy nincs fantáziájuk. Nem kevesebb, mint 32 pontban foglalták össze azokat az ötleteket, ja­vaslatokat, melyek megvaló­sítása szerintük múlhatatla­nul szükséges az idegenfor­galom fejlesztéséhez. Sajnos — hely hiányában — mind­össze két ötletet tudok itt megemlíteni: csillagvizsgáló létesítése a fürdő fölötti hegyoldalon; úszó komp a csónakázótóra. Olyan komp, melyen zenés műsorokahle- het rendezni. Nem akarom elszomorítani a derék ta­polcaiakat, de megkockázta­tom a jóslatot: a közeljövő­ben aligha valósulnak meg a dús fantáziával alkotott ötletek. Hogy miért? A ma­gyarázat nyilvánvaló: nincs rá kapacitás. Az ilyesmire tényleg nincs! NEM VAGYUNK AZ ERDŐBEN? Ha valaki kultúremberhez nem méltó módon viselke­dett egykor, akkor így intet­ték: „Hogy viselkedsz? Nem vagy az erdőben!” Egy környezetvédelmi ta­nácskozáson hallottam: va­lahol a borsodi hegyek kö­zött tengelytörésig megra­kott teherautóval találkozott a természetbarát. Hogy mi volt a rakomány? Üres ola­joskanna, használt gumiab­roncs, fiákon, tejestasak stb. A gépkocsi úticélja, azt hiszem, mindenki számára nyilvánvaló. És hány. de hány ilyen gépkocsi térül- fordul a városok és a kö­zeli erdők között! Rá kel­lene már végre szólni ezek­re a környezetet piszkító, romboló emberekre: „Hogy Viselkedsz? Az erdőben vagy!” ♦békés) íj ritmusban „Hazánkban jelenleg a további gazdasági, fejlődés döntS feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes nö­velése, a népgazaság egyensúlyi helyzetének javítása. Kerül­jenek még jobban előtérbe a gazdasági növekedés intenzív tényezői, emelkedjék gyorsabban a munka termelékenysége, fokozódjék a beruházások hatékonysága, csökkenjenek a ter­melési ráfordítások, erőteljesen javuljon az állő- és forgó­eszközök kihasználása, valósuljon meg a fokozott takarékos­ság az energia- és anyagfelhasználásban.” A Központi Bizottság november 26—27-i üléséről szóló köz­lemény sommázza így az V. ötéves népgazdasági terv fő elő­irányzatait. Nem valamiféle vadonatúj feladatok ezek, hisz mindenkori fejlődésünk gyakorlatából, az eredményekben kö­szönnek vissza. Az új a hangsúlyozott módozatokban van: jobban, gyorsabban, erőteljesebben kell tenni dolgainkat. S nem véletlen, hogy most is, mint mindig — a dolgok rendjéből fakadóan — a párttagság felelősségére számít első­sorban a Központi Bizottság: „A gazdasági építőmunkában, céljaink egységes képviseletében és megvalósításában nagy fe­lelősség hárul a pártszervezetekre, a párt tagjaira. A kom­munisták képviseljék következetesen a párt gazdaságpoliti­káját, a népgazdasági tervet, és személyes helytállással mu­tassanak példát a munkában.” Személyes helytállásra, példaadásra szólít tehát a közle­mény, s ezzel kinek-kinek konkrétan, teljesítményekben mér­hetően megszabja feladatát: egy fokkal magasabb mércét állít a párttagok elé, mint amilyet más állampolgárok elé. Elsőrangú politikai kérdés ma már, hogy minden egyes párttag személyes ügyének érezze gazdasági építőmunkánk céljait, s ennek megfelelően vegyen részt a megvalósítás­ban. Nincs munkahely, ahol ne állna a figyelem középpont­jában a párttag magatartása. Munkaaktivitása sarkallja kör­nyezetét, példája magával ragad, s ezen keresztül neveli a körülötte élőket. „A társadalomért önként, áldozatkészen végzett munka, a meggyőződéssel vállalt pártfegyelem az a többlet, ami a párttagot egyebek között megkülönbözteti más állampolgároktól. Ez a különbség azonban nem társadalmi elválasztó tényező, hanem éppenséggel biztosítja, hogy az élen haladó kommunisták mind szorosabbra fűzzék kapcso­lataikat a pártonkívüliekkel” — hangsúlyozta Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára a közelmúltban elhangzott beszé­dében. Joggal várja — elvárja! — a pártonkívüliek sokasága ezt a bizonyos többletet a kommunistáktól. S különösen most, amikor a „jobban, gyorsabban, erőteljesebben” fokozatait keli „begyakorolni” egyénenként és közösen. Népünk érde­ke, nemzeti ügyünk, hogy az új, fokozott ritmus beidegződ- jék valamennyiünkben. S mihamarabb. A vezetőknél a határozott döntésekben nyilvánuljon ez meg: tudjanak igent és nemet mondani időben. S a végre- Fajtásban résztvevőknél — a fegyelemben: megtartani és megtartatni mindazt, amit a közös érdek megkövetel. Meg kell értetni mindenkivel: az eddiginél intenzívebb, összefo- gottabb, átgondoltabb, céltudatosabb munkát követel az V. ötéves terv. És ez magától nem megy. Az iramot — a ho­gyant és a mikéntet — párttagságunknak kell elsőként meg­mutatnia. K. A KISZ. városi bizottságának ülése lenleg csaknem kizárólag 50Ó-assal (az új szabvány szerint 350-essel) dolgozunk. Ha a jobb minőségűből ke­vernénk a betont, akkor a ce. mentmegtakarítás (a mennyi­ségi megtakarítás!) 15 száza­lékot tenne ki. De 600-as ce­mentet nehéz beszerezni, még a HCM sem gyártja. A recept nem kötelező A főmérnök véleményének ismeretében úgy tűnik, hogy túlságosan is egyoldalú csak az egy köbméter betonhoz felhasznált cement kilóit szá­mon kérni a nap- ipari fel­használóktól. A biztonsági követelmények szigorú szem előtt tartásával a gazdaságos­ságnak kell eldöntenie azt, hogy mi a sok és mi a kevés. Az azonban csaknem bizo­nyosra vehető, hogy a kisfo­gyasztók — és ezt támasztják alá a felmérések is — általá­ban kétszeres cementmeny- nyiséget használnak fel ugyanolyan szilárdságot adó betonhoz, mint a nagyválla­latok. A szakértelem hiánya és a túlbiztosítás sok ezer, felesleges tonnával növeli meg az építőanyag-eladási helyek forgalmát. A kiskereskedelem tavaly 1,2 millió tonna cementet ér­tékesített. A teljes hazai fo­gyasztás egynegyedét. Ha va­lósnak fogadjuk el a felmérés megállapítását, akkor minden második zsák felesleges volt, akkor minden második zsák cementet meg lehetett volna takarítani... A fogyasztó vi­szont azt vesz a pénzéért, amit akar, és a betonkészítés leggazdaságosabb receptjét a családiház-építő; víkendház- húzó ember nem köteles is­merni. De jó volna, ha is­merné. B. I. Túlteljesítik vállalásaikat Jól dolgoztak a Tiszai Ve­gyikombinát kollektívái a most záruló IV. ötéves terv­időszakban. Ezt igazolja, hogy öt éve 16 milliárd 510 millió forint értékű termék előállítását tervezték, s ezzel szemben várhatóan 16 mil­liárd 745 millió forint értéket érnek el. Holnap reggel 8 órától, a városi pártbizottság III. eme­leti nagytermében ülést tart a KISZ Miskolc városi Bi­zottsága. A testület tagjai tá­jékoztatót hallgatnak meg a KISZ Központi Bizottsága november 12-i üléséről, vala­mint városunk KlSZ-szervei- nek és -szervezeteinek a KISZ IX. kongresszusára tör­ténő felkészüléséről. Meg­hallgatják a KISZ Borsod megyei Bizottságának kiegé­szítését a KISZ Központi Bi­zottságának 1976/77. mozgal­mi évre szóló akcióprogram­iához. A bizottság jelentést fogad el a KISZ városi - bi­zottsága. valamint az irányí­tott KISZ-szervek és -szer­vezetek érdekvédelmi tevé­kenységéről. különös tekin­tettel a családalapítás és a munkahelyi beilleszkedés kérdéseire. A A Miskolci Műanyag-feldolgozó Vállalat évente körül­belül 600 fékj terméket gyártanak. Az idén ismét újabb mű­anyag háztartási tárgyakkal, virágalátétekkel és kosarakkal jelentkeztek. Az új műanyag virágkosárból 100 ezer darabot adnak át december végéig a kereskedelemnek. Gondot jelent a vállalatnak, Irogy a virágcserepek nincsenek szabványosít­va, ezért számos méretben kell gyártani az alátéteket, hogy alkalmas darabot találjanak a vásárlók. Lobogózzuk fel az éníiíeteuet! Miskolc megyei város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága felkéri a város lakos­ságát, az Szemek, intézmé­nyek. vállalatok vezetőit, hogy december 3-a, a város felszabadulásának 31. évfor­dulója tiszteletére lobogóz­zák fel épületeiket. A zászlódísz december 3- töl 4-ig köszöntse az ünne­pet. 4utók árok Az átlagosnál több balese- tes gépkocsit jeleztek a múlt héten az Állami Biztosító gépjármű-kárrendezési cso­portjánál. Egy hét alatt 223 baleset történt. Ebből kb. 50 a nagy kár és öt a totálkár. Betonba a cement Hány zsákkal keli?

Next

/
Oldalképek
Tartalom