Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1975-12-03 / 283. szám

Alexander, Hardy, lé/i esperes A Nagymiskolci Állami Gazdaság felsőzsolcai gyü- mölcsöskertjében tegnap kezdték meg a gyümölcsfák metszését. A 91 ezer körte- , és almafa, a kedvezőtlen nyári időjárás és a jégverés miatt nem hozta a várt ter­mést. Az egyébként oly nép­szerű Alexander, Hardy, Té­li esperes, jonatán és deli­csesz almából 242 vagonnal szedtek az idén, körtéből pe­dig 130 vagon került a lá­dákba. — A fák metszése „mun­kacsúcsnak” számít nálunk — mondta Tóth Ferenc ága­zatvezető. Március 31-ig, a vegetáció kezdetéig be kell fejeznünk a munkát. A mű­trágyát már elszórtuk. Je­lenleg folyik a hulladék al­ma elszállítása. A Gyöngyö­si Szeszipari Vállalat húsz vagon ipari almát vásárol tőlünk, amiből pálinkát főz­nek. Bár az idei terméssel nem vagyunk megelégedve, a belföldi fogyasztókon kívül elegendő alma és körte i jut exportra. (Solymos—V arga) I \ Vf\ \ / /< L rú 1 A postások munkáját köunyíti meg Kis zöld ládikó Csökkentik a karbantartási időt A DH várospolitikai fóruma ill távfűtőmű ipitese nem tűr halasztást Jelenleg körülbelül 12 ezei miskolci lakás kapja a me­leget távfűtő-vezetéken. Eb­ből a Lenin Kohászati Mű­vek fűtőműve 3—4 ezer la­kásban gondoskodik a kelle­mes klímáról, a többi ott­honnak az avasi, bulgárföldi és több más lakótelepi ka­zánház szolgáltatja a fűtést. A város meglevő távfűtő­kapacitásából nem futja többre, sőt bizonyos feszült­ségek már ezen a télen is jelentkeznek. Csak egy pél­da: az avasi lakótelep hő­központja eredetileg 2100 la­kásra volt méretezve és már most 2400-at kell ellátnia. A következő ötéves terv lakás- programjának Végrehajtása tehát csakis úgy lehetséges, hogy felépítik a város új fű­tőművét, mely a még szük­séges távvezetékekkel együtt körülbelül egymilliárd forint­ba kerül. Vészesen közeleg 1976 ősze LKM és a lakótelep között a távvezetéknek is. Az új fűtőmű építését több szakaszra bontották. Teljes elkészülte 1980—81-re várha­tó, amikor is 300 Gcal/óra teljesítményű lesz. Hogy né­mi fogalmat alkothasson az olvasó a fűtőmű teljesítmé­nyéről: egy lakásra körül­belül 10 ezer kalóriát szá­mítanak a szakemberek, az­az a fűtőmű 30 ezer otthont láthat el meleggel. így biz- osíthatja a VI. ötéves terv során létesülő lakások me­legítését is. Ám ne tekint­sünk ennyire előre., A város számára az a fontos, hogy az 1976—77. évi fűtési idényre üzemeljen egy 50 Gcal/óra teljesítményű melegvizes ka­zán, 1977—78-ra pedig egy újabb hasonló is munkába álljon. Az utóbbi határidőre — mint már említettük — el kell készíteni az LKM és re juthatott az újságíró, vé­gighallgatva a városi tanács koordinációs bizottságának legutóbbi tanácskozását. Fe- esleges most hosszasan rész­letezni, mennyi vita előzte meg a minap lezajlott tár­gyalást, de azt azért el kell mondanunk, hogy a fűtőmű generálkivitelezője, az Észak­magyarországi Állami Építő­ipari Vállalat még perre is vitte a dolgot és végül a Legfelsőbb Bíróság tűzte ki a határidőket. Fellebbezés után, 1975. február 12-én zá­rult le a per. A bíróság jog­erősen helybenhagyta azokat a határidőket, melyek betar­tása esetén a lakásépítési programnak megfelelően nö­vekedhet a város távfűtő­kapacitása. ' Ha valaki azt hiszi, hogy a perrel minden tisztázódott és a fűtőmű építése legalább azóta a kívánt ütemben ha­lad, akkor nagyon téved. A Miskolci Beruházási Vállalat jelentése arról beszélt, hogy A kis zöld ládikó az út széléD megmozgatta az em­berek fantáziáját. Mindenki találgatta: vajon mire jó? Volt aki azt mondta, hogy levegőszennyeződést mérő műszert rejt, mások szerint valamiféle titkos katonai ren­deltetése van, szomszédunk kisfia pedig méhkaptárnak nézte. A hiteles magyarázatot Szele Mihály postaforgalmi osztályvezető adta meg: — Néhány hónappal ez­előtt kezdtük meg a ládák elhelyezését, és több mint 100 darabot szereltünk fel belő­lük. Ezekben a ládákban he­lyezzük el reggelenként az újságok és közönséges leve-, lek egy részét. Szeretnénk megkönnyíteni a postások munkáját oly módon is, hogy ne kelljen körzetükig ma­gukkal cipelniük az olykor 30—35 kiló súlyú újság'köte- geket, a nagyméretű, nehéz leveleket. Gépkocsi szállítja a zöld ladikokig a küldemé­nyek egy részét és ott veszi magához azokat a postás. — A kísérletként indult kezdeményezés egyébként bevált, dolgozóink örülnek neki. Sajnos, sokan olyany- nyira kíváncsiak voltak a zöld doboz titkára, hogy né­hányat megrongáltak, felfe­szítettek. Kérés helyett csu­pán annyit: egyrészt teljesen felesleges a ládafeszítés, mert éjjel és délután ezek a ládikók üresek, másrészt a pénzt, ajánlott levelet, ex- presszlevelet, az értékesebb küldeményeket változatlanul a postás viszi magával. Az utóbbi időben jelentő­sen csökkent a karbantartási munkák ideje az Észak-ma­gyarországi Vegyiművek üze­meiben. Ez annak tudható be, hogy a tervszerű meg­előző karbantartással foglal­kozó szakemberek a máso­dik műszakban és munkaszü­neti napokon is vegeznek karbantartást, felújítást. Az ilyen kérdés általában ingerlő. Mint ahogy az Í6, amikor táppénzelő orvosok sopánkodnak a túlzott táp­pénzes állomány miatt. Persze, igazságtalanság lenne csak a betegállomány­ba vételi joggal felruházott orvosokat hibáztatni az 500 millió forintra duzzadt bor­sodi táppénz miatt. A megye Társadalombiztosítási Igaz­gatóságának vezetője, dr. Borosi László magyarázatát is adja, miért nehéz az or­vosok helyzete. NAGY A KOCKÁZAT! — Ha a kismama panasz­kodik, akkor — biztos, ami biztos! —! jobb, ha táppénz­re kerül. Nagy a kockázat. Mert, ha történetesen a ter­hességet elvetéli, sohasem tudná az orvosnak, de az orvos saját magának sem megbocsátani: miért éppen ezt az asszonyt nem írta a veszélyeztettek közé? — Teljesen más lenne a helyzet, ha a vállalatok már megoldották volna a gólya­üzemek létesítésének gond­ját. Igaz, a nagyobb gyárak­ban már van ilyen. Csak­hogy — különösen a sok nőt foglalkoztatókban — általá­ban kicsik ezek az üzemek. A terhes asszony — hála népesedéspolitikánknak — sok. Nem mindenki fér be Minden nappal közelebb jutunk 1976 őszéhez, amikor a belvárosi lakótelep (a Vö­rösmarty utca mentén) és az összekötő városrész új házait már a felépítendő erőműből kell fűteni. 1977 őszére pedig a tovább növekvő avasi la­kótelepet is össze kell kötni az új hőközponttal, tehát ad­digra el kell készülnie az a gólyaüzemi létszámkeretbe. Ugyanakkor az igazsághoz tartozik az is, hogy nem a veszélyeztetetté nyilvánított terhesektől sajnáljuk a táp­pénzt. Náluk, végeredmény­ben ez „kamatozik”! — fej­tette ki véleményét dr. Bo­rosi igazgató. AMIT NEM LEHET BIZONYÍTANI Aztán: az a bizonyos „há­lapénz”. Általában a na­gyobb jövedelemmel rendel­kező kisgyermekes anyák hajlandók áldozni azért, hogy a „kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon”. Nem szívesen veszik igény­be a gyermekgondozási se­gélyt, inkább gyermekápolási táppénzre mennek, mert az több. És akad orvos, aki há­lás a hálanénzért. A táppénz és a GYES különbözetén mindketten nyernek. — Sajnos ezeket nem le­het bizonyítani. Két érde­kelt fél között zajlik az ügy­let, s mindkettő megbüntet­hető. De tudjuk, hogy van ilyen. „Tetten érni” szinte lehetetlen. Szívesebben hall­gatunk hát róla. Vajon hány orvo6 fog megsértődni dr. Borosi igaz­gató nyilatkozatáért? az avasi lakótelep közötti távvezetéket. Viták, perlekedés El kell készíteni — ebben mindenki egyetért, a beru­házóktól a kivitelezőkig be­zárólag. Ám az új fűtőmű munkálatai eddig mégsem haladtak úgy, mint kellett volna. Erre a következtetés­— Hiszem, hogy a több­ség nem. Helyesbítek: a túl­nyomó többség nem. Hiszen ők maguk is ismerik a prob­lémát, s a legélesebben ők ítélik el az erkölcsi hitelü­ket rontó kollégáikat — hangzik a válasz. A RUTINOS BETEGEK Véletlenül se tűnjék úgy, mintha csupán, vagy első­sorban a kismamák és a kisgyermekes anyák okoznák táppénzes ügyben a legna­gyobb fejfájást az egészség­ügynek. Az említettek csu­pán példák egy jelenségre. Az igazi gondot a rutinos, vagyis a „képzett” betegek okozzák. Tessék csak leülni egy zsúfolt váróteremben! Szinte percek alatt kiderül a lai­kus számára Í6, hogy ki a rutinos beteg. A beavatottak könnyedségével sorolja a műszerekkel, laborvizsgála­tokkal kimutathatatlan be­tegségek tünetcsoportját. Ha kell, akár latinul is. Velük van bajban az orvos. El kell hinnie, hogy betegek! Kevés orvosnak van annyi ideje — ha van egyáltalán időmillió- mo6 orvosunk! —, hogy be­bizonyítsa valamiről; az ott nem fájhat. És hát külön­ben is: a rutinos beteg ad­dig megy, míg olyan orvos­ra nem talál, aki kiírja. Az üzemben, a rendelőintézet­ben, a körzetben kereshet táppénzelő orvost. Nagy a választék. És ez a bajok egyik gyökere. (Folytatjuk) RADVÁNYI ÉVA eddig mi minden késett. A kivitelező vállalat vezetője viszont arról szólt hosszasan, hogy mi minden nehezítette, késleltette eddig a munkála­tokat. Mint a lokáloairiótáboz •» » lilik Székely László, a városi ta­nács elnökhelyettese elnökölt az ülésen. Nem volt könnyű dolga, amikor a helyenként szenvedélyes hangú vitát össze kellett foglalnia. Saj­nos, nagyon is megalapozot­tan mondta, hogy úgy tűnik: nem mindenki érzi e beru­házás politikai súlyát. Laká­sok ezreiről van szó, még pontosabban arról, hogy több ezer család számára kell me­leget szolgáltatni. Az az ütemterv, mely — némi mó­dosítással, egyeztetéssel — vezérfonala lehet a munkák­nak, szigorú fegyelmet, áldo­zatkész munkát kíván min­denkitől, aki — így vagy úgy — közreműködik az új fű­tőmű építésében. Sem a régi sérelmek, sem a vélemény- különbségek nem játszhatnak szerepet e terv megvalósítá­sa során. Ügy kell dolgozni­uk a beruházóknak és épí­tőknek, mint ahogy a mis­kolci emberektől, lokálpat­riótáktól elvárjuk. (békés) Vécé! fiit az újítási nőnap (Tudósítónktól) Az LKM kovácsmü-gyár- egységében 25 újítást adtak be novemberben, az újítási hónapban. Az idén beérke­zett 107 újítás közül erre a hónapra tevődött az újítások zöme. Legtöbben a porárta­lom csökkentésére adtak be újítást, közülük Kerezsi Já­nos és Szurogi Gergely, a gépészet fizikai dolgozói a bélyegzőszámok köszörülését javasolják új mólszerrel vé­gezni. En ek hasznossága magáért beszél és követeli a megvalósítást, mivel alapve­tő termékeik, az abroncsok és tárcsák számozásához nap mint nap használják. E. A. Alkalmazunk kohómérnököt, gépészmérnököt, villamosmérnököt, gyors- és gépírókat, továbbá lakatos, hegesztő, csőszerelő, villanyszerelő szakmunkásokat, különféle munkára betanított és segédmunkásokat. Heti 44 és 42 órás munkaidő. Bérezés beosztástól függően, » megegyezés szerint. Munkásszállást, utazási kedvezményt, napi egyszeri kedvezményes étkezést, a vállalat üdülőiben üdültetést, a mű területén sportolási lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés a munkaügyi osztályon, Sajókeresztúron. 500 milliót költ Borsod táppénzre II. Hálapénz és gólyaüzem Úgy mondják egészségügyi berkekben, hogy manapság száz terhes nő közül százegyet veszélyeztetettnek nyilvánítanak. Érdekes módon azonban elsősorban nem a nehéz fizikai mun­kát végző nők közül kerülnek ki a veszélyeztetettek — teszik hozzá többnyire. Olyannyira „divattá” vált betegnek lenni áldott állapotban, hogy már sok szakorvos is felteszi a kér­dést: hasznos-e ez a nagy kímélet az utódoknak? Nem jobb lenne inkább többet mozogni a kismamáknak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom