Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1975-12-29 / 303. szám

Ki mit tud? klub Minden hónap utolsó szombatján találkozunk. Kezdetben mindenki eltogódott volt. Akik énekelni próbáltak, azoknak nemegyszer megcsuklott a hangjuk, a szavalok belesültek a szövegbe, a bűvész akaratlanul is leleplezte önmagát. És most? Ezek a hibák, „bakik” most is előfordulnak, csakhogy most_ mindennek merőben más hangulata van. Időközben ugyanis három esztendő telt el. a Ki mit tud? klub tagjai megismerték egymást; meg mernek mutatkozni egymás előtt, a szakértői tanácsokat pedig korántsem úgy fogadják, mint valami szigorú zsűri megfellebbezhetetlen ítéleteit. Aki figyeli a televízió Ki mit tud? vetélkedőit, könnyen rájöhet: mennyi minden szükségeltetik ahhoz, hogy valaki lámpák fényébe, kamerák elé álljon. Bizonyos előnnyel in­dulnak azok, akiknek némi előadói rutinjuk, színpadi gya­korlatuk van; akik megszokták, hogy kapcsolatot kell terem­teniük a közönséggel. Az előadónak (szereplőnek) elsősorban is vállalnia kell önmagát (mindenféle fizikai és pszichikai adottságaival együtt), csak akkor lesz képes „felvállalni” a költői (szerzői) mondanivalót, mellyel orientálni akar má­sokat. Azok az amatőrök, akik arra vállalkoznak, hogy elhitető módon szólaljanak meg, nem állhatnak pódiumra alapvető szakmai, technikai ismeretek nélkül. A Gárdonyi Géza Mű­velődési Házban létrehívott Ki mit tud? klub vezetősége azt a célt tűzte ki. hogy két vetélkedő között megtanítsa a legfogékonyabb és legszorgalmasabb jelölteket az előadómű­vészet néhány fontos alapismeretére. Ezek a foglalkozások természetesen nem hasonlítanak a különböző művészeti intézmények stúdiumaihoz. Nevezhet­nénk ezeket az alkalmakat közös játéknak, rögtönzött műsor­nak, talán önképzőkörnek is. Egy azonban bizonyos: minden­képpen hasznos alkalmak, melyek segítenek a készségek ki­bontakozásában. Az elmúlt három esztendő folyamán — mióta a klub mű­ködik — számos tanulságot levonhattak, akik jól figyeltek. Elsősorban azt, hogy csak azok a fiatalok képesek eredmé­nyes munkára, akik szívós következetességgel — óira és újra megmérkőzve önmagukkal, harcolva gátlásaikkal — dol­goznak és tanulnak. A másik tanulság az, hogy senki felett nem szabad könnyelműen ítélkezni. A tizenévesek megdöb­bentő változásra képesek. (A Gárdonyi Géza Művelődési Ház szerencsére olyan szakértőket kért fel szakmai irányító­nak, akik hivatásszerűen foglalkoznak fiatalok művészeti nevelésével.) És megszívlelendő tapasztalat az is. hogy ezek­nek a klubösszejöveteleknek a programja iránt az elmúlt három évben mit sem csökkent az érdeklődés. A nézők, hall­gatók (többségük fiatal) hónapról hónapra beülnek a Ki mit tud? klubba. Nem egy közülük maga is kedvet kapott a szerepléshez. 1976 ismét a Ki mit tud? éve lesz. A borsodiak, miskolciak az eddigi vetélkedőkön — a neveket talán mellőzhetjük ez­úttal — szép sikerrel szerepeltek. Akik ismerik a klubban tevékenykedőket, azoknak nem is olyan nehéz megjósolni: kik kerülhetnek a következő évben kamera elé. De nem is a kamera — az országos nyilvánosság — a legfontosabb. A legfontosabb a közös, gyümölcsöző együttlét; egymás megismerése és gazdagítása. (gyarmati) A Lumiére fivérek Nyolcvan éves a film Technikai csoda - művészeti áq Szibériai múzeum Novoszibirszkben, a Szov­jet Tudományos Akadémia szibériai osztályának törté­nelmi, filológiai és filozófiai intézete mellett megnyitották a Szibéria népeinek történel­mét és kultúráját bemutató múzeumot. Szibéria története mindig vonzotta a kutatókat, a ke­gyetlen időjárás azonban megakadályozta az alapos feltáró munkát. Az utóbbi 30 esztendő folyamán a törté­nészek, a régészek és az et­nográfusok kiegészítették is­mereteinket Szibéria ősi la­kóinak életmódjáról és kul­túrájáról, a paleolit-, a neolit- és a bronzkortól napjainkig. Az új múzeumban több mint 5 ezer tárgyat állítottak ki, köztük a neolitkori em­ber barlangrajzainak egész gyűjteményét, továbbá kőből, csontból és fémből készült munkaeszközöket, a Szibéria északi területein élő lakók ruházatát, mindennapi hasz­nálati tárgyakat, kőből és csontból faragott figurákat. „Mit nem tesz az illúzió? Ha az ember szeritől s-zemben látja ezeket a mozgóképeket, azt kérdi macától, bogy nem liaJucinál-e. Hamarjában azt sem tudja eldönteni, vajon né- ző-e vagy rvedig részese az elő­adásnak? Egy lyoni utcát lát­tunk: a. villamosokat, a ro­bogó kocsikat, amelyek gyor­san közelektek a néző felé .. . Emlékszem, hogy mellettem egy asszony annyira megijedt egy felénk vágtató lovaskocsi- tóf, hogy hirtelen felugrott. .. és csak akkor tilt vissza, ami­kor a kocsi hirtelen fordulat­tal elkanyarodott.*» A sorok éppen nyolcvan esztendővel ez­előtt születtek. Az első „film­kritikus”, Henry de Parvillc, a Nature című természettudo­mányi folyóirat szerkesztője ír­ta le őket, mikor megnézte a Lumiére fivérek néhány perces kis élőképét. 1895. december 28. Remd­kívül jelentős dátum; egy új technikai csoda születését, il­letve térhódításának kezde­tét, s egy új művészeti ág lépéseit kötjük e naphoz. A film angol eredetű szó, jelentés „hártya”, amely a h ártva vékon ys ágú celluloid­szalagra (filmszaTágra) vo­natkozik. Diákakadémia Érdekes kezdeményezés született az NDK egyik nagy iparvárosában, Karl-Marx Stadtban. A helyi műszaki főiskola, a városi tanács és az ifjúsági szövetség össze­fogásával úgynevezett diák­akadémiát szerveztek. igényes név igényes progra­mot jelez: tehetséges közép- iskolások felkarolását és ér- • deklődési körüknek megfele­lő támogatását. A diákakadémia kereté­ben ismert tudósok vezetik be szaktárgyuk rejtelmeibe a fiatalokat. A diákakadémia mostani első évfolyamán 250 fiatal vesz részt, akiket iskolájuk és az ifjúsági szövetség erre alkalmasnak talált. A kivá­lasztásnál csupán egyetlen feltételt szabtak, a kiemel­kedő tanulmányi eredményt, illetve valamilyen területen megmutatkozó tehetséget. A diákakadémia tanulmányi ideje két év. Alap- és fel­sőfokú évfolyama van a VII—XI. osztályos fiúk és lányok számára. Az oktatás témaköre igen változatos, de a gyakorlati élethez közelálló tudomá­nyos területeket érint. Az kollokviumán, illetve az if- i novgorodi vásáron is sikert júsági szövetség diákparla- ' arat az új találmány. Erről mentjein. j a vetítésről egyébként Gor­A középiskolás diákok így j be- Nem sokkal nemcsak a főiskola légköré- ' kes6bb„, ep7T£r™.?f. operator vei ismerkednek meg, hanem megörökíti II. Miklós car ko- a főiskolai előadások feldől- ’ ronazasat. gozásának, elsajátításának í módszerével, sőt ösztönzést é FELVEVÖGÉP kapnak magántanulmányok A .... . .. . — folytatására, bekapcsolódhat- A MILLENNIUMON nak az alkotó tudományos „ munkába. Tehát a diákaka- “ mi van Magyarorsza- démia a pályaválasztást is j gon? Nos, a külföldi filmelk elősegíti. I vetítése 1896-ban nálunk is Zománcművészei alkotóíelepe Elkészült Bács-Kiskun me­gye 1976. évi kulturális programja. Eszerint több mint 300 kulturális, zömmel művészeti rendezvény gaz­alapfokú oktatás 8 előadás- j dagítja az új évet a megye sorozatból áll. Ezek felölelik ' városaiban, községeiben. Is­mét megnyitják a nemzet­közi zománcművészeti alko­tótelepet Kecskeméten. Ko­dály Zoltáp szülővárosában tavaszi zenei hetek lesznek, és megrendezik a Kodály- szemináriumot. • PÁRIZS, SZENTPÉTERVÁR Az első nyilvános vetítésre Párizs egyik kávéházában került sor. Az új találmány népszerűsége olyan gyorsan nőtt, hogy (mindenféle hír­lapi reklám nélkül) a bemu­tató után három héttel már 2000 ember fordult meg a kis pincehelyiségben. A be­lépőjegy egy frankba került. Ezért nyolc-tíz filmet perget­tek le előadásonként, de minthogy mindegyik csak 17 méter hosszú volt, az előadás 20 perc alatt véget ért. A találmány nem maradt párizsi csoda. Erről igyekez­ték gondoskodni a Lumiére fivérek ügynökei. Érdemes megjegyezni, hogy a techni­kai újdonságok iránt mindig a tanulás módszerét, a mű- rendkívül fogékony japánok szaki tudományoknak a tár- 5 m4r Par hónappal a talál- sadalmi életben betöltött many bemutatása után ha- szerepét, különféle közgaz- j borus. riportot forgatnak a lasági témákat stb. j Lumiére-től vásárolt- felve­I vogeppel. 1896. majus 4-en Az „akadémisták” _ jelen j Szentpétervárott is rendez- lehetnek a műszaki főiskola j nek vetítést, s ugyanebben s bármelyik szemináriumán és j az esztendőben a nyizsnij megkezdődött. A hazad úttö­rők a Sziklai testvérek vol­tak; Lumiére gyárából Bu- depestre szerződtettek egy technikust, aki maga szer­kesztett ve titó-fel vevőgépet. Ö kísérletezett az első hír­adófelvételekkel. Ismeretes, hogy 1896 nálunk a millen­nium éve. Természetes hát, hogy ellátogat a felvevőgep a millenniumi kiállításra, melyet Ferenc József nyitott meg. Rövid filmbeszámoló készült arról is, amikor a király meglátogatta Munká­csy Mihályt. Az első. filmtörténetileg is nyilvántartott magyar film azonban csak 1901-ben szü­letik. Címe: A tánc. Pékár Gyula író előadásához il­lusztrációként készítette Zsitkovszky Béla. Az első magyar fűimben Márkus Emilia, Varsányi Irén, Fedák Sári, Blaha Lujza és Hege­dűs Gyula kapott — többek kozott — szerepet • MAGYAR FILMEK A VILÁGBAN Az új iparág (művészeti ág) kezdettől fogva rendkí­vül nagy anyagi befektetése­ket igényelt; hazáink termé­szetesen soha nem tartozott a nagy filmgyártó országok közé. Filmjeink színvonala azonban — főként az utóbbi évtizedekben — meglehető­sen jó hírt és nevet terem­tett az egész világon. Talán érdemes megjegyezni, hogy évedként 244 filmet adunk el; ezeket az alkotásokat 42 országban vetítik. A legtöbb magyar filmet az NDK-ban és az NSZK-ban mutatják be. Míg a legnagyobb film­gyártó országok százszámra készítik filmjeiket (Japán- I ban például félezer készül { évente), addig nálunk 20—23 ] játékfilm készül). Ezenkívül i készítünk 50 rajz-, báb- és ! kis játékfilmet, 45 doku- j mentumfilmet, több mint 20 népszerű-tudományos alko­tást és réklámfilmjeink szá- i ma soha nem kevesebb, jj mint 100.) Évente négy és j fél száz idegen filmet szink- ! ronizálunk, száznál többet látunk el felirattal. Egy-egy magyar játékfilm I forgatási ideje 30—35 nap, jj költsége meghaladja a 7—8 . millió forintot. Persze, van- f nak kivételek. A Macskajá­ték például 16 millió forin­tért készült, 101 forgatási nap alatt. Ezzel szemben a Szerelmem, Elektra forgatá­sa csak 19 napot vett igény- | be, de 14 millió forintot emésztett fel. Magyarországon évente csaknem 78 millió látogatója van a mizoelöadásoknak. Eh­hez a számhoz a miskolci 22 mozi több mint másfél mil­lió nézővel járul hozzá. Gy­Kis ember születik Sülű András nevét az Ayám könnyű álmot ígér című önéletrajzi regénye megjelenése után tanulta meg az olvasó. A gazdag és sokszólamú erdélyi irodalom­ban is újszerűt hozott, ugyan­akkor a Tamási-Kós Károly népies hagyomány folyta­tója is. Az író átütő tehet­séggel, témaismerettel és el­kötelezettséggel szólal meg. Sütő András életműve azóta űj műfajokkal (gondoljunk csak kitűnő esszéire, drámái­ra. pl. a Kortársban olvasott és a minap bemutatott. Kál­vinról szóló történelmi drá­mája stb.) gazdagodott, de az ihletet, a forrást mindmáig a mezőségi magyarság, a gyermekkor világa jelenti. Bizonyság erre a karácsonyi műsorban (szerda este) lá­tott tévéjátéka: a Kis ember születik is. Karácsonyra megszületik a régvárt fiú a Szilveszter csa­ládban, de olyan gyenge, kicsi, hogy órákig nem sír fel. Ez már-már a kétségbe­esésbe kergeti a szülőket. A rokonság, a falu. de még a tiszteletes úr is tanácstalan, hogy keresztelőre készülje­nek-e vagy temetésre. Sütő András népies, ízes, ugyanakkor bensőséges lírai- sággal írott novelláját kicsit elstilizálta, desztillálta Dö­mölky János rendező. Kife­jezetten zavaró volt pl. a narrátor szerepeltetése (Avar István), hiszen az apa is me­sélte, játszotta % történetet. Elsikkadtak ugyanakkor a folklorisztikus ízek. holott többször is utalnak rá. hogy a Mezőségben játszódik a történet. Így is emlékezetessé teszi két színészi alakítás: Horváth Sándoré és Szemes Marié. A többi színésznek alig jutott több lehetőség a statisztáénál. Holott a törté­net logikája és a falu hierar­chiája, szokásrendje szerint a gyerek születésekor kinek- kinek megvan a maga kije­lölt szerepe. Aki nem olvasta a már említett önéletrajzi re­gényt. az mit sem tud kez­deni pl. ezekkel a mondatok­kal : „aki rugdalózik, az a kelleténél mindig többet nyom a latban”, vagy „az én fiamnak eljön az ideje”, vagy „áldott legyen a gonosz, aki gyermekeinket sírni meg­tanítja” stb. Mindezen kifogások elle­nére is ez volt a karácsonyi műsor egyik legkiemelke­dőbb produkciója, hála a ne­mesveretű irodalmi „alap­anyagnak”. Sütő András lírá­jának és gondolatgazdagságá­nak. (horpácsi) fTTPETTa HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00; Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Régi magyar dalok és tán­cok. — 13.54: Ezeregy délután. Közlekedési műsor kicsiknek. — 14.24; Énekeljenek a népek! A BBC nemzetközi kórusversenye. — 14.54; Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Találkozá­saim. Beszélgetés Tolnai Gábor­ral. — 16.00: A világgazdaság hí­rei. — 16.05: Rádióiskola. — 16.47: Operettfelvételekből. — 17.00; Hírek. — 17.05: Van új a Nap alatt! Tudományos híradó. — 17.20: Sztravinszkij: Tavaszi áldozat — balett. — 17.55: Nép­zenekedvelőknek. — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15; Ünnepi órák az opera- színpadon- — 20.1«: Na köztünk vagy, Holman Endre. Hangjáték. — 21.00: Hírek. — 21.05: Népda­lok. — 21.30: A puszta télen. Rapcsányl László műsora. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Glenn Gould zongorázik. — 23.39: Operettrészletek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12-33: Operarész­letek. — 13.30: Hírek. — 13.33: Réti József énekel. — 13.45: Idő­járás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig... A Rádió kívánságműsora. — 17.00: Tájoló. Az Ifjúsági Rádió órája. —18.00: A tudat, világa. VU. rész: Arany­kor-mítoszok és utópiák. — 18.30: Hírek. — 18.33: Rácz Ala­dár Couperin-műveket cimbalmo- zik. — 18.53: Operettrészletek. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.33: Népdalok. — 20.10: A Fáy- egyúttes műsorából. — 20.30: Hí­rak. — 20.33: senki többet? Har­madszor! Szellemi árverés. — 21.50: Slágermúzeum. — 22.30; Hírek. — 22.33: A szomszéd or­szágok magyar Irodalmának pa­ródiáiból. — 23.00: Verbunkosok, nóták. — 23.40: Castelnouvo­Tedesco: Gitarverseny. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés. — 17.05: Képek közsé­geinkből. — 17.15: Népi muzsi­ka. — 17.30; Napjaink kérdései — jegyzet. — 17.37: Slágerkokték — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Szóra­koztató zene. — 18.25: Hírössze­foglaló, időjárásjelentés, műsoris­mertetés. Miskolci Nemzeti Színház (7): Trubadúr. A Csokonai Színház operaelőadása. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — Habán kerámia. — Her­man Ottó élete és mun­kássága. — Miskolci Kép­tár (10—18): A XX. század ma­gyar festészete. — Kondor Béla- emlékkiállltás.— Hódolat Miche­langelónak — kiállítás. — Miskol­ci Galéria (10—18): Országos gra­fikai biennále. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Jugoszlát művészek bemutatója. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Props ganda 1970—1975. — dokumentú ciós kiállítás. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Folytassa, Kleó! Mb. szí. angol film Kezdés: í4. hn6 és 8 órak KOSSUTH Hugó, a víziló & zi. magyar—amerikai film Kezdés: f3 és hn5 órakor Tűzgömbök Magyar film Kezdés: 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Kecskeszarv Bolgár film 16 éven felülieknek! Kezdés: f5 és f7 órakor fáklya A négy muskétás Szí. francia film Kezdés: f4, f6 és f8 órakor PETŐFI Rutyahüseg Mb. szí. szovjet film Kezdés; 15 és 17 órakor SZIKRA A bosszúállók újabb kalandjai Mb. szí. szovjet fűm Kezdés: 3 órakor Partizánok Szí. jugoszláv—amerikai film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS A nagy attrakció Szí. szovjet film Kezdés: 13, is és ff órakor TAPOLCA—ADY Ostromállapot Mb. szí. francia fűm Kezdés: 7 órakor SAGVARI A Noszty fiú esete Tóth Marival Magyar Ilim Kezdés: 5 órakor IFJÚSÁGI ÉS ÜTIÖROMOZI Fel a lejjel! Magyar aim Kezdés: 4 órakor HÁMOR Koamson és a kannibálok Mb. olasz Ilim Kezdés; 6 orakor PERECES Hubai őrnagy Lengyel nun Kezues: 6 orakor SZIRMA nomuson és a kannibálok ívio. olasz lilm Kezdés: 17 orakor KEDD Kossuth radio: 8.00; Hűek. — 8.00: íViusurikinertetes, — S.zo. A nap nan mans programi auun — a.zi; .zenekari muzsika. — Köz­ben 9.0U—9.30: A tudat vhaga. Via. rész: Aranykor-mítoszok es utópiák. — 10.0«: Híren. — iu.05: Isnuiaraaio. — 10.38: Rameau: pygiuadón. Egyíeivonasos opera. — 11.24: A Vanuor kórus énekel. — 11.80: A dioia. Käuar El zse­bet eibeszelese. Petuli rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: June Anui e as énekén — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8-3«: Hírek. — 8.33; uoitneo: Az njusag nyitánya. — 8.4«: A szakszervezet tárgyalja. Riport. — 8.50: Daloló, muzsikáló tájak. Hegyalja. — 9.30: Hírek. — 9.33: A szomszédos országok magyar irodalmának paródiáiból. —lo.oo: A zene hullámhosszán. — Köz­ben 10.30 és 11.30: Hírek. — 11.55: Látószög. Ifjúsági jegyzet. Televízió: 9.28: Műsorismerte­tés. — 9.30: szünidei matiné. Kisíilm-összeáUitás. — 11.35— 12.M: Játsszunk fizikát! Barkács- műsor gyerekeknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom