Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1975-12-28 / 302. szám
Elmondta Danyi Endre Nekünk űzet minden óra — Nem vagyok én kötöz- ködős ember. Öt gyereket nevelek otthon, most jön a hatodik. Építős vagyok. A 40-es cégnél dolgozom Pesten. Szendrőre járok haza . .. Rádiós-fordulattal: aki kérdezett, én voltam; aki válaszolt: Danyi Endre. — A szállón van idő. Olvasok én is. Azt mondjuk most, hogy lassabban nő a világ most körülöttünk. Megértjük. Én voltam bányász, most itt vagyok évek óta. És én a munkás szemével mérek ... Elmondta Danyi Endre, aki a karácsony előtti szerdán szabad szombatos volt: — A mi hetünk jó. összehozták az ünnepet. Nem károsodik vele senki. Nézte a naptárt? Én dolgozom olyanokkal, akik a következő szombaton lesznek szabadok ... De a szerda óév, a csütörtök ünnep. Az emberek majd hazajönnek, mert ki ne akarna otthon ünnepelni? Csütörtökön még ráisznak az újra, pénteken reggel bemennek dolgozni. Mire valaki kiveszi a szerszámot és hozzákezdene igazán, dél lesz. Négykor mindenki fut a vonathoz. Miféle munka lesz az a péntek? Nekünk fizet minden óra, én tudom, hogy mit kapott eddig az öt gyerekem... ■ ■ Nézem a naptárt. Nem mond az ennél okosabbat. Egy napot dolgozik, aki az új év első hetében szabad szombatos. Miskolcnak, úgy durván, ötvenezer bejárója van. Ezt megfelezhetem, marad huszonötezer ember. Levonom belőle azokat, akik folyamatos üzemekben, váltott műszakokban dolgoznak. Akkor is marad tízezer. Telefonálgattam. Kiderült, hogy nem marad tízezer ember, mert legalább a fele szabadságot kért erre az egy napra. A brigádok sem lesznek teljesek, a munkaszervezés sem lesz egyszerű ... Pontosan tudom, hogy a naptáron nem változtathatunk. Mégis: a központi rendelkezésektől függetlenül úgy gondolom, hogy minden vállalatnak a maga hasznos magánügye, hogy mit kezd a szünetek közé szorított egyetlen nappal, ami a kezdéshez nem elég, a folytatáshoz kevés. Ne vegye senki rossz néven: ha én termelési mutató lennék, akkor volna bátorságom azt mondani a mutatókat teremtő munkásoknak, hogy beszéljük meg ezt alaposan. Még előlegbe is odaadnám a termelés szempontjából kevesebbet érő munkanap nyolc óráját annak, akiben megbízom. Ha vállalat lennék, akkor kétszeresen is ezt tenném, hogy megtakarítsam, amibe az emberek utaztatása kerül... Sokba kerül. BARTHA GABOR Ivott-e egri bort Vörösmarty Mihály? A magyar romantika és a reformkor irodalmának kimagasló alakja, a költő és drámaíró Vörösmarty Mihály nemegyszer merítette költői témáját Eger gazdag és hősi történelmének kútjából. 1827- ben megírta „Eger” című történelmi eposzát, majd később egy újabb vers élére is feljegyezte a város nevét: „Egri lány”. Az egriektől egy köszönő szót sem kapott. Kerek 44 évet élt le életéből anélkül, hogy egyszer is ízlelhette volna az egri szőlőhegyek tüzes italát. Fel is panaszolta ezt keserű szemrehányással „Rossz bor” című költeményében, amikor egy hangulattalan, szomorú, szürke estén vidámító jó bor után járta be Pest-Buda borozóit, s csak pancsolt löttyöt, silány, savanyú csigert adtak eléje mindenütt. így kesergett: „Mondják, Egernél' híres bor terem, Verembe szűrik tán? Nem Ismerem. Megénekeltem harcait, borát S mind a mai napig nem ittam áldomást. Csapiáros. méregkeverő, Ne pislogj, egrit adj elő!” A jó egriek, a vers olvastán, értették a panaszt. S küldöttek is rögvest az egri dombok levéből a költőnek egy teli hordóval. Hogy a borajándék mennyire ízlett Vö- rösmartynak, azt abból tudjuk, hogy míg élt, az egri „törökvért” mindig büszkén emlegette. (pataky) Előadások külföldön Sini miatt A későn született magyar színházakat csak az utóbbi években kezdik megismerni külföldön. A közelmúltban jelent meg az 1974-es statisztikai tájékoztató (Közművelődés), ebből idézzük a következő adatokat. 1974-ben 51 előadást tartottak színházaink külföldön. Már első pillantásra szembetűnik, hogy a magyar drámát és színházat népszerűsítő turnékból ugyancsak kivették részüket a vidéki színházak is. Sőt nyugodtan mondhatjuk, hogy a legtöbb vendégjáték a jó szomszédi (határmenti) kapcsolatoknak köszönhető. — Ügy tűnik, a magyar színházra leginkább a szomszédos Jugoszláviában kíváncsiak. 1974-ben négy hazai színházunk összesen 15 előadást tartott Jugoszláviában. Ezek közül kiemelkedik a 25. Színház M-A-D-Á-C-H produkciója, a szegediek Képzelt riportja és Don Pas- quale című előadása. Sikerrel szerepelt a Déryné Színház Jugoszlávia kisebb településein Gárdonyi A bor című drámájával és Kálmán Imre Montmartre-i ibolya című operettjével. A külföldön tartott előadásaink számát tekintve Jugoszlávia után mindjárt Jelenet a Szovjetunióban madár című Tamási-darabból, és Zenthe Ferenc Csehszlovákia következik. Itt kilenc színházi előadást tartottunk. (Ehhez a számhoz a Miskolci Nemzet’ Színház is hozzájárult a Kassán bemutatott Madarász című produkcióval) Egyetlen nem szocialista országgal létesült 1974-ber vendégfogadó kapcsolat Görögországban nyolc előadást tartott a Fővárosi Operettszínház. Thesszaloni- kiben mutatták be a Csárdáskirálynőt és a Cirkuszhercegnőt. Sokkal igényesebb programmal utaztunk a Szovjetis nagy sikert aratott Énekes Képünkön: Cs. Németh Lajos unióba, ahol öt előadásban láthatták a nézők Shakespeare Othellóját és Tamási Áron Énekes madár című játékát. A felsoroltakon kívül szerepeltek már magyar színházak az NDK- ban, Romániában és Ausztriában. Az említett ötvenegy előadást tizennégy színházunk produkálta. 1974-ben hazánkban tizenöt külföldi színház vendégszerepeit; negyvenöt előadást tartottak 26 ezer nézővel. ! Közbeszólt az időjárás Amíg az időjárás engedte, megfeazített munkatempóban dolgoztak a Miskolci Mélyépítő Vállalat szakemberei az új tapolcai autóbusz-végállomás és az ehhez csatlakozó útkorszerűsítés munkálatain. Ennek során elkészült az egyik útszakasz, amely a kőbánya felé vezet. Ugyancsak elkészült az autóbuszok megfordulását segítő fordulóhurok jobb oldali része. Sajnos az időjárás közbeszólt, le kellett állniok. A vállalat vezetői abban reménykednek, hogy január 6-tól folytatni tudják a munkálatokat, s még ebben a hónapban átadhatják a forgalomnak az új autóbuszvégállomást, Természetesen csak akkor, ha az időjárás közbe nem szól... Gy— • • Uvco az építőiparnak Mindkét soruk dolgozik, mégis alig győzi kielégíteni az igényeket a Miskolci Üveggyár. Szinte egyik napról a másikra oly mértékben megnőtt a kereslet az U- profilüvegek és a kopolit- üvegek iránt, hogy maximális termelésre állították be a két gépsort. A földalattiról: Múzeum a föld alatt Rendhagyó módon a föld alá — a Tanács körúti aluljárórendszer egyik szektorába — telepítettek a Közlekedési Múzeum egyik kiállítását. Itt mutatják be a millenniumi földalatti vasút történetét. Rendhagyó a belépődíj is: egy villamosjegy lyukasztása után tárul a látogató elé a főváros történelmének egy darabkája. Eredeti dokumentumok szemléltetik a korabeli földalatti kialakulását. Megtalálható itt a Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasúti Részvénytársaság 1895-ben kiadott alapszabályzata, láthatjuk az Andrássy út fakockáinak néhány darabját (ezzel burkolták akkor a mai Népköztársaság utat), amelyet az ismert nemzetközi szélhámos, Strassnov Ignác A tőkés partnerek között igen jó híre van a Miskolci Textilkonfekció Szövetkezet termékeinek. Nem csoda hát, hogy jövő évi kapacitásukat csaknem teljes egészében lekötötték a holland, az NSZK- beli és a svájci partnerek. Jelenleg a szövetkezet dolgozói hollandiai megrendelésre készítenek női szoknyákat, amelyeket januárban kezdenek szállítani. GITT Megnéztem az értelmező szótárt is: „A gitt különféle összetételű, pépes, kenhető, vagy tésztaszerű (ragasztó) anyag, gyurma, tárgyak összeragasztására, hézagaik vagy felületi egyenlőtlenségeik kitöltésére .. Miért kezdem beismeréssel e nyúlfarknyi jegyzetet? Csak azért, hogy az olvasó egyből megértse a következő hírem sajátos pikantériáját. A hir: „Az egy főre eső gittfogyasztásban megelőztük a fejlettebb építőiparral rendelkező országokat is.” Ezt onnan tudom, hogy többen panaszolták: a városban nem, vagy alig-alig kapni gittet. Tévedés ne essék! Nem adtunk el több labdát, hanyatló labdarúgásunk ifjú reménységei sem lőnek erősebben. Egyszerűen csak arról van szó, hogy az új, modern, összkomfortos lakások lakói felfedezték, hogy a gitt alkalmas rések, tehát a rosszul záródó ajtók és ablakok, panel-illesztések hézagainak betömésére is. Alkalmasabb, mint az erre a célra gyártott ragasztó, amely télen összemegy és nem zár, nyáron viszont úgy nyúlik., mintha a jövő télre számítana. Nincs gitt. Építési kultúránk átmeneti résein szabadon fújnak a szelek. Én különben szeretem a szelet. Mindig mesél. Most például a Pál utcai fiúk remek kis hőseiről ... Lakótársak! Vigasztaljon a huzat ellen a felf tiezés: lehet, hogy azok a gyerekek, alkotó módon, perspektivikusan, kezde- ményezöen, az utcai galeri kollektivitásából erőt merítve nekünk rágták, őrizték a gittet? Ám akkor hol a gitt? Én különben tudtam egy címet, ahol még volt. A maradékot egy barátom vette meg, aki jövőre szeretne örülni egy modern, összkomfortos, nagyszerű lakásnak. (bartha) annak idején Székesfehér vámosának eladott. Térképén szemlélhetjük, mint változott a Deák teret a Városligettel összekötő földalatti állomásainak helye. Kezdetben az állomások távolsága 375 méter volt. Később néhány állomás megszűnt, így ez a távolság egyes helyeken nőtt. Miskolci vonatkozása is van a kiállításnak. Eredeti levél bizonyítja, hogy Dakó Pál diósgyőri hivatalnokot 50 forint pénzjutalom illeti, mert az Andrássy úti földalatti villamos vasút építkezéséhez megrendelt vasoszlopok gyors előállításában sikeresen munkálkodott. A századforduló időszakában a név változott — Fe- rencz József Földalatti Villamos Vasút elnevezést kapott —, a földalatti azonban alig. Az akkori szerelvények egy-egy kocsijáról ítélve a változás alig észrevehető. A felszabadulás után meghosz- szabbították az útvonalat, korszerűsítették a szerelvények kocsijait. S természetesen a kor követelményeinek megfelelően alakították ki a forgalomvezérlő és biztosító berendezéseket, állították össze az útvonal grafikus menetrendjét. A kezdeti években átlagosan alig több mint 3 millió utasa volt egy év alatt; ma évente minden magyar állampolgár legalább háromszor veszi igénybe a millenniumi földalatti szerelvényeit. (tóth) rnüTTg Az ÉMASZ Kazincbarcikai Üzemigazgatósága Ozdra és KAZINCBARCIKÄRA felvesz 4—5 éve végzett VILLAMOSIPARI TECHNIKUSOKAT Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél, Kazincbarcika, Dimitrov út 41. szám . vasárnap Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20; Kritikusok fóruma. — 13.30: Verbunkosok, katonadalok. — 14.00: Hírek. — 14.05: Ezeregy délután. Mi van a varázsdobozban? —- 14.35; Szatíra dalban. — 14.45: Jean-Pierre Rámpái fuvolázik. — 15.00: Csak egy kis gondolkodás, csak egy kis kémia! A gyermekrádió vetélkedője. — 15.55: Zenekari muzsika. — 10.53: I Kis magyar néprajz. — 17.00: Hírek. — 17.05; Operaáriák. — 17.21: Munkásklub. Második otthonunk. — 17.46; Bartók zongoramüvei. — 18.15: Miért igen. miért nem? Zenéről — tíz percben. — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: ..Hallhatatlan az Univerzum . . .” Eminescu-müsor. — 20.15: Az év sanzonjaiból. — 21.10; öt kontinens egy éve. Önodl György műsora. — 22.00: Hírek. — 22.15; Sporthírek, totó. — 22.20: Boccaccio: Dekameron II. — 23.15: Nóták. — 24.00: Hírek. — 0.10: Olasz kórusmuzsika. — 0.25: Himnusz Petőfi rádió; 12.00: Hilde Gü- den és Kónya Sándor felvételeiből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Zenekari muzsika. 13.30: Hírek. ■— 13.33: ,,A gyermekeknek irta Bartók Béla.” — 13.45; Időjárás- es vízállásjelentés. — 14.00: Ket- : tőtől ötig ... — 17.00: Játékmes- \ tér kerestetik! Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Párbeszéd a I magnószalaggal. Jegyzet. — 18.10: Népdalok. — 18.30: Hírek. — 18.33: Pódiumon- James Last zenekara. — 19.49: Jó estét gyerekek! — 20.00; Rossini összes nyitánya I. — 20.39: Hírek. — 20.42: Sporthírek, totó. — 20.47: „Hol a boldogság mostanában?” Rádiószatíra. — 21.30; virágénekek. — 21.45; Magnósok, figyelem! — 22.30: Hírek. — 22.33: Operettrészletek. — 23.10: Francia szerzők müveiből. — 24.00’ Hirek. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés, hirek. — 17.05: Eredmények, gondok, tervek a borsodi üzemekben. Látogatás az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalatnál. — 17.15: Népdalfeldolgozások. — 17 25: Női dolgok, női gondok. A konyha művészete. — 17.35: Totóeredmények. — 17.37; Sanzonok. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 13.15: Előadó: a szerző. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárásjelentés, műsorismertetés. Televízió: 15.23: Műsorismertetés. — 15.25: Olimpikonok vetélkedője. A nemzetközi diákolimpiák magyar nyerteseinek műsora. — 16.30: Labdarúgó Képes Sport teremkupa ’75 — III nap. — 18.10: A magyar tudomány nagy öregjei. Dr. Koracli Mór akadémikus. — 18.55: Falu járás. — 19.45: Esti mese. — 20.00 Hírek. — 20.10: Bach Arnstadt ban. Tévéfilm. — 21.30- Illye Gyula II. — 22.40: Hirek.’ Miskolci Nemzeti Színház (7) Boccaccio. Bérletszünet. Játékszín ’75 f?): Csapodéi madárka. Kiállítások; Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és muslica. — Habán kerámia. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — JVtiskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-ímlókkiáUitás. — Hódolat Michelangelónak — kiállítás. — Miskolci Galéria (10— 18); Országos grafikai biennále. FILMSZÍNHÁZAK; BEKE Folytassa, Kleo! Mb. szí. angol film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH Hugó, a víziló Szí. amerikai—magyar film Kezdés: f3 és hn5 órakor Tűzgömbök Magyar film Kezdés: 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Csoda Milánóban Olasz film Kezdés: f5 és Í7 órakor FÁKLYA Kutyahűség Mb szí. szovjet film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI Tecumseh Mb. szí. NDK film Kezdés: fö és Í7 órakor SZIKRA A négy muskétás Szí. francia film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS Kakuk Marci Szí. magyar film Kezdés: f3, f5 és f7 órakor 16 éven felülieknek! 4 »Í'OLCA-ADY Ostromállapot Mb. szí. francia film Kezdés: 7 órakor SAGVARI Fogadó a Törött Patköboz Szí. szovjet film Kezdés: 3 órakor IFJÜSAGI ÉS ÜTTÖRÖMOZI Halálos tévedés Mb. NDK film Kezdés: 4 órakor HÁMOR Robinson és a kannibálok Mb. olasz film Kezdés: 6 órakor PERECES Hubai őrnagy Lengyel film Kezdés: 6 órakor HÉTFŐ Kossuth rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.25; Operettrészletek. — 9.00: A hét zenemüve. — 9.30: Petőfi Sándor versei. — 9.40: Mit iátsz- szunk, lányok? — 10.00: Hírek. — 10.05: Legénynezj lltnka. Csángó népmese. — 10.15: Hindemith; Várost építünk — gyermekkantáta. — 10.30: Bombabiztos beton — bontásból. — 10.45: Zenekari muzsika. — 11.34: Olvastam egy novellát. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05; Fúvószene. — 8.33: Havdn- Fisz-moll (Búcsú) szimfónia. — 9.30: Hirek. — 9.33: Daljáték- részletek. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30- és 11.30: Hírek. Szoknvák HolMia