Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1975-12-23 / 300. szám

1600 méter brjoli Cukrászok dicsérete Nagy sürgés-forgás fogad­ja a látogatót, ha belep a Széchenyi úti Napsugár cuk­rászda cukrászüzemébe. Két asszony ezernyi tojást hoz, egy fiú a kemencékbe pillant be. fiatal lányok hatalmas edényekben tésztát kevernek. — Ilyenkor naponta 60— 80 tortát is megsütünk, dí­szítünk. az édes és sós apró süteményről vagy a bejgliről nem is beszélve — mondja Kegler Ferenc, az üzem ve­zetője. — Csak a karácsonyi ünnepekre 8 mázsa bejgli ké­szül (kinyújtva pontosan 1600 méter hosszú lenne...). Nagy az érdeklődés specialitásunk, a teasütemény iránt is, már épp olyan karácsonyi cseme­gének számít, mint a bejgli. Csörög a telefon: újabb tortamegrendelés. Kimutatás kerül elő. Tizenegy évvel ezelőtt 430 ezer forint volt az üzem termelési terve. Az idén 2.5 millió foriht! Minduntalan félbeszakad a beszélgetésünk: tanácsokat oszt a mester. Mikor meg­említem, hogy feltűnően sok fiatalt látok a cukrászüzem­ben, kiderül: Kugler Ferenc a KIOSZ mestervizsga-bizott­ságának elnöke is. — Tíz év alatt 80—90 cuk­rászt neveltem, köztük, nem dicsekvésképpen mondom, sokan befutottak a szakmá­ban. Nálunk nőtt fel pél­dául Tóth Béla, aki éppen a + Kész a bejgli... napokban nyerte meg a vál­lalati Ki minek mestere? versenyt. Sajnos, elment tő­lünk. három hónapja üzem­vezető. A süteményillatú üzemben hamar rám melegszik a za­kó. A cukrászoknak bírniuk kell a hőséget. És január kö-. zepéig nincs szabadság, sza­bad szombat, pihenőnap. Sőt, még túlórázniok is kell, hogy senki ne mondhassa: a cukrászok miatt üres a ka­rácsonyi asztal. Évről évre mind több há­ziasszony vásárol süteményt. Ha máson nem, azon is le­mérhetjük ezt. hogy az idei karácsonyi a 600 méternyivel több bejglit sütöttünk, mint a tavalyira. EMASZ, Posta Megfeszített tempóban dolgoznak Már beszámoltunk róla, hogy a múlt hét közepén le­esett nagy mennyiségű csa­padék. amely ráfagyott a bükki fákra, s kidöntötte azokat, jelentős zavarokat okozott az áramszolgáltatás­ban, s megrongálta a telefon- vonalakat. Az ÉMÁSZ ügyeletesétől megtudtuk, hogy a fogyasz­tók energiaellátását azóta megoldották. Munkát jelen­leg Bükkszentkereszt és Bükkszentlászló között vé­geznek. ahol sajnálatos mó­don erdőirtást is kell vé­gezni. s ez akadályozza őket abban, hogy befejezzék ezen a szakaszon is tevékenysé­güket. A Postaigazgatóságtól ka­pott tájékoztatás szerint a telefonvonalak helyreállítása jó ütemben folyik, várhatóan szerdán reggelre valamennyi telefonvonal működni fog. Ny. I. Kidőlt fák, jégpáncélban Az utak szabadok, de az erdő még halott Néhány nappal ezélőtt már hírt adtunk arról a rég lá­tott természeti jelenségről, ami csaknem rémületben tar­totta egy éjszakára Ómassa lakóit. A napközben hullott ónos eső az éjszakai mínusz 10— 15 fokos hidegben ráfagyott a fák ágaira. Azok nem bír­ták a hatalmas terhelést, és félerdőnyi területen földre kerültek a bükkök, gyertyá­nok. Az erdőgazdaság szak­embereinek becslése szerint mintegy 6—8 ezer köbméter fa dőlt ki a lillafüredi erdé­szet területén! A fakitermelő brigádok a dédestapolcsányi utat meg­szabadították ugyan a rádőlt szálfáktól, de a több ezer köbméternyi fatömeg feldol­gozásához még nem kezdhet­nek hozzá: a fatörzseket vas­tag jégpáncél borítja, és az erdő talaja is rendkívül si- kos. Ezért motorfűrésszel le­hetetlen termelni. Az erdő- gazdaság részletes intézkedé­si tervet készít, hogy a jég­páncél fölengedte után mi­nél hamarább megtisztíthas­sák az erdőt a gyökerestől kidőlt fáktól. S. L. Meoleoetés nyugdíjas pedagógusoknak Kedves, megható kará­csonyi ünnepségét rendezett a miskolci nyugdíjas pedagó- gusok részére a Bársony Já­nos utcai, 2. sz. Általános Is­kolában városi szakszerveze­tük. A meghívottak először az iskola tantermeivel, be­rendezéseivel ismerkedtek meg, majd a tanulók műso­rában gyönyörködtek. Ezt követően dr. Szűcs Lajos, a Pedagógusok Szakszervezeté­nek városi titkára köszön­tötte szívhez szóló szavakkal azokat, akik életük nagy ré­szét áldozták a felnövekvő nemzedék nevelésére, oktatá­sára, az életre való felkészí­tésére. Made in Miskolc Minden nappal gazdagabbak leszünk Kerek egy hét van még vissia az évből, s befejeződik népgazdaságunk egyik leg­sikeresebb tervidőszaka. A statisztikák ugyan elmaradnak a valóságtól, de semmit sem kockáztatunk, ha kijelentjük: jó öt évet zárt Miskolc ipara, s a vállalatok, szövetkezetek döntő többsége határidő előtt teljesítette, s már korábban befejezte az ötéves tervet. A jó évek eredményeiről és gondjairól Rábai István­nal, az MSZMP Miskolc vá­rosi Bizottsága gazdaságpoli­tikai osztályának vezetőjével beszélgettünk. A teljesítmé­nyek megítélésénél nem a tervvel való összehasonlítás módszerét választottuk. Az utóbbi öt esztendő adatait vetettük össze az előző öt­éves terv tényleges számai­val, előrebocsátva azt. hogy 1975, s következésképpen ez a tervciklus még nem lezárt, s a végső „elszámoláskor” fi­nomabbak. pontosabbak lesz­nek aZ eredmények. Milliók és milliárdok Miskolc ipari és szövetke­zeti vállalatai a IV. ötéves terv során csaknem százmil- liárd forint értékű (93,7 mil­liárd forint) terméket állítot­tak élő. A III. ötéves terv produktuma: 56.7 milliárd forint. Az export, tehát a külföldön értékesített Made in Miskolc feliratú termékek aránya a teljes termelésből a korábbi 16—18 százalékról 22—23 százalékra nőtt. s eb­ben a tervidőszakban mint­egy 22 milliárd forintot tett ki. Az utóbbi öt esztendőben nemcsak a mennyiségi fejlő­dés volt jelentős, hanem a minőségi változás is. Az egy + Kidőlt bükkök Ómossán (Solymos felv.) Legjobb a sabhengeres? Autóborze A karácsony előtti utolsó vasárnap délelőttjén újra be­népesült a Búza térnek a templom mögötti része. Reg­gel fél 9-kor gőzölgő motor­házzal értek „célba” az első autók. Legkorábban az ál­mos szemű, távolról indulók foglalták el a stratégiailag legfontosabb helyeket az au­tóbörzén. INKOGNITÖ ÉS MELEG KABÁT A koripályának is beillő téren csúszkálva, tipegve szállingóznak az első vevők. Persze „inkognitóban” és jó meleg kabátban. Egy. Nem lehet csak úgy a közepébe trafálni; vevő kilétüket fel­fedve rögtön megtapogatni a járgányokat. Ráérünk. Kettő. A vásár délután egyig is el­tarthat, a jelenléthez pedig türelem és jó meleg bunda kell. (Adják még alább is a tulajok...) Moszkvics, Skoda, Zsiguli, Fiat, Trabant és Trabant... — bő a választék, csak Wart­burgot nem látni sehol. Egy kipirosodott arcú atyafi, jó alföldies ízzel magyarázza: dehogy is adná el ő a „tra- bicseke^’, de hát megjött az új combi. Amott áll ni! Vagy ezt, vagy azt — a kettő kö­zül valamelyiket el kell ad­nia. Harmincnégyre tartja, tizedszer is, a rozzant „már­kát”, A sötétzöld Zsiguli combiban bundás hölgy bó­biskol a volán mögött. Lesz mivel hazagurulni, ha nem sikerül elpasszolni a autót”. ,mese­SENKI TÖBBET HARMADSZOR?! Tizenegy óra után legna­gyobb a vásár. Egy kalauz­táskás, szemüveges emberke sorra járja a kocsikat. Fogu­kat szíva fizetnek a tulaj­donosok, aztán a bilétát az ablaktörlő mögé csippentve visszavágják magukat az ülésre. A kis Fiat pilótája tüntetőén túráztatni kezdi a motort. „Senki többet? Har­madszor?! Mindjárt elme­gyek és akkor sírhattok utá­nam ...” — ez olvasható el­szánt arcáról. Azért ennek ellenére senki sem gyullad be. Óvatosan, ki mérten, egy tiszteletkor után besiklik kö­zépre egy fahéj színű Opel Rekord. Szélvédőjén árcédu­la: 74 000 forint. Az eladó unatkozhat magában. Senki sem kínál négyezerrel keve­sebbet. A kiglancolt 403-as Moszkvics gazdája azt állít­ja, Debrecenből jött. Ott még csapnivalóbb a vásár, hát át­ruccant Miskolcra. — Nem azért a zsák sza­mócáért, de az átlag százas tempó megvolt... — mondja szemrebbenés nélkül, és mintegy ellenőrizve az időt, karórájára pillant. — Ja, hogy mennyi az ára ? ... Háát, harmincra tartotta Debrecenben, itt huszonhétért is odaadná. Üsse kő. olyan kedves ez a város. Huszon­hétezer ... A bolondnak is megérni... . Az Autó-Motor vasárnap­idra jelzi; 21-én Barcson, Debrecenben, Dunaújváros­ban, Mohácson, Nyíregyhá­zán, Orosházán, Sopronban, Szolnokon és Tatabányán is folyt az alku. Az „Autók és árak” címszó alatt olvasom: egy Moszkvics 403-as Buda­pesten, a MERKUR Röppen­tyű utcai használtautó-tele­pén 12 ezerért kapható. Igaz, 65-ös évjáratú, 20 százalékos műszaki állapotú, de azért jó az ha van a háznál. Legfel­jebb eljátszanak vele a gye­rekek. Mindenesetre enni nem kér. A budapesti sza­badpiacokról azt írja a lap, hogy a Wartburg árfolyama 6—8 ezer forinttal esett. Ugyanazt az eladó Wartbur­got figyelték három héten át, a kínálati ára így változott: 96, 95, 90 ezer forint. Végül 89 ezer forintért kelt el. CSIKOROGVA, DE CSÖKKEN Dél felé lanyhul az idő, lanyhul a piac is. Csikorogva csökkennek az árak. Most már az eladók szólítgatják a nézelődőket. Hátha kinyílik valamelyiküknek a bukszá­ja. Két bevásárlószatyorral kezében családapa iszkol a 24-es autóbuszmegálló felé. Lesz otthon nemulass a va­sárnapi ebéd miatt! Odébb, a piac sarkán három lapos­tetejű stráfszekér vesztegel. A kocsirúdnál szomorú sze­mű pacik. — Ez a legjobb márka, uraim! — kiabálja döfködő pillantások közepette egy jó kedélyű, báránybör kucsmás bácsika. — Egylóerős, zab- hengeres, alkatrész sem kell hozzá... VARGA RUDOLF Az új cementgyár évenként másfél millió tonna cementet gyárt. (Solymos felv.) főre jutó termelési érték mintegy negyven százalék­kal, a vállalati, üzemi terme­lékenység 95—96 százalékkal, az ipari foglalkoztatottak lét­száma viszont öt esztendő alatt csak 4,5—5 százalékka! nőtt. A vállalatok bruttó nyere­sége megduplázódott, s ebben egyaránt közrejátszott a ter­melés növekedése, a dolgozók jó munkája, a kivitel foko­zódása. a világpiac konjunk­túrája. Figyelmet érdemlőnek és követésre méltónak mond­hatjuk nagyüzemeinknek — a népgazdasági igényekkel, s a költségvetési stabalitással összefüggő — termékstruk­túra-változtatását is. Itthon és külföldön A Lenin Kohászati Művek­ben növekedett a nemesacél­termelés aránya, a December 4. Drótművek — gyártmá­nyainak 80 százaléka kül­földre kerül — egy sor új termékkel jelentkezett. A szombaton felavatott hús­kombinát 110 tonna dobozolt sonkát készít és értékesít külföldön. A DIGÉP-ben szű­kítették a gazdaságtalan ter­mékek körét, s hat. csak veszteséggel előállítható ter­mékcsoport gyártását meg­szüntették. A beruházási feszültségek­kel terhes tervidőszakban a BÁÉV 4,3 milliárd forintról 8,4 milliárd forintra növelte építőipari kapacitásának tel­jesítmény-értékét. Sikeresen, szerencsésen megtörtént a termékváltás, a házgyári re­konstrukció. Az EAEV más­félszeresére növelte építési kapacitását. A tervidőszak alatt olyan nagyberuházások készültek el, mint az LKM nemesacél­hengerműve. a húskombinát és a HCM. Mindhárom nagy létesítményt világszínvonalú technológiával szerelték fel, mindhárom létesítmény ter­melése. fontossága, néogazda- sági'súlya országos jelentő­ségű. lódulhat az ötödik... Az elmúlt öt esztendő eredményeit méltatva, nem lehet csak a számokra, sta­tisztikákra hivatkozni. Bár a kongresszusi és felszabadu­lási munkaverseny termelési eredményekben mutatkozó hatása, következménye nyil­vánvaló. de legalább ennyire figyelemre méltó a kollek­tív bölcsességtől sokszoro­zódó szándékok emberfor­máló ereje. A munkaverseny, az újító- mozgalom újbóli megpezsdü- lése, az ésszerűbb gazdálko­dásra és takarékosságra tö­rekvő szándék elmélyítette a munkakapcsolatokat, s azo­kat olyan emberi tényezők­kel gazdagította. amelyek egyként visszahatnak a ter­melésre és az egyén fejlődé­sére. Egyszóval: jó alapról in­dulhat az ötödik ... Miskolc, az ipari város, a munkás­város, úgy nézhet a dolgos hétköznapok elé. hogy gazda­gabbak lettünk, s minden nappal gazdagabbak leszünk. B. I. Leninváros bemutatkozik Budapestnek (Tudósítónktól) A Leninvárosi Tanács és a városi Derkovits Gyula Mű­velődési Központ rendezésé­ben Leninváros bemutatkozik Budapestnek címmel repre­zentatív kiállítás nyílik 1976. január 26-án a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában A több mint két hétig nyitva tartó kiállításon a budapes­tiek megismerkedhetnek a vegyészváros történetével, valamint vállalatainak (TVK, Tiszai Erőmű Vállalat. Tiszai Kőolajfinomító) fejlődésével is. Fotók, dokumentumok, ma­kettek viszik közelebb a le- ninvárosiakat Budapest la­kóihoz. munkásaihoz. Az anyaggal a fővárosi kiállítás megnyitása előtt a lenin- városiak ezrei is megismer­kedhetnek a helyi bemutatón. A budapesti kiállítás meg­nyitó ünnepségén a Derkovits Gyula Művelődési Központ amatőr művészeti együttesel adnak ünnepi műsort.

Next

/
Oldalképek
Tartalom