Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1975-12-20 / 298. szám
Bisztró épül az Eden keromng menetf Helyszíni szemlét tartottak tegnap az épülő tapolcai Éden kempingben a Borsod Tourist és a Miskolci Vendéglátó Vállalat vezetői. Kijelölték annak a bisztrónak a helyét, amely — az MVV üzemeltetésében — a kempinget és környékét látja majd el. Építési költségeihez hozzájárul az Országos Idegenforgalmi Tanács is. Tervezésére a Borsod megyei Tanácsi Tervező Vállalatot kérik fel. Megérkeztek Sopronból a Miskolci Vendéglátó Vállalat tejbüféi is. Mint ismeretes, tavasszal a Szemere utca melletti befedett Szinva- résznél, a tapolcai autóskempingnél és a lillafüredi autóparkírozóban helyez el egy-egy tejbüfét a vállalat. A három büfé 900 ezer forintos beruházási költségének felét szintén az Országos Idegen- forgalmi Tanács fedezi. Ajándék kiváló véradóknak Jól sikerült önkéntes véradónapot szervezett a Borsodi Ércelőkészítő Mű vöröskeresztes alapszervezete. A BÉM 131 dolgozója összesen több mint 42 liter vért adott önként. A napokban az év folyamán legjobb munkát végző vöröskeresztes aktívákat és a legjobb véradókat bensőséges ünnepségen köszöntötte Nyilas Tibor párt- és Binó Imre vöröskeresztes titkár. Többen kaptak elismerő oklevelet, ajándéktárgyat. m öntvény Fejlesztik a MEZŐGÉP Tröszt Felsőzsolcai Vállalatának öntödéjét. A következő ötéves tervidőszak végére a jelenlegi 300 helyett évi 1000 tonna öntvényt állítanak elő. Ennek érdekében ötven millió forintos költséggel korszerűsítik az öntödét s a hozzá kapcsolódó hőkezelő üzemet.-M- A Testvériség gázvezeték építésén dolgozó szovjet szerelők az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére két hónappal a határidő előtt befejezik a földgázvezeték második — 112 kilométeres — szakaszának építését. Ezen a Leninvárostól a zsámboki elosztóállomásig húzódó csővezetéken január 5-én kezdődik meg a földgáz szállítása. (Képünk a nagy- fiigedi szakaszolóállomás szerelésén készült.) (Horváth Péter felvétele) iimimiiimmiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiimmiiiiiimiiiMMiiiiii E HETI KÉRDÉSÜNK: iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Ha van, miért nincs? Hét vége felé, amikor betört a hideghullám s csontkeménnyé fagyott a latyak a járdákon, egyre-másra potyogtak az emberek. Nem néztünk utána, hányán törték lábukat. De ha senki nem törte, akkor is okunk van a méltal- lankodásra. Bár a tapasztalatok szerint teljesen felesleges... Felesleges azért, mert évek óta minden esetben, amikor a természet „gondatlanságából” csúszóssá válik lábunk alatt a talaj — fohászkodni kezdünk. S kihez, ha nem a természethez? Hozzá, vagy máshoz — oly mindegy... E sorok írója tegnap este a Szabó Lajos utca páratlan oldalán, ahol mindössze 29 centiméter széles a járda, megcsúszott, nekivágódott a falnak, onnan meg ki az úttestre. Dühében utána sántikálva terepszemlét tartott, s miután jó néhány hasonló esetnek lehetett szemtanúja — itt is, máshol is —, rájött a megoldás rendkívül egyszerű nyitjára. Ez pediglen a következő: mindazon szervek beosztottai, akik személyükben felelősek azért, hogy a járdák ne váljanak kényszerű korcsolyapályákká, kötelesek legyenek legalább egyszer végiggyalogolni — hegymászó cipő és korcsolya nélküli — e járdákon. Ha szerencséjük van, ám legyen. Ha viszont nincs, esküdni merek, bezörögnek a magánház tulajdonosához (vagy a házmesterhez), s megkérdezik, miért nem takarították el idejében a havat vagy annak latyakját; vagy legalább miért nem szórták le sóval, hamuval, homokkal, törmelékkel. Szóval megkérdezik, de másnap már küldik is a büntetést. Ez biztos! Megtehetik? Hát persze! Hiszen rendelet van rá, hogy aki nem tesz eleget ebbéli kötelességének, az büntethető. A rendelettől, igaz, nem lesz rend. Csak akkor lesz, ha azt be is tartjuk és tartatjuk. Ha nem ezt tesszük, akkor viszont jogos a kérdés: ha van, miért nincs? Jogos, jogos... De ettől még nyugodtan felhúzhatjuk a gipszcsizmát és a hónunk alá vehetjük a mankót. —a Legalább kettővel! Ha valóban igaz, hogy évente jutalmazzák az alkoholizmus elleni küzdelem legötletesebb propagandistáit, úgy szerkesztőségünk szerénytelenség nélkül aspirál az 1975. évi Grand Prix-re. Az igazság kedvéért azonban mindjárt azt is hozzá kell fűznünk, hogy harcos tettünk csupán a véletlen műve s bár az alkalomhoz kissé (?!) méltatlan intelem — mindez mit sem von le érdemeinkből. Jóllehet, lesznek akik kételkednek benne, hogy cselekedetünket józan állapot ban követtük el, s lesznek olyanok is, akik január 1-re előrehozott áprilisi tréfának vé lik esetlen művünket és jót derülnek rajta Bárhogy legyen is, szembe kell néznünk (■ tényekkel, mert a tények már levelek for májában ott vannak a postások táskájában ezeket mi már ugyan nem kapjuk vissza csak a címzettek vehetik át. A címzettek százegynéhányan... Nincs ezekben a levelekben semmi külö nős. Voltaképpen nem is levelek, hanem borítékok, bennük a szokásos újévi jókívánságok. Sok boldogságot, jó egészséget, munkasikereket. őszinte szívből kívánjuk valamennyi címzettnek, akiknek egyébként gon- éatan összeállítottuk a névsorát, akiket tisztelünk, akikkel munkakapcsolatban állunk, akik sokat fáradoztak az elmúlt évben is a városért, akik segítették dolgainkat és így tovább. Szóval, nincs a borítékban semmi különös. Annál inkább a borítékon! Ott a paradoxon, kérem! Mert tessék mondani, látott-e, hallott-e valaki olyat, logy egy ember azt mondja: „Emelem a málnaszörpömet az új esztendőre!?’’ „Ürítem a Traubi-szódás poharamat 1976-ra!” ladarság! Ilyen nincs, nem is volt, nem is lesz! Na már most, tessék elképzelni, hogy i mi általunk elküldött jókívánságokat tartalmazó borítékokat olyan bélyeggel láttuk cl, amelyen ott egy majdnem csordultig telt oohár, rajta egy tilalmat jelző tenyér, fö- 'ötte pedig az intelem: Egy pohárral se! Sajna, akkor derült ki a dolog, amikor már késő volt a „helyreigazítás". Ezért hát ilymódon kérünk elnézést abban a reményben, hogy akaratlanul elkövetett alkohol- ellenes propagandánkat 1975. december 31-én éjfélkor, amikor találkozik az óra két mutatója, senki nem veszi komolyan. Még hogy egy pohárral se! Kettővel! Legalább ... Nagyon boldog új esztendőt! —a Uveghangú, jégcsap-erdőben Dőlnek a fák Már két napja üveghangokat ad az erdő, húrként feszül s pattan el a vezeték; s fönn, 1'önn a hegyek között, félnek az emberek. — Rosszabb ez — s ne haragudjon, de nem jut eszembe más — mint a háború. Csikorog, csillingel, és nem tudni, hogy hová zuhan a fa. Lopatovszki Lajosék házá. nak tetejét bezúzta egy sudár növésű fa. Tegnap reggelre a brigád, kölcsöncse- réppel, eltüntette a pusztítás nyomait. A brigád: Lopatovszki Pál csapata. Két napja szorgos- kodnak, mentenek, félnek Ömassán. — Apámék, szegények — szomorodik el Lopatovszki Pál — már másodszor maradtak tető nélkül. Néhány éve egy hatalmas, hegyről lezúduló kő, most meg a fa ... A Garadna gőzölgő völgyében a tél az úr. Gyapjas fehér a hegyoldal, csikorgó havat roppant a láb és a fák... A fák jégpáncélba fagyva. A hóesést langyos zápor követte, majd hirtelen lehűlt a levegő, s a fénylő cseppek ★ Omassa fölött, a dédesta. polcsányi út járhatatlan. Lo- patovszkiék darabolják a rönköket, eltakarítják az útra lezúduló erdőt. (Solymos felv.) ráfagytak az ágakra. A fénylő díszruhát nem bírták a fák. Meghaltak állva, a súly lehúzta őket, kidőltek, kizuhantak a sorból: háztetőt szakasztva, vezetéket tépve, hídkorlátot zúzva. Tucat. jával hulltak a büszke, felnőtté cseperedett óriások. Omassa másfél napig telefon nélkül volt. A postások kihúztak egy ideiglenes kábelt. A fűszerbolttal tegnap dél óta lehet beszélni. Omassa másfél napig villany nél. kül volt. Az EMASZ emberei helyreállították a megrongált vezetéket. Madácsi Miklós villanyszerelő, följebb tolva homlokán a kék sisakot, csak álmélkodik: — Ilyet még nem láttam. Valósággal megindult a hegyoldal ... Erdöt-értő, erdőt járó emberek hümmögnek: — Ilyen még nem volt a Garadna-völgyben. Oda a szép bükkös. Egyik fa kidőlt, a másikat halálra terhelte a jég. • Majd két napig tartott a szorongás, a félelem Ómas- sán. De délelőtt már megcsörrent a telefon, s kora délután már kigyúlt a fény is. A kocsma, a rendkívüli állapotra való tekintettel egész nap nyitva volt.., Dél. utánra elcsendesedett az erdő, csak a motorfűrészek vijjogtak fájdalmasan, szomorúan. Nem tudták, hogy ma esküvő lesz Kerékgyártó- éknál. Marika férjhez megy. (brackó) Gazdátlan sílécek, korcsolyák Fogyna a szánkó, ha lenne hó Leütitek egy rétisast Keresik a tettest A Somogy megyei Büssü község határában réti sasra lőtt egy lelkiismeretlen vadász. A Madártani Egyesület dél-dunántúli csoportja feljelentést tett az ismeretlen tettes ellen, akit a rendőrség is keres és aki — a rendelkezés értelmében — 50 ezer forint kártérítésre kötelezhető. A réti sas ugyanis védelem alatt áll: hazánk legnagyobb madara, rendkívül ritka és kipusztulóban levő faj. A súlyosan megsebzett, erősen vérző sast egy traktoros találta meg, s juttatta el a kaposvári állatkórházba. ahol megműtötték a szárnyán sérült óriás madarat. Felépülése után a mecseki állatkertben helyezték el. Ezek a jellegtelen jellemzők is kiolvashatók abból a magnetofon-tesztből, amelyet a Nagyító című folyóirat decemberi száma közöl. Nyilván nem véletlenül, hiszen nagyon sokan kapnak, illetve adnak karácsonyi ajándékként kazettás magnót. Nézzük tehát a versenylistát. Még javában tartott a vénasszonyok nyara, amikor a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat raktáraiba megérkeztek a téli sportfelszerelések. A két miskolci sportszerüzletben tél elején még tavalyról maradt műkorcsolyák, hoki- és felkurb- lizható korcsolyák, sílécek és ródlik porosodtak, gazdátlanul. A 252. számú, Széchenyi úti sportszerboltban sokan megbámulják a kormányozható szovjet síszánkót, amiből kísérletképpen három darabot rendeltek. — A kétszemélyes szánkók ára 1500 forint, de talán nem erősítő nélküli változat) bármelyiket egyforma jó szívvel ajánlja a teszt. Igaz. a magyar MK 43-as feleannyiba sem kerül, mint a — diszkréten és hivatalosan kissé magas árúnak mondott — japán ipar Magyarországra hozott remekei. is az ár az oka annak, hogy még egyetlen darab sem kelt el belőle— mondja az üzletvezető. — A téli sportfelszerelések kirakatát november elsején rendeztük be, sok nézelődő akadt de az időjárási viszonyok miatt alig volt vásárló. A 150—200 forintos műanyag bob a legkelendőbb. Ebből 40—50 darab fogyott idáig. Olykor-olykor, ha „nekirugaszkodik” a hóesés, a forgalmunkon is meg- érzödik, több a vásárló. — Ezüstvasárnapon 28 ezer forintos forgalmat bonyolítottunk le, ami a tavalyi 43 ezer forintnál lényegesen kevesebb. Nem kedvezett az időjárás a téli sportnak a múlt év decemberében sem, de akkor talán nagyobb volt a bizakodás ... Néhány napja hó esett, aztán langyos eső. Estére azonban mindig fagypont alá süllyedt a hőmérő higanyszála . Szűcs Lajos, az Országos Meteorológiai Intézet miskolci állomásának meteortechnikusa elmondotta, hogy tavaly, december első felében mínusz 3, mínusz 4 fokos átlaghőmérsékletet mértek, tehát hidegebb volt, mint az idén. A téli sportok szerelmesei számára viszont örömhír az, hogy december 12. óta hűvösödik az idő. Az előrejelzések alapján újabb hideghullám várható. Vajon meddig maradnak gazdátlanok a sílécek és korcsolyák ...?? V. R. Új ovomirtószer A Budapesti Vegyiművek kutatómérnökeinek kísérlete nyomán lehetővé vált az amerikai Treflán nevű zöld- ség-gyomirtószer hazai gyártása. A tervek szerint évente 1 millió 200 ezer liter OBt- ref növényvédőszert gyártanak. Kicsi és kazettás Magnó-teszt Néhány „leg” magnó-ügyben: a legkisebb mindössze 21,5 centiméter hosszú, a legkönnyebb másfél kilogrammot sem nyom, a legolcsóbb 1780 forintba kerül. talán segít a műszaki ismeretekben járatlan vásárlónak kiválasztani a hazai üzletekben kapható tucatnyi készülék közül a minőségben, árban, szolgáltatásban leginkább megfelelő készüléket. A BRG két készüléke (az MK 25 és 26) „még megfelelő” minősítést kapott. Olcsó, igénytelen masinák, első készüléknek megteszik. A közepes mezőnyt a közepes árú (két-három ezer forintos) készülékek jellemzik, így például a Toshiba, a Sanyo és a Philips gyár néhány egyszerűbb magnója. Jó minősítést csak a Hitachi típusok kaptak. A tape deck-ek közül(vég-
