Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1975-12-02 / 282. szám

+ Hurkatöltőböl is bő a választék. (Herényi László felv.) Kések és szakmai tanácsok Meghalt egy bolt, éljen a bolt 500 milliót költ Bnrsnrl táppénzre I. ___i »i Egyre betegebbek leszünk? Mit meg nem óid a dolgozó táppénzből? Ha kevés a ta­nulmány' szabadság? Mcgtoldjuk táppénzből. Ila éppen szü­ret van, ám az évi rendes szabadság már elfogyott? Gye­rünk az orvoshoz. Takarítás a nagy ünnepek előtt? Táppén­zen. S ez csak az „apraja” a példatárnak. Megyénkben el­rettentésként idézik azt a „dolgozót”, aki táppénzen vadászott végig három hónapot. Vagy azt a lakodalmas vendégséget, amely csupa „beteg” között ropta a táncot: táppénzen lagzi- zott a főzöasszony, a felszolgáló és az egész zenekar. Mert nem volt már szabadságuk. S maguk mesélték mindezt — nevetve. Tegnap délelőtt új, tiszavi­rág életű bolt nyílt Miskol­con. A bolt elnevezés termé­szetesen túlzás, hiszen a Bor­sod megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat a disznó­öléskor szükséges felszerelé­sekből rendezett kiállítást és vásárt a szanálások miatt ki­ürített, a Centrum Áruház­zal szemben levő volt illat­szerboltjában. A mintegy másfél millió forint értékű árukészletből rendezett kiál­lításnak már az első napon sikere volt. — Mi a siker titka? — Részben az aktualitás — mondotta Olasz József üz­letvezető. — Ügy tervezzük, hogy karácsonyig tart nyitva a bolt. tehát a disznóölési főszezonban árusítunk. — Mit kínálnak? — Gazdag raktárunk van, hiszen készültünk erre a ren­dezvényre. Kaphatók külön­böző méretű zsirosbödönök, teljes választékban kaphatók ipari kések, de vannak szép étkészleteink is. HurkatölfŐK, húsgépek, üstök... A kiállí­tás lényegében a 106-os szá­mú vas- és edénybolthoz tar­tozik. Az ott dolgozó „Kék acél” szocialista brigád ren­dezte be a boltot, onnan van­nak az eladóink is. Ez az üz­let, ha ezt nem csináljuk, most üresen állna ... — Mire a legbüszkébbek? — A több országból érke­zett, ajándéknak is alkalmas acéláruk sikerére számítunk. Más: hiány volt például az üstház. Megegyeztünk a pere- cesi szakmunkásképző isko­lával: készítenek nékünk üst­házakat. Ez is olyan próbál­kozás, ami az ellátáson javít. — Mekkora forgalomra számítanak? — Számokat nem mernék mondani. A lényeg nem is ez. Mi az ellátást akartuk jobbá, a kiszolgálást kultu­ráltabbá tenni. Ha ez sikerül, akkor már megérte... A dol­gozóink szakmai tanácsokat- is adnak . . . A bolt különben lehúzott redőnnyel üresen állna. Így „termel” azért még egy-két milliót. B. G. A televízió vasárnapi, A Hét című műsora érdekes, tanulságos riportot sugárzott a táppenzhelyze1 öt. A leg­több állampolgár döbbenten hallotta, hogy hazánkban na­ponta 250 ezren vannak táp­pénzen, s ezért évente ötmil- liárd forintot emelnek ki az államkasszából. Ráadásul ez a szám növekvő tendenciát mutat. Egyre betegebbek le­szünk? — kérdezte a ripor­ter. dr. Rajz Györgvtől, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának főosztály- vezetőjétől. A válasz egyér­telmű volt: nem a lakosság egészségi állapota romlott: a munkamorál és a fegyelem lazult a gyarapodó számú táppénzesek jó részénél. Hol áll Borsod az országos „ranglistán?” A Társadalom­biztosítás megvei Igazgatósá­gának vezetője, dr. Borosi László sajnos nem tud meg­nyugtató választ adni. SZÁZ V'vrwr* - HAT ÉS FÉL Az országos mérőszám sze­rint szeptemberben a társa­dalombiztosítást élvező dol­gozók 5,8 százaléka táppén­zen volt. Borsodban, ugyan­akkor 6,5 százalék volt ez az arány, Komáromban 6,7, Pest megyében — a főváros­sal együtt — 5,9, Baranya „velünk tart” 6,5-tel. Nóg- rádban 6,4. A legegészsége­sebb Vas megye népe: a biz­tosítottaknak összesen 4.7 százaléka volt táppénzen. Abszolút számokban tes­sék számolni! A példa le­gyen Borsod. Megyénkben 272 881 dolgozó biztosított. A. 6,5 százalékuk csaknem 18 000 ember. A százalékok mögül tehát kiolvasható, hogy 1975 szeptemberében Borsodban majdnem 18 000 dolgozó egész hónapban betegállományban volt. MENNYI LEHET AZ IGAZAN BETEG BETEG? Sajnos, egyelőre nincsenek jó módszerek arra, hogy eb­ből a roppant létszámból a valóságos betegek számát ki lehessen szűrni. (Mert azt nyilván bizonygatni sem kell, hogy valóban roppant hagy ez a szám, hiszen ha minden hónapban ennyi betege van megyénknek, az azt jelenti, hogy egy év alatt 210—215 ezren részesülnek összesen 500 millió forint táppénzse­gélyben. Ha pedig ezt össze­veijuk a biztosítót. dolgozok számával, akkor kjderül: ha egyszerre lennének betegállo. ináriyban, akkor e hónapig Borsodban alig 60 ezren dol­goznának a 272 ezerből.) Dr. Borosi László igazga­tó szerint hozzávetőleg , meg lehet állapítani, mennyi az in. dokolatlan táppénzes: ha el­fogadjuk, hogy országosan indokolt az 5.8 százalékos arány, akkor is 0,7 százalék nálunk ehhez képest a teher­tétel. S mát- ez is milliókat jelent az államháztartásnak. — Meg merem kockáztat­ni a feltételezést, hogy az or­szágos átlag sem a valóságos egészségi állapotot tükrözi. Hiszen a szomszédos orszá­gokban jóval kevesebb a be­teg. S nálunk sincs több egészségkárosító tényező, mint azokban — érvelt az igazgató. ÖNKRITIKA ÉS KRITIKA Hol van hát nálunk a baj? A borsodi szakember ta­pasztalata szerint megyénk­ben is ugyanazokra az okok­ra vezethető vissza a magas béteglétszám, mint más me­gyékben. S előidézőjük is azonos: az orvos, a beteg, a munkáltató és az ellenőrző szervek magatartása. £!rr<6 még visszatérünk. Elöljáróban egy önkritika dr. Borosi László részéről: a megyei Társadalombiztosí­tási Igazgatóságnál sincs megoldva a betegellenőrzés. És egy kritika: a munkáltató vállalatoknál, üzemeknél pe­dig szinte egyáltalán nincs. (Folytatjuk.) RADVANYI ÉVA Fiatal utazók Magashegyi túrák. Ezzel a címmel hallhatnak előadást ma délután 5 órától a Gár­donyi Géza Művelődési Ház Fiatal Utazók Klubjának tagjai. Borsodban is vigyázni kell! Veszett rókák Hevesben Halálos veszély megelőzé­sére hívta fel a figyelmet nemrég a Heves megyei Ál­lat-egészségügyi Állomás és a KÖJÁL. Az utóbbi időben ugyanis jelentősen emelke­dett a veszett rókák száma, s több helyen találtak ve­szettségtől elhullott állatokat. A veszettség egyaránt ve­szélyes az emberekre és a háziállatokra. Sajnos, orvos­ság e veszély elhárítására nincs,' csakis az időben al­kalmazott védőoltás jelent biztosítékot az életben ma­radásra. Éppen ezért tokozott figyelemre és óvatosságra van szükség. A veszett állatok könnyen felismerhetők megváltozott viselkedésükről A rókák be­lopakodnak a lakott terüle­tekre, emberek közelébe me. részkednek, szelídeknek lát­szanak. A veszett kutya, macska nyugtalanná válik, a simogató kéz felé kapnak, dühöngési rohamok vesznek erőt rajtuk. A szarvasok, őzek is hasonló tüneteket mutatnak. A veszett állatok­nak nemcsak a harapása, karmolása jelent veszélyt az emberre, hanem nyúzásuk es boncolásuk is. Felhívást tették közzé He­vesben, amelyben felszólít­ják a vadászokat, erdészeket és vadőröket, hogy lőjék le a betegségre, veszettségre gyanús állatokat, s ezt nyom­ban jelentsék a területileg illetékes tanácsoknak is. Fi­gyelmezteti a felhívás a pus­kásokat, hogy az elejtett és veszettgyanús állatokat ne nyúzzák meg, ne bontsák fel, hanem hagyják épség­ben. Különösen vigyázzanak az állatok fejére, mert a ve­szettség okozóját a veszett állat agyában lehet kimutat­ni. Fokozott figyelemre és óva­tosságra van szükség azok­ban a borsodi falvakban is, amelyek a hevesi területek­kel határosak. (pataky) Több dekoritlemez Eredményes kísérleteket eredményeként várhatóan végeztek a napokban az növekszik a kapacitásuk, ja­Eszak-magyarországi Vegyi­művek dekoritlemez-gyártást végző B-üzemében. Ennek tójuk. vul a termelékenységi muta­Bőrből, fából Kiállítás nyílik ma délután 6 órakor a Molnár Béla Ifjú­sági és Üttöröházban. Bőr­ből, fából készült használati tárgyakat és nyírségi szálon­varrott hímzéseket mutatnak be az érdeklődőknek. A ki­állítás december 16-ig te­kinthető meg. Egy asszony ült a járdaszélen Történt 1975. november 21-én, délután kettő és fél három között, Miskolcon, a Felszabadítók útján. Egy asszony ült a járdaszélen. Mozdulni sem bírt, a fájda­lomtól torzult arccal simogatta lábaszárát — tört bokája fö­lött. Szemlátomást dagadt, püffedt a lába, a lélegzetvétel is belehasított a törött csontokba. Körülötte csúcsforgalom, em­berek tucatjai siettek el mellette, legjobb esetben is csupán pillantásra méltatva a járdán ülő nőt. Elvált asszony, egyedül él és még nem tanult meg, vagy már elfelejtett kérni. Nehezen szánta el magát, de a torkába bugyborékoló fájdalom kényszerítő volt. — Kérem... — aztán már hangosabban, hátha odafigyel valaki: — Legyen szives... — háromszor mondta. Három férfinek magyarázta el 30 perc alatt, hogy megcsú­szott, elesett, alátört a lába, segítsenek, szóljanak a mentők­nek. Megígérték, elmentek és — a mentő nem jött. Nem szól­tak. Nem szóltak! Különben már rég feltűnt volna a fehér autó. Szemben, az SZMT-székház előtt egy mikrobusz vesztegelt. A volánja mögött ült a vezető. Nagy nehezen sikerült felhív­nia magára a figyelmét. A férfi kiszállt a kocsiból, meghall­gatta a járdán ülő nőt és — magára hagyta. Nem ért rá! Végre egy idős nénike tipegett mellé. Részvéttel ő hajolt a kíntól már-már vonagló asszony fölé. Segítséget hozott a szomszéd bérházból. Ketten támogatták nagy nehezen a tört lábú asszonyt a házfelügyelői lakásba. Szerencsére volt tele­fon. Maga kérhetett segítséget a munkahelyéről. Könnyeb- bülten sóhajtott: — Mivel tartozom ... ? ... Két hét után is újra sajdul minden. A válasz is: — Egy forint. A telefon... R. É. m if Téli vásár (Agotha Tibor felvétele) A TVK-ban ‘ártak Len in város A Tiszai Vegyikombinát olefinmüvének építésével egy időben az NDK-beli Böhlenben is, hasonló kapa­citású vegyipari gyár épült. A műszaki együttműködés, a tapasztalatcsere természete­sen ilyenkor nélkülözhetet­len. Éppen ezért még az-épí- tés időszakában felvették a kapcsolatot a két gyár szak­emberei. Azóta mindkét egy­ségben megkezdődött a fo­lyamatos termelés, ez azon­ban újabb problémákat tárt fel. Éppen a gondok megvi­tatására látogatott a napok­Böhlen ban a leninvárosi gyárba dl Richard Mahrwald, a bohlen kombinát igazgatója. A há romnapos látogatás során vendég kicserélte tapasztala tait a TVK vezetőivel. Hu szár Andor igazgatóval, Só lya László termelési igazga tóhelyettessel és Nagy Lász lóval, az olefinmű gyárve zetőjével. Behatóan tanul mányozta a leninvárosi egy ség működését, s a tárgya lasokon különösen az üzem zavarok gyors elhárításánál lehetőségeiről érdeklődött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom