Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-11 / 264. szám

ménye. A gyűjtemény ma már több mint 1100 festményt és szobrot. 5000 grafikát és 10 000 iparművészeti tárgyat foglal magába. Az elmúlt két évtizedben a múzeum mind­inkább a közművelődésben is tevékeny részt vállaló in­tézménnyé vált. 1969-ben — a magyar múzeumügy törté­netében először — az állam és az egyház közös beruhá­zásaként korszerűsítették a Keresztény Múzeumot: az ál­lam a nagy összegű beruhá­zás kétharmadát fedezte, s magára vállalta a fenntartási költségek felét is. így ma már a gazdag nemzeti kincs, amely a legnagyobb vidéki képzőművészeti gyűjtemény, szervesen illeszkedik a mú­zeumok országos hálózatába. A következő mondatok bizonyára sokaknak ismertek, hi­szen az utóbbi időben egyre többen és többször idézzük a Központi Bizottság határozatából: „A folyamatos és állandó művelődés szükségességének felismertetésében kulcsszerepe van a munkahelyi vezetésnek. A szakminisztériumok szerez­zenek érvényt annak az elvnek és gyakorlatnak, hogy a munkahelyeken a vezetéssel járó kötelezettségek közé tar­tozzék a dolgozók művelődésének segítése.” A korábbi évekhez képest sokkal inkább figyelünk a mun­kahelyi közművelődésre. A többes szám első személyen azon­ban főleg népművelők értendők; azok az emberek, akik fog­lalkozás-, illetve hivatásszerűen próbálnak érvényt szerezni a határozatnak. Úgy tűnik — legalábbis a különböző kiadvá­nyok ezt bizonyítják —. hogy Borsodban. Miskolcon külö­nösen felkarolták a munkahelyi közművelődéssel kapcsolatos kezdeményezéseket. Nem véletlen, hogy az ország két „ki­választott” megyéje közül Borsod az egyik, ahol sikeres kísérleteket folytatnak a bejáró dolgozók művelődéséért, s az sem. hogy éppen Kováts Györgynek, a Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatójának tolla nyomán látott nap­világot az a több mint kétezer példányban megjelent — országos terjesztésű — kiadvány, mely a szakszervezeti mű­velődési otthonoknak a munkahelyi közművelődés segítésé­ben végzendő feladatait összegzi. Számos példát tudnánk felsorolni azt bizonyítandó, hogy hány üzembe, településre és hányszor látogatnak el hivatá­sos művészek és műkedvelők egv-egy műsorral. A Rónai Sándor Művelődési Központ módszertani kiadványának októberi számában (Munkahelyi művelődés) a borsodnádasdi művelődési ház igazgatója a településükön tartott „Irodalmi hétfőkről” számol be, a sajószentpéteri művelődési központ igazgatója pedig a bányászközség kulturális ellátottságáról, s az utóbbi években meghonosított korszerű művelődési for­mákról szól. Ilyen és ehhez hasonló publikációval számos szakember kirukkolhat. Méltán lehetünk büszkék mind a sajószentpé- teri, mind a borsodnádasdi példára, hiszen aki egy kicsit is jártas a népművelők munkájában, tudja: egyetlen rendez­vény mögött is sok-sok munka húzódik meg. Ezeket a beszámolókat olvasva, bennünket két dolog izgat. Az egyik az, hogy viszonylag nagyon szűk még most is a rendszeresen művelődök köre. Egyetlen példa: a Borsodban élő 72 ezer bejáró munkásból az elmúlt év folyamán csak 3—400 embert sikerült — az öt kísérleti klubban (ezekről korábban már írtunk) — rendszeres látogatóvá tenni. A má­sik nyugtalanító tényező pedig az — és talán éppen ez okozza, hogy kevesen lesznek aktív részesei a közművelődési alkalmaknak —, hogy a munkahelyi vezetők jobbára csak áldásukat adják a közművelődésre, de korántsem szorgal­mazzák annyira, mint például a termelési célkitűzéseket. Az előbbi példánkhoz visszatérve: ha nem izmosodtak meg eléggé a bejáróklubok, annak egyik fő oka az, hogy a lakó­hely és a munkahely vezetői nem teremtettek elég szoros kapcsolatot a bejárókkal. Talán felesleges is hangoztatni, hogy a közművelődés a vezetők számára nemcsak azt jelenti, hogy az emberekért kell valamit tenni, hanem azt is, hogy velük együtt. Mert addig már eljutottunk, hogy a munkahelyi vezetők tudják: a vezetéssel járó kötelezettségek közé tartozik a dolgozók művelődésének segítése; de hogy a kötelezettségből jószívvel sé szeretettel vállalt emberformáló tevékenység legyen, arra még, úgy látszik, várni kell. Ámbár ezzel éppen úgy nem várhatunk, mint termelési feladataink megvalósításával. (gyarmati) peín. Mellé pedig az Agónia című filmből néhány jellem­ző beállítást, jelenetet. Ebből a „műfajból” kellene több; a szovjet művészeti élet ku­lisszatitkait, a műhelyek munkáját is szívesen ismer­tük volna meg Gniszjuk fo­tóiból. M— Elhunyt Lánvi Sarolta e Mély fájdalommal tudat­juk, hogy november 10-én, 84 éves korában elhunyt dr. Czóbcl Ernőné, született Lá­nyi Sarolta kétszeres József Attila-díjas író, a Munka Vörös Zászlórendjének ki* tüntetettje. Temetéséről ké­sőbb intézkedünk. Magyar írók Szövetsége A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának irodalmi szakosztálya A képzőművészeti nevelésért Tegnap megkezdődött Kő­szegen a városi és a járási művelődési központok orszá­gos munkaközösségének há­romnapos tanácskozása. A Népművelési Intézet által szervezett eszmecserén egye­bek között a múzeumok és a művelődési központok együtt­működésével kapcsolatos kér­déseket vitatják meg. A szak­emberek megállapították, hogy az utóbbi időben több kezdeményezés született, ezek azonban korántsem elegen­dők. Gyakoribb még „az én házam az én váram” szemlé­let, a befelé fordulás. A mú­zeumi szervezet lépéseket tett egy nyitottabb, a közműve­lődésnek tágabb teret bizto­sító forma felé. Most a mű­velődési központokon a sor: nekik is kezdeményezniük kell; Szó lesz a tanácskozáson az iskolák és a művelődési otthonok együttműködéséről a képzőművészeti nevelésben é,; eszmecsérét folytatnak a közművelődési propaganda korszerű eszközeiről. Színészek civilben NY1KOLÁJ GNISZJUK FOTÓI Nyikoláj Gniszjuk fotóiból első ránézésre nyilvánvaló, hogy mint minden képben gon­dolkodó ember, szereti és ké­rési a szép arcokat, a fotogén fejeket. De az életnek az egyénre jellemző, vagy meg­örökítésre érdemes pillanatait eppeu így észreveszi, és mikor itgy érzi, többet mond, ha komponál, akkor még a bizarr ötletektől sem riad vissza. A Rónái Sándor Megyei Művelődési Központ színházi előcsarnokában látható kiál­lítás anyaga a szovjet kul­túra napjai alkalmából érke­zett hozzánk, és mint a fel­iratból kiderül, Nyikoláj Gniszjuk a Szovjetszkij Ek- rán című lap fotóriportere. A legtöbb fotó 6zinészport- ré. Ha az itthoni újságolva­sók, általában az emberek természetes kíváncsiságára gondolunk, értjük, hogy egy művészeti folyóirat fotóripor­tere miért fényképez színé­szeket; a közönség szereti látni, és lapjában keresi a színpadról, a mozivászonról ismerős arcokat. Annak pe­dig külön 'örül, ha egy-egy jól sikerült kompozíció a művész magánéletébe is be­pillantást enged. Gniszjuk eleget tesz ennek a kíváncsi­ságnak; a szovjet színpadok művészeinek „civil” arcát is megmutatja, Találunk a fotók között a társak munkáját megörökítő derűs helyzetképet (Kollé­gák), és minden fotóriportert megragadó szép életképet (Falusi hegedűs). Ismeri a fotóriporter a természet szép­ségét (Tenger), szívesen ját­szik a technikával, a gyorsan Most ünnepelte fennállásá­nak 100. évfordulóját az esz­tergomi Keresztény Múzeum, amely hosszú időn át ke­vésbé ismert egyházi magán- gyűjteményként tartozott a prímási palota látványossá­gai közé. Létrehozója, Simor János hercegprímás, eszter­gomi érsek a múlt század hetvenes éveiben alapozta meg a műkincsgyűjtemény nemzetközi hírnevét. Simor gyűjteményét to­vább gazdagította Ipolyi Ar- noldnak, a magyar művé- szettöijténet, régészet és mű­emlékvédelem megteremtőjé­nek gazdag középkori tábla­képekből, szobrokból és ipar- művészeti tárgyakból álló hagyatéka. A Mohács előtti magyar képzőművészet leg­gazdagabb tárházában van­nak Zsigmond kora legna­gyobb művészegyéniségének. Kolozsvári Tamásnak, vala­mint Báthi mesternek, Já- nosréti mesternek és a híres MS mesternek az alkotásai is. Az első világháború után került a múzeumba a ná­polyi San Marco család főleg arcképekből és iparművészeti anyagokból álló gyűjteménye, valamint az ugyancsak, ná­polyi Capese Zurlo család változatos, gazdag kerámia-, szelence- és arcképgyűjte­Alicia Ensinas színésznő. asszociáló nézői gondolattal (Órák), és például az (Ablak) című képben a zárt fonnák szigorú harmóniájával. Ami egy meghatározott ka­rakterű újság munkatársá­nak a feladata, és amit a fo­tóriporter jártában-keltében észrevesz, azt láthatja a kö­zönség Nyikoláj Gniszjuk ké­Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon ARANYÉRMET NYERTEK o hazai alapanyagból készült SZÉNSAVAS ÜDÍTŐ ITALOK KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.10: Törvénykönyv. — 14.10: Ezeregy délután... — 14.46; Éneklő If­júság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Ránki György: Fekete ezöllö. Párbeszéd népdalokban. — 15.44: Magyarán szólva ... — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Harsán a kürtszó! — 16.35: A- Magyar Rádió és Televízió ének­kara operakórusokat énekel. — 17.00: Hirek. — 17.05: Toldoz.ga- tunk — foldozgatunk . .. — 17.30: Szimfonikus zene. — 17.57: Üj lúinyvek. — 18.00: A Szabó csa­lád. — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Kovács Apollónia nótákat énekel. — 19.41: Händel: D-dúr concerto grosso. Op. 6. No. 5. — 20.03: Fiatalok stúdiója. — 20.30: Nyolc rádió nyolc dala. — 21.00: Hírek. — 21.05: Dél-Euró- pa bal oldalán. — 21.35: Hilde Güden operettfelvételeiből. — 22.00: Hirek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.20: Dzsesszfeszvételek- ből. — 22.50: Meditáció — a zsebszámológépek hasznáról. — 23.00: Beethoven kamarazenéjé­ből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Kö­zépkori lengyel kóruszene. — 0.25: Himnusz. — O.SO: Vízjelzö- szolgálat. . Petőfi rádió: 12.00: Kemény Egon dalaiból. — 12.09: A Ro­mán Rádió és Televízió népi zenekara játszik. — 12.30: Hírek. — 12.33: A nadrágba bújt felhő. — 12.50: Liszt zongoramüveiböl. — 13.30: Hirek. — 13.33: Vacek­polkák a Csehszlovák Rádió mű­sorából. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Zenekari muzsika. — 18.30: Hí­rek. — 18.33: Pompadour. Rész­letek Fali operettjéből. — 19.15: Véleményem szerint. Nemes György Írása. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Csak fiata­loknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki könyvtára. — 21.03: Szalay Antal népi zenekara ját­szik. — 21.33: Földön, vízen, le­vegőben. . . — 22.33: Balettzene operákból. — 23.00: Könnyűzene éjfélig. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, — hirek. — 17.05: Fia­talok zenés találkozója. — 17.45: Technikai ötletek, érdekes újítá­sok. — 17.50: Zenekari muzsika. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Köny- nyűzene. — 18.25; Hírösszefoglaló, időjárásjelentés, műsorismertetés. Televízió 1. műsor: 17.13: Mű­sorismertetés. — 17.15: Hirek. — 17.25: „Életet az éveknek”. — 17.55: Filmszem, Vörös kányafa. — 18.35: Játék a betűkkel. — 19.10: Esti mese. — 19.30; Tv- hiradó. — 20.00: Idősebbek is el­kezdhetik. . . — 20.05: Magyará­zom a magyarázatainkat. — 20.15 : Igában. Amerikai film. — 21.45- Családi kör. — 22.40: Tv-hír- adó 3. Televízió 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Krúdy Gyula: Kárpáti kaland. Tv-film. — 20.35: Két nyelven, egy húron. — 21.05: Tv-híradó 2. — 21.25: Maszk nélkül. — 21.50: János király. Tévéjáték. Miskolci Nemzeti Színház <f5): Optimista tragédia. Ady ifjúsági bérlet. (8): Optimista tragédia. Csortos és Egyetemi bérlet. Kiállítások: Kossuth Művelő­dési Ház (10—18): Zsignár István kamarakiállítása. — Ady Endre Művelődési Ház (10—18): Fotóki­állítás. — Rónai Sándor Művelő­dési Központ (10—18): Szovjet fotókiállítás. filmszínházak BÉKE A hazáért harcoltak I—n. Szí. szovjet film Kezdés: f4, 7 órakor Dupla helyár! KOSSUTH Vörös kányafa Mb. szí. szovjet film Kezdés: f3, hn5, 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Elfelejtett mesék völgye Szí. szovjet film Kezdés: 15, f7 órakor fáklya Lóháton, ágyűtűzben Szí. szovjet film Kezdés: Í5, f7 órakor PETŐFI özönvíz II. Szí. lengyel film Kezdés: f5, f7 órakor Másfél helyár! SZIKRA Folytassa külföldön! Mb. színes angol film Kezdés: 5, 7 órakor TÁNCSICS Szabotázs a föld alatt Szí. jugoszláv film Kezdés: f5, f7 órakor SAGVARI Égő hó Mb. szovjet film Kezdés: 5, 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális program­jából. — 8.27: Népi hangszeres muzsika. — 8.42: A Gyermekrá­dió új zenei felvételeiből. — 8.57: Puccini: Bohémélet. Négy- felvonásos opera — 10.00: Hirek. — 10.05; ..Nyitnikék”. — 11.44: A Leningádi Rádió esztrádzene- kara játszik. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — S.05: Barokk szonáták. — 8.30: Hírek. — 8.33: Szimfonikus ze­ne. — 8.55: A Prágai és a Po­zsonyi Rádió új tánczenei fel­vételeiből. — 9.0: Hírek. — 9.33: Életmentő nők. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.Só: Hírek. — H.30: A Szabó család. Százéves az esztergomi Keresztény Múzeum » Munkahely, művelődés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom