Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-19 / 271. szám
Határidő: 1978. I. fél év Bővítik a bfitőházat léli szállás egyetlen bivalycsordánknak Évi 3,3 milliárd T ársadaloiu biztosítási szolgáltatások inéket más belföldi vagy külföldi hűtőházban tárolni jelentős szállítási és bérköltség fejében, arról nem is beszélve, hogy a szállítás milyen károkat okoz az árunak. A Hűtőháziak előrelátó emberek: már most igyekeznek megteremteni az új mi- relitüzem nyersanyaghátterét. A Miskolc környéki mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal és a társmegyék gazdaságaival tárgyalnak az őket érdeklő cikkek — elsősorban a zöldborsó, zöldbab, karfiol, valamint a pirosbogyós gyümölcsök — termelésének növeléséről. Tervezik, hogy a burgonvafeldolgozási szezbnt a jelenlegi hat hónap helyett 8—8,5 hónapra bővítik. Tárgyalnak is a megfelelő meny_ nyiségű burgonya előteremtéséről. Gasztronómusok véleménye A gasztronómusok szerint a jövő a mirelit és a gasztro- fol ételeké. (Ez utóbbit a miskolci ételgyár is fogja készíteni, várhatóan hűtőházi alapanyagok és félkész termékek felhasználásával.) Ahhoz azonban, hogy a boltokban ne iegyen hiánycikk a mirelit étel — s télen a gyorsfagyasztott, gyümölcs —, feltétlenül szükséges, hogy mielőbb megkezdődjön az üzemszerű munka az új miskolci hűtőházban. Bízunk benne, 1978. I. fél évében ez megtörténik. TÓTH ZOLTÁN Jutalomút A Kommunista Ifjúsági Szövetségben végzett kiemelkedő munkájukért, valamint az I. Borsod megyei ifjúmunkás és védnökségi napok szervezésében és lebonyolításában tanúsított tevékenységükért Bácskái Mihályt, Lang Lászlót és Kádas Jánost, az Észak-magyaror- • szági Vegyiművek dolgozóit a KISZ Miskolc járási bizottsága, valamint az ÉMV gazdasági és társadalmi vezetése egyhetes NDK-beli utazással jutalmazta. Aki töhbet fndl. az többet is k**r«*s Erős, mint a drótkötél A technikát könnyebb megváltoztatni, mint az embert Még két évig meglehetősen sok gondot okoz a Miskolci Hütöház vezetőinek, hogy a Borsodtól délre fekvő megyékben már akkor megkezdődik a zöldbab szedése, amikor itt még a zöld- borsó-dömping tart. Kevés a tárolóhely. így azután vagy tárolóterületet kell bérelni a szerződésben álló megyékből érkező zöldbab számára, vagy — ami ritkán fordul elő — át kell irányítani a fuvart más hűtőházbay Cölöpökre állítják Két év múlva, 1978-ban ezervagonos mélyhűtőtárolót, s — ehhez csatlakoztatva — új mirelit-feldolgozó üzentet adnak át a jelenlegi hű- töház mögötti területen. Pásztor Albert főmérnök arról tájékoztatott, hogy október 15-én megkezdődtek a több mint félmilliárd forintos beruházás munkálatai. A rossz talajviszonyok miatt meglehetősen sok földmunkát kell elvégezni, a leendő új hűtőház — amely földszintes lesz — betoncölöpökre épül. Jelenleg a betoncölöpök állításán munkálkodnak a kivitelezők. A beruházás mielőbbi átadása érdekében szakítottak a hagyományokkal: nem várják meg a teljes tervdokumentáció elkészültét, hanem a rövid átfutás érdekében egyes munkálatokat a résztervek alapján elvégeznek. Az új létesítmény terveit az IPARTERV szállítja, egyes tanulmánytervek azonban a Borsod megyei Tanácsi TerA Nagykanizsai Állami Gazdaság „gondnoksága alatt” a sávoly-siklóspusztai majorban, a Kis-Balaton közelében levő rezervátumban tanyázik hazánk egyetlen bivalycsordája. Az Európa-szerte kiveszőben levő, egykor nálunk is igázásra használt, lomha járású fekete jószágok jól érzik magukat a Kis-Balaton zsombékos legelőin. A bivalycsorda erősen megfiatalodott, megszaporodott ezen a nyáron. Egyetlen évben sem volt ilyen nagy „borjúáldás” a rezervátumban. Az 50—60-as létszámú csorda 26 fekete kisborjúval gyarapodott. Bergendykoncert A Bergendy-együttes muzsikáját évek óta szereti a közönség. Rajongóik ma két alkalommal is találkozhatnak velük a Rónai Sándor Művelődési Központban. Első koncertjük fél 6-kor, a második fél 9-kor kezdődik. Csillagászok szakköre Az Uránia Csillagvizsgálóban az idén is szerveztek csillagászati szakkört kezdőknek. Ma délután 6 órakor kezdődő foglalkozásukon Az űrkutatás, űrhajózás az emberiség szolgálatában címmel hallgatnak meg előadást. vező Vállalatnál készülnek. A beruházást úgy valósítják meg, hogy azon szinte kivétel nélkül miskolci, illetőleg borsodi vállalatok dolgoznak majd. 500 vásottnál több mirelitáru Csirmaz Elek főkönyvelő azt emeli ki, hogy — jóllehet a ocruházást a hűtőház bonyolítja le — termelésük az építkezés ideje alatt sem csökken, sőt... Az idei 1200 vagon helyett jövőre 1315 vagon mirelitárut vár a népgazdaság Miskolcról. Ezt pedig fegyelmezett, jól szervezett munkával kívánják elérni. A hűtőházi vezetők elgondolásait minden bizonynyal segíti majd a dolgozó kollektíva, hiszen tudják, hogy az új üzemben az ő munkájuk is jelentősen könnyebb lesz. Erre csak egy példa: ma még kézi erővel rakodnak, de az új hűtőtárolóban már csak gépekkel. Az új hűtőház üzembe helyezése a termelés növekedése mellett — amely kezdetben 500 vagon többletterméket, később fokozatosan egyre többet jelent — a hű- tőtároló-kapacitás bővítését is eredményezi. A jelenlegi 470 vagonos hűtőtér — amelyből 70 vagonos terület a húsipar, a baromfiipar és a tejipar számára szerződött rész — 1000 vagonnal bővül, s így nagyobb teret kaphatnak az említett társcégek is. Másrészt — s talán ez a jelentősebb — a jövőben nem kell majd a beérkező alapanyagot vagy a készterAz igénytelen, szívós, az időjárás viszontagságait jól tűrő állatok részére — éppen a nagyarányú szaporodás miatt — új téli szállást építenek a gazdaság kápolnapusztai üzemegységében. Az istálló még a tél beállta előtt elkészül, s mire a hidegebb idő bekövetkezik, védett helyen lesz a természeti védettséget élvező bivalycsorda. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának felmérése szerint az elmúlt négy év során megyénkben mintegy 11 milliárd forintot kaptak a társadalombiztosítás különböző tételei címén a dolgozók és családtagjaik. Az évenként kifizetett összeg az 1971. évi 2,1 milliárdról 1974-ig 3,3 milliárdra emelkedett! A tételeken belül értelemszerűen vezet (majdnem 1.5 milliárddal) a nyugdíj, majd az orvosi-kórházi kiadások és a családi pótlék következnek. Figyelemre méltó az utóbbi gyors növekedése, hiszen három-négy évvel ezelőtt még megelőzte például a táppénz és kártérítési segély is. A családi pótlék, az anyasági és a gyermekgondozási segély örvendetes növekedése a népesedéspolitikai törvény megvalósulásának hatása. Borsodban az élveszületések száma 1971 és 1974 között 12 362-ről 14 404-re, az ezer lakosra számított élveszületések száma pedig a fentebb említett négy év alatt 15,9-ről 18,4-re emelkedett. Ugyanakkor a művi vetélések száma 11 074-ről 5354-re csökkent... Még mindig messze vagyunk azonban attól, hogy ideális létszámú családok alkossák a többséget. Sőt, az egy családra jutó gyerekszám a születések számának növekedése ellenére csökken. Az iparban foglalkoztatottak körében az 1971. évi 2,32-ről 2,12-re. a mezőgazdaságban dolgozó családoknál pedig 2,27-ről 1,78-ra fogyatkozott a négy év alatt. Szóljunk a táppénzről és a kártérítési segélyről is. Annál is inkább, mivel ez a tétel a társadalombiztosítási A drótgyári dolgozók többségének nincs szüksége mikrométerre ahhoz, hogy a huzalokat szétválogassa. Szemmértékkel mondott ítéletük két-három milliméteres pontossággal igaz. A December 4. Drótművek dolgozóinak többsége törzs- gárdatag. Minden fogást ismernek, együtt nőttek, együtt fejlődtek a gyárral. A drótgyáriak jó részének ez az első munkahelye. Petrovics Béla 15 éves korában került a gyárba. Mikor is volt ez? Eszmecsere a boroauvzóüzemben A cinkfürdőben haladó huzal sebességével lépkedünk a betonkádak mellett. A fémbevonó üzem főművezetője emlékezik és gondolkodik. — Ezerkilencszázharminc- kilencben. Csobádi József kemencevezető 24 eve dolgozik a drótgyárban. De ez az első munkahelye Jankó Károly gyáregységvezető-helyettes- nek, a fémbevonó üzem vezetőjének, és Kiss Lászlónak, a gyár DH-titkárának is. Az pusztán a véletlen műve, hogy csupa „első munkahelyessel” cseréltünk eszmét a horganyzóüzemben. A Dolgozz Hibátlanul! munkarend- szer drótgyári tapasztalatait viszont előre megfontolt szándékkal vitattuk meg. Segítségünkre volt az a jelentés, amelyet az igazgató állított össze, összegezve benne az első hónapok eredményeit. Néhány kiragadott, de sokat, mondó megállapítás láncára fűztük fel azt a beszélgetést, amelynek alapján ez a cikk íródott. Ha nem lett Tolna DH „A DH munkarendszert úgy tekintjük, mint egy vezetési koncepciót.” — Az üzemi demokrácián mi a termelés demökratizá- lását is értjük. Azt szeretnénk elérni, hogy mindenki szeresse és értse azt, amit kiadások listáján a 4. helyet foglalja el Borsodban, s négy év alatt 314,9 millióról 411,4 millióra nőtt! Ebben sok minden közrejátszhatott. Az például, hogy az erőfeszítések ellenére sem alakulnak kedvünk szerint a vállalati baleseti mutatók. Külön téma lehetne, hogy megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben ugyan több mint 29 ezerrel csökkent a balesetek miatt kiesett munkanapok száma, ám még mindig 176 ezer, s az egy balesetre jutó gyógyulási idő is nőtt! .. , Érdemes odafigyelni a statisztikai adatokra, hiszen a társadalombiztosítás életszínvonal-politikánk sarkalatos pontja. S csak örülhetünk annak, hogy megyénkben ma már jóval több mint hárommilliárd jut évente ilyen célokra. Ny. I. csinál. A technikát gyakran könnyebb megváltoztatni, mint az embert. — Lehet, hogy nagyon is propagandisztikusan hangzik, de nálunk senkit nem kell rábeszélni arra, hogy tanuljon. Az a gond, hogy a sok jelentkező között hogyan tegyünk igazságot. Aki tanul, az többet tud és többet is keres. — Kezdetben a DH-ládák- ba dobták be az emberek az ötleteiket, javaslataikat, panaszaikat. Gyakran névtelenül. Most már eljutottunk oda, hogy a zöld ládikókat lassan le lehet szerelni. Nem az ötlet lett kevesebb, hanem a közlésmód lett más. Már nem személytelen, nem közvetett. Nemcsak a gazdasági, hanem az adminisztrációs folyamatot is sikerült „rövidre zárni”. „A DH munkarendszert alkalmasnak tartjuk arra is, hogy egy cél, a hibátlan munka érdekében a különböző formájú és módszerű mozgalmakat egy rendszerbe tömörítse." — Ha nem lett volna a DH, akkor is eljutottunk volna előbb-utóbb ide, ahol most vagyunk. A DH jó lehetőségnek kínálkozott. Eszköznek, amelynek segítségével a termelésben, a technológiában, az ügyintézésben lappangó hibák hamarabb a felszínre kerülnek. A DH bevezetése nem cél, hanem eszköz. Mindegy, hogyan nevezzük. De lépnünk kellett! A dolgozók biztonságosabb munkakörülményeinek meg teremtésére, balesetvédelmi célokra évről évre nagyobb összegeket fordítanak a Bor sodi Szénbányák Vállalatnál Tervezik, hogy az 5. ötéves tervidőszakban a biztonság- technikai és egészségvédelmi célokra fordított összeget „Sikerült a gyorsan realizálható tartalékok tervszerű feltárása is.” — A DH, eredményét tekintve, tulajdonképpen néni nélküli beruházás. A felszínre hozta a gyorsan mozgósítható tartalékokat, de azt is tisztázta, hogy mi az, amit nem kell csinálnunk, ami meghaladja az erőnket és a lehetőségünket. Számok és ielznk A DH munkarend a fémbevonó üzemben 20 százalékos minőségjavulással és 30 százalékos termelésnövekedéssel járt. Persze nehéz, s nem is érdemes elkülöníteni a DH- értékelést a vállalat teljes tevékenységének értékelésétől. A December 4. Drótművek teljes termelési értéke 1975 első felében több mint 10 százalékkal haladta meg az előző esztendő első hat hónapjának teljesítményét. A tőkés export megduplázódott. Az új rendszerű gazdálkodás hatása statisztikailag csak tonnákban, millió forintokban mérhető. A szemléletváltozásra nincs mértékegység. Csak jelzők vannak. A termelés: ésszerűbb lett. A vezetés : emberközpontúbbá vált... A kemencevezető, főművezető, üzemvezető. DH-tit- kár egyet gondolva, egy nyelvet beszélve állítja, hiszi ezt. Hitük olyan erős. mint a drótkötél. BRACKÓ ISTVÁN másfélszeresére növelik. Az előirányzat alapján a fejlesztési alapból 16.7 millió, az önköltségből 150,9 millió forintot használnának ? célra, öt év alatt tehát mintegy 170 millió forintot fordítanának a biztonságosabb, bal- esetmentesebb munkavégzés megteremtésére. Biztonságtechnikára, egészségvédelemre lordítiák
