Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-18 / 270. szám

25 éves as EAEV Egy kor mélyépítők, ma gyárénító'k Pénteken ünnepli megalapításának 23. évfordulóját az Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalat. Négyezer dolgo­zója emlékezik meg róla. miként lett gyárépítővé a negyed- százada mélyépítőként startolt kollektíva? Életemben először — és utoljára — akkor voltam ké­szen ban, amikor a Lenin Kohászati Müvek kábel- alagútját építették. Különle­ges volt a munkahely, kü­lönleges a hangulat is; szin­te tapinthatóan szövődtek a baráti szálak az emberek kö­zött Akkor '— majd’ ne­gyedszázada — ismertem meg a mélyépítőket, s tanultam meg tisztelni őket minden centiméterért, amit kezük munkájával alkotnak vasból és betonból. LAVÓRBA FÉRT A „FÜRDŐHELYISÉG" gyár és a csokoládégyár fel­újítása. Megyénk legjelentő­sebb létesítmény eiben, s a nagy rekonstrukciókban szép munkájuk gyümölcsözik. És városainkban, falvaink- banf is megtalálni a kezük nyomát házaink alapjaiban, utainkban. közműveinkben. Mert a lakásprogram kere­tében meg kellett tanulniuk a városfejlesztési munkát éppúgy, mint a hídépítést, a vasútépítést. Milliárdos érté­keket teremtettek ennek a megyének. gazdagították egész Észak-Magyarországot, miközben maguk is gyara­podtak. í -X- Épül a tapolcai Éden-kemping. A tervek szerint 1980-ra készül el az egyszerre mintegy 2000 vendéget fogadó komplexum. A sátrakkal és lakókocsikkal érkező turisták is helyet kapnak majd itt. Az első ütemben — 1976 nyarára — adják át a képen látható faháza­kat, amelyekben egyszerre 100 turistának tudnak szállást biztosítani. (Kerényi László felvétele) Nő az érdeklődés a könyvek iránt A Parlamentben, dr. Ortu- ta.y Gyula elnökletével, teg­nap összeült az országgyűlés kulturális bizottsága. A ta­nácskozás napirendjén a könyvkiadás, könyvterjeszlés elemzése szerepelt. A képvi­selők megállapították, hogy könyvkiadásunk az elmúlt esztendőkben eredményesen fejlődött, megfelelt a kultu­rális politika követelményei­nek. Néhány bizonyító erejű szám: 1970-ben 4793 mű je­lent meg kis híján 47 millió példányban. 1974-ben már 7281 mű. több mint 68 millió példányban. A könyvkiske- reskedelmi forgalom adatai azt tanúsítják, hogy növeke­dett az üzemi munkásság könyvvásárlása, s csaknem kétszeresére emelkedett a fa­lusi könyvforgalom. A követ­kező években azzal kell szá­molni, hogy várhatóan to­vább növekszik a könyv iránti érdeklődés, összefüg­gésben a lakosság életszín­vonalának. az iskolázottság szintjének emelkedésével, il­letve a társadalom struktú­rájában végbemenő átréteg- ződéssel. Akkor még barakkok vol­tak az irodák, a munkáspi­henők, lavórba fért a „für­dőhelyiség”. A „géppark” egy komp­resszor, néhány kézicsörlő, billenődob06 betonkeverők. A szállításhoz meg talicska, kordé dukált. ... És így fogtak hozzá óriáskonót epiteni Diósgyőr­nek, ós 180 tonnás martin­kemencét, aminek irigylő- csodájára jártak az ózdiak. Mi, miskolciak meg dicse­kedtünk velük, mint műre­mekekkel. Mint ahogy azok is voltak nekünk... Azóta megöregedett a 750 köbméteres óriáskoho, s a 180 tonnás martinkemence is. Csodájukat elhódították uj csodák, amikről 25 éve alig­ha álmodták maguk az épí­tők is; bár nem voltak „azo- lidak” az álmaik. A vállalat első igazgatója, Bondor József sem igen gon­dolt rá, hogy másfél évtized múltán minisztere lesz a magyar építőiparnak, s or­szágos méretekben kell ori­entálnia a hasonló alapokról indult, nagyra nőtt vállala­tokat. MINDEN ÚJ GYÁRUNKHOZ KÖZÜK VANI Apránként — bár koránt­sem „araszolhatva” — kellett új „szakmát” tanulnia az egész vállalatnak. Létrehívó feladataik — az LKM üzem­részeinek rekonstrukciója — mellé mind merészebb fel­adatokra vállalkoztak —, kellett vállalkozniuk! Már 1955-ben gyárépitőkként ré­szeltek a Borsodi Vegyikom­binát építéséből. S ma már minden új gyárunkhoz, be­ruházásunkhoz közük van. Érdemes felsorolni: Az LKM-ben a középeori csarnok, a nemesacél-henger­mű, Űzdon a folyamatos acélöntőmü, rúd- és dróthen- germü, a Miskolci Húskom­binát. a Borsodi Sör- és Ma­látagyár, a Hejőcsabai Ce- mentmű rekonstrukciója, a BVK a PVC-üzemme! Ka­zincbarcikán, az Olefin II. program, a szerencsi cukor­Tovább épül a büki gyógyfürdő: tető alá került a 30Ö személyes SZOT-gyógy- szá’ló. A 60 holdas telep központjában álló reprezen­tatív épületbe az első gyó­gyulásra váró vendégeket 1077-ben utalják be. A gyógyszálló egészségügyi részlegében fürdő- és ivókú­rákat, különböző balneológiái, fiáko- és mechanotherápiai kezeléseket kapnak a rászo­rulók. Összkomfortos oltözok Érdemes lapozni abban az albumban, amely — szinte csak címszavakban, de sok szép fotóval — dokumentál­ja 25 évüket. Ma 150 milliót érő gép­parkjuk van. s csaknem nyolcszor annyi az évi ter­melési érték, mint a start évében. És „szemben a kez­deti idő felvonulási épület­ben elhelyezett primitív munkásszállásaival, ütött- kopott építésvezetői irodái­val, ma már a vállalatnak Miskolcon 1200 fős, Berentén 300 fős, Özdon egy 240 és egy 86 fős korszerű munkás- szállója van, az építésveze­tőségi irodák és a munkahe­lyi öltözők ÉRDÉRT faházak­ban vannak elhelyezve, rend­szerint központi fűtéssel és teljes komforttal ellátva. 14 ezer könyv, 25 televízió, ve­zetékes rádió és rádiókészü­lékek állnak rendelkezésre”. Balatoni üdülő, a Málvi-tó partján hétvégi ház, külföl­di csereüdültetés. Tisztes gyarapodás. És kö­tetet lehetne teleírni még a volttal, vannal és lesszel is. Mert még nem ért véget az ÉÁÉV növekedése. Munká­juk révén hatósugaruk túl­jutott a megye, Észak-Ma- gyarország, s az ország ha­tárain. Debrecen, Budapest, Dunaújváros mellett már Pozsonyból is kaptak meg­bízatást. R. É. Kevesebb baleset A tervszerű megelőző, ve- szélyforrás-feltáró munka, az óvórendszabályok fokozott betartása meghozta eredmé­nyét a DIGÉP-ben. Az év első kilenc hónapjában ti­zennéggyel kevesebb baleset történt, mint tavaly ugyan­ebben az időszakban. A ki­esett munkanapok száma is hatszázzal kevesebb. íj mederben A Ronyva patak 10 éven­ként átlagosan háromszor el­öntötte Sátoraljaújhely mé­lyebben fekvő részeit és je­lentős károkat okozott. Az árvízveszély megszüntetésére a Csehszlovák határtól Sá­toraljaújhelyen keresztül Széphalom községig új, mint­egy 10 kilométeres árapasztó medret készített a Ronyvá- nak az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. A 30 méter széles és 4 méter mély új meder, a fölötte átívelő 8 vasbetonhíddal együtt határ­idő előtt két hónappal ké­szült el. Tegnaptól már új ágyában folyik a most vi­szonylag alacsony vízállású Ronyva. KöTeni és költekezni Három miskolci szövetkezet elhatározta, hogy közös iro­daházat épít. A dolognak mindössze egyetlen szépséghibája volt: mindhárom cég szolgáltató jellegű szövetkezet, tehát helyszínre kiszálló szakembereket foglalkoztat. Hozzáértő, felelős embereknek sikerült „lebeszélni” a szövetkezetieket a székházépítésről, mondván, hogy a saját cs a kölcsönpénzt praktikusabb a géppark fejlesztésére, a technikai felszerelt­ség növelésére fordítani, mint falat húzni, íróasztalt vásá­rolni. Hogy az irodaház-építő trió tagjainak közérzetét mennyire viselte meg az utasítással felérő jó tanács, azt nem tudom. Tény, hogy a közös székház építése egyelőre elmarad. Nem azért mintha nem lenne rá szükség. De van, amire nagyobb szükség van: jelen esetben a szolgáltatói képesség növelé­sére. A rendelkezésre álló pénz véges: a józan észnek, a szükségle'kielégítés társadalmilag meghatározott sorrendjé­nek kellett döntenie a többféle alternatívát kínáló fejlesztési lehetőségek között. Nem egyetlen és egyedi példa ez. A csa­ládi költségvetést összeállító háziasszony is naponta kerül hasonló helyzetbe. Függöny kellene, jó lenne újra cserélni az öreg televíziót, s a lakásberendezés is megérett már egy alapos felújításra. A szándék több, mint a lehetőség, a vá­gyakat azonban sorolni kell. Akár családi, akár vállalati, akár pedig népgazdasági szin­ten merül fel a sorrendiség kérdése, a döntés általában a többség érdekének figyelembevételével születik. Mert bár­milyen csábító is: melyik asszony vesz nercbundát akkor, ha a gyereknek nincs télikabátja... S van-e vállalat, amely irodaházai vagy üdülőt építtet akkor, amikor , a munkások műszak után lavórban mosdanak ... A borsodi, miskolci vállalatok az elmúlt években anyagi­lag megerősödtek. Az új közgazdasági szabályzók — noha mérséklik majd a vállalati nyereségeket — szabadabb kezet biztosítanak a nyereség felhasználásában, elosztásában. Jó volna, ha ez az elosztás nem lenne költekezés, és a fejlesztő, beruházó szándékot nem hcccelné önös érdek, a lehetőségekre fittyet hányó, oktalan nagyovanlúság. (brackó) \ z fekete, fehér, nem Kellenek-e a színes tornaruhák? Tudom, hogy a tanszerek­ről. iskolai felszerelésekről szóló írások divatja nem most, hanem szeptember tá­ján van. de szülők fogalmaz­ták panasszá: az iskolák tor­natanárai szinte mindenütt más és más színű tornafel­szereléseket követelnek. Ezek között van olyan, amit na­gyon nehéz beszerezni, vagy éppen csak csináltatni lehet. Mi szükség van erre? Valaha jó volt a fekete nadrág, fe­hér atlétatrikó... Nemc«ak ínrma«áo — Milyen színű a torna­ruhátok? — Piros a lányoké. A fiúké zöld nadrág és zöld trikó. — És mindenkinek van? — Van. Hogy néznénk ki. ha... Általános iskolákban ér­deklődtem. Az uralkodó szín a régi fekete-fehér, de egyre több iskola választ magának színt. Ez a szülőnek gónd. a nevelők véleménye szerint viszont az egységes, az egy iskolára, egy közösségre jel­lemző szín csak részben for­mai követelmény, hiszen ne­velési eszköz is. Nincs benne semmi meglepő, hogy a gye­rekek szeretik is a másoké­tól különböző tornaruhát. Más dolog, de az is az isko­lák ilyen irányú törekvései mellett szól, hogy a gyere­kek versenyekre járnak, sta­fétákban vesznek részt, út­törő-olimpiákon indulnak. A csupa fekete-fehér bizony elvenne ezeknek a verse­nyeknek az ünnepélyességé­ből. Még inkább ez a helyzet a középfokú iskolákban. Van például olyan gimnáziumunk, ahol évfolyamok szerint más és más a mez és a fiúk tor- naruhájának a színe. Kék. piros, fekete, zöld ... Szegényes a választék Hát a szülő hová fusson, ha az üzletben nem kapja meg, amit az iskola köve­telne? Nehéz a helyzet az általános iskolákban. Nem tudni miért, miért nem, de a színválaszték gyermekmé­retekben igen kicsit. Koráb­ban lehetett kapni sárga mezt is, ma már ezt sem gyártják. Elhisszük, hogy az iparnak ez kényelmesebb, de lényegében olcsó árukról van szó. Inkább a figyelem, sem mint az anyag vagy a festék hiánya okoz problémákat. Kényszerűségből több iskola eltért az eredetileg kiválasz­tott színtől, éppen a szülőkre való tekintettel. Érdeklődtünk az egyik sportszerboltban: az említett színekben kaphatók mezek, legfeljebb átmenetileg lehet­nek méret-differenciák. Kár, hogy a színválaszték szűkös. Könnyebb helyzetben van­nak a középiskolások szülei. Felnőtt méretekben ugyani# a választék is nagyobb. Az ipar tiovelmébe,.. Sokat követel-e a testne­velő tanár? Ügy érzem, nem, különben is: nem ő. hanem az iskola követel és az iskola nevelési meggondolásokból követel. Való igaz. hogy ne­künk jó volt a fekete klott- gatya és a fehér trikó is. de emlékezzünk csak: mi tor­náztunk mezítláb is. És akik most lázadoznak a színes tornaruhák ellen, azok gon­doljanak arra. hogy a gyere­keink szeretik ezt. És gon­doljanak arra, hogy a har­madik testnevelési órák egyre inkább sürgetik, hogy a gyerekeknek melegítője is legyen. És akkor majd színes melegítőkért is futkoshatunk. Persze az sem ártana, hg az ipar értené meg. hogy nem a nevelők szeszélyét, hanem egy korszerű igényt kellene kiszolgálnia. BARTHA GABOR Ma éjjel Telies * lioldfooyatkozás Miskolcról is látható teljes holdfogyatkozás lesz ma éj­jel. A fogyatkozás kezdete, il­letve belépés a félárnyékba 18-án 20 óra 25,5 perckor, (B SS^-nál); a teljes fogyat­kozás kezdete 23 óra 02,4 perckor; a teljes fogyatkozás közepe 23 óra 23,0 perckor; a teljes fogyatkozás vége 23 óra 44,1 perckor; á fogyat­kozás vége. illetve kilépés a félárnyékból 19-én 02 óra 21,1 perckor (K 287°-nál). A holdfogyatkozás oka az. hogy a Hold bekerül a Föld árnyékkúpjába. A Hold ke­ringése során kétszer metszi a Föld. pályasíkját. Ha a Hold olyankor metszi a Föld pályasíkját, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy_ vonal­W Dél Úszók Hold útja 1975. XI 1g-fí. ba kerül, vagy megközelíti — legalább 12°-ra — a csomó­pontot, akkor holdfogyatko­zás következik be. A fogyatkozás lefolyása; a Hold fénye a fogyatkozás kezdetén alig észrevehetően csökken, minthat fátyol ta­karná a Holdat, majd belép a vörös sugarakkal átjárt tel­jes árnyékba (ez már jól lát­ható, de még mindig részle­ges fogyatkozásról beszé­lünk). Amikor azonban a Hold belép a teljes árnyék­ba, megkezdődik a teljes holdfogyatkozás. Ekkor a su­garak a Holdat bronz vörösre színezik és az égitest különös szépséggel ragyog. Néha bar­nás vagy szürkés árnyalatú lesz, a földi időjárástól füg­gően. A felhőzet és nem utol­sósorban a levegőszennyezett­ség is csökkenti a holdfo­gyatkozás fényét. A fogyat­kozás részlegessel is végző­dik. A teljes fogyatkozás idő­tartama 41,7 perc. DR. SZABÓ GYULA csllagász *

Next

/
Oldalképek
Tartalom