Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-18 / 270. szám

Nem elég a kézügyesség! * esy, kiállítás gépei Barkácskiállítás nyílt teg­nap az MTESZ bemutatóter­mében. A rendezők — a Bor­sodi Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat és a Szerszám és Kisgépértékesítő Vállalat — a figyelemkellés és a tájékoz­tatás szándékával összeállí­tott bemutatója november 20- ig várja a látogatókat. A kiállítás gépeit csodálva nem tudok szabadulni a gon­dolattól, amelyet hónapokkal előbb a Ludas Matyi egyik karikatúrája plántált belém. A „Megkérdeztük rajzolóin­kat” rovat kérdésére (amely úgy szólt, hogy van-e kéz­ügyessége) az egyik karika­turista — mustrálva a bar- kácsgépeket kínáló üzlet ki­rakatának ijesztően magas árait — így válaszolt: csak az van...! Bár a* megnyitó időpontjá­ra az árcédulák nem készül­* Pákák, fogók, kéziszerszá­mok: , az otthoni barkácsolás alapvető eszközei. Nőtt Fúróparádé. (Herényi felv.) a tanulási kedv az LKM-ben Nőtt a dolgozók tanuhási kedve a Lenin Kohászati Müvekben. Erre enged kö­vetkeztetni, hogy az idei is­kolaévben a hiányzó alap- műveltség megszerzése érde­kében többen jelentkeztek az általános iskolába, mint ko­rábban két év alatt. Nép­szerű a kohászok körében a szakmunkások 3 éves szak- középiskolája is. Az ide be­iratkozottak háromnegyed része sikeresen vizsgázott az elmúlt tanévben. Sokan ta­nulnak különböző felsőokta­tási intézményekben, ám gondot okoz. hogy az általuk választott szakok nem min­den esetben egyeznek a vál­lalati igényekkel. A jövőben jobban össze kívánják han­golni a tanulókedvet és az igényeket. tek el (pótlásukat délutánra ígérték) azt azért megtud­tam, hogy az ördöngös ezer­mestereknek kínálnak 300 ezerért esztergagépet, tízezer forintért fúrót. .. Persze, van 30 forintos fogó, filléres c za­varhúzó is, de aki egy kez­detleges manufaktúrát akar nyitni a pincében, vagy jobb híján az előszobába beépített szekrényében, az bizony előbb-utóbb rájön arra, hogy a Csináld magad! nem éppen olcsó szórakozás. A Szovjet­uniót, NDK-t, Csehszlováki­át megjárt hazánkfiai joggal kérik számon a nálunknál fejlettebb szerszámtechnoló- giával rendelkező baráti or­szágok üzleteinek a miénké- nél teljesebb és olcsóbb bolti választékát. Nem az a baj, hogy kapható Black and De­cker. Skil és Rockwell. Az olcsóbb és érthetetlenül rit­kán kapható NDK-gyártmá- nyú univerzális Venusberg hiánya fáj. A kiállításon, helyszűke miatt nem szere­pelt ugyan a hazai gyártmá­nyú ÉVIG B—2 és az NDK- beli Multimax, de a magyar szaklapokban gyakran bemu­tatott csehszlovák és szovjet barkácsgépek az üzletekből is hiányoznak. Ne tűnjenek ünneprontó- nak ezek, a kiállítás kapcsán íródott sorok, hiszen szemet- lelket gyönyörködtető látvány egy igazi ezermesternek ez a barkácsgép-bemutató. De a meglevő és elérhető kisgépek látványának örömét a hiány­Az új szabályzókról tájékoztat a Figyelő A Figyelő című gazdaság- politikai hetilap november 19-én megjelenő 47. száma tartalmazza azt a négyolda­las mellékletet, amelyet a Pénzügyminisztérium állított össze az 1976. január 1-én életbe lépő gazdasági szabá­lyozókat módosító rendele­tekről, utasításokról, azok tartalmáról, a változások lé­nyegéről, mértékéről. A mel­léklet tipuspéldákat közöl az új rendelkezések lényegének jobb megértéséhez, a végre­hajtás megkönnyítéséhez. Tá­jékoztatást ad az átmeneti időszak finanszírozási for­máiról, a különböző átérté­kelések elvégzéséről, a válla­lati tervkészítés és a közpon­ti gazdasági szabályozás kap­csolatairól. Ugyanebben a lapszámban több cikk jelenik meg mi­nisztériumi és tervhivatali vezetők tollából, s ezek az írások szintén az új gazdasá­gi szabályozók megismerteté­sét, értelmezését kívánják segíteni. Feladatok a KlSZ-kongresszus elolt A KISZ Központi Bizott­sága elmúlt heti ülésén ha­tározatot hozott róla: 1976 májusában rendezik meg a KISZ IX. kongresszusát. Ezt megelőzően valamennyi alap-, csúcsszervezet, illetve bizott­ság megtartja beszámoló, il­letve vezetőségválasztó érte­kezletét. Az ezzel kapcsola­tos feladatokról tanácskozik holnap reggel 9 órától a KISZ csanyiki, Ságvári Endre vezetőképző táborában me­gyénk függetlenített appará­tusa. Megtoldhatink a takarónkat „A társadalmi munka megbecsülendő értékű hozzájárulás a rá= rosfejlesztési feladatok végrehajtásához. Am legalább ennyire fon­tos számunkra, hogy akik a gyárkapun belül, vagy lakóterületü­kön ellenszolgáltatás nélkül is hajlandók dolgozni, tettekkel bizo­nyítják: egyetértenek politikánkkal.’’ Lázár Györgytől, a kormány elnökétől, Miskolc ország- gyűlési képviselőjétől hallottuk néhány héttel ezelőtt az idé­zett mondatokat a III. kerületi tanácsi hivatalban, ahol választóival találkozott. Ugyanakkor felhívta a kerület, illetve a város vezetőinek a figyelmét arra. hogy gondosan kell szervezni, irányítani a társadalmi munkát, mert csak így hozhat olyan eredményeket, melyek újabb tettekre lel­kesítenek. Sokak számára úgy tűnhet, hogy Lázár György olyan nyil­vánvaló igazságokat, elveket fogalmazott meg, melyek az elmúlt években is maradéktalanul érvényesültek a gyakor­latban. Ám ez nem egészen így van. A közelmúltban ugyan­ezen a helyen fejeztük ki aggodalmunkat amiatt, hogy az avasi ifjúsági park munkálatai megakadtak, és az a vész fenyeget, hogy kárba vész több száz fiatal hatheti munkája. Időközben sikerült alvállalkozót szerezni a földmunkák be­fejezésére, a pályák lebetonozására, de még ma is azt kell ' mondanunk, hogy csak kedvező időjárás esetén készül el mindaz, amit terveztek. Sokszor írtunk már a Hejő partján létesítendő arborétum­ról. Ám az is csak most derült ki — a legújabb talajvizs­gálatokból —, hogy módosítani kell a terveket, a vizenyős részeken nem élnek meg azok a fafajták, melyeket oda akartak telepíteni. Arra is volt példa — panaszolta a tanács I. kerületi hiva­talának egyik vezetője —, hogy a kitűzött napon munkára jelentkeztek a fiatalok, azonban semmit sem végeztek, mert nem gondoskodtak számukra szerszámokról. Nem azért említettük e példákat, hogy elrontsuk az örö­mét azoknak, akik joggal büszkék rá: az idén 30, a IV. öt­éves terv időszakában pedig összesen 110 millió forint értékű társadalmi munkával segítette városa fejlődését, szépülését Miskolc lakossága. Mindössze arra szeretnénk irányítani ismét a figyelmet, amit Lázár György a társadalmi munka gondos szervezésével kapcsolatban mondott, s amiről sok szó esett a városi tanács társadalmi munkabizottságának tegnapi ülésén is. Még nem végleges a város ötödik ötéves terve. De az máris látható, hogy abból az összegből, ami majd a tanács rendelkezésére áll, nem lehet megvalósítani mindazt, amit szeretnénk. Addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér, ám ezt a takarót megtoldhatjuk saját erőnkkel, lelkese­désünkkel. Székely László tanácselnök-helyettes szerint kö­rülbelül 200 millió forintra növelhetjük a társadalmi munka értékét — ha jól gazdálkodunk az erőnkkel. Senki sem becsüli le a spontán jellegű kezdeményezéseket, senki sem akarja megakadályozni, hogy a kerületek lakos­sága öntevékenyen parkosítson, fásítson, járdát építsen lak­helyén. Ám a társadalmi munka nagyobbik hányadának a tervezett városfejlesztési feladatokhoz kell kapcsolódnia. (Gyermekintézmények, sportlétesítmények építése stb.) Ah­hoz viszont, hogy szép összhang teremtődjön a tervek és a társadalmi munka között, az utóbbiakat is gondosan elő kell készíteni. Erre hívta fel a figyelmet — sok más felszólaló­hoz hasonlóan — Soltész József, a városi pártbizottság vá­rospolitikai osztályának vezetője. Koszti Lajos, az LKM személyzeti és szociális igazgatója azzal bővítette ki e gon­dolatot, hogy ideje végre egységes szempontok alapján érté­kelni a nagyüzemi munkások, illetve a lakosság más rétegei által végzett társadalmi munkát. 1973-ról 74-re megduplázódott a társadalmi munka értéke. Az ugrásszerű javulás egyrészt annak köszönhető, hogy a felszabadulási munkaverseny az önkéntes városfejlesztésnek is új lendületet adott, másrészt annak, hogy tulajdonképpen 1974-től koordinálják városi szintén, a vállalásokat. Elindul­tunk tehát már azon az úton, melyen járva elérhetjük a már említett 200 milliót — talán annál többet is — és meg­szerezhetjük az embereknek az ellenszolgáltatás nélkül vég­zett eredményes (!) munka örömét. Akik a társadalmi munka irányításával foglalkoznak, tudniuk kell! hogy nem „munkaerővel” gazdálkodnak, hanem valami olyannal, ami mindennél drágább: a tettekre sarkalló várass/«rete* tel. BÉKÉS DEZSŐ érzet rontja. B. I. Veszélyes a perecest útkereszteződés Dinnyés József — Szinte tökéletes munkaszervezés Egy muukásöltöny: 38 perc alatt Jelzőlámpái kérnek A Szegedi Ruhagyár, illet­ve annak szentesi gyáregy­sége elégíti ki az ország munkaruha-szükségletének nagy részét: évente mintegy nyolcszázezer kétrészes mun- kásöltöny kerül ki a válla­lattól. A vállalat dolgozói az ötéves terv idején az első évi hatvan percről ez év utolsó heteire 38 percre csök­kentették az egy-egy öltöny­re fordított munkaidőt. A nemzetközileg is kiemel­kedő sikert az eredményez­te, hogy bevezették a kon­fekcióipar valamennyi is­mert jó munkaszervezési, technológiai módszerét, s vnaguk is újabbakkal egé­szítették ki azokat. Egyebek között kialakították az ed­dig ismert legtökéletesebb szabászatot: a sző vet végek gyors és maradék nélküli, takarékos beosztására szov­jet gyártmányú kis kompu­tert alkalmaznak. A szövet­anyagok szabásminta szerin­ti gyors és pontos kivágá­sára is országosan egyedül­álló módszert vezettek be. Ez utóbbi lényege, hogy 60— 70 szövetréteget is raknak egymás fölé, s ezeket a ha­gyományos fűrészelés helyett, egyetlen nyomással, prés­géppel vágják ki. A korszerűen előkészített anyagot a mintaüzemmé fej­lesztett szentesi gyárban’ konfekcionálják: a korábbi­nak a dupláját öltő, kéttűs varrógépeket, programvezér­léses gőzvasalókat, automata gombfelvarrókat és egyéb speciális gépeket szereltek fel, s száz személyt foglal­koztató óriás szalagokat szer­veztek. A korszerű feltételek mellett a munkaruhagyártás idejének további csökkenté­sét tűzték ki célul. A kérdés diósgyőri dolgo­zók részéről hangzott el, hi­szen a diósgyőri és perecesi útkereszteződésben veszélyes a közlekedés. S ez a megál­lapítás nem szorul különö­sebb igazolásra, mivel a Pe­reces felöl jövő és a Tatár­domb felé tartó út két út­vonalat keresztez és középen a két villamospályát. — Elképzelhctö-e, hogy a kö­zeljövőben fényjelző készü­lékkel irányítsák Itt a forgal­mat? — kérdeztük Seres Pé­tert, a városi tanács építési és közlekedési osztályának cso­portvezetőjét. — Sajnos, nem. S hogy mi­ért, arra tulajdonképpen nem nehéz válaszolni. Az említett útkereszteződésben valóban ríagy a forgalom, ám ez több­nyire a jelzőtáblákkal vé­dett, s Diósgyőr felé haladó főútvonalon bonyolódik le. Pereces felől ehhez viszo­nyítva csak kevés jármű ha­lad nagy ívben balra for­dulva Miskolc belvárosa felé. Ezt bizonyítják a forgalom- számlálás régi és legújabb adatai is. A belvárosban, vagy más külvárosi terület­re eső útkereszteződésekben ennél lényegesen nagyobb forgalmat lehet’ mérni. S egy olyan, viszonylag drága beruházásnál, mint a jelző­lámparendszer. ez az egyik legdöntőbb érv. Gondoljunk a Petőfi térre, vagy a tapol­cai útelágazásra, hogy csak két kritikus közlekedési cso­mópontot említsek. Igaz, hogy a 6-os autóbuszjárat­nak és a tehergépjárművek­nek nem könnyű Perecesről Miskolc belvárosa felé köz­lekedni, ám ennél sokkal ne­hezebb közlekedési helyzete­ket előidéző, s ennél fogva gyorsabb megoldást követelő útkereszteződéseink vannak. — Ha már itt tartunk, vár­ható-e újabb jelzőlámparend­szerek felállítása Miskolcon? Éppen most adtunk meg­bízást a VILLATI-nak az előtervezésre. A feladat nagyságát érzékeltetheti, hogy csak az előtervezés, mintegy 1,5 millió forintba kerül! Ezek a tervek előre­láthatólag már az idén de­cemberben rendelkezésünkre állnak, s akkor dönthetünk, hol célszerű újabb jelzőlám­pákat üzembe helyezni. Ad­dig nem érdemes beszélni az elképzelésekről, hiszen lehet, hogy mégsem valósulnak meg. S mivel a pénzügyi le­hetőségek korlátozottak, szi­gorú fontossági sorrendet kell felállítanunk. — Térjünk még vissza a pe- recesi útkereszteződéshez és a Lorántffy Zsuzsanna utcához. A diósgyőri dolgozók felvetet­ték; legalább felfestett gyalo­gos-átkelőhellyel kellene az út­kereszteződésben csökkenteni a balesetveszélyt, illetve a Lo­rántffy utca végén a két, ki­látást akadályozó domb eltün­tetésével biztonságosabbá ten­ni a közlekedést... — Ennek lehetőségét a helyszínen kell megvizsgál­nunk. S nem is csak ne­künk, hiszen mindkét út a KPM kezelésében van. Amennyiben indokolt, ez a két javaslat megvalósítható. Ny. I. háromszor Dinnyés József már csak­nem egy évtizede az egyik legnépszerűbb pol-beat éne­kes hazánkban. Kedvelői ma háromszor’is találkozhatnak vele. Először délután fél 3-kor a Lenin Kohászati Mű­vek ifjúsági házában lép fel. majd 5 órakor az LKM ener- Eiaklubjában ad műsort. Este 7 órakor a 116. számú Szak­munkásképző Intézet kollé­giumának pinceklubjában adja elő a többségében maga szerezte számokat. I bányászoknak Üj öltözők, fürdők építé­sét tervezik a Borsodi Szén­bányáknál. Jövőre Farkas­lyukon az Omány II. akná­nál 100 férőhelyes fürdőt építenek, Ormosbányán pe­dig 1978-ra tervezik a fürdő 500 férőhelyesre bővítését. A putnok—sajómercsei beruhá­zási program keretében is szerepel egy kétezer szemé­lyes öltöző-fürdő komplexum felépítése, ám ezt c&ak 1S31- ben adják át. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom