Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-17 / 269. szám

I I r 'i „Uleso Győzni is lehetett volna! * Hatvankilencedik perc: Görgei erős lövése az egyik fe­rencvárosi védőn megpattanva a bal sarok felé tartott, ami­kor Hajdú bravúros vetődéssel a kapufára tolta a labdát, s aztán a földön ülve (fent) kaparintotta meg. Makróczi a kö­vetkező pillanatban már ott volt, de a játékvezető is, vala­mint Nyilasi. A leglényegesebb azonban Hajdú arcára van irva: ez bizony nagyon „meleg" volt! Szinte nem volt fehér folt a diósgyőri lelátókon szom­baton délután, csupán egy­két szektor néhány alsó sora fogadhatott volna még be pár száz nézőt. Nézőcsúcs ugyan nem született, de a Fradira kíváncsiak száma minden bizonnyal meghalad­ta a 20 ezret, hiszen csak a fizető nézők száma volt 16191. Az érdeklődés tehát óriási volt — nem különben a meglepetés, ami a kivonu­láskor keletkezett. Nagy Béla játékvezető mellett ugyanis csak egy partjelző, Fehér II. futott ki a pályára, mert Schlick vonata egy órát ké­sett, s így ő csak a 25. perc­ben léphetett helyére. A két együttesben a következők szerepeltek: DVTK: Veréb, Martis, Sa­lamon, Váradi, Kutasi — Oláh, Görgei, Szűcs — Bo­rostyán (Fükö, 65. p'.), Mak­róczi, Fekete. Ferencváros: Hajdú — Martos, Bálint, Rab, Megyé­st — Nyilasi, Ebedli, Mucha — Pusztai, Szabó (Juhász, 77. p.), Magyar. Kiállítva: Martos, az 50. percben. „Olyan volt.,.99 Hát’ ez bizony olyan mér­kőzés volt... ! Olyan, amire azt lehet rámondani, hogy a mérkőzés előtt ugyan min­denképpen elégedettek let­tünk volna a döntetlennel, de utána már kevésbé. Már az első perceket követően kiderült, hogy Dalnoki Jenő mérkőzés előtti nyilatkozatát nem a „kötelező szerénység” diktálta, hanem okkal tartott attól, hogy megszakad a győ­zelmi sorozat. Arra termé­szetesen az FTC edzője sem számított, hogy akár ki is kaphatnak, s ezért nagyon érthető, hogy a találkozó utáni nyilatkozatában örö­mét fejezte ki az egy pont megszerzése fölött. Elhangzott a találkozó vé­gén egy másik nyilatkozat is, egy számunkra ismeretlen szurkoló mondta: „A fiúk egyszerűen nem hitték el, hogy a Fradit meg lehet ver­ni!” Nos, a második félidő nagyobb részének láttán már nemigen lehetett ilyen ér­zésük, hiszen a Feketét le­rántó Martos teljesen jogos kiállítása után, az 50. perc­től kezdve a vendégek már akkor se nagyon igyekeztek Veréb kapuja felé, amikor egyébként arra lehetőség nyílott volna. Teljesen nyil­vánvaló volt, hogy most már csak az egy pont megszerzé­se a fontos számukra, s mint az ilyenkor lenni szokott, majdnem azt is elvesztették. Szerencséjüknek, ill. a DVTK balszerencséjének i/olt csu­1. várpalota—Dunaújváros 1:1 X 2. MÁV DAC—Pécs 1:0 1 3. DVSC—Volán 3:0 1 4. V. Izzó—Nagykanizsa 1:1 X 5. SZMTE—FÖSPED 2:0 1 6. Bábolna—BVSC 3:2 1 7. Nyíregyh.—Egri Dózsa 1:2 2 8. Rakamaz—Özd 0:0 X 9. LMTK—DMTE 1:0 1 10. Lazio—Róma 1:1 X 11. Milan—Juventus 0:1 2 12. Torino—Napoli 3:1 1 13. Como—Internazionale 3:0 1 13 plusz 1: 14. Palermo—Brescia 0:0 X pán tulajdonítható, hogy nem 2:0 lett a végeredmény. A Fradi átengedte a teret, de szoros védekezése sem tudta meggátolni a diósgyő­rieket a helyzetek kialakítá­sában. Két kapufa Hogyan lehetett volna 2:0? A kérdésre választ a 63. il­letve a 69. perc eseményei adtak. Először Fekete be­adása után Makróczi fejelt kapura, a kapus már tehe­tetlen volt, de a labda a fel­ső lécről pattant vissza. A másik esemény főszereplője Görgei volt, aki a 16-osról célozta meg a kaput. Az erős lövés az egyik védőn irányt változtatott, s száz esetből ilyenkor legalább nyolcvanszor öngól a vég­eredmény. Most azonban pemcsak azért nem lett, mert Hajdú egy rendkívüli pro­dukcióval beleütött, hanem azért sem, mert ezek után a kapufáról visszapattanó lab­da a közben földre huppanó (Szabó István felvételei) kapus kezébe landolt. (Lásd képünket!) Jellemző egyébként a ta­lálkozóra az is, hogy addig, amíg a diósgyőri kapusnak — a Népsport szerint — nem volt értékelhető ténykedése, addig Hajdú nyolcas osz­tályzattal a forduló váloga­tottjába került. De ott sze­repelt Kutasi, Oláh és Gör­gei is. Mi még nyugodtan bevettük volna a hét leg­jobbjai közé a feljavult JVfor- tist, a magabiztos Salamont, a támadásokat is segjtő Vá- radit, valamint a taktikai feladatát jól megoldó Szű­csöt is. Dehát a hét váloga­tottja 16 csapatból áll ösz- sze, s természetesen másütt is akadtak jó teljesítmények. A DVTK tehát nemcsak hogy rászolgált a döntetlen­re, hanem ha szerencsésebb, akár győzhetett is volna. Ettől függetlenül igen jelen­tős fegyvertény volt a dön­tetlen eredmény is, hiszen az FTC-nek 13 forduló után ez mindössze a harmadik vesztett pontja volt. HORVÁTH KÁLMÁN HEJÖCSABAI CEMENT SE— B. VOLÁN 5:3 (3:1) Csúszkálós, „erőfelmérö” já­tékkal indult a találkozó, s az első 10 percben jóformán semmi sem történt. A mintegy 400 fő­nyi közönség először a 12. perc­ben hördült fel: Jáger emelt ka; púra és Selmeczi csak a felső léc segítségével hárított. Két perc múlva viszont a közleke­dési szurkolók örültek. Boros a bal oldalról keresztbe vágta a labdát, amit Babus az üresen hagyott Jónás I. elé fe­jelt, s a középcsatár a kifutó Várnai mellett szerezte meg a vezetést, 0:1. A gól felrázta a hazaiakat, és jelentős, de sokáig meddő me- zönyfölényt harcoltak ki. Közé­pen erőltették a támadásokat, ám erélytelen belsőiket könnyen szerelték a jól tömörülő Volán- védők. A 35. percben sikerült egyenlítés sem akciógólból esett. Várkonyi 25 m-es szabadrúgá­sa a felső lécről kifelé pattant, amikor Szalánczi kézzel ért a labdához. A büntetőt Zaiácz a jobb alsó sarokba lőtte, 1:1. Keménnyé vált a játék, s egy összecsapásnál Jónás I. válla kiugrott. Farkas jött be a kö­zépcsatár helyett. Aztán egy perc alatt két gólt rúgott ä HCM! A 42. percben Zajácz átadásá­val Vodicska kiugrott és a ki­futó Selmeczi mellett vezetést szerzett. Újrakezdés után Pre- vitzer rossz hazaadására Jáger rácsapott, és ismét zörrent a Volán hálója, 3:1. Gyors góllal indult a második félidő. Bal oldali beadását Nagy elfeled­hetett volna a befutó Jónás II. elől, akt közelről a hálóba is ta­lált, 3:2. Tóth Mihály ezüstérmes Tóth Mihály, az MVSC kitűnő nehézsúlyú cselgáncsozója ismét megörvendeztette a sportág ha­zai, s közelebbről miskolci hí­veit: az IVB bukaresti ezüst-, majd a kubai aranyérme mellé, most a finnországi Turkuban rendezett ifjúsági Euröpa-baj- nokságon szerzett újabb ezüst­érmével gazdagította értékes gyűjteményét! A 124 kilós „óriás bébi” nem kapott könnyű sorsolást, hiszen már az első fordulóban a sport­ág európai táborában jól ismert francia Delcolombo elien kellett tatamira lépnie. A magyar fiú azonban jól vette ezt az aka­dályt, és leszorítással nyert. Ez­után a lengyel Hamerlik követ­kezett. Tóth kétszer hajtott vég­re egy pontot érő kontradobást, s már jöhetett is a harmadik ellenfél, a jugoszláv Cerkovszki. Válogatottunk ezúttal is kitű­nően versenyzett, s győzel­mével csoportelső lett! A döntőben a szovjet Dongu- zasvili ellen bokadobással kez­dett Tóth, de ellenfele ezt az akciót egy válldobással meg­kontrázta, amivel wasaarit szer­zett. A földharcban aztán foj­tásfogást alkalmazott a szovjet i'iú, és ezzel ő lett a nehézsúly ifjúsági Európa-bajnoka, a do­bogó második fokára pedig Tóth Mihály állt fel. apróhirdetéá «rali «a es Gépkönyvelöt keres közgazda- sági érettségivel a Nehézipari Műszaki Egyetem Pénzügyi Osz­tálya. Jelentkezés személyesen, vagy telefonon: A/4. ép. 232, szoba, telefon: 13-691/18-50. Spó- ner István pénzügyi osztályve­zetőnél. Beépíthető házhely a Fövény­szeren, 156 négyszögöl szántó, gyümölcsös a Kis-Cs^száron megosztva is, sürgősen eladó. Érdeklődni: Gyár út 6. sz. ÍJRA SHOW A TOKAJBAN! 1975. NOVEMBER 18-ÁN A TOKAJ ESZPRESSZÓBAN műsoros divat- és frizura bemutatót rendezünk A műsorban közreműködik: VARGA GYULA Jászai-díjas ABONYI ANIKÓ SIMONYI FERENC Zene: MELODY GROUP Bemutatásra kerülnek: a Miskolci Szűcsipari Szövetkezet, a Bor­/ sodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a Miskolci Fodrász Szövetkezet 196. fiókjának modelljei MISKOLCI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT a városi rangadón Kiegyenlített lett a küzdelem, s mindkét kapu többször került veszélybe, de az utolsó pillanat­ban vagy az önfeláldozóan ját­szó védők mentettek, vagy For­tuna segített a kapusoknak. Nagy volt az iram, ám az össz- játékbeli hiba is sok. A 70. perc­ben egyenlített a Volán: Kertész kapott jó labdát Petrovicslól és Nagy kíséretében „besétált” a kapuba, 3:3. A gól után Nagy megsértette a partbírót, amiért a játékve­zető kiállította a csabai játékost. És két perc múlva a 10 főre ol­vadt HCM megszerezte a veze­tést! Várkonyi ívelte előre a lab­dát Jáger elé, aki a kifutó ka­pust is kicselezve lőtt a hálóba, 4:3. Igen parázs lett a hangulat a néző- és játéktéren egyaránt; szinte félpercenként szólt a já­tékvezető sípja. A 75. perc az­tán meghozta a végeredményt: Jáger jobb oldali beadását Lackó az 5-ösről „bebólintotta”. A HCM: Várnai — Várkonyi, Nagy, Temesvári, Bárczi — Kun­falvi, Mátiscsák — Zajácz, Lac­kó, Jáger, Vodicska felállításban nyerte a rangadót a Selmeczi — Previtzer, Varga, Jónás II., Takács (Novák) — Szalánézi, Petrovics, Kertész — Babus, Jó­nás I. (Farkas), Boros összeál­lításban játszó B. Volánnal szemben. A két együttesből Vár­konyi, Kunfalvi, Zajácz, Jáger, illetve Jónás II., Szalánczi és Petrovics játéka érdemel dicsé­retet. MVSC—SALGÓTARJÁNI KSE 0:0 Mintegy félezer néző toporgott fázósan a Kubik lelátóin, ami­kor a Serfőző — Szűcs, Locher, Leiszt, Bukovenszki — Dulibán, Szilágyi — Lukács, Galló, Oláh, Madarász (Korbuth) összeállítás­ban felálló zöld-fehér gárda megkezdte a játékot a vendég Kohász-együttessel szemben. Saj­nos, a didergés a találkozó 90 perce alatt sem szűnt meg, meet a miskolci csapat az idény leg­gyengébb játékát produkálta, s ez bizony nem tudta felmelegí­teni a nézőket. Már a mérkőzés elején a tar- jániak léptek fel támadóan, s Bábel nagy lövését védte Ser- íőző. Ezután kissé „megembe­relte” magát a zöld-fehér táma­dósor, s rövid időn belül Lu­kács, Galló majd Madarász ve­szélyeztette — eredmény nélkül — a vendégek kapuját. Ezután ellaposodott a játék, s mezőny­ben hullámzott a küzdelem. A 25. percben maradt ki a mérkő­zés egyik legnagyobb gólhely­zete : Szőke nagy lövését Ser­főző csak kiütni tudta, ám Szol­noki a labda alá szaladt! A 33. percben is csak a szerencse se­gített: Szolnoki közelről, a f.'lső «kapufát találta el. Ezután Mada­rász, majd Galló szerezhetett volna vezetést, ám helyzetüket nem tudták kihasználni. Fordulás után negyedórán át nagy erővel támadtak a hazaiak. Galló közelről a kapus kefébe fejelt egy labdát, majd Szilágyi lőtt 20 m-ről alig fölé, aztán Lu­kács óriási helyzetben 8 m-ről a kapu fölé bombázott. Ezzel a miskolci gárda el is lőtte pus­kaporát. A továbbiakban a me­zőnyben hullámzott a játék, s a hálók érintetlenek maradtak. Az MVSC együtteséből csupán Serfőző, Locher és Leiszt nyúj­tott átlagos teljesítményt. MONOSTORI GYULA Labdarúgás Az NB I. oszd idényéből még két forduló van hátra, de az FTC a diósgyőri pontszerzéssel már bebiztosította elsőségét. An­nál nagyobb a „tülekedés” az alsó régiókban: három együttes áll 8. kettő pedig 9 ponttal a sör végén! A 13. forduló szenzáció­ját a Kaposvár szállította: az újonc 5 gólt rúgott a Csepelnek. Hasonló, 5:2-es eredménnyel vég­ződött a Honvéd—SBTC talál­kozó is. S még egy érdekesség: az otthonukban játszó csapatok 13, a vendégegyüttesek mind­össze 3 pontot szereztek! A 13. forduló eredményei: MTK-VM—Vasas 2:1 (1:1). Gól­lövő: Kunszt, Kiss, illetve Izsó. Békéscsaba—SZEOL 1:0 (0:0). Góllövő: Burcsa, Varga Í2—2). Kanyar, illetve Gulyás, Varga. Haladás—Tatabánya 1:0 (0:0). Góllövő: Hauzer. Rába ETO— Videoton 0:2 (0:1). Góllövő: Wollek, Nagy n. Bp. Honvéd— SBTC 5:2 (2:1). Góllövő: Weim- per (3), Morgós (2), illetve Mar­osok (2). Üjpest—ZTE 3:0 (2:0). Góllövő: Horváth, Nagy, Tóth. DVTK—FTC 0:0. A bajnokság állása: 1. FTC 13 11 1 1 30-11 23 2. Videoton 13 8 2 3 29-14 18 3. Ü. Dózsa 13 8 2 3 29-18 18 4. Bp. Honvéd 13 7 3 3 28-18 17 5. Haladás 13 6 3 4 19-15 15 6. DVTK 13 5 5 3 13-14 15 7. Kaposvár 13 4 6 3 24-25 14 8. SBTC 13 6 1 6 24-26 13 9. Csepel 13 4 4 5 17-20 12 10. MTK-VM 13 5 1 7 15-16 11 11. Vasas 13 4 2 7 20-23 10 12. Békéscsaba 13 2 5 6 9-19 9 13. SZEOL 13 3 3 7 11-26 9 14. ZTE 13 3 2 8 19-24 8 15. Rába ETO 13 2 4 7 14-20 8 16. Tatabánya 13 3 2 8 12-24 8 Az NB II. 16. fordulójában jó néhány meglepetés akadt. Pon­tot vesztett a vezető Dunaújvá­ros Várpalotán, a BVSC-vel szemben nyert az eddig gyen­gén szerepelt Bábolna, pontot vesztett a Komló a Szekszárddal szemben, ismét kikaptak a pé­csiek, és gólzáporos győzelmet aratott a Budafok! Eeredményék: Budafok—Bp. Spartacus 7:1, Szolnoki MTE— FÖSPED 2:0, Győri MÁV DAC— PMSC 1 :0, DVSC—Bp. Volán 3:0, Dorog—Kossuth KFSE 2:1, Komló—Szekszárd 1:1, Várpalota —Dunaújváros 1:1, Vasas Izzó- Olajbányász 1:1, Bábolna—BVSC 3:2, Oroszlány—Nagybátony 2 ü. Az élcsoport állása: 1. Dunaújv. 2. Budafok 3. Dorog 4. BVSC 5. KKFSE 6. Volán 16 11 4 1 40-1?. 26 16 10 4 2 37-22 24 16 9 4 3 24-15 22 16 8 3 5 32-22 19 16 8 2 6 31-22 18 16 6 6 4 24-21 18 Az NB in. Északkeleti csoport Borsodi Bányász—Balassagyar­mat 3:0, MVSC—SKSE 0:0, Ra- kamaz—Özd 0:0, Hajdú Vasas— K. Vegyész 0:1, Egri Vasas- Gyöngyös l :2, Záhony—Balmaz­újváros 4:2, Nyíregyháza—EgTi Dózsa 1:2, Sátoraljaújhely—Ru- dabánya 2:0, Leninváros—DMTE 1:0, Hej őcsaba—B. Volán 5C3. A bajnokság állása: 1. Egri Dózsa 40-14 23 2. Ózd 27-10 22 3. DMTE 34-13 20 4. Leninváros 27-28 20 5. MVSC 28-20 19 6. Rudabánya 27-27 18, 7. Bor­sodi Bányász 25-28 18, 8. Gyön­gyös 28-13 17, 9. Sátoraljaújhely 24-24 17, 10. Rakamaz 22-22 17, 11. Nyíregyháza 35-23 16, 12. KVSE 42-31 16, 13. Salgótarjáni KSE 34-27 16, 14. Hajdú Vasas 26-25 16, 15. Balassagyarmat 26-27 15, 16. Záhony 21-29 15, 17. Hej őcsaba 21-36 14. 18. Egri Va­sas 24-28 13, 19. Borsodi Volán 18-44 7, 20. Balmazújváros 16-64 3. Az a második félidő! KSI—OVIK 59:52(27:27) — Ha ügy játszanak a lányok, mint szerdán — célzott a lista­vezető MTK-VM elleni nagysze­rű helytállásra Molnár Miklós, a DVTK női kosárlabdázóinak ed­zője — megtörjük a KSI őszi veretlenségi sorozatát! Az első félidőben úgy is tűnt: beválik az edzői jóslat. Hanem az a má­sodik félidő!. . . A KSI — némi meglepetésre nem a megszokott, s eddig igen eredményes taktikával, az egész pályás letámadással kezdett, ha­nem zónázott. A diósgyőriek vi­szont a fővárosiak „fegyverét” alkalmazták. Ez kezdetben hasz­nosnak is bizonyult, hiszen az 5. percben már hat ponttal — ii:5- re — vezettek. Ezután a diós­győriek 1—2—2-es zónába húzód­tak vissza, ám Gaidán, a fővá­rosiak ,,óriás”-centere Medgyesi személyében így is külön őrzőt kapott. A KSI is taktikát vál­toztatott: emberfogásra jött ki. Ez a hadrend számukra eredmé­nyesnek bizonyult, hiszen a 14. percben 17:17 lett az állás, sőt három perccel később — először a mérkőzés folyamán — a veze­tést is megszerezték a főváro­siak. Aztán felváltva estek a ko­sarak, s a félidő Winter utolsó másodpercekben dobott kettős személyijével döntetlenre ala­kult. Fordulás után sem csökkent a nagy iram, de sajnos, a dobások pontossága sem javult, sok zic­cer maradt kihasználatlanul, s távolról is igen bizonytalanul célozták meg a lányok a gyű­rűt. Az eredmény alakulásában azonban lényeges változás a 8. percig nem következett be. Ek­kor a KSI két „eladott” labdá­ból és egy személyi dobásból — 37:31 — hatpontos előnyre tett szert. A hazaiak azonban ösz- szeszedték magukat, s a 11. perc­ben — Winter nagyszerű irá­nyító játékával — ismét egyenlő — 40:40 — lett az eredmény. Ez­után mindenki azt várta, hogy a diósgyőriek most már a maguk javára fordítják a találkozó sor­sát. Nem így történt: érthete'-Le- nül kiengedtek. A KSI lerohanó támadásait nem tudták megállí­tani, a palánkról lepattanó lab­dákat is rendre a fővárosiak szerezték meg, s vé/ül is bizto­san nyerték a találkozót. A diósgyőriek kosarait Winter (20), Medgyaai (17). Hegedűs (6), Bihari (4), Aronné, Jászka (2— 2) és Molnár (1) szerezte. (monostori) DVIK—fJC 0:0 I Szinte nem volt fehér folt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom