Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-10 / 263. szám
Pólyák Ferenc tört tükrei Szobrok paraszt-márványból — Nézd mög, ezök mind csinálnak valamit. Egyik se dologtalan — így mutatja be szobrait Pólyák Ferenc. Szobrok? Persze, hogy azok, de csak a szó képzőművészeti — népművészeti értelmében. Egyébként a „baltás-mester”- nek jó „embörei”. Mindegyiknek élete van, története. Persze, nem fecsegnek hebehurgyán; együtt kell velük élni valameddig, hogy szóra bírjuk őket. De ha beszélni kezdenek, kolompszó hallszik, meg nádsuhogás. Puli vakkant, paták dobognak, nyikorog ágasában a kútgém. Érezzük a mész illanatát, ahogy megpattog- zott a kemencén, s felidézhetjük a lámpaüveg füstös- forróságát is. És mi mindent még, amihez már nem is olyan könnyű szavakat találni. Legalábbis nekem, mert Pólyák Ferenc ilyeneket mond: ........ez itten az égre ordít, ez az asszony, s húzkodja a embörit — félti.” A faragott faliképen egy kocsmai verekedés szereplői. Istenesen agyusztálják egymást. a tragédia szele azonban mégsem csap meg. Mert olyan ez a verekedés, mint aminőt A helység kalapácsában „szemlélhetünk”, ha jól olvassuk Fejenagy, Szemér- metes Erzsók eg a Lágyszívű kántor .stóriáját. S ilyen a „Kimuzsikálás” is. (Azt a lányt, aki más legényre kacsintgatott, mint aki elvitte (befizettél a bálba, azt kimuzsikálták — el kellett hagynia a kocsmaszobát.) Pólyák Ferenc belemelegedik, s kicsit hasonlóan a vásári képmutogatókhoz, «eligazít” bennünket. A „Kos- herélők”-nél segít leolvasni az emberek szájáról, hogy miféle pajzán dolgot mondanak egymásnak, a „Boszorkány” figurája előtt elmeséli, hogy mit hogyan tett a vajá- kos asszony, hogy összeboronálja a szerelmeseket. Móricz Virág leírta, elmesélte, mennyire átélte, élGajdócsi Pál bugaci -gulyás a művész legjobb jó emböre. (Solymos felv.) vezte író apja a történeteit; sírt, kacagott a gép fölött, s éppen ezért Meggyesi Ferencen kívül nem is tűrt meg senkit maga mellett munka közben. Ügy érzem. Pólyáknak is éppen ilyen katar- tikus élményt jelent a faragás. Ha nem így volna, nem is venne baltát a kezébe ... — A vágásaim, azért látnod kéne! — De hisz’ látom, mindegyik csapás után egy sima lapocska keletkezik. Ezer. meg ezer ilyen szögletes felületből ragyog ki a szobor. — Látod, ezt jól mondtad, hogy „ragyog”. Mert ezök a lapok — én úgy mondom — tört tükrök. Kezdeti beszédessége aztán lassan alábbhagy. Mikor az „Aratók” című kompozíció előtt hosszabban időzök, csak ennyit mond: — Apám, mög anyám. , Két ember ül a forró nyárban, nem emlékszem, hogy árnyékolja-e őket gabonakereszt. Csak az ragad meg, hogy összevetik a hátukat. Támasztják, tartják egymást. Később megtudom, hogy Feri apja öt hold homokon gazdálkodott, s a tüdőbaj vitte el.. — Az anyám él, s még most is szépen rajzol. Apám versöket csinált. Faragni a pásztor nagybátyáim faragtak. Gyerököm kettő van. A nagyobbik, a három éves, már próbálta emelni a baltát; majdhogynem az ujjába került. De hát ez nem is mögy sebök nélkül. Egyször unalmamba száz vágást számoltam mög a kezömön .. Hirtelen dühös lesz. — Azt mondja neköm a múltkor valaki: miért nincs az „Citerásomnak” a kabátján gomb, mög az asszonyok kendőjén minta? Gomb, cifraság, még csak az kéne. Aki ilyet akar látni, möny- nyön a panoptikumba. Ügy látom, örül is meg nem is a kiállításoknak. Az a paraszti szemérem, amire annyiszor felhívta a figyelmünket Darvas József. Feriből sem fog kikopni, ha az eddigi hatvan kiállítása után még hatvanhat lesz, akkor sem. Ha kikopna, csak tűzre- való kerülne ki a keze alól.. Megtudom, hogy „meghurcolták” már határon innen és határon túl. Látott, hallott. Tanították, kioktatták. Föl is szívott sokféle jó nedvet, mint a mélyre nyúló öreg fák gyökerei. A törzs azonban elleritállt mindenféle szélnyomásnak, szúrásnak. vágásnak. Olyan, mint a szil, amit Feri paraszt-márványnak nevez. Pólyák Ferénc helvéeia- matkói fafaragónak a Gárdonyi Géza Művelődési Házban nyílt kiállítása. A Leihngrádi Filharmonikusok hangversenye Ritka zenei esemény szín- szvitjéből csak ízelítőt kap(gyarmati) helye volt szombaton este a Miskolci Nemzeti Színház. A világhírű Leningrádi Filharmonikusokat üdvözölhettük akik magyarországi tartózkodásuk során városunkba is ellátogattak. Néhány évvel ezelőtti hangversenyükre még ma is szívesen emlékezünk, s jó volt hallani, hog.V a kiváló együttes még mindig a régi. kiemelkedő színvonalat reprezentálja. Fiatal vezető karnagyuk. Jurij Temirkanov jól képzett, temperamentumos, energikus dirigens, aki könnyed, elegáns mozdulatokkal irányította nagy létszámú zenekarát. A takarékos mozgás a végletekig begyakorolt, biztos tudás függvénye volt; a rendkívül fegyelmezett zenekar a zenei anyag teljes birtokában „szinte magától játszott”. Csajkovszkij VI. szim f,óniájának előadását is ez a nagyvonalú biztonság fémjelezte. Temirkanov személyes mondanivalója, érzelmi azonosulása leginkább a zárótételben fejeződött ki. Egyúttal az Adagio lamentoso romantikus beállítottsága képviselte a magyar előadó- művészek megszokott Csai- kovszkij-interpretációjának hangját. Nagyon sajnáljuk, hogy Prokofjev Rómeó és Júlia tunk. A szellemes, modern muzsikát fölényesen és magával ragadóan játszották a Leningrádi Filharmonikusok. Sajátságos alkotói öröm. jókedvű kamaramuzsikálás jellemezte Mozart B-dúr zongoraversenyének előadását. A szólista—zenekar kapcsolat nem alkalmi társulás volt; szinte minden hangon átsütött egymás gondolatainak, kifejezési módjának ismerete. Olyan légkörben szólalt meg a közismert Mozart - versenymű. mely ideálisnak mondható. Eliszo Virszaladze grúz zongoraművésznőben nagyszerű muzsikust ismerhettünk meg. Az 1966. évi Schumann-verseny győztese már számos országban hangversenyezett nagy sikerrel. Természetes muzikalitása ió- lényes technikai tudással párosul. így Mozart világában rendkívül otthonosan érezte magát. Játéka hibátlan volt és egyéni, árnyalt, stílusos és mélyen zenei. A szovjet kultúra napjai rendezvénysorozat miskolci estjének átütő sikere a két nép barátságának szemléletes példáját nyújtotta. A magas színvonalú koncert ritka zenei élményt jelentett. BARTA PÉTER így kiállítás képei A szovjet kultúra hete eseménysorozata keretében rendezi azt az előadást a TIT Miskolc városi szervezete és a Művészklub, amelyre november 13-án, csütörtökön délután öt órakor várják a közönséget. Az előadás témája Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zeneműve; az előadó Frtdeczky Frigyes zeneesztéta. A Művészklubban rendezett összejövetel résztvevői a témához kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat is láthatják. Nagyváros születik Tüskés Tibor Nagyváros születik című, a Magyarország felfedezése sorozatban megjelent városszociográfiájának vitájára várják az érdeklődő olvasókat november 13-án, csütörtökön este hat órakor a Művészklubba. A Szépirodalmi Könyvkiadó és a Miskolci Városi Könyvtár által rendezett író—olvasó találkozó vendége Tüskés Tibor és Horváth Zsigmond, a kötet szerkesztője. Csillagászati előadás a közönségnek Kozmikus krónika címmel ma a nagyközönség hallhat csillagászati ismeretterjesztő előadást az Uránia Csillag- vizsgáló Dorottya utca 1. szám alatti előadóhelyiségében, majd távcsövön át a Mars bolygóval ismerkedhetnek meg az érdeklődök. (Felhős idő esetén a Marsról készült filmet, diaképeket vetítenek az előadóteremben.) Csalavári Csalavér Ma vidékre indul legújabb produkciójával az Állami Bábszínház. A Móra Ferenc Csalavári Csalavér című regényéből irt bábjátékot — — András Béla zenéjének felhasználásával és Bródy Vera bábjaival — a következő hónapokban szinte az egész ország gyermekközönsége megismerheti. A produkciót Bánd Anna rendezi. Ma este fél 7-től a Városi Könytvár Tompa Mihály Fiókkönyvtárában (Martintelep) Darvas Olivér építész- mérnök Dél-Spanyolország tájain címmel tart útibeszámolót. MENYASSZONYOK! VŐLEGÉNYEK! Különleges anyagokból készült. új menyasszonyi ruhák, bundák, pelerinek, völegényi ruhák nagy választékban KÖLCSÖNÖZHETŐK jelmezkészitő és Kölcsönző Vállalat miskolci boltja, Zsolcai kapu 12. Telefon: 14-450 Csak megélt, megszenvedett élményt... Kalász Lászlóról, elfogultan November 4-én ült össze másodszor az Észak-magyarországi irócsoport (a Mű- vészklubban), hogy alkotó, baráti légkörben vitassa meg Kalász László legújabb kötetét (Ne düts ki szél). Mindenképpen örvendetesnek kell tartanunk ezt az eseményt, saűkebb pátriánk irodalmi életének izmosodását útját a felnőtté válás felé. A vitaülés célja ugyanis nem csupán a méltatás volt, de a — segítő «zándékú — bír;* és elemzés is. Hogy erre mennyire szüksége van minden alkotónak, azt itt nem kell különösebben hangsúlyozni. Ez az egyik, ha nem éppen a legjobb módja, hogy a vidéken élő művészek, írók valamit enyhítsenek az elzártságból, a gyérebb információcseréből fakadó hátrányon. Ugvsn^kknr ez egyben a megbecsülés jele is. Kalász László tevékenysége. művészete mindenkénpen megérdemli a figyelmet. Költészete máris sajátos, összetéveszthetetlen szint, hangot jelent líránkban. Körülményei és részben alkata is magyarázza viszonylagosan késői indulását. Már az egyetemen felnéztek rá évfolyamtársai — mondta Kis Ferenc irodalomtörténész, kritikus —. de Kalász László alkatától távol állt mindenféle vezéri ambíció. így sokszor érdemtelenebbek arattak hangos, sokszor éppen túl zajos sikereket. Ez az alkat a csendet, az érlelő éveket kedveli és igényli, amelyek alatt, mint a fa évgyűrűi, tágulnak, gazdagodnak; az élmények és a művek. Kétféle gyarapodást is megfigyelhetünk Kalász lírájában. Spontán verselő, aki már az első kötetében megtalálja — csak rá jellemző — alaphangját. Ez az alaphang variálódik, mélyül gondolatilag és tágul tematikájában. Együtt rezdül az őt felnevelő, éltető tájjal, átlé- nyegíti, sajátjává éli meg a tájat. Versei azonban sosem tájversek, ahogyan a XIX. század klasszikusainál, például Petőfinél, Aranynál láttuk. Kalász László tája ugyanis sohasem statikus, mert a költő nem szemlélője, hanem eleven részese annak. Szalonna és Perkupa dombjai, erdei, ege, vizei, állatai, emberei úgy villannak fel a verseiben, mint egy-egy versépítő elem, dinamikusan, állandó mozgásukban. Elődeit hiába keresnénk líránkban. Szemléletében, belső logikájával a népdalokéval rokon. Kalász verseinek játékossága, zeneisége, nyelvi leleménye, a köznyelv költészetbe emelése — sajátos közéletiséget is hordoznak. Erőssége azonban az én-líra. Csak megért, megszenvedett élményt tud jól kidaloini. Ezekben a verseiben viszont benne érezzük a táj 6orsát, gondjait is. Életkörülményei — pedagógus —, spontán és eleven kapcsolata a körülvevő világgal teszik alkalmassá arra, hogy a környezete állapotát, közérzetét, élményeit szinte áttétel nélkül verssé tudja lényegíteni. Ugyanakkor hallatlanul szemérmes. Alkotói gondjairól nem szívesen beszól, inkább humorba oldja. Ez népszerűségének is egyik titka. Kalász Lászlót az is ismeri, szereti, aki talán verseit sem olvasta. Mi sem áll távolabb tőle, mint — a némely költőnkre oly jellemző — „alkotói”, költői póz, köldökvakaró révület. Élete és ajtaja nyitott, a vendéget mindig szívesen fogadja, bármikor be lehet térni hozzá egy-egy pohár sörre, baráti szóra ... Szalonna kis, határ menti falu. de mindenki tudja, hogy hol van, mért „ott lakik Kalász Laci”. Szalonna, Perkupa nevelte költővé, de jeles hellyé Kalász tette őket. Ennél nagyobb elismerést, dicsőséget pedig csak a kivételesek, a kiválasztottak érnek meg életükben! (hcypac&i) HHETIBail fii! '.iTO HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik. — 14.00: Ezer- egy délután... — 14.30: Udvar- dy Tibor operettdalokat énekel. — 14.52: Tömegdalok gyermekkarra. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Vörösmarty Mihály élete és költészete. — 15.35: Egy nyírségi nótafa: özv. Sörlei Györgyné. — 15.45: Britten: Könnyek. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Munkásakadémia. Világablak. — 16.35: Adám Jenő népdalfeldolgozásaiból. _ 17.00: Hírek. — 17.05: Két szimfonikus költemény. — 17.30: Trufa . . . — A Rádió Kabarészínházának folklór- melléklete. — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Mindszenti Ödön nótafelvételeiből. — 19.52: Leoncavallo: Ba- jazzók. Kétfelvonásos opera. — 20.41: „Nem miattad sír majd a szél...” — 20.56: Hírek. — 21.30: Mikrolanc. — 22.00: Hírek, — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Népdalok. — 23.00: Bach-müvek. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Magyar Rézfúvósegyüttes játszik. — 0.25: Himnusz. — 0.30: Vízjelzőszolgá- lat. Petőfi rádió: 12.0U: Gésák. — Részletek Jones-Monkton operettjéből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Pandúrok, csendbiztosok, betyárok. —- 12.50: Három nyitány. — 13.30: Hírek. — 13.33: Schubert: Három kórusmű. Op. 112. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Paszabi szőttes. — 18.30: Hírek. — 18.33: Ifjú Zenebarátok Híradója. — 18.53: Labirintus. Zenei rejtvények. fiataloknak. — 19.03: Bizet: Carmen. — A IV. felvonás fináléja. — 19.20: Reklám. — 19.35: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Én és a társadalom. — 20.00: Párizsi slágerparádé. — 20.37: Hírek. — 20.40: Egy rádiós naplójából. — 22.00: Candide. Részletek Bernstein zenés játékából. — 22.30: Hírek. — 22.33: Derűre is derű ... — 23.00: Ritmusturmix. — 24.00: Hírek. — Utána: Idegen nvelvű vízielző- szolgálat. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Bemutatjuk megyénk művészeti együtteseit. Pódiumon a miskolci Avas Táncegyüttes. —' 17.40: Napjaink kérdései — jegyzet. — 17.45: Megyei sporteredrnények. — 17.50: Sergio Mendes és együttese játszik. — t8.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Szórakoztató zene — 18.25: Hírösszefoglaló. Szlovák televízió: 17.00: Hírek — 17.15* Sport. — 17.45: A törvény szolgálatában. — 18.10: ötvenkét komikus. — 19.00: Híradó. — 19.30: Mezőgazdasági műsor. — 20.15: Vivát Benyovszky! — 21.15: Híradó. — 22.40: Televízióval a világ körül. — 22.0* Folklórműsor. Miskolci Nemzeti Színház: (7): Rigoletto. A Csokónai Színház opéraelo#dasa. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Zsignár István kamarakiállítása. — Ady Endre Művelődési Ház (10—18): Fotókiállítás. — ' Rónai Sándor Művelődési Központ (10—18): Szovjet fotókiállítás. film szín házak BÉKE: A hazáért harcoltak I—DL Másfél hely ár! Szí. szovjet film Kezdés: £4 és 7 órakor KOSSUTH: Vörös kányafa Mb. szí. szovjet film Kezdés: f3. hn5 és 7 órákéi HEVESY IVAN FILMKLUB: Elfelejtett mesék völgye Szí. szovjet film Kezdés: f5 és f7 órakor FÁKLYA: Lóháton, ágyútűzben Szí. szovjet film Kezdés: f4. f6 és f8 órakor PETŐFI: özönvíz II. * Másfél helyár! Szí. lengyel film Kezdés: 3, 5 és 7 órakór TÁNCSICS: Szabotázs a föld alatt szí. Jugoszláv film Kezdés: f3, f5 és f7 órakor TAPOLCA, ADY: Ne sírj tele szájjal! Szí. francia film Kezdés: 7 órakor IFJÚSÁGI ÉS ÚTTÖRŐ MOZI: A fej nélküli lovas Mb. szovjet film Kezdés: 4 órakor A diktátor Chaplin amerikai filmje Kezdés: 6 órakor HÁMOR: Vörös kányafa Mb. szovjet film Kezdés: 6 órákor PERECES: Front, szárnyak nélkül I—Ű. Szovjet film Kezdés: 6 órakor SZIRMA: Vörös kányafa Mb. szovjet film Kezdés: t7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. __ 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Dlnu Lipatti zongorázik. — 9.00: Én és a társadalom. — 9.30: Népdalok. — 10.00: Hírek. — 10.05: tskolará- dió — 10.35: Vaughan Williams- kórusok. - 10.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 11.00: Zenekari muzsika. — n 40: illés Béla művei. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. 8.05: Tűzön-vízen. 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Gencsy Sári és Reményi Sándor nótákat énekel. — 9.ÖÍ0: saint-saéns: V. zongoraverseny.- 9.30: Hírek. - 9.33: Derűre Is derű.. — 10.00: A zene hullámhosszán.
