Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-10 / 263. szám

Pólyák Ferenc tört tükrei Szobrok paraszt-márványból — Nézd mög, ezök mind csinálnak valamit. Egyik se dologtalan — így mutatja be szobrait Pólyák Ferenc. Szob­rok? Persze, hogy azok, de csak a szó képzőművészeti — népművészeti értelmében. Egyébként a „baltás-mester”- nek jó „embörei”. Mind­egyiknek élete van, törté­nete. Persze, nem fecsegnek hebehurgyán; együtt kell ve­lük élni valameddig, hogy szóra bírjuk őket. De ha beszélni kezdenek, kolompszó hallszik, meg nád­suhogás. Puli vakkant, paták dobognak, nyikorog ágasában a kútgém. Érezzük a mész illanatát, ahogy megpattog- zott a kemencén, s felidéz­hetjük a lámpaüveg füstös- forróságát is. És mi mindent még, amihez már nem is olyan könnyű szavakat ta­lálni. Legalábbis nekem, mert Pólyák Ferenc ilyeneket mond: ........ez itten az égre ordít, ez az asszony, s húz­kodja a embörit — félti.” A faragott faliképen egy kocsmai verekedés szereplői. Istenesen agyusztálják egy­mást. a tragédia szele azon­ban mégsem csap meg. Mert olyan ez a verekedés, mint aminőt A helység kalapácsá­ban „szemlélhetünk”, ha jól olvassuk Fejenagy, Szemér- metes Erzsók eg a Lágy­szívű kántor .stóriáját. S ilyen a „Kimuzsikálás” is. (Azt a lányt, aki más le­gényre kacsintgatott, mint aki elvitte (befizettél a bál­ba, azt kimuzsikálták — el kellett hagynia a kocsma­szobát.) Pólyák Ferenc belemelege­dik, s kicsit hasonlóan a vá­sári képmutogatókhoz, «el­igazít” bennünket. A „Kos- herélők”-nél segít leolvasni az emberek szájáról, hogy miféle pajzán dolgot monda­nak egymásnak, a „Boszor­kány” figurája előtt elmeséli, hogy mit hogyan tett a vajá- kos asszony, hogy összeboro­nálja a szerelmeseket. Móricz Virág leírta, elme­sélte, mennyire átélte, él­Gajdócsi Pál bugaci -gu­lyás a művész legjobb jó emböre. (Solymos felv.) vezte író apja a történeteit; sírt, kacagott a gép fölött, s éppen ezért Meggyesi Feren­cen kívül nem is tűrt meg senkit maga mellett munka közben. Ügy érzem. Pólyák­nak is éppen ilyen katar- tikus élményt jelent a fara­gás. Ha nem így volna, nem is venne baltát a kezébe ... — A vágásaim, azért lát­nod kéne! — De hisz’ látom, mind­egyik csapás után egy sima lapocska keletkezik. Ezer. meg ezer ilyen szögletes fe­lületből ragyog ki a szobor. — Látod, ezt jól mondtad, hogy „ragyog”. Mert ezök a lapok — én úgy mondom — tört tükrök. Kezdeti beszédessége aztán lassan alábbhagy. Mikor az „Aratók” című kompozíció előtt hosszabban időzök, csak ennyit mond: — Apám, mög anyám. , Két ember ül a forró nyár­ban, nem emlékszem, hogy árnyékolja-e őket gabonake­reszt. Csak az ragad meg, hogy összevetik a hátukat. Támasztják, tartják egymást. Később megtudom, hogy Feri apja öt hold homokon gaz­dálkodott, s a tüdőbaj vitte el.. — Az anyám él, s még most is szépen rajzol. Apám versöket csinált. Faragni a pásztor nagybátyáim farag­tak. Gyerököm kettő van. A nagyobbik, a három éves, már próbálta emelni a bal­tát; majdhogynem az ujjába került. De hát ez nem is mögy sebök nélkül. Egyször unalmamba száz vágást szá­moltam mög a kezömön .. Hirtelen dühös lesz. — Azt mondja neköm a múltkor valaki: miért nincs az „Citerásomnak” a kabát­ján gomb, mög az asszo­nyok kendőjén minta? Gomb, cifraság, még csak az kéne. Aki ilyet akar látni, möny- nyön a panoptikumba. Ügy látom, örül is meg nem is a kiállításoknak. Az a paraszti szemérem, amire annyiszor felhívta a figyel­münket Darvas József. Feri­ből sem fog kikopni, ha az eddigi hatvan kiállítása után még hatvanhat lesz, akkor sem. Ha kikopna, csak tűzre- való kerülne ki a keze alól.. Megtudom, hogy „meghur­colták” már határon innen és határon túl. Látott, hal­lott. Tanították, kioktatták. Föl is szívott sokféle jó ned­vet, mint a mélyre nyúló öreg fák gyökerei. A törzs azonban elleritállt minden­féle szélnyomásnak, szúrás­nak. vágásnak. Olyan, mint a szil, amit Feri paraszt-már­ványnak nevez. Pólyák Ferénc helvéeia- matkói fafaragónak a Gár­donyi Géza Művelődési Ház­ban nyílt kiállítása. A Leihngrádi Filharmonikusok hangversenye Ritka zenei esemény szín- szvitjéből csak ízelítőt kap­(gyarmati) helye volt szombaton este a Miskolci Nemzeti Színház. A világhírű Leningrádi Filhar­monikusokat üdvözölhettük akik magyarországi tartózko­dásuk során városunkba is ellátogattak. Néhány évvel ezelőtti hangversenyükre még ma is szívesen emléke­zünk, s jó volt hallani, hog.V a kiváló együttes még min­dig a régi. kiemelkedő szín­vonalat reprezentálja. Fiatal vezető karnagyuk. Jurij Temirkanov jól kép­zett, temperamentumos, ener­gikus dirigens, aki könnyed, elegáns mozdulatokkal irá­nyította nagy létszámú zene­karát. A takarékos mozgás a végletekig begyakorolt, biz­tos tudás függvénye volt; a rendkívül fegyelmezett zene­kar a zenei anyag teljes bir­tokában „szinte magától ját­szott”. Csajkovszkij VI. szim f,óniájának előadását is ez a nagyvonalú biztonság fémje­lezte. Temirkanov személyes mondanivalója, érzelmi azo­nosulása leginkább a záró­tételben fejeződött ki. Egy­úttal az Adagio lamentoso romantikus beállítottsága képviselte a magyar előadó- művészek megszokott Csai- kovszkij-interpretációjának hangját. Nagyon sajnáljuk, hogy Prokofjev Rómeó és Júlia tunk. A szellemes, modern muzsikát fölényesen és ma­gával ragadóan játszották a Leningrádi Filharmonikusok. Sajátságos alkotói öröm. jókedvű kamaramuzsikálás jellemezte Mozart B-dúr zongoraversenyének előadá­sát. A szólista—zenekar kap­csolat nem alkalmi társulás volt; szinte minden hangon átsütött egymás gondolatai­nak, kifejezési módjának is­merete. Olyan légkörben szó­lalt meg a közismert Mozart - versenymű. mely ideálisnak mondható. Eliszo Virszaladze grúz zongoraművésznőben nagyszerű muzsikust ismer­hettünk meg. Az 1966. évi Schumann-verseny győztese már számos országban hang­versenyezett nagy sikerrel. Természetes muzikalitása ió- lényes technikai tudással pá­rosul. így Mozart világában rendkívül otthonosan érezte magát. Játéka hibátlan volt és egyéni, árnyalt, stílusos és mélyen zenei. A szovjet kultúra napjai rendezvénysorozat miskolci estjének átütő sikere a két nép barátságának szemléletes példáját nyújtotta. A magas színvonalú koncert ritka ze­nei élményt jelentett. BARTA PÉTER így kiállítás képei A szovjet kultúra hete ese­ménysorozata keretében ren­dezi azt az előadást a TIT Miskolc városi szervezete és a Művészklub, amelyre no­vember 13-án, csütörtökön délután öt órakor várják a közönséget. Az előadás té­mája Muszorgszkij Egy ki­állítás képei című zeneműve; az előadó Frtdeczky Frigyes zeneesztéta. A Művészklub­ban rendezett összejövetel résztvevői a témához kapcso­lódó képzőművészeti alkotá­sokat is láthatják. Nagyváros születik Tüskés Tibor Nagyváros születik című, a Magyaror­szág felfedezése sorozatban megjelent városszociográfiá­jának vitájára várják az ér­deklődő olvasókat november 13-án, csütörtökön este hat órakor a Művészklubba. A Szépirodalmi Könyvkiadó és a Miskolci Városi Könyvtár által rendezett író—olvasó találkozó vendége Tüskés Ti­bor és Horváth Zsigmond, a kötet szerkesztője. Csillagászati előadás a közönségnek Kozmikus krónika címmel ma a nagyközönség hallhat csillagászati ismeretterjesztő előadást az Uránia Csillag- vizsgáló Dorottya utca 1. szám alatti előadóhelyiségé­ben, majd távcsövön át a Mars bolygóval ismerkedhetnek meg az érdeklődök. (Felhős idő esetén a Marsról készült filmet, diaképeket vetítenek az előadóteremben.) Csalavári Csalavér Ma vidékre indul legújabb produkciójával az Állami Bábszínház. A Móra Ferenc Csalavári Csalavér című re­gényéből irt bábjátékot — — András Béla zenéjének felhasználásával és Bródy Vera bábjaival — a követ­kező hónapokban szinte az egész ország gyermekközön­sége megismerheti. A pro­dukciót Bánd Anna rendezi. Ma este fél 7-től a Városi Könytvár Tompa Mihály Fiókkönyvtárában (Martin­telep) Darvas Olivér építész- mérnök Dél-Spanyolország tájain címmel tart útibeszá­molót. MENYASSZONYOK! VŐLEGÉNYEK! Különleges anyagokból készült. új menyasszonyi ruhák, bundák, pelerinek, völegényi ruhák nagy választékban KÖLCSÖNÖZHETŐK jelmezkészitő és Kölcsönző Vállalat miskolci boltja, Zsolcai kapu 12. Telefon: 14-450 Csak megélt, megszenvedett élményt... Kalász Lászlóról, elfogultan November 4-én ült össze másodszor az Észak-magyar­országi irócsoport (a Mű- vészklubban), hogy alkotó, baráti légkörben vitassa meg Kalász László legújabb kö­tetét (Ne düts ki szél). Min­denképpen örvendetesnek kell tartanunk ezt az ese­ményt, saűkebb pátriánk iro­dalmi életének izmosodását útját a felnőtté válás felé. A vitaülés célja ugyanis nem csupán a méltatás volt, de a — segítő «zándékú — bír;* és elemzés is. Hogy erre mennyire szüksége van min­den alkotónak, azt itt nem kell különösebben hangsú­lyozni. Ez az egyik, ha nem éppen a legjobb módja, hogy a vidéken élő művé­szek, írók valamit enyhítse­nek az elzártságból, a gyé­rebb információcseréből fa­kadó hátrányon. Ugvsn^kknr ez egyben a megbecsülés je­le is. Kalász László tevékenysé­ge. művészete mindenkénpen megérdemli a figyelmet. Köl­tészete máris sajátos, össze­téveszthetetlen szint, hangot jelent líránkban. Körülmé­nyei és részben alkata is magyarázza viszonylagosan késői indulását. Már az egye­temen felnéztek rá évfo­lyamtársai — mondta Kis Ferenc irodalomtörténész, kritikus —. de Kalász László alkatától távol állt minden­féle vezéri ambíció. így sok­szor érdemtelenebbek arat­tak hangos, sokszor éppen túl zajos sikereket. Ez az al­kat a csendet, az érlelő éve­ket kedveli és igényli, ame­lyek alatt, mint a fa évgyű­rűi, tágulnak, gazdagodnak; az élmények és a művek. Kétféle gyarapodást is megfigyelhetünk Kalász lírá­jában. Spontán verselő, aki már az első kötetében meg­találja — csak rá jellemző — alaphangját. Ez az alap­hang variálódik, mélyül gon­dolatilag és tágul tematiká­jában. Együtt rezdül az őt felnevelő, éltető tájjal, átlé- nyegíti, sajátjává éli meg a tájat. Versei azonban sosem tájversek, ahogyan a XIX. század klasszikusainál, pél­dául Petőfinél, Aranynál lát­tuk. Kalász László tája ugyanis sohasem statikus, mert a költő nem szemlélője, hanem eleven részese annak. Szalonna és Perkupa domb­jai, erdei, ege, vizei, állatai, emberei úgy villannak fel a verseiben, mint egy-egy versépítő elem, dinamikusan, állandó mozgásukban. Elő­deit hiába keresnénk líránk­ban. Szemléletében, belső logikájával a népdalokéval rokon. Kalász verseinek játékos­sága, zeneisége, nyelvi lele­ménye, a köznyelv költé­szetbe emelése — sajátos közéletiséget is hordoznak. Erőssége azonban az én-líra. Csak megért, megszenvedett élményt tud jól kidaloini. Ezekben a verseiben viszont benne érezzük a táj 6orsát, gondjait is. Életkörülményei — pedagógus —, spontán és eleven kapcsolata a körülve­vő világgal teszik alkalmas­sá arra, hogy a környezete állapotát, közérzetét, élmé­nyeit szinte áttétel nélkül verssé tudja lényegíteni. Ugyanakkor hallatlanul sze­mérmes. Alkotói gondjairól nem szívesen beszól, inkább humorba oldja. Ez népszerű­ségének is egyik titka. Kalász Lászlót az is isme­ri, szereti, aki talán verseit sem olvasta. Mi sem áll tá­volabb tőle, mint — a né­mely költőnkre oly jellemző — „alkotói”, költői póz, köl­dökvakaró révület. Élete és ajtaja nyitott, a vendéget mindig szívesen fogadja, bár­mikor be lehet térni hozzá egy-egy pohár sörre, baráti szóra ... Szalonna kis, ha­tár menti falu. de mindenki tudja, hogy hol van, mért „ott lakik Kalász Laci”. Sza­lonna, Perkupa nevelte köl­tővé, de jeles hellyé Kalász tette őket. Ennél nagyobb el­ismerést, dicsőséget pedig csak a kivételesek, a kivá­lasztottak érnek meg életük­ben! (hcypac&i) HHETIBail fii! '.iTO HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik. — 14.00: Ezer- egy délután... — 14.30: Udvar- dy Tibor operettdalokat énekel. — 14.52: Tömegdalok gyermek­karra. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Vörösmarty Mihály élete és köl­tészete. — 15.35: Egy nyírségi nótafa: özv. Sörlei Györgyné. — 15.45: Britten: Könnyek. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Munkásakadémia. Világablak. — 16.35: Adám Jenő népdalfeldol­gozásaiból. _ 17.00: Hírek. — 17.05: Két szimfonikus költe­mény. — 17.30: Trufa . . . — A Rádió Kabarészínházának folklór- melléklete. — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Mindszenti Ödön nótafelvételei­ből. — 19.52: Leoncavallo: Ba- jazzók. Kétfelvonásos opera. — 20.41: „Nem miattad sír majd a szél...” — 20.56: Hírek. — 21.30: Mikrolanc. — 22.00: Hírek, — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Nép­dalok. — 23.00: Bach-müvek. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Magyar Rézfúvósegyüttes játszik. — 0.25: Himnusz. — 0.30: Vízjelzőszolgá- lat. Petőfi rádió: 12.0U: Gésák. — Részletek Jones-Monkton ope­rettjéből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Pandúrok, csendbiztosok, betyá­rok. —- 12.50: Három nyitány. — 13.30: Hírek. — 13.33: Schubert: Három kórusmű. Op. 112. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettő­től ötig... — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Paszabi szőttes. — 18.30: Hírek. — 18.33: Ifjú Zenebarátok Híradója. — 18.53: Labirintus. Zenei rejtvé­nyek. fiataloknak. — 19.03: Bi­zet: Carmen. — A IV. felvonás fináléja. — 19.20: Reklám. — 19.35: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Én és a társadalom. — 20.00: Párizsi slágerparádé. — 20.37: Hírek. — 20.40: Egy rá­diós naplójából. — 22.00: Can­dide. Részletek Bernstein zenés játékából. — 22.30: Hírek. — 22.33: Derűre is derű ... — 23.00: Ritmusturmix. — 24.00: Hírek. — Utána: Idegen nvelvű vízielző- szolgálat. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.05: Bemu­tatjuk megyénk művészeti együt­teseit. Pódiumon a miskolci Avas Táncegyüttes. —' 17.40: Napjaink kérdései — jegyzet. — 17.45: Megyei sporteredrnények. — 17.50: Sergio Mendes és együt­tese játszik. — t8.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikamű­sora. — 18.15: Szórakoztató ze­ne — 18.25: Hírösszefoglaló. Szlovák televízió: 17.00: Hírek — 17.15* Sport. — 17.45: A tör­vény szolgálatában. — 18.10: öt­venkét komikus. — 19.00: Hír­adó. — 19.30: Mezőgazdasági mű­sor. — 20.15: Vivát Benyovszky! — 21.15: Híradó. — 22.40: Tele­vízióval a világ körül. — 22.0* Folklórműsor. Miskolci Nemzeti Színház: (7): Rigoletto. A Csokónai Színház opéraelo#dasa. Kiállítások: Kossuth Művelő­dési Ház (10—18): Zsignár Ist­ván kamarakiállítása. — Ady Endre Művelődési Ház (10—18): Fotókiállítás. — ' Rónai Sándor Művelődési Központ (10—18): Szovjet fotókiállítás. film szín házak BÉKE: A hazáért harcoltak I—DL Másfél hely ár! Szí. szovjet film Kezdés: £4 és 7 órakor KOSSUTH: Vörös kányafa Mb. szí. szovjet film Kezdés: f3. hn5 és 7 órákéi HEVESY IVAN FILMKLUB: Elfelejtett mesék völgye Szí. szovjet film Kezdés: f5 és f7 órakor FÁKLYA: Lóháton, ágyútűzben Szí. szovjet film Kezdés: f4. f6 és f8 órakor PETŐFI: özönvíz II. * Másfél helyár! Szí. lengyel film Kezdés: 3, 5 és 7 órakór TÁNCSICS: Szabotázs a föld alatt szí. Jugoszláv film Kezdés: f3, f5 és f7 órakor TAPOLCA, ADY: Ne sírj tele szájjal! Szí. francia film Kezdés: 7 órakor IFJÚSÁGI ÉS ÚTTÖRŐ MOZI: A fej nélküli lovas Mb. szovjet film Kezdés: 4 órakor A diktátor Chaplin amerikai filmje Kezdés: 6 órakor HÁMOR: Vörös kányafa Mb. szovjet film Kezdés: 6 órákor PERECES: Front, szárnyak nélkül I—Ű. Szovjet film Kezdés: 6 órakor SZIRMA: Vörös kányafa Mb. szovjet film Kezdés: t7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. __ 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjá­ból. — 8.27: Dlnu Lipatti zon­gorázik. — 9.00: Én és a társa­dalom. — 9.30: Népdalok. — 10.00: Hírek. — 10.05: tskolará- dió — 10.35: Vaughan Williams- kórusok. - 10.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 11.00: Zeneka­ri muzsika. — n 40: illés Béla művei. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. 8.05: Tűzön-vízen. 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Gencsy Sári és Reményi Sándor nótákat énekel. — 9.ÖÍ0: saint-saéns: V. zongoraverseny.- 9.30: Hírek. - 9.33: Derűre Is derű.. — 10.00: A zene hul­lámhosszán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom