Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-06 / 261. szám
Rendező Európában második pályaudvar A nyugat-dunántúli vasutak korszerűsítésének részeként hatvágányos rendező pályaudvarral bővül a zalaegerszegi vasúti csomópont. A vágányok a korábban működött műszénkeverő telep helyén rendelkezésre állnak, kisebb átalakítással és korszerűsítéssel használatba tudja venni a MÁV. Ezek a vágányok eddig a Zalai Kőolajipari Vállalat kezelésében voltak, a vállalat és a MÁV között létrejött megállapodás szerint rövidesen jelentősen hozzájárulnak a zalaegerszegi vasúti csomópont teher- áru-forgalmának javításához. A használatba vételük megkönnyíti a vasúti csomópont dolgozóinak, a szállíttató ügyfeleknek a munkáját és enyhíti a személypályaudvar zsúfoltságát. Vetélkedő Emlékezzünk ... Ezzel a címmel rendeznek ma 18 órakor a Gárdonyi Géza Művelődési Házban vetélkedőt a II. kerületi ifjúsági klubok részére, a NOSZF 58. évfordulója tiszteletére. Meghtiil a szovjet—magyar villamos 'áwezelék építése A Vinnyica és Albertirsa közötti 150 kilovoltos villamos távvezeték magyar sza kaszának építése megkezdődött. Az Országos Villamos Távvezeték Vállalat kisújszállási építésvezetősége Karcag mellett látott munkához és fokozatosan halad Debre-1 cen felé, a Kclet-magyaror- szági Közmű- és Mélyépítő Vállalat pedig az országhatártól Nyíregy háza, Debrecen felé haladva építi az alapokat. A 210 kilométer hosszú magyar szakaszon összesen 690 nagy tartóoszlopot kell felállítani. Európában a Szovjetunió után másodikként, a világon pedig negyedikként épít Magyarország 750 kilovoltos táv vezetéket, amelynek méretei lenyűgözőek. A szovjet generáltervezőkkel együttműködésben az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat dolgozta ki a műszaki dokumentációt, s a Dunai Vasmű gyártja az óriás, 42 méter magas portáltartóoszlopokat. A magyar határtól a nyugat-ukrajnai aláflbmásig, Za- oadig, s onnan Vinnyicáig a Szovjetunió építi a távvezetéket. Különböző termékek szállításával Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország is észt vesz az építésben. A aat KGST-ország összefogásával, villamosenergia-rend- szerének összekapcsolásával a világ egyik legnagyobb ilyen rendszere alakul ni, amelynek teljesítménye eléri majd a 160 ezer megawattot. A csúcsfogyasztási időkben megvalósuló gazdaságos energiacsere a tagországoknak több mint 1000 megawatt teljesítményű erőmű beruházásának megtakarítását eredményezi. A nagy teljesítményű hálózat ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió tovább növelje villa- mosenergia-szállításait a KGST-országokba. A tervek szerint nem egészen három év alatt — mintegy másfél millió munkaóra felhasználásával — építik meg a távvezeték magyar szakaszát. BÉLYEGGYlJTÉS Gárdos Mariska (1885—1913) születésének 90., Mező Imre (1905 —1958) születésének 10. és Tarr Imre (1900—1937) születésének 75. évfordulója alkalmából november 4-én hozta forgalomba a Magyar Posta az „Évfordulók, események 1975.” elnevezésű bélyegsorozat keretein belül a munkásmozgalom kiemelkedő harcosairól megemlékező 3 db 1 Ft-os bélyeget. A bélyegek a Pénzjegynyomdában készültek, kétszínű (fekete és vórós) ofszetnyomással, egyenként 2 993 ooo fogazott és 4000 fogazatlan példányban, 50 bélyeget tartalmazó nyomdai Ivekben, Vagyóezky Károly grafikusművész tervei alapján. A bélyegek keskeny fekete keretben, fekete és szürke színnel, a nevezettek arcképét ábrázolják. csak a Filatéliai Szemle novemberi száma tartalmazza a „Bé- lyegföldrajz” című pályázat eredményhirdetését is, melyek között ugyancsak szerepelnek miskolci és borsodi gyűjtők is. A kitüntetetteknek és a nyerteseknek mi is gratulálunk. Miután a Filatéliai Szemle részletesen tartalmazza a bélyegfizetési határidőket és a további szükséges adatokat, így a jövőben rovatunkban ezekre nem térünk ki. ★ November 23-án, 10.30 órai kezdettel bélyeg-gyorscserére kerül sor a Miskolc Városi Bélyeggyűjtő Kör összejöveteli helyiségében, melyen minden szervezett bélyeggyűjtő részt vehet, s kiegészítheti gyűjteményét. V. Gy. ismereiterieszlés Népzene — modern zene. Ezzel a címmel zenei ismeretterjesztő előadást rendeznek holnap este fél7 7-től a Vörösmarty Művelődési Ház nagytermében. Az előadó Pogonyi Lászlóné. Magányosok klubja Űjabb foglalkozást tart szombaton délután 6 órától a Vörösmarty Művelődési Házban a Magányosok klubja. A résztvevők többek között élménybeszámolót hallgathatnak meg a „Szovjetunióban jártam’” címmel. (Solymos László felvétele) A kis népek nem áltnak többé támasz nélkül55 Miskolci novemberek Harminc évvel ezelőtt, 1945. november- 7-én fűtött a nap. Délben 12 órakor megálltak a gyárak gépei, és a miskolci üzemek dolgozói az utcára vonultak. Általános munkaszünet volt, hogy — amint azt a Felvidéki Népszava írja — a munkásság egyrészt ünnepelhesse a parlamentbe küldött képviselőit, másrészt hogy együttérzését fejezhesse ki a szovjethatalom dolgozóival. A város képe is ünnepélyes volt, a házakat fellobogózták és felvirágozták. Sok tízezer ember feketéllő tömege teljesen betöltötte a Városház teret (ma Tanácsház tér), s várták az erkélyről elhangzó beszédet. Nóorádi be«7elt Az első, igazi ünnepű november 7-ről ezt írta a korabeli tudósító. „A tömeg lelkesülten énekelte el a magyar Himnuszt, amely után Nógrádi Sándor elvtárs mondott beszédet. Hálánkat úgy tudjuk legjobban kifejezésre juttatni a nagy szovjet néppel szemben, ha a magunk erejéből gondoskodunk arról, hogy ebben az országban a népi demokrácia maradék nélkül megvalósuljon.” A harmic évvel ezelőtti miskolci újság ünnepi száma hírt ad arról; hogy Miskolc megkapta a kereskedelmi főiskolát; hogy megjelent a lakások helyreállításáról szóló rendelet; hogy húsz éven felül mindenki' nagykorúnak számít; hogy az egyik hirdető élelemért oldalkocsis motorkerékpárt bérelne. Egy évvel később, 1946. november 7-én ünnepelték a miskolciak a Nagy Október 29. évfordulóját. A szónok azt mondotta; „A szovjet állam létezésével a kis népek nem állnak többé támasz nélkül.” Az ünnepi ülésről beszámoló lap adja hírül, hogy október utolsó napján a hazai széntermelés 2726 vagon volt. A két munkáspárt „Textilárut a vasgyári dolgozóknak” elnevezéssel akciót indít.. A miskolci szociális felügyelőségre külföldi adományokból 64 mázsa cukor, valamint 30 mázsa tejpor érkezett. Bányászuk, martinászok Ugorjunk az időben! 1953. november 7-én írta az Észak- Magyarország. „Munkahőstettekkel köszöntik megyénk dolgozói november 7-ét.” A hírcsokorból megtudjuk, hogy a diósgyőri martinászok 104,4 százalékos nagyszerű eredménye mellett az ózdi martinászok csak 95,1 százalékra teljesítették a napi tervet. A borsodi szénbányák versenyében továbbra is Somsály vezet. A mezőkeresztesi olajbányászok teljesítették az éves tervet. Egy évvel későbbi „győzelmi jelentések”, a Nagy Október 37. évfordulóján: A Diósgyőri Szénbánya Vállalat 113 százalékot ért el; A farkaslyuki bányászok teljesítették vállalásukat; Élüzem lett a miskolci villamos- vasút; A borsodi hőerőmű építőinek újabb sikere; A traktoristák becsülettel állták adott szavukat. Az LKM dolgozói november 3-ig 2659 tonna ócskavasat és 21 ezer tonna színesfémet gyűjtöttek " össze. Elkészült a perecesi vasút feletti híd. November 7-én avatták. Villany, szputnvik, há/svár 1958. november 7-én „Moszkvára veti szemét a világ” címmel méltatja a borsodi sajtó az októberi forradalom 41. évfordulóját. A lap képet közöl a harmadik szputnyikx-ól és egy archív felvételt Leninről. A kazincbarcikai nagygyűlésen Prieszol József, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Két újabb borsodi községben, Kenézlőn és Hidvégar- dón gyulladt ki a villany. Ezzel Borsod megyében a felszabadulás óta már 117 falut villamosítottak. A diósgyőri Könnyűgépgyárban november 7-e tiszteletére elkészült az első Diesel-motoros targonca. A borsodi építők 47 lakás átadásával köszöntötték október ünnepét. ★ Megjelent a Filatéliai Szemle novemberi száma, mely részletesén tudósítást ad az idei magyar bélyegnapról. Mint ismeretes, ezen ünnepség keretei között adják ki a MABEOSZ különböző vándordíjait, kitüntetéseit. A kitüntető jelvény új tulajdonosai között számos miskolci és borsodi filatelista is szerepel. A felszabadulási versenyben elért jó eredményeiért elismerésben és igen szép bélyegajándékban részesült a Lenin Kohászati Művek 4. Igazgatóság bélyeggyűjtő köre. UgyanSzánkószállítmány Bár a tél — bízunk benne —■ még messze van, már megérkezett az első szánkó- szállítmány a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Bajcsy-Zsilinszky utcai gyermekkocsi-boltjába. Ezúttal több mint száz darab, az elmúlt télen rendkívül keresett, egyszemélyes ródlit raktároztak. Egy asszony Laoszból Született Laoszban, egy nekünk bizony megnevezhetetlen nevű kis faluban, a franciák elleni háború idején (1928). Khamsouck asszony ma a laoszi nő- szövetség egyik vezető munkatársa. Egy delegáció tagjaként két napot töltött megyénkben, összeráncolt homlokkal számolt, amikor arról hallott, hogy hány lakást építünk egy ötéves tervben, aztán sűrűn bólogatott és mosolygott is, aztán újra számolt, amikor a mi terhesgondozási segélyrendszerünket magyaráztuk«, A fonodái üzemláto- gotáson kipróbálta a gépet, és kérdezett, kérdezett... öt kértem: beszéljen magáról a mi olvasóinknak. — Félek, hogy maguk ezt nem értik egészen. Az én életrajzom úgy kezdődött, hogy nagyon szegények voltunk. Tudja, a franciák alatt minden szegény ember a fizetése felét, kétharmadát adta adóba. Kétéves voltam, amikor anyám meghalt. Édesapám, aki pedig nagyon szeretett, többször is eladott. Gazdag családok vettek így gyereket, hogy az majd dolgozzon nekik. Hát ez volt a gyerekkorom. (Áz ..eladott” szóra visszakérdeztem, hátha a kétszeres tolmácsolás közben vész, vagy változik az értelem. Nem változik. A gyerekeket eladták, hogy a többinek legyen mit enni. És, ha tellett rá, ha vissza is adták, visszavették...) — Felnőttem. Férjhez adtak. Egy hónapja pihenek Magyarországon, már többször el kellett magyaráznom, mi az, hogy „csak úgy adtak”. Nem ismertem, nem szerettem a férjemet. Született egy kislányom. Az élet nem ígért mást, mint hogy nekem is szülessenek gyermekeim, akiket nem tudok etetni, akiket a férjem esetleg elad. De akkor már nyugtalan volt a mi falunk is. Hírek jöttek, még az ég színe is más volt. Amikor kitört a forradalom, elváltunk a férjemtől. Jelentkeztem a hadseregbe ... — Harcolt? — Harcoltunk. — Hol? — Önöknek a nevek nem mondanának semmit. Hard volt mindenütt, ahol tisztességes emberek is éltek. Nem én voltam az egyetlen asszony. A mi népünknek nagyon nehéz történelme volt, sok háborúval, de ez a harc más volt. Mi tanultunk is közben. És egyre többet megértettünk a világból. Nem. ne gondolja, hogy a segítség, amit ehhez a harchoz kaptunk, csak jóllakást vagy ruhát jelentett. Az, hogy a föld távoli részén is voltak, vannak barátaink, azt jelentette, hogy erősebben hittük a magunk igazát. Kis népeknek a barát, mint szomjas embernek a víz... — Háborúról és békéről az édesanyák tudnak legtöbbet.... — Igen, az asszonyok sokat szenvednek. Ha igazságtalan egy társadalom, akkor többet. Nekem felnőtt a lányom, igy, háborúk közben nőtt fel. Négy unokám van, de négy olyan unokám, akiket sohasem adnak el, akik sohasem lehetnek úgy éhesek, ahogyan mi voltunk. És eljön az idő. amikor mi is ilyen gyárakat építünk, amikor a mi asszonyaink is három évig maradhatnak otthon a gyermekeikkel, amikor a mi asszoiiyaink is gyárak vezetői lehetnek, mint itt önöknél. Igen. A forradalom megtisztította, többre nevelte az embert. * Khamsouck asszony a kommunista párt tagja. Egy hónapja pihen, utazgat Magyarországon. — Tudom, hogy itt is volt háború, tudom, hogy az idősebbek itt is borzalmakra emlékeznek, de én már a békét látom, a békét tanulom. A győztes forradalom békéjét. Otthon erről beszélek majd. Az önök öntudatos, bátor asszonyairól. Nekünk még nagyon sok dolgunk van Laoszban. Nemzedékeknek elég munka.■ de ahogyan az igazságos harcunkban voltak barátaink, úgy lesznek az építésben is. Mert manapság már kicsik a kilométerek. Az ember nagyobb ... BARTHA GABOR Egy esztendővel később, 1959 novemberében a Lunyik III-nak tapsol az egész világ. (Az automatikus bolygóközi állomás megkerülte a Holdat.) Az évfordulón a „Szocialista munkáért” érdemérmet kapta többek között Fejes László és Luterán István. Ekkor avatták fel a sárospataki Bodroghidat. Átadták a diósgyőri munkáskultúra újjászületett fellegvárát, a Bartók Béla Művelődési Házat. Az 1968-i novemberi újság „A ma és a jövő Miskolca” címmel számol be a Galériában rendezett építészeti és városrendezési kamarakiállításról. Egy néhány nappal későbbi újsághír adja tud- tul, hogy megkezdték a miskolci házépítő-kombinát üzembe helyezését. „A fal- nagyságú, ajtókkal és ablakokkal ellátott panelekből, a Vörösmarty utcában szerelik össze a város első, tízemeletes, 170 lakásból álló panelházát.” B. L
