Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-24 / 275. szám

Jobb csapat a Vidi! Videoton-DVTK A mérkőzés előtti helyszín­re utazás ezúttal a szokottnál valamivel hosszabbra nyúlt, hiszen a diósgyőri autóbusz a fővárosi Sportkorhoz elölt is megállt egy időre. A Salgó­tarjánban megsérült Tóth La­jost éppen ezen a napon mű­tötték porcleválással, s így a beteglátogató csapat csupán annyit tehetett, hogy ott­hagyta a játékostársak aján­dékait. Szombaton délelőtt a székesfehérvári Alba Regia szálló egyik szobájában zaj­lott le az utolsó felvonás; a mérkőzés előtti taktikai érte­kezlet. Nehéz lenne elsorolni mindazt, ami ott feladatként és jótanácsként elhangzott. Mindez azt is bizonyítja, hogy a felkészítés rendkívül kö­rültekintő és alapos volt. Ku- tassi Wolleket, Váradi Nagy Il-t, Szűcs Kársait kapta őr­zésre, de a többiek részére is elkészült a szereposztás. Szó esett természetesen a nyesett szögletekről, a fehérvári já­tékosok képességeiről, takti­kai fegyvertáráról. A konk­lúziókat' Szabó Géza — régen hallott módon — így foglalta össze: „Nincs vesztenivalónk! Nem kell remegő lábakkal pályára lépni, hiszen a csa­pat lényegében már teljesí­tette őszi feladatát. Játszanak nyugodtan és a taktikai uta­sításoknak megfelelően. Egy órával a mérkőzés előtt a Videoton-pálya edzői iro­dájában Kovács Ferenc, a vendéglátók vezető edzője, mindezek után is tudott olyan dolgokat mondani, amire vo­natkozóan a taktikai értekez­leten nem hallottunk semmit. A Videoton előnye már itt kezdődött. A diósgyőri szak­vezetők mentségére legyen mondva, hogy Kovács Fe­renc túlzásaira nem is igen számíthattak. A Vidi ugyanis 3—4—3 felállást alkalmazott, s Wöllek például nem a jobb­szélre, hanem középcsatárba állt. A rendszer lényege az volt, hogy a hazai pálya elő­nyét élvező Videoton tudjon hét támadót is harcba dobni, de ha kell, nyolc emberrel védekezhessen az egyáltalán nem lebecsült Diósgyőr ellen. A találkozó első perceiben ez az alakzat láthatóan meg­zavarta a másra számító diósgyőrieket, s ennek ered­ményeként a ' hazaiak több helyzethez is jutottak. Ezeket szerencsére kihagyták, s ké­sőbb a játék szerkezete is változott. A félidő derekára Wollek már ismét jobbszélső volt, a középpályára irányí­tott Nagy II pedig támadó. A mérkőzés egészéről azt lehet elmondani, hogy a ha­zaiak ugyan nagyobb arány­ban is nyerhettek volna, de a DVTK mégsem játszott alárendelt szerepet! Saját színvonalához képest a Diós­győr nem futballozott rosz- szul, s az eredmény magya­rázata egyszerűen csupán annyi, hogy: a Videoton jobb csapat! Tudatosabb, tervsze­rűbb volt a játékuk és sok­szor alkalmaztak olyan ele­meket, amelyekről látható volt, hogy rengeteg gyakor­lás eredményeképpen kerül­tek be a Vidi kelléktárába. Az is igaz. hogy a DVTK eléggé balszerencsés gólokkal vesztett, de ezen a mérkőzé­sen teljesen mindegy volt. hogy a sokból melyik két helyzet eredményeként szerzi meg a Videoton a győzelmet. Ez a találkozó is bizonyítot­ta: a fehérváriak nem vélet­lenül állnak a bajnokság má­sodik helyén! A két csapat közötti kü­lönbséghez természetesen az is hozzátartozik, hogy a DVTK- ban változatlanul nincs olyan csatár, aki a helyzeteket ki tudná használni. Mert volt helyzete a Diósgyőrnek is. Feledi, Makróczi és Fekete legalább egy-egy alkalommal betalálhattak volna a hálóba, ha van bátorságuk lőni. ök azonban még a jó helyzetek­nél is jobbat akartak, vagy pedig gyengén célozták meg a kaput. A hátsó alakzatok­ból egyébként Veréb kitűnő védéseivel ismét elismerést érdemel, jól játszott Salamon is, ,de a többiekre sem lehet panaszkodni. A Lauber vezette találko­zón a Videoton vezető gólját a 26. percben Tieber szerez­te, majd az 54. percben a má­sik szélső, Jankovics állította be a végeredményt. A gyér érdeklődés mellett, időnként szállingózó hóesésben, eléggé puha talajú pályán lejátszott mérkőzésen a következők sze­repeltek: Videoton: Kovács L. — Nagy III, Fejes. Végh — Kovács J., Nagy H. Karsai, Csongrádi — Tieber, Wollek, Jankovics. Csere: Nagy n és Wollek helyett Bara- nyi és Hartyáni a 75. percben. DVTK: Veréb — Martis. Sala­mon, Váradi, Kutasi — Oláh — Szűcs, Görgei — Feledi, Makró­czi, Fekete. Csere: Feledi és Mak­róczi helyett Borostyán és Fükő, a szünetben. HORVATH KALMAN Birkózás A hét két utolsó napján egyet­len sportesemény volt a diósgyő­ri stadionban: birkózók vették birtokukba a tornatermet. A ser­dülők kötöttfogású viadalán hat egyesület 50 versenyzője lépett szőnyegre, s színvonalas küzdel­mekben bizonyította, hogy jó úton halad e sportág utánpótlá­sának nevelése. Az országos baj­nokságra történő felkészülés utol­só állomásának számító összecsa­pásokon a DVTK és a KVSE fia­taljai külön versenyt vívtak az első helyekért, s abból ezúttal 4:3 arányban a barcikaiak kerül­tek ki győztesként. Az ifjúságiak szabadfogású B- kategóriás versenye is főpróba volt a jövő heti országos CSB-t illetően, e viadalon az FTC és a Szombathelyi Haladás birkózói­nak részvétele emelte lényegesen a színvonalat. A diósgyőri egye­sületből a végig kiválóan birkózó és súlycsoportjában fölényes győ­zelmet arató Túróczi teljesítmé­nyét emelhetjük ki. A serdülő verseny súlycsoport- győztesei és diósgyőri helyezett­jei: 42 kg: 1. Szabó (KVSE), 3. Pavlánszki (DVTK). 45 kg: 1. Csepregi (KVSE). 2. Kovács (DVTK). 49 kg: 1. Molnár (KVSE), 2. Csathó (DVTK). 53 kg: 1. Gé- czi (DVTK). 57 kg: l. Hajdú (DVTK), 3. Liszkai (DVTK). 62 kg: 1. Jencsel (KVSE), 3. Závod- ni (DVTK). 67 kg: 1. Bakonyi (Ganz-MÄVAG), 2. Poroszlai, 3. Szaszák (mindkettő DVTK). 72 kg: 1. Körösi (Ganz-MÁVAG), 2. Boros (DTVK). 78 kg. 1. Kovács (Szolnoki MTE). 2. Lengyel (DVTK). Nehézsúly: 1. Pávai, 3. Sípos (mindkettő DVTK). Az ifjúsági verseny súlycsoport­győztesei: 52 kg: Biczó (Sz. Ha­ladás). 56 kg: Fancsal (Török­szentmiklósi. 60 kg: Csoha (Abony). 65 kg: Varga (FTC). 70 kg: Muhorai (FTC). 75 kg: Né­meth (FTC). 81 kg: Szakonyi (DVSC). 87 kg: Túróczi (DVTK). Nehézsúly: Enyedi (DVSC. B. I. * 14 * * * * 19 Az 1SB Ill-ban Borsod—Miskolc 4:2 A címben jelzett arány a három miskolci NB III-as labdarűgócsapat, s a megyé­ből adódott ellenfelek talál­kozóin gyűjtött pontokra vo­natkoznak, s ez körülbelül ki is fejezi az erőviszonyokat. Hejöcsabai Cement SE— Borsodi Bányász 0:0 Az igen szép számban megje- ■ lent Bányász-szurkolók harsány biztatása közben indult a talál­kozó, s a vendégjátékosokat ugyancsak lelkesítette a ,,Hajrá!” Már az 5. percben óriási helyzet nyílt Pincsák előtt, s bizony csak nagy szerencsével mentettek Vár- konyiék. Negyedóra elteltével aztán az erős széltől támogatott csabai gárda vette át a játék irányítá­sát, de a meddő fölény csak a mezőnyben volt jelentős, mert az átütő erőt nélkülözte a hazaiak lagymatag akciósorozata. Zajácz elől mentett bátor kifutással Sol­tész, a túloldalon pedig Fazekas lövése suhant keresztbe a gólvo­nal előtt. Egy említésre méltó eseményt jegyezhettünk még fel: Tomesz emelt kapu fölé a 40. percben teljesen tiszta helyzet­ben. Fordulás után előbb Pincsák fe­jelhetett volna gólt, ha jobban .,rábólint” a labdára. Az ellen- támadásnál viszont Temesvári lá­báról szedte le merész vetődéssel az ötösön belül a labdát a bá­nyászok kapusa. Aztán teljesen eilapojoriot- és igen sok hibával lelt telített a lanyha iramú küz­delem. Eseményt csupán Laczkó lesgóija jelentett a 75. percben és Földesi nagy lövése röviddel ez­után, melyet Várnai bravúrosan védett. Igazságos pontosztozko­dással ért véget a mérkőzés. A HCM Várnai — Várkonyi, Bárczi, Lévai, Matiscsák (Kuzma) — Kunfalvi, Temesvári — Zajácz, Jáger, Laczkó, Vodicska összeté­telben szereplő együtteséből Vár­nai, Bárczi és Temesvári, míg a bányászoktól Csipke, Kovács és Tomesz játéka érdemel dicsére­tet. Borsodi Volán—LMTK 2:2 (1:0) Erenyőben is havas, csúszós ta­lajú pályán indult a játék, s a hazaiak aránylag hamar vezetést is szereztek. Jobb oldali támadás után nagy kavarodás keletkezett az LMTK kapuja előtt, s a szemfüles Bo­ros a hálóba kotorta a labdát, 1:0. Ezután a vendégek vették át a játék irányítását, de gólszerzési alkalmuk mindössze egy akadt. Kiss azonban lövés helyett to­vábbadta a labdát, s a Volán­védők felszabadítottak. A szünet után gyorsan egyenlí­tett az LMTK. A 48. percben a szögletrúgásból beívelt és az egyik hazai védő­ről lepattanó labdát Kiss lőtte a hálóba, l:i. A gól után beszorult a Volán. Előbb Szanyó, majd Varga lövé­sét védte bravúrosan Selmeci, az­tán a 70. percben már ő is tehe­tetlennek bizonyult. Haisz jó labdát adott szélsőjé­nek, Vargának, aki 16 m-ről a hosszú sarokba lőtt, 1:2. Az LMTK az eredmény tartá­sára törekedett, s így a Volán többet kezdeményezett. Közben nagy „adok-kapok” folyt a pá­lyán, ami az egyébként sem túl magas színvonalnak különösen sokat ártott. Kertész előtt adó­dott jó helyzet, amit üggyel-baj- jal mentettek az LMTK védői. Aztán a 89. perc meghozta az egyenlítést. Takács szabadrúgását Kertész Pálur elé fejelte, aki közelről „be­pattintotta” a hálóba a labdát, 2:2. A B. Volán Selmeci — Previ- tzer, Varga, Türk (Lója), Takács — Szalánczi, Petrovics, Kertész — Pálur, Babus, Boros felállításban szerzett újabb pontot, s az együt­tesből Selmeci, Varga és Petro­vics, míg az LMTK csapatából Toperczcr, Kiss és Varga nyúj­tott az átlagosnál jobb teljesít­ményt. Ózdi Kohász—MVSC 1:0 (0:0) Igen rossz talajon folyt a vé­gig alacsony színvonalú, csapko­dó játék. Az első helyzetet a mis­kolciak teremtették: Oláh az ötö­sön tisztán kapta a labdát, ám gyengén keresztbe lőtt a kapu előtt. Ezután az ózdiak akciói fu­tottak többet a játéktéren, de az első 45 percben a nagyszerűen záró MVSC-védeiem minden eset­ben menteni tudott. Szünet után is a hazaiak roha­mai vezették be a játékot, s az 52. percben meg is szerezték a két pont sorsát eldöntő gólt. Egy bal oldalról beívelt labdá­ra az MVSC védői „elfelejtettek” felugrani, s Fükő II élesen a há­lóba lőtt, 1:0. Újrakezdés után Leiszt gáncsolta Csuhányt. A meg­ítélt 11-est Fükő II gyengén a jobb sarok felé rúgta, Serföző pedig jó vetődéssel kitolta a lab­dát! Az MVSC Serfőző — Szűcs. Lo­cher, Leiszt. Szabó Z. — DuJibán (Korhűt), Szilágyi — Lukács, Oláh (Bukovenszki), Galló, Ma­darász felállításban játszott, az együttesből Serfőző, Locher, Leiszt és Szabó Z. játékát dicsérhetjük. MONOSTORI GYULA Labdarúgás A labdarúgó NB I. utolsó előtti fordulója sem maradt adós a vá­ratlan eredményekkel. Kevesen számítottak arra, hogy az őszi első FTC nem tudja otthon tar­tani a két pontot az eddig gyen­gén szereplő Rába ETO-val szem­ben, s arra sem sokan gondol­tak, hogy az újonc Kaposvár egy ponttal gazdagabban távozik Sal­gótarjánból. A Tatabánya is bra­vúros küzdelemben nyert az MTK- VM ellen, s így elkerült a dics­telen utolsó helyről. A 14. forduló eredményei: FTC —Rába ETO 2:2 (1:0). Góllövők: Palla (öngól), Nyilasi, illetve Glá- zer (2). Vasas—Haladás 3:0 (3:0). Góllövő: Gass (3). ZTE—Békés­csaba 3:0 (2:0). Góllövők: Kele­men (2), Szatmári. SBTC—Kapós- vár 2:2 (1:1). Góllövők: Kajdi, Angyal, illetve Varga, Túrái. SZEOL—Ü. Dózsa 1:2 (0:1). Gól­lövők: Birinyi .illetve Tóth, Nagy. Tatabánya—MTK-VM 4:3 (1:2). Góllövők: Arany (2), Csapó, He­gyi, illetve Borsó (2), Takács. Vi­deoton—DVTK 2:0 (1:0). Góllövők: Tieber. Jankovics. Csepel—Bp. Honvéd 0:0. A bajnokság állása: A bajnokság állása: 1. Egri Dózsa 45-15 25 2. ózd 28-10 24 3. DMTE 36-15 21 4. LMTK 29-30 21 5. Gyöngyös 32-23 19 6. MVSC 28-21 19, 7. Rudabánya Dunaújváros—Pécs irt) 1 Nagybátony—SZMTE 1:2 2 FÖSPED—Budafok 1:1 x Bp. Spartacus—V. Izzó 1:0 1 Nagykanizsa—Dorog 1:0 1 KKFSE—Debrecen 0:0 x Bp. Építők—BKV Előre 0:2 2 Sashalom—Pénzügyőr 1:2 2 Szegedi VSE—Szarvas 0:0 x H.-vásárhely—Sz. Dózsa 0:2 2 Soproni Textiles—Fűzfő 0:2 2 Répcelak—Vác 0:0 x Lanerossi—Genoa 3:2 1 PÖTMÉRKÖZÉS: 14. Spal—Modena 1:1 x —Nyíregyháza 0:0, Egri Dózsa— Záhony 5:1, Balmazújváros—Egri Vasas 1:4. Gyöngyös—Hajdú Va­sas 4:0, Kazincbarcika—Rakamaz 4:0, Özd—MVSC 1:0, Salgótarján —Balassagyarmat 3:2. 27- 27 19, 8. Borsodi Bányász 25-28 19, 9. KVSE 46-31 18, 10. Salgó­tarján 37-29 18, 11. Sátoraljaúj­hely 26-26 18, 12. Nyíregyháza 35-23 17, 13. Rakamaz 22-26 17, 14. Hajdú Vasas 26-29 16, 15. Egri Va­sas 28-29 15, 16. Balassagyarmat 28- 30 15. 17. Záhony 22-34 15, 18. Hejőcsaba 21-36 15, 19. Borsodi Volán 20-46 8, 20. Balmazújváros 15-68 3. A ME4FC nyerte a rangadót ^ Labdabűvölés. Kerekes (a MEAFC 7-es számú játékosa) mintha maga felé csalogatná a labdát, pedig kosárra dob. A fővárosiak 13-asa elkésett a beavatkozással. (Szabó István felv.) A találkozó előtt a két öl­töző hangulata hü tükörképe volt az NB Il-es kosarasok nagy rangadójának. A mis­kolci fiúk azzal igyekeztek leplezni izgalmukat, hogy többen és többször is elmond­ták egymásnak: „Nyernünk kell, mert akkor már fél láb­bal az NB I-ben érezhetjük magunkat.” A fővárosiak el­szánt készülődését viszont ez a mottó jellemezte: „Bárho­gyan is alakuljon az ered­mény. egy biztos: nagy játék lesz!”... És mind a két fél­nek igaza lett. Azonos taktikával kezdett a két együttes: emberfogást alkalmaz­tak a védekezésben, a támadás­ban pedig pozícióiátékra töre­kedtek. A fővárosiak gyorsabbak voltak, nagy biztonsággal is dob­tak; a MEAFC viszont jól ki­használta magassági fölényét, s a figuratív támadásokban is ered­ményesebbnek bizonyult. így kez­dettől fogva vezettek, de 6 pont­nál nagyobb előnyre az első 10 percben rjem tudtak szert tenni. Sokszor bevált fegyverüket, a gyors indításon alapuló lerotoa- násos támadást szinte egyszer sem tudták megvalósítani, viszont a jó zárások utáni betörések rendre eredményt hoztak, s a 15. percben — 26:14 — már 12 pont­ra nőtt előnyük. Ekkor a fővá­rosiak taktikát változtattak: le­támadást alkalmaztak, s távolról is igen bátran vették célba a ME­AFC gyűrűjét. Le is dolgozták hátrányukat a félidő végére 2 pontra! Szünet után a miskolciaknál az addig pihentetett Busák is pá­lyára lépett, s játéka új színt vitt a hazaiak támadásaiba. Igaz, a 2. percben kissé ijesztő lett a hely­zet, mert a Közgazdasági Egye­tem csapata — először és utol­jára a mérkőzés folyamán! — át­vette a vezetést. Különösen Né- methy, a volt válogatott kerettag volt elemében ekkor, aki egy­maga — bár az utolsó 8 percet kipontozódása miatt már nem is töltötte a pályán! — 30 pontot szerzett együttesének. A MEAFC fiai azonban — különösen a vé­dekezésben — újítani tudtak, s rövidesen nemcsak a vezetést szerezték vissza, hanem előnyü­ket is fokozatosan növelték. Igen nagy volt az iram, s a játékosok egymás után gyűjtötték a szemé­lyi hibákat. Előbb Némethy, majd a hazaiaktól Magyar, Kerekes és Kinter pontozódott ki, s a sort a fővárosi Kamarás zárta. A mis­kolciaknak viszont a cserejáté­kosaik is jobbak voltak, s végül fölényes biztonsággal nyertek a találkozót! MEAFC—Közgazdasági Egyetemi SE 81:64 (38:36) A miskolciak kosarait Magyar (21), Béres (15), Varga, Kinter (12—12), Busák, Kerekes (10—10) és Ladányi (1) szerezte. MEAFC—BEAC 62:52 (25:26) A hét közben lejátszott találko­zón a nagy tét az első félidőben alaposan rányomta bélyegét a MEAFC játékára. A gyenge vilá­gítás is közrejátszott azonban ab­ban, hogy ekkor sok volt a mis­kolciak részéről a „labda-eladás” és a pontatlan dobás. Szünet után is fej-fej melletti küzdelem folyt, s a baj nők jelöltek csak az utolsó három’ percben kerekedtek felül. Ekkor főként a pozíciós játékban múlták felül ellenfeleiket, s biz­tosan szerezték meg az értékes két bajnoki pontot. Kosárdobók: Kerekes, Busák (16—16), Béres (12), Varga (9), Magyar (7), Kinter (2). DVTK—Szekszárd 69:62 Az NB I-es diósgyőri lányok Szekszárdon is biztosan nyertek. (monostori) Kétnapos körmérkőzéses talál­kozókkal indult meg a kézilabda Országos Ifjúsági Kupa maga- j sabb szintű küzdelemsórozata, t hogy végül a decemberi hatos döntőkig jussanak el az állva ma­radt csapatok. A városi sport- csarnokban megrendezett területi döntőkre három leány- és négy fiúcsapat érkezett, s közöttük ott voltak megyénk bajnokegyütte­sei, a DVTK két csapata is. 1. FTC 14 11 2 1 32-13 24 2. Videoton 14 9 2 3 31-14 20 3. Ü. Dózsa 14 9 2 3 31-19 20 4. Bp. Honvéd 14 7 4 3 28-18 18 5. Haladás 14 6 3 5 19-18 15 6. Kaposvár 14 4 7 3 26-27 15 7. Diósgyőr 14 5 5 4 13-16 15 8. Salgótarján 14 6 2 6 26-28 14 9. Csepel 14 4 5 5 17-20 13 10. Vasas 14 5 2 7 23-23 12 11. MTK-VM 14 5 1 8 18-20 11 12. Z.-egerszeg 14 4 2 8 22-24 10 13. Tatabánya 14 4 2 8 16-27 10 14. Rába ETO 14 2 5 7 16-22 9 15. Békéscsaba 14 2 8 7 9-22 9 16. SZEOL 14 3 3 8 12-28 9 Az NB II 17. fordulóját a góí- szegénység és a sok döntetlen jellemezte. Némi meglepetést csak a Budafok pontvesztése jelentett. A forduló eredményei: Bp. Spartacus—Vasas Izzó 1:0, FÖSPED—Budafok 1:1, Dunaúj­város—Pécsi MSC 1:0, BVSC— Oroszlányi Bányász 1:1, Nagybá­tony—Szolnoki MTE 1:2, Komló— MÁV DAC 1:1. Volán— Várpalota 0:0. Nagykanizsai Olajbányász— Dorogi ÁC 1:0. Kossuth KFSE— DVSC 0:0, Szekszárdi Dózsa—< Bábolna 2:1. Az élcsoport állása: 1. D.- új város 17 12 4 1 41-12 28 2. Budafok 17 10 5 2 38-23 25 3. Dorog 17 9 4 4 24-16 22 4. BVSC 17 8 4 5 33-23 20 5. KKFSE 17 8 3 6 31-22 19 6. Volán 17 6 7 4 24-21 19 NB III Északkeleti csoport Hejőcsaba—Borsodi Bányász 0:0, Borsodi Volán—LMTK 2:2. DMTE —Sátoraljaújhely 2:2, Rudabánya Unnenelt Negyedszázad egy sportkör életéoen nem túl hosszú idő, mégis mennyi minden törté­nik addig, amíg az első lépé­sektől a mérföldkövet jelentő 25 év eltelik ... Erre gondol­tak azok a veterán, vagy ma is aktívan sportolók, akik a Honvéd Papp Józséf SE ju­bileumi közgyűlésén az MHSZ székház kultúrtermének szék­sorait megtöltötték. A Himnúsz elhangzása után Gáti Sándor ezredes köszön­tötte a részvevőket, majd a sportkör elnöke, Nagy László ezredes, méltatta az eltelt ne­gyedszázad eredményes sport- tevékenységét. Párhuzamot vont a sportkör tagjainak honvédelmi kötelezettsége, a társadalom demokratizálódási folyamatában végzett mun­kája, s a sporttevékenység­ben elért eredményei között, melyekben egyaránt sikere­sen helytálltak a honvéd sportolók. Kiemelte, hogy az egyesületben eddig 14 szak­osztály tevékenykedett, s eredményeiket magyar baj­nokok, válogatottak, vagy in­nét más klubokhoz elkerült élvonalbeli sportolók nevei fémjelzik. A oirkózóknál Vi1- czek, a kajak-kenusok között Boros, a kerékpározóknál Tö­rök Győző, a labdarúgók tá­borában Tiba, Fekete. Bod- zsár, Hajas, Horváth, Görgei, Tatár, Kmetty, a salakmoto- rozók között pedig Csathó, Szőke, a Sziráczky-testvérek öregbítették a piros-fehérek hírnevét. Most öt szakosztályuk van. Legeredményesebben a sízök működnek: 10 válogatott ke­rettaggal büszkélkedhetnek! Birkózóik az NB II-ben sze­repelnek, labdarúgóik nagy fölénnyel vezetik a megyei bajnokság tabelláját, kézilab­dázóik is a megyei küzdel­mekben játszanak jelentős szerepet, s szépen fejlődik a tollaslabda szakosztályuk is. A jövő tehát biztató, s re­mény van arra, hogy az újabb mérföldkő, a második 25 év elteltével is hasonló szép eredményekről adhat majd számot a szép múltra ] visszatekintő sportkör akkori I vezetősége. M. Gy. I A diósgyőriektől — elsősorban a múlt évben is döntős leányok­tól — azt vártuk, hogy sikerrel veszik ezt az akadályt. Nem így történt, mert mindkét nem me­zőnyében — ha igen szoros küz­delemben is — elütötte őket a továbbjutástól az FTC. A leányok az Egri Kinizsivel szemben köny- nyed játékkal is biztos győzel­met arattak 21:5 (11:2) arányban, viszont a ferencvárosiaktól 2:2-es félidő után 8:6-ra kikaptak. így a második helyen végeztek. A fiúk Balassagyarmat együttesét 27:21 (13:11), az Egri Finommechanika csapatát 20:15 (6:6) arányban győzték le. A döntő találkozón. az FTC nyert velük szemben: 18:17 (12:10) lett az eredmény. így a fiúk is a második helyen zár­ták a tornát, s a hatos döntőben nem lesz borsodi csapat. csBBcis A Miskolci Mélyépítő Vállalat azonnali belépéssel felvesz nehéz- gépkezelőket 302-es. kotrógépre, valamint MTZ-rakodógépre, gáz­tüzelésű gőzkazánkezelőt, ácso­kat és kőműveseket. Bérezés: megegyezés szerint, minden szombat szabad, napi egyszeri étkezést, korszerű munkásszál­lást, különélési pótlékot, vala­mint útiköltség-hozzájárulást biz­tosítunk. Jelentkezés a munka­erőgazdálkodáson, Miskolc, I., Partizán u. 2. sz. Tudatom kedves vendégeimmel, hogy állandó délelőttös műszak­ban újra dolgozom a „Tokaj” melletti fodrászszalonban. Apáczky Béláné A MÁV Járműjavító Üzem al­kalmaz lakatos, hegesztő szak­munkásokat. Jelentkezés az üzem munkaügyi és munkásel­látási osztályán, Miskolc Tiszai Pályaudvar. (Bejárat az aluljá­róból.) Kézilabda

Next

/
Oldalképek
Tartalom