Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-20 / 246. szám

r a miskolciaké a szó Eszi — Az elmúlt napokban a Búza téri vásárcsarnokban, az egyik pavilonban szőlőt akartam vásá­rolni. Mire rám került a sor, az egyik láda kezdett kiürülni. Fur­csamód, alul elég sok volt a rothadt, ám a felső sor hamvas, nem eszi? szép volt. A még meg nem bon­tott ládák szintén ilyenek vol­tak. Ezért is mentem oda vásá­rolni. Kértem az elárusítót, nem kaphatnék-e a másik ládából, mire ö közölte velem: csak ha ez is elfogyott. Kérdezem* lehet-e a negyed­részt élvezhetetlen árut ugyan­azért az összegért eladni, vagy a vevő kérheti a szebbiket a pénzéért? — írja Nagy Gézáné Szentpéteri kapui olvasónk. * Érdeklődtünk az AGRO- KONZUM-nál: milyen ren­delkezés szabályozza a vá­sárló kívánságának teljesíté­sét? Mint elmondották, kife­jezett rendelkezés nincs a fenti esetre, de a gyakorlat szerint a vásárló kívánságát teljesíteni kell, tehát a kért árut kell részére kiszolgálni. Vannak esetek, amikor az eladok ettől eltérnek — hely­telenül. Főleg a gyümölcs­árusításnál adódik sok lehe­tőség a vitára, mint azt a fenti eset is mutatja. Rögzített padokat helyeznek el a Tiszáin Ne motorozzanak a Csanxikban! Amíg az időjárás engedi, a hétvégeken családommal szívesen keressük fel a csa- nyiki parkot. Felháborító azonban, hogy a szépen rend­behozott park útjain autósok, motorosok száguldoznak, fel­verik a port, szennyezve a levegőt. De emellett veszélyt is jelentenek a játszadozó gyerekekre. Helyesnek lát­nám korlátozó vagy tiltó táblák kihelyezését. Németh János Miskolc, Park utca Nem jó a liannos- bemondó Az utazó ember az időjá­rás szeszélye miatt sokszor várakozik a Tiszai pályaud­var aluljárójában. Sok min­den hallható itt, csak egy nem: a hangosbemondó! A várakozó ember — a vona­A Beton- és Vasbetonipari Müvek miskolci gyárának egyik legkeresettebb terméke a mozaiklap. Borsod megyén kívül az ország számos helyére szállítanak ebből a padló­burkoló anyagból, ötszázas kötegekbe csomagolják, majd vasúton, illetve közúti járművekkel juttatják a felhasználás helyére. (Képünkön: az üzem udvarán Desta targoncával készítik elö szállításra a mozaiklapot.) (Solymos felv.) Miskolcon is javítják a Skoda és a Rába teherautót A Skoda és a Rába teher­autók javítóhálózatát tovább tökéletesítik — közölték a Skoda és a Rába teherkocsi üzemeltetők, gyártók, alkat­részellátók és javítók tegnapi szombathelyi tanácskozásán. Az AFIT 12-es sz. helyi vál­lalata országos pro^ilgazda az ilyen típusú autók javításá­ban. Évente mintegy 300-at javít ki a Volán, a Hunga- rocamion és a Belkereskedel­mi Szállítási Vállalat részére. Elhatározták, hogy a takaré­kosság, az ésszerűség érdeké­ben a Szombathelytől távol- eső körzetekben — Miskol­con, Debrecenben, Szolnokon és másutt — bázis vállalato­kat bíz meg a garanciális ja­vítások elvégzésére a szom­bathelyi üzem. A helyi szak­emberek ellátják a hibás ko­csikat, s a munka értékét Szombathelynek számlázzák. A Déli Hírlap szeptember 25-i számában „Nincs pad a peronon” címmel megjelent panaszt kivizsgáltuk. Miskolc-Tiszai pályaudvar peronjairól a padokat ideig­lenesen távolítottuk el. Ezt szükségessé tette az, hogy egyes, magukról megfeledke­zett utasok a padokat a he­lyükről elmozdították, azt a peron szélére húzták, ami által forgalmi és személyi baleseti lehetőséget teremtet­tek. A padok rögzítésére már eddig is történt intézkedés, azonban ez nem vezetett eredményre, mivel azokat helyükről erőszakos módon távolították el. Jelenleg a padok fix rögzítése van fo­lyamatban és ha elkészül, akkor a padok visszakerül­nek a helyükre. Addig is az utazóközönség szives türel­mét és elnézését kérjük. Radványi Tivadar vasútigazgató-helyettes Köszönet a természetbarátok nevében A Borsod megyei Termé­szetbarát Szövetség nevében köszönjük a Déli Hírlapnak a hét végi természetjáró programok közlését. Ezek eredményeként minden hé­ten két-három olyan túrázó jelentkezik, akik a DH-ban olvasták a programot. Így Elfolyik Már második hete folyik az Ivóvíz az Augusztus 20. utca 2. számú ház előtt az aknából. Nagyon sokan jár­nak vásárolni az ott levő fű­szerboltba, s a munkásszál­lót is ezen az úton lehet megközelíteni. Kellemetlen dolog nap mint nap a víz­ben járni, nem beszélve ar­ról, hogy a drága ivóvízből mennyi pocsékolódik el. Fé­lő az Is, hogy ha sokáig ígv hagyják, befolyik a lakások pincéibe. Sokat telefonálgattam már ebben az ügyben mindenfelé, volt ez például az elmúlt hé­ten a DVTK kék túráján is. Kérjük, hogy a továbbiakban is népszerűsítsék a borsodi természetjáró szakosztályok túráit. Lendeczky László a BTBSZ elnöke az ivóvíz de a múlt hét péntekjén is azt a választ kaptam a MIK egyik részlegénél, hogy ha ilyen sok időm van a telefo­nálgatásra, járjak utána. Gondolom, a megoldás nem ez, hanem a hibás cső mi­előbbi kijavítása. Draskóczi Béláné lakóbizottsági elnök Augusztus 20. utca 6. EOV ÁTVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNÉ TELEFON: 18-22] apróhirdetés esi Sós A Miskolci Vendéglátóipari Vál­lalat felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: ti fő szállítómunkás. 2 fő gépkocsive­zető. Jelentkezés: Miskolci Ven­déglátóipari vállalat, munkaügyi osztálya, Miskolc, Baross Gábor u. 13—15. szám. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat felvesz a vállalat köz­pontjába, osztott munkaidővel, egy takarítónőt. jelentkezés: Miskolci Vendéglátóipari Vállalat munkaügyi osztálya, Miskolc, Baross Gábor u. 13—15. szám. A MÁV Járműjavító Üzem al­kalmaz lakatos, hegesztő és mázoló szakmunkásokat, valamint kocsirendezőt és gázkazán-fűtőt. Jelentkezés az üzem munkaügyi osztályán, Miskolc, Tiszai pálya­udvar (bejárat az aluljáróból). Felvételre keresünk bérelszá­molót, gyors-gépírót, takarítót és érettségizetteket adminisztratív munkakörbe Jelentkezés: Bor­sodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, munkaügyi osztály, Mis­kolc 111.1 Győri kapu 149. Felvételre keresünk kőműves, festő, mérlegszerelő szakmunká­sokat, kocsikísérő-rakodómunká­sokat és segédmunkásokat. Je­lentkezés: Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi vállalat, mun­kaügyi osztály, Miskolc III., Győri kapu 149. Felvételre keresünk szakképe­sítéssel és gyakorlattal rendel­kező munkavédelmi előadót és SZTK-ügyinté2őt. Jelentkezés: Borsodi Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat, munkaügyi osz­tály, Miskolc III., Győri kapu 149. Hírlapárus-ellenőri munkakörbe . motorkerékpár-jogosítvánnyal rendelkező munkavállalót fel­vesz Miskolc 1. Postahivatal Városi Hírlaposztálya. Jelent­kezni lehet: Miskolc 1. Postahi­vatal, Kazinczy u. 16. sz. ingatlan Fiatalasszony 2 éves kisfiával üres szobát keres, fürdőszoba­h9':?r»*’:mTl. ..e’"-'TŐS 446 988” jeligére a hirdetőbe. tok esetleges késése miatt — a legnagyobb bizonytalanság­ban van. A sok-sok lépcső visszatartja a türelmetlenke- dőket attól, hogy az infor­mációnál érdeklődjenek.Igen üdvös lenne, ha az aluljáró­ban hallható és érthető lenne a vonatokról közölt tájékoz­tatás. Csák Éva Miskolc, Tizeshonvéd u. Hagontpító Magyar szabadalom alap­ján a kaposvári Somogy me­gyei Finommechanikai Válla, lat gyártja az úgynevezett Silka hangtompító berende­zéseket. A sorozatgyártást 1972-ben kezdték meg. Akkor még csak 400 ezer forint, az idén már 12 millió forint ér­tékben készültek, illetve ké­szülnek a lakótelepek, ipari és mezőgazdasági létesítmé- hyek tetőszellőző ventilláto­rai, a kompresszorok szívási zajának csillapítására alkal­mas hangtompítók. 392 vál­tozatban — a zajformáknak megfelelő nagyságban — gyártják. A Kaposvárott ké­szült Silka hangtompítókat szereltek fel többek között az új pozsonyi szállodában; a budapesti Hilton-szállóban, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem klinikáján. Apáról fiúra szállt a áfoitás” titka Mohácson, 70 éves korában el­hunyt Horváth János fazekas népművész. (Üjsághfr.) Horváth János messzi múltba nyúló hagyomány folytatója volt Mohácson. Nemzedékek hosszú sora formázta itt agyagból a tá­lakat, korsókat, vázákat. A mohácsi mesterek egyedi különlegessége volt a füstrá- fojtásos edény, amely ettől a fényezési eljárástól nyerte jellegzetes. 6ötét ragyogását. A fekete cserépkorsók titká­nak kutatói szerint ennek a mesterségnek az alapját ezen a tájon még a kelták (!) ve­tették meg: előkerültek a földből olyan fekete cserép­edények, amelyek még a? ókorban készültek. Mit tehet a propagandista? Négyen9 ugyanarról — Aki úszni tud, annak teljesen mindegy, hogy két­méteres, vagy pedig kétszáz méter mély vízben úszik. Aki viszont híján van en­nek a képességnek, az akár a fél lábszárig érő vízbe is belefulladhat. A példa Aranyosi József­től való. A Pl ÉRT vállalat fiatal ellenőrét fizetett mun­káján kívüli munkájáról, megbízatásáról, propagan­dista tevékenységéről kér­deztem, két előadás között, a városi pártbizottságon ren­dezett ötnapos propagan­dista-tanfolyam egyik szü­netében. MeogyŐ76désböl csiűálja — Kiállni az emberek elé és beszélni, segíteni és befo­lyásolni őket a véleményal­kotásban; nem könnyű, de felelősségteljes vállalkozás. Tudom, hogy én nem lehe­tek okosabb, mint a televí­zió kommentátora vagy az újság speciális ismeretekkel felvértezett cikkírója... De- hát nekünk nem is az a dol­gunk, hogy felolvassunk. Az emberek nyitott szem­mel járnak, s elsősorban abban kell segíteni őket, hogy eligazodjanak az infor­mációk között. Értsék és he­lyesen értelmezzek a való­ságot. Aranyosi József fiatalem­ber. Huszonhét éves. Magyar István, a Tiszai pályaudvar munkavédelmi ügyintézője több mint 27 esztendeje propagandista. Miért csinálja? — Meggyőződésből. Kom­munista vagyok, apám is az volt. Negyvenötben léptem be a pártba. Szóról szóra ez a története Négyesi Barnának is. — Bár már többszörös nagyapa vagyok, az alap­szervezetben a fiatal párt­tagok nevelését bízták rám. Ott fogom meg a dolgot, ahol a legkézenfekvőbb. Mert mi is érdekli a fiata­lokat? Lakás, bölcsőde, szó­rakozóhely ... Az „eavénT és a „mienk” Többek egybehangzó véle­ménye szerint ebből a szem­pontból sokat adott a városi tanácselnök. Rózsa Kálmán előadása. Miskolc tegnapjá­ról, jelenéről és jövőjéről beszélt, kendőzetlen őszinte­séggel, s az eddigi fejlődés inspirálta magabiztossággal. — Ilyen alapos városis­meretek birtokában jól lehet politizálni... S hogyan politizál majd Pozsonyi Istvánná? — Nincs két egyforma em­ber, a propagandista dolga a kis kollektíva minden egyes tagját személyesen megis­merni, szóra bimi, s vitáz­ni vele, ha kell... Kétfajta véleménye nemcsak két embernek lehet, hanem egynek is. Bennem is gyak­ran perlekedik a háziasz- szony a kommunistával. A háziasszony, aki piacra jár, aki beosztja a konyhapénzt, s aki bosszankodik, ha bosz- szúság éri. S a kommunista, aki érti, igyekszik megérteni a „nagypolitikát”, aki máso­kért is felelős, aki túlteszi magát az önös érdeken. Megszólal a terembe hívó csengő, de Fozsonyiné még befejezi. — Azt pontosan tudja mindenki, hogy mennyi a család jövedelme, mire és mennyire futja. Mi azt is tudjuk, hogy mennyi az or­szág jövedelme, s hogy mire és mennyire futja. Az „enyém” és a „mienk” kö­zött számunkra nincs kü- i lönbség. S azt hiszem, hogy erről így vélekednek a töb- : biek is. J a L i A múlt _ században még több mint száz fazekas ké­szítette apró mohácsi mű­helyekben a kormosszínü kerámiákat. Edényeik nem­csak a környéken, hanem a Balkánon is keresettek vol­tak. A századforduló után azonban a gyári edények ki­szorították a kézzel formál’-' takat a háztartásokból, s az első világháború után a mesterek kétharmada telha­gyott a gölöncsérséggel. A második világháború után pedig már csak egy mestere működött Mohácson a fekete agyagedényeknek: a most elhunyt Horváth János. Nem­csak a feketére fényezés tit­kát ismerte, hanem a ko­rong valóságos varázslója is volt: a kézművesség szintjé­ről a népművészet színvo­nalára emelte tanult mester­ségét. Műhelyé mellett kis házimúzeum őrzi 50—60 év legszebb alkotásait: a feke­te mellett égővörös, kékes­zöld, szivárvány színű má­zak csillogó fényébe öltözött kerámiák pompáznak a gyűjteményben. Horváth Já­nos mesterien alkalmazta rajtuk a dél-dunántúli nép­művészet formai leleménye­it, motívum világát. Nem csoda, hogy a Mohácsra lá­togató bel- és külföldi tu­risták nem mulasztják el meglátogatni a szép kerá- miatárlatot. Az elhalt mes­ter szerencsére tovább adta a füstráfojtásos módszer tit­kát fiának, menyének és egy tanítványának. De néhány évvel ezelőtt, a műhelyéből adott tv-közvetítés során, kikorongozott a tv-nézők szeme láttára egy kis korsót Horváth János, akkor még óvodáskorú unokája is ... Hazánk egyik legnagyc rezervátumában, a 60 e hektáros hansági rezervátu ban szép vadászsikerek s: lettek az idén. Bár az c szarvasvadászat még csak félidejénél tart, a külfc vendégvadászok eddig szarvasbikát kaptak pusl végre. Egynek arany-, néi nek ezüst-, háromnak pe< bronzérmes trófeája volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom