Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-13 / 240. szám

a miskolciaké a szó Mikor lesz különleges tudakozó? Munkám végzéséhez feltét­len szükségem lett volna bi­zonyos adatok megszerzésére. Házi könyvtáram kevésnek bizonyult. Fehívtam a me­gyei könyvtárat telefonon, s kértem, amennyiben tudnak, nyújtsanak segítséget prob­lémám megoldásához. Kér­ték, fáradjak be, és magam keressem meg az ad a tolta t, mert nekik erre így nincs módjuk és lehetőségük. Megértettem, hogy az ilyen­fajta kérést teljesíteni nem tudják. Ekkor vetődött fel bennem a kérdés: az ország második legnagyobb városá­ban — a fővároshoz hason­lóan — miért nincs különle­ges tudakozó, amely hasonló esetben azonnal választ ad­na? — tette szóvá HanisBé- láné miskolci pedagógus. Van választék Az AGROKONZVM egyes elárusítóhelyein a 3,20-as holland rózsaburgonyát 2 fo­rint 90-ért árusítják. A vál­lalat Kilián-északi zöldség- gyümölcsboltjában is. Vá­rosunknak ezen a részén sok gyári dolgozó és nyugdíjas lakik, akiknek nem kell a piacra utazniuk ezért -az áru­cikkért sem, mert itt jó mi­nőségben, olcson meg tudják vásárolni. A burgonyán kí­vül vonatkozik ez szinte minden zöldségfélére; min­dig bőséges a választék és kifogástalan minőségű az áru. Dicséret illeti a vállalatot ezért a gondos ellátásért, va­lamint a bolt dolgozóit a gyors, udvarias kiszolgálá­sért. Vida Kálmán Miskolc Pities és fapapucs ir Pihenő... (Kercnyi László felvétele) A népi ellenőrök dossziéjából Kikapcsolták a gázt, mert nem fizette ki J. p.-né Miskolc, Örs utcai la­kos panaszolta, hogy a TIGAZ a a lakásából leszerelte a gázórá­ját, s így sem főzni, sem fűteni, sem vizet melegíteni nem tud. Két gyermekével lakik egyszobás lakásban. Több mint két éve használja a gázt,- szeretné tudni, hogy most majd mivel főz, fűt. Katona Zoltán, a TIGAZ ki­rendeltségvezetője a következő választ adta: „A panasz ebben a formában jogosnak látszik. Az igazság ér­dekében azonban el kell monda­ni, hogy a fenti címen napja­inkig több mint hétezer forint hátralékos, eddig ki nem fizetett gazszámlatartozás áll fenn. Egy alkalommal, ez év elején, a pa­naszos felkereste a TIGAZ-1 és — két gyermekére, valamint szo­ciális körülményeire való tekin­tettel — az addigi majdnem 5 ezer forintos tartozására több havi részletfizetést kapott. Fo­gyasztónk nemcsak a törlesztési vállalásának és kötelezettségének nem tett eleget, hanem tartozá­sát tovább halmozta. Mível több­szöri felszólításunk is eredmény­telen maradt, a gáztörvény ér­telmében a gázszolgáltatási szer­ződést vele szemben felmondtuk. Mindaddig, amíg tartozását tel­jes mértékben ki nem fizeti, az órát visszaszerelni nem áll mó­dunkban/* Nyugdíjas-találkozó Ózd állomás Vöröskereszt szervezete nyugdíjas-találko­zót rendezett, melyen mint­egy 25-en vettek részt Az állomás főnöke tájékoztatta a megjelenteket a vasút mostani helyzetéről és jövő­beni feladatairól. Méltatta a régiek becsületes helytállá­sát, amivel ők is hozzájárul­tak a mai feljett vasút ki­alakulásához. A résztvevők fehér asztal mellett feleleve­nítették élményeiket, magnó­ról zenét hallgattak, s pohár­köszöntőt mondtak. Az állomás szakszervezeti bizottsága az ünnepségen kü­lön köszöntötte és jutalom­ban részesítette három dol­gozóját, akik az idén mentek nyugdíjba. Murányi Tibor Bánréve Közérdekű A Miskolc városi és járási Rendőrkapitány Sás felhívja Mis­kolc város és Járás lakosságát, hogy az 1975. december 31-ig ér­vényes, vagy a korábbi években lejárt, és kicserélni elmulasztott — érvénytelen — személyi igazol­ványok cseréjéről gondoskodja­nak. A Miskolc város területén lakók személyi igazolványának cseréjét és érvényesítését a kapitányság épületében (Miskolc I., Rudas László utca 14. sz.) folyamatosan intézik. A miskolci Járás közsé­geiben lakók a községi tanácsok által hirdetett Időpontokban és helyeken a helyi tanácsházán, azt kővetően pedig a rendőrkapitány­ság épületében kérték személyi Igazolványuk intézését. A lejárt személyi igazolványok cseréjéhez, érvényesítéséhez az alább felsorolt kellékek szüksé­gesek : 2 db 4x4 cm nagyságú személyi Igazolvány arckép (fehér sarka,); közlemény 1 db 10 forintos illetékbélyeg; „Adatlap személyi igazolvány­hoz” szabályosan kitöltve; katonakötelesek katonai igazol­ványa; igazolólap a népesség-összeírás­ról; a személyi igazolvány tulajdo­nosának adataiban bekövetkezett változások igazolására okirat, bi­zonyítvány, igazolás. A lejárt, érvénytelen személyi igazolvány kicserélése, érvényesí­tése állampolgári kötelesség, mely­nek elmulasztása törvényben meghatározott következmények­kel járhat. A MISKOLC VÁROSI ES JÁRÁSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG VEZETŐJE A VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VALLALAT MISKOLCI FÖÉPITÉSVEZETÖSÉGr felvételre keres: ÉPÍTÉSVEZETŐT mérnöki vagy technikusi végzettséggel és megfelelő szakmai gyakorlattal, ANYAGGAZDÁLKODÁSI ELŐADÓT közgazdasági technikumi végzettséggel, ötéves anyaggazdálkodási, anyagbeszerzési gyakorlattal, ALTALANOS ADMINISZTRÁTORT gyors- és gépírói végzettséggel, ötéves gyakorlottá Fizetés: kollektiv szerződés szerint. Jelentkezés: Főépitésvezetőség Miskolc, Hadirokkantak u. 7. Az elmúlt hét reggelein a munkába sietök jót derültek egy fiatal fiún, aki kismo­toron, zakóban az autók kö­zött cikkázott. Fapapucsban, s — mert erre a \ járműre nem kell — egy bukósisakot helyettesítő, fekete pincska- lapban motorozott. A lát­vány valóban mosolyra kész­tette az embereket, a moto­ros elérte célját. Szerintem e derűs látvány veszélyt rejt magában. A pincskalap ugyan nem tilos, de a me­rev talpú, emeletes fapapucs viselése a motoron életve­szélyes. Viselőjének kétkere­kű jármüvén a minimális biztonságot sem nyújtja, ar- ról'nem is szólva, hogy a közlekedőkre is veszélyt je­lent — írja Fodor Éva mis­kolci olvasónk. Kis ügyek, nagy bosszúságok ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNÉ TELEFON! 13-221 Az utóbbi három hónap alatt 36 közérdekű bejelentés érkezett a Miskolc városi-já­rási Népi Ellenőrzési Bizott­sághoz. Az észrevételek kö­zött voltak kis ügyek, nagy ügyek, valósak és valótlanok. Ezekből szedtünk össze egy csokorra valót. Ezeknek a történeteknek nem is annyira a csattanója az érdekes, mint inkább a tanulsága: tudniillik az, hogy — sajnos — gyakran olyan vitás ese­tekben is a népi ellenőrök segítségét kell kérni, ame­lyek megoldásához a jószán- 'dék, emberiesség, vagy ép­pen „csak” a hivatali köte­lesség is elegendő lehetne. Reklamált a nyugdíjas A Fark utca 15—17. számú ház lakói bepanaszolták az IKV-t, hogy a vízvezeték szerelése közben tönkrement a csempe, megsérült a va­kolás. Nem sokkal később felvonultak a mesterek. D. J.-né elromlott mosógé­pét bevitte a szervizbe. A számlán aztán olyan hibák javításának díja is szerepelt, amely hibák a szervizben ke­letkeztek. D. J.-né reklamált, majd a NEB-hez fordult, a NEB intézkedett, a számlát korrigálták, a mosógéptulaj­donos köszönőlevelet írt. K. J. nyugdíjas hiába rek­lamált vállalatánál, hogy a fűtőként ledolgozott 85 órára járó bérét fizessék ki. A pa­naszos kérésére megindított vizsgálat kiderítette, hogy a vállalatnak nincs igaza. K. J. megkapta a pénzét. Két haragos jeleotgető Van úgy, hogy a bejelentőt nem egyenes szándék vezeti. Így például az egyik község­ben élő két család sorozato­san és kölcsönösen feljelent- geti egymást. Legutóbb ta­karmánylopással vádolta meg egyik család a másikat. Vizs­gálatot tartott a rendőrség is, a mezőgazdasági nagyüzem vezetői pedig soron kívüli lel­tározást rendeltek el. Ered­ménytelenül ... Mindössze azt Hogyan halásznak a vogulok? Ha jól meggondolom, engem is meghív­hattak volna a fővárosunkban nemrég le­zajlott nemzetközi finnugor kongresszusra. Tudniillik én is kirukkolhattam volna leg­alább ötperces előadással, mondandóm konk­lúziójaként megemlítve: a tanár sem tud mindent. Még egyetemi fokon sem. Am, hogy kerül a csizma az asztalra? Pontosabban: a finnugorságnak mi köze megállapításomhoz? Csak annyi, hogy a finnugor népek egyikével, a vogullal kap­csolatban jöttem rá „felfedezésemre”. Harmincöt éve az egyetemen a finnugor­ság történetéből vizsgáztam. Tanárom, a téma kitűnő ismerője, amikor már hetet- havat összehordtam, azaz zagyváltam, fel­szólított: „Beszéljen részletesen a vogulok életmódjáról!” Csak annyit tudtam, s mondtam, hogy nomád életet élnek, vadásznak, halásznak, ám vizsgáztatóm röviden szóvá tette: mind­ez édeskevés kíváncsisága kielégítéséhez. Csekélyke mondanivalómat sehogy se lehe­tett a „részletesen" határozóval illetni. Szorult helyzetben voltam, veszélyben a jó jegy, mentőötletem pedig leheletnyi sem, Egyelőre. Mert néhány pillanatnyi töprengé­sem után támadt egy, aminek a kifejtéséhez már csak merészség kellett. S melyik diák nem merész, ha jó érdemjegye kockán fo­rog? (Merészség alatt értve azt, hogy a vizsgázó olyasmit mer előadni, amiről maga tudja legjobban: nem igaz.) Egyszóval ötlet, bátorság mind együtt vol­tak, hozzáfogtam hát annak ecseteléséhez, hogy a vogulok hogyan fogják a halat. Nem ám úgy, ahogy más természeti népek, szigony­nyal, nyíllal, horoggal, hálóval, bunkósbot­tal, vagy mint a polinézek, zsinegre kötött kővel. (Bár az utóbbiak a kövei csak köz­vetve. mivel azzal csapkodják a vizet, mire a halak a part felé úsznak, ahol könnyen zsákmányul ejthetők.) A vogulok kérném szépen fűzfavesszőből font kosárral halásznak. Hogyan? A pata­kokban a viz folyásával szembe haladva a szájával előre tartják a vízbe félig merített kosarat, és zsupsz!, a lefelé úszó hal már neki is ütődött a kosárfenéknek, mire hir­telen felemelik „halfogó eszközüket”. Tanárom érdeklődéssel figyelt, erre még jobban belelendültem. Tüzetesen elmagya­ráztam azt is, hogy a patak azon szakaszán, ahol éppen ügyködnek, zsákvászonnal be­fedik a ípartoldal víz alatti részét, nehogy a hal menedéket találjon annak üregeiben. — Nagyszerű! — hangzott kiselőadásomra, helyesebben nagy halandzsámra az elisme­rés. — Honnan tudja ilyen részletesen mindezt? Feszült idegállapotomban majdnem ki- kottyantottam, hogy amikor még kisgyerek voltam, a bátyáim és legénytársaik halász­tak így a Bakonyér-patakban. Ez igazság bevallása helyett azt füllentettem: nem tud­nám már megmondani, melyik külföldi utazó könyvében olvastam a vogulok halá­szatának módjáról. Erre tanárom megemlí­tette egy német vogulszakértö nevét, mire én óvatosan ennyit rebegtem: „Lehet, hogy tőle tudom.... de inkább mástól, mert a , vogulokról minden könyvet, cikket elolva­sok, ami csak a kezembe kerül ” Elhangzott még egy elismerő szó, lecke­könyvembe pedig jeles érdemjegy került... Mondom, ha meghívnak a kongresszusra, s az előbbieket elmondhatom, talán sikerem lett volna ott is. Bár sokkal valószínűbb hogy rámpirított volna a vogulisztika egy igazándi tudósa, mondván: „Uram. igaz. hogy az egyetemi tanárok sem tudnak min­dent a vogulokról, ön azonban abszolúte semmit sem tud róluk." TAKJAN ISTVÁN állapították meg, hogy a két család közötti haragos vi­szony semmit sem enyhült. Van úgy, hogy a szándék egyenes, de a feltételezés ha­mis. P. P. nagyon szeret bar­kácsolni, de nagy bosszúságá­ra gyakran nem kapott alkat­részt. A népi elíenőrökhöz fordult, mondván, hogy a GELKA és VIMELUX anyag- beszerzői felvásároljak a hír­adástechnikai és a háztartási gépek javításához való, kere­settebb alkatrészeket', s ezzel mintegy veszélyeztetik a „Csináld magad” mozgalom elterjedését. A vizsgálat ezt a feltevést nem támasztotta alá. Forró vízbeu ázolt Akadnak aztán cifrább, kacskaringósabb esetek is. Az alábbi a népi ellenőrök szerint is jó példáját adja a rossz ügyintézésnek. K. S. diósgyőri lakos für­dőszobáját többször elöntötte a forró víz.-A legnevezetesebb áradás, amely tollat adott a kezébe, a nyáron z&jlott le, A falicsö és a mosdóhoz ve­zető cső, mivel köztűk sem­milyen mechanikai összekap­csolás nincs, a víznyomástól elengedte egymást, s a víz spriccelni kezdett. A forro víz miatt a csapot megköze­líteni sem lehetett. K. S. szólt a házfelügyelőnek, hogy a pincében zárja el a főcsapot. A házfelügyelő mondta, hogy neki nincs kulcsa, de néhány lépcsőházzal arrébb talál ügyeletest. Végre előkerült az ügyeletes, akinek ugyan volt kulcsa, de szakértelme nem. Közben forró vízben úszott á lakás ... K. S. maga zárta el a főcsapot, s rohant föl, hogy megreparálja a fürdőszobai csövet. Megdöbbenve látta, hogy a víz lankadatlan szor­galommal folvik. Rossz volt a főcsap is. . A népi ellenőrök megálla­pították, hogy bejelentéseket követően a pincében levő csapot megjavították ugyan, de a javíthatatlan fürdőszo­bai hiba továbbra is árvíz­zel fenyeget. K. S. joggal tarthat egy újabb áradástól, s nem vigasztalódhat a MIK- től kapott levéllel sem „ ... megállapítást nyert, hogy a mosdó-kádfeltöltő hideg­meleg vizes csaptelep és az áteresztőszeleo közötti szaka­szon a felszállócsőn levő hol­landi menete rossz, az át­eresztő szelepre rögzíteni nem lehet, ezért víznyomás alatt nem üzemeltethető A fentebb közölt hiba megszüntetésére, illetve a szóban forgó cső­vezeték cseréié az 1/1971. (IT. 8. Korm. sz. rendelet Vhr. 56. §-a értelmében, teljes költ­ségviseléssel a bérlőt ter­heli. ..” (brackó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom