Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-13 / 240. szám
k Játékszíni bemutató Csapodár madárka Nem kell ahhoz „filosz” hajlam, hogy megkérdezze az ember, ki ez az Angelo Beoleo, vagy írói nevén Ruzante? A közönséget kevéssé izgatja, hogv nincs benne a Világirodalmi Lexikonban, arra viszont mindenki kiváncsi, hogy ki az a szerző, aki 450 évvel azután, hogy a velencei patríciusok palotáinak színpadára odateremtett parasztfigurái először káromkodtak el magukat, emlékezetes színházi estét tud a komédiájával teremteni. A Miskolci Nemzeti Színház stúdiószínpadának, a Játékszínnek a bemutatója, az 1528-ban írt Csapodár madárka előadása elmondja a tudnivalókat. Angelo Beoleo ismerte a reneszánsz embert, aki élni, örülni, mulatni vágyott. Tudta, hogy mivel lehet nevettetni. A humor forrását ott kereste, ahol kiapadhatatlan: a népben. Itt aztán többek között arra is megtanították, hogy lehet esendő, szánandó, de elpusztíthatatlan az ember. Ezen az „alapanyagon” pedig nem fognak az évszázadok. A legnagyobbat a képzőművészetben alkotta az olasz reneszánsz, de nem véletlen, ha erről a méltatlanul elfelejtett szípadi szerzőről Leonardo da Vinci jut az. ember eszébe. Az általa megálmodott kettős függőlépcsőt csak a vasbetonból építkező modern korban lehetett megvalósítani, ejtőernyőivel is csak századunkban ugrottak. De az első rajz ezekről J00 esztendővel korábban készült, mint ahogy akkor született az a vígjátéki hős, az Angelo Beoleo által teremtett ..ruzante” is, aki a XIX. században a vásári komédiák kolompszó- val beharangozott örök mulattatója, és a XX. században a cirkuszporond fflrészporába sírja könnyeit. Angelo Beoleo nagy volt, mert tudva-tudatlanul olyan színhá'zat teremtett, amelyből tanulhattak az évszázadok. Késői utóda, a fiatal Csiszár Imre főiskolás rendező pedig nagyon tehetséges, mert minden benne rejlő lehetőséggel együtt mutatja fel ezt az örökséget. Még abban is tartja magát a hajdani tanítóhoz, hogy egyeduralkodó a színpadán; ő tervezte az itáliai városállamok perifériájának hangulatét idézőre, történelmire, és bohóctréfák színhelyére, modernre, stilizáltra, porondszerűre. A Csapodár madárkát a Miskolci Nemzeti Színház társulata játszotta Magyarországon először; néhány héttel ezelőtt Sárospatakon volt az ősbemutató. Mire a stúdiószínpad kicsi játékterére került, már a hatodik előadást tartották, azóta a hetediken is túlvannak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy jól mozgatható a produkció, hanem azt is, hogy sem az előadás, sem az érte nagyon megdolgozó színészek nem fáradtak. Hogy ki a „csapodár -madárka"? Lázár Katalinnak elég szakajtójával megjelennie az „udvaron”, hogy a néző tudja: ez nem az a szép- asszony, aki mellett nyugodtan alhat a mafla ura, amíg az libát hizlal. Kikezd mindenkivel, beleköt az élő fába is. A körülötte forgolódó (előfordulható!) férfinép bolondul is kellőképpen. Masz- lay István katonája, Tónin, majd leharapja a bajuszát, ha csak ránéz és nem győz a buta paraszt fölötti fennsőbbsé. gének hangoztatásául elégszer a kardjához kapkodni, ha vetélytársat szimatol. Mert nemcsak a két (a korban szokásos) csetepaté között otthon lófráló marcona hadfi epekedik, hanem a sógor is. Hogy arról már ne is beszéljünk, mit szól ehhez Betia ura! A kikap^ps menyecske, felszarvazott férj régesrégi vígjátéki közhely, csak éppen ezt a fajtát nem ismertük eddig. Csapó János támasztja fel ezt a maga módján filozófus és babonás, gyáva és hetvenkedő, ravasz és mindig becsapott kor emberét, aki szüntelenül pórul jár, hiába van meg a magához való józan paraszti esze. A vígjáték és a bohóctréfák törvényei szerint először is a partnere, itt a szoknyavadász sógor „rázza át”. Blaskó Péter (Menato) és Csapó János majdnem minden kettőse, de a második felvonás éjszakai jelenete különösen — bohóctréfa. Kommentárt sem kíván. hogy milvop kiváló színész az, aki kiállhatna a porondra is, ahol magán kívül semmire sem támaszkodhat. Az évszázadok mél véből a szórakoztatásunkra eljött embereket Somló István „harangozza be” Mozgásából, ruhájából (a nemcsak korhű, de ábrázoló erejű jelmezeket Szakács Györgyi vendégként tervezte), a Marx József fordító által a szájába adott beszédéből (semmivel nem trivi álisabb a szöveg, mint a korabeli tájnyélv lehetett) már tudja az ember, hogy mire számíthat. íj otthonában a Galéria Tegnap délután ünnepélyes külsőségek között nyílt meg új otthonában, a Budavári Palotában a Magyar Nemzeti Gáléria. Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront országos tanácsának elnöke mondott megnjntó beszédet. Hangsúlyozta: szocializmust építő népünk történelmének szép színiből urna, hogy ma az egykori királyi palotában a kultúra fellegvárát teremtették meg. Mi a népszokás? A Molnár Béla Ifjúsági és Ottörőházban rendezett szakköri foglalkozások minden esetben jól kapcsolódnak az iskolások tanulmányaihoz is. Ma este 8 órakor például a népszokásokról hallhatnak előadást az érdeklődők Mi o népszokás? címmel. A lengyel irodalomról A mai lengyel irodalom. — Ezzel a címmel rendez ismertetést a Művészeti és Propaganda Iroda a Művészklub tagjai számára. Az előadás — amelyen közreműködik Surányi Ibolya színművész — ma este 7 órakor kezdődik. (inakat) A Rókus templom harangjai Száraz György, jeles drámaírónk tévétörténetei a mü_ faj legjobb darabjai. Érdeklődése történelmünk, irodalomtörténetünk iránt olyan nyereség, amely bizonyos szempontból hiányt is pótol. A pénteken látott tévéjátékban a tankönyvekből csak hiányosan és méltatlanul kevéssé ismert költőnk: Batsányi János alakját idézte fel. Mert valljuk be, a nem szakember csak annyit tud róla, hogy elítélték a Mar- tinovlts-összeesküvés után, s hogy ő hívta fel a magyarság figyelmét a „párizsi esetre”. Száraz György nem ezt a már közhellyé kopott szituációt idézi, de magát a tragédiát: a forradalmár költőét és az emberét, akinek Párizsban keservesen kellett csalódnia a kor bálványában: Napóleonban. S itt, ezzel már többet is mond Száraz György, mint egy történelmi adalékot. Batsányi drámája a mindenkori forradalmáré, akinek át kell élnie a forradalom hétköznapjait is. A tévéjátékban többször is utalnak erre. Napóleon és Mária Lujza házassága idején nem kívánatos kiadni Párizsban ennek a derék, de ismeretlen magyarnak a könyvét, amely éppen az abszolutizmus természetét boncolgatja. Batsányi tragédiája az, hogy Franciaországban már megkésett (Voltaire-t. Rous- seau-t már nem olvassák, „ossziáni homály kell az olvasónak” — mondja Cotta, a könyvkiadó. Robespierre, a jakobinusok már halottak, nem „illik” hivatkozni rájuk, a tábornok-libácska-fe- leségek, az új császárnő udvarhölgyei “tikettet tanulnak!...), Magyarországon még korán jött Batsányi, hiszen nem juthat el könyve (és Napóleon kiáltványa sem) azokhoz, akinek szánta: a jobbágyokhoz. Olvasni se tudnak még, a nemesség meg az előjogait félti az ígért szabadságtól, függetlenségtől. Kétszeresen is emigráns lesz így Batsányi, hiszen nem fogadhatja el Metternich herceg csábító ajánlatát sem, hogy lépjen az osztrák, a birodalmi haladás szolgálatába, hiszen akkor meg magyarságát kellene föladnia. Ez is képtelen követelés, mert éppen a magyar viszonyok ismerete tette forradalmivá, a franciák hívévé. Így, ezért vállalja hűséges Gabriellája mellett önkéntesen is a linzi száműzetést. Napóleon tábornokért lelkesedett egész Európa, Napóleont, a császárt megtagadta Beethoven is, Goethe is, Berzsenyi Dániel is. Majd csak 1848—49 fedezi fel újra Batsányit és becsüli érdeme szerint. Az utókor igazolja a köLtőt. de ez nem kisebbíti az ember tragédiáját, amit — a darab szerint — Batsányi is, tudatosan tragédiaként él át. Ez a kor (a császár házasságáé, dinasztia- alaDÍtásáé) már Mettemiché, aki agyafúrtan és hosszú időre átrajzolja Európa térképét (a bécsi békében), megalkotva a S^ent Szövetséget, minden forradalmak esküdt ellenségét és elfojtó- ját. A népes szereplőgárdából csupán néhány nevet említhetünk meg itt. Horváth Sándor, a hitében szilárd, de a lehetőségeivel megalkudni kénytelen forradalmárt adta. Sinkó László méltó párja volt a rokkant francia forradalmár-katona szerepében. Kálmán György, Metternich hideg és metsző okosságát idézte fel, Békés Rita, a mindig leleményes és szolgálattételre kész szervilizmust. Hajdufy Miklós rendezése kevés eszközzel is felidézi r a kort. (horpácsi) Múzeumi hétfő A Herman Ottó Múzeum által kezdeményezett múzeumi hétfők rendezvénysorozata ma folytatódik. Ezúttal Korniss Péter fotóművész diaestjét tekinthetik meg az érdeklődők. A műsor címe: Elindultam a világ útján. A rendezvény a múzeum Szabadság tér 3. szám alatti előadótermében délután 6 órakor kezdődik. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Népzene. — 14.00: Ezer- egy délután. — 14.30: Kórusmüvek. — 14.38: Klasszikus operettrészletek. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Jósé Feliciano felvételeiből.— 15.37: Maros Rudolf műveiből. — 16.00: A világgazdaság hirei. — 16.05: Munkásakadémia. Vilagablak. — 16.35: Haydn: G-dür szimfónia No. 47. — 17,00: Hírek. — 17.05: Százhúszat verő szív. Kompozíció Váci Mihály verseiből. — 18.05: Bartók: Gyermekeknek — II. füzet. — 18.25: Üj könyvek. — 18.28: Műsorismertetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A Rádió Kabarészínháza. Októberi műsor Nagyrédéről. — 20.25: Találkozásom a népzenével. A mikrofonnál: Illyés Gyula. — 20.58: Hírek. — 21.03: Jan Peerce énekel. — 21.30: Míkrolánc. Petress István műsora. — 22.00: Hírek. — 22.15: Spott. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Harminc perc rock. — 23.00: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Régi kórus- muzsika. — 0.25: Himnusz. *— 0.30: Vízjelzőszolgálat. Petőfi rádió: 12.00: Dalolnak az aradványpusztai asszonyok. — 12.15: Kovács Andor gitározik.— 12.30: Hírek. — 12.33: Emlékpark Pusztaszeren. Riport. — 12.50: Mozart operáiból. — 13.30: Hírek. — 13.33: Nagy mesterek indulói. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig... A Rádió kívánságműsora. — 17.00: Belépés nemcsak tornacipőben. —r 18.00: Buzsáki „boszorkányos”. Nagy Piroska műsora. 18.30: Hírek. — 18.33: Operettrészletek. — 18.55: Népdalok. — 19.25: Jó estét gyerekek! — 19.30: Én és a társadalom. Osztályok — falak nélkül. — 20.00: If1ú Zenebarátok Híradója. — 20.20: Zenei rejtvények fiataloknak. — 20.30: Hírek. — 20.33: Egy rádiós naplóMa kezdődik A magyar népdal hete a rádióban ^ Október 15-én, szerdán este Keresztury Dezső beszél találkozásáról a népzenével. A népdal ünnepének is nevezhetnénk azt a sorozatot, amelynek műsoraira a következő napokban rendszeresen várja a készülékek mellé hallgatóit a rádió. Mától okt. 19-ig 20 óra után jelentkezik A magyar népdal hete c. műsor a Kossuth adó hullámhosszán, és sokszínű programmal igyekszik képet adni a folklór egyik legszebb ágának kutatóiról, művelőiről. A változatos témájú adásoknak lesznek visszatérő részletei, és a különböző témákról egymást követő napokon sorozatszerűen hallhatnak előadásokat az érdeklődők. Találkozásom a népzenével címszó alatt beszélgetés hangzik el Illyés Gyulával, Keresztury Dezsővel, Papi Lajossal. Közvetítik Török Erzsébet három részes műsorát a népdal előadásmódjáról és fiatal előadóművészek vallanak a népdal éneklésének szépségeiről, nehézségeiről. Százszorszép énekek címmel a népdalkincs legértékesebb darabjai szólalnak meg, bemutatják az p- / -f népdalköreit, hírneve: népművészeit. A műsorsorozatot az október 19-én a Rádió 6-os stúdiójában rendezett, Böl- csodáitól a lakodalmas énekig című nyilvános hangverseny zárja. jabol. 50 éves a Magyar Rádió. — 21.50: Notacsokor. — 22.30: Hírek. — 22.33: A XX. századi magyar irodalom paródiákban elbeszélve I. — 23.00: Operettrészletek. — 23.00- Hírek. Utána idegen nyelvű vízjelzőszolgálat. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés — hírek. — 17.05: Bemutatjuk megyénk művészeti együtteseit. 80 eves az Ózdi Kohászati Üzemek fúvószenekara. — 17.45: Napjaink kérdései. Jegyzet. — 17.52: Megyei sporteredmények. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Slágerkoktél. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjáfrásjelentés, műsor- ismertetés. Szlovák televízió: 15.20: Hírek. — 15.25: pedagógusoknak. — 15.55: Filmekről fiataloknak. — 16.25: Kladno—Pardubice bajnoki jégkorong-mérkőzés. — 19.00: Híradó. — 20.00: Éljen Benyovszky! Filmsorozat 3. — 21.00: Híradó. — 21.50: A lengyel néphadsereg napja. Dokumentumfilm. — 22.05: Sporthírek, sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház: Nincs előadás. Kiállítások: Kóssuth Művelődési Ház (10—18): A lengyel plakátművészet története. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE: Svejk, a derék katona I—II. Mb. szí. csehszlovák film Kezdés: f5 órakor Dupla helyár! Puha ágyak, kemény csaták Szí. angol, film Kezdés: 8 órakor 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! KOSSUTH: Monsieur Verdoux Amerikai film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB: Kabaré Szí. amerikai film Kezdés: f5. f7 órakor 16 éven felülieknek! FÁKLYA: Szerelmi bűntény Szí. olasz film Kezdés: f4, f6 és f8 órakor PETŐFI: Nagyvárosi fények Amerikai film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA: Szerelmem, Moszkva! Szí. szovjet—japán film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TÁNCSICS: Mackenna aranya Szí. amerikai film Felemelt helyár! Kezdés: f3, f5 és f7 órakor TAPOLCA—ADY: Otthon, édes otthon! Mb., szí. belga film Kezdés: f8 órakor IFJÚSÁGI ÉS ÜTTÖK0MOZI: Az elveszett kutya Mb., szí. szovjet film Kezdés: 4 órakor Kamaszkorom legszebb nyara Mb. amerikai film Kezdés: 6 órakor 16 éven felülieknek! HÁMOR: Magánbeszélgetés Amerikai film Kezdés: 6 órakor PERECES: A túsz Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor SZIRMA: Magánbeszélgetés Amerikai film Kezdés: f7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: BNV-reklám. — 8.30: Kocsis Zoltán zongorázik. — 9.05: Én és a társadalom. Osztály — falak nélkül. — 9.35: Verbunkosok, nóták. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Sztravinszkij: Mavra. Egyfelvonásos vígopera. — 11.11: Zenekari muzsika. — 11.41: Kárpáti rapszódia. Dramatizált epizódok Illés Béla regényéből n. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Búrt Bacharach zenekara játszik, Marlene Dietrich énekel. — 8.30: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Népdalok. — 9.05: Opera-intermezzók. — 9.30: Hírek. — 9.33: A XX. századi magyar irodalom paródiákban elbeszélve I. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30: és 11.30: Hí'rek. — 11.55: Látószög. Az Ifjúsági Rádió műsora. rF fi CSŐSZER 1. sz. üzente azonnali belépéssel felvesz minősítéssel és minősítéssel nem rendelkező hegesztőket, vizvezetékszerelőket, központifűtés- és csőhálózat-szerelőket és segédmunkásokat budapesti és leiinvárosi munkahelyeire A Leninváros környékén lakó és leninvárosbo bejáré dolgozók munkábo járását és hazautazását béreit autóbusszal biztosítjuk. Minden héten szabad szombat. Munkásszállást, különélési pótlékot biztosítunk Felvételre jelentkezés: Miskolc, Kabar u. 16. sz. Leninváros, Üj Hőerőmű CSŐSZER, 1. sz. üzem. rnunkaerőgazdálkodás
