Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

Borsod negyedszázados fejlődése ♦ A kis Polski-Fiat mindig sok érdeklődőt vonz. ♦ Házgyári lakás konyha-variációja. (Herényi felv.) Gép van a telefonnál Vége a vasán Sohasem hitiem vuma, hogy uaiuuk ennyi szánéi tu v tui. t% n.> v tnoiso emui ■lapban, üe.eiuU uugig vuu a vásárváros, t'eo.g szamnai nap von, a lamus latogatun eruit csak tteiutan kenukor njut meg a napú. narum orakor már alig lehetett mozuulni a csarnokban. Lgycuncnt erre az rUoszakra cscit a íelmiUioiuodik láto­gató köszöntése is. Hogy a tegnap záró vásár látványa mriyeu benyomáso­kat nagyolt a laiogatüKoan, azt nem tudom, de valahogy az volt az enurer érzésé, hogy az inéi BNV adós ma- rabi az újdonságoknál, az ötletekkel, a szívet-lelket megmozgató taiaienonysag- gai. A bútorbemutató nern szolgáit meglepetéssel, s a hazai piacra szánt gégkocsik kiállítása sem rukkolt ki új típusokkal. A Videoton Mi- ni-Vidi névre keresztelt ké­szüléke viszont osztatlan si­kert aratott. Nem véletlenül lett nagy díjas. A hazai radió- parádé semmi újdonságot nem ígért. (A híradástechni­kai csarnokban, a nevezetes C pavilonban a japán kiál­lítóknak volt a legnagyobb sikerük. Lelkes és zeneértő tinédzserek hiába rimánkod- tak prospektusért a szuper­készülékeket kiállító Tech­nics cég embereinek.) A látogatók bizonyára szí­vesen látnának viszont az üz­letekben néhány praktikus kiállítási darabot. Így pél­dául a lengyelek elektromos légnedvesítőjét, a házgyári konyhaprogram ötletes; szí­nes bútorait, s azt á három­részes, tetszés szerint növel­hető étkezőasztalt, amelynek gyári száma 72002. Az egyik leggyakorlatiasabb technikai szerkezet, a BRG TK—10 te­lefonüzenet-rögzítő készülék is bizonyára keresett cikké válik majd. A telefonhálózat­hoz egyetlen dugóval csatla­koztatható. Csengetésre auto­matikusan üzembe lép: közli a hívóval, hogy a gép van a telefonnál, de csak mondja nyugodtan, mit akar, s rrjpid lejátssza este a ' házigazdá­nak az üzenetet... B. I. Nincs áldozata Inwort helyett A lakosság alkotó hozzájárulásával Dr. Ladányi József ünnepi beszéde (Folytatás az 1. Oldalról) Dr. Ladányi József ta­nácselnök a megyei tanács tegnapi ülésén a 25 évvel ez­előtti sajtót idézte. „A he­lyi tanácsok megválasztása egyszersmind népszavazás volt, amelyen a dolgozók vé­leményt mondtak a kormány, a párt munkájáról, állástfog- laltak a belpolitika, a külpo­litika legfontosabb kérdései­ben. A választás lelkes, el­söprő erejű állásfoglalás volt a népi demokratikus rend­szer, az ötéves terv, a béke ügye mellett.” Teljesítették a lakásprogramot Az elmúlt negyedszázad eredményeit méltatva a me­gyei tanács elnöke elmondot­ta, hogy Borsodban 100 ezer lakás épült fel, tehát mintegy 400 ezer ember költözött új otthonba. A 15 éves lakásépí­tési programban 75 ezer la­kás megépítését terveztük, s most elmondhatjuk, hogy a tervet túlteljesítjük. Nagy lé­pést tettünk előre a kommu­nális gazdálkodás területén is. Valamennyi borsodi tele­pülés bekapcsolódott a közút- és villanyhálózatba. A felsza­badulás előtt a megye lakos­ságának csak mintegy 3 szá­zaléka részesült vezetékes ivóvízellátásban. Ez az arány 54 százalékra növekedett. Az elmúlt két és fél évtized fej­lődésének eredményeként ma Borsod 11 kórházzal és gyógy­intézettel rendelkezik, s az 5700 férőhely nyolcszorosa a háború előttinek. Munkánk eredményei tükröződnek tele­püléseink állandó fejlődésé­ben, városaink építésében. A megye lakói nemcsak igény­lik az életkörülményeket ja­vító beruházásokat, hanem cselekvőén részt vállalnak azok megvalósításában is. • A IV. ötéves terv időszakában Borsod lakói többszáz millió forint értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá a terü­let- és településfejlesztéshez. Kitüntetések Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára az MSZMP Borsod megyei és Miskolc városi Bizottságának jókívánságait tolmácsolta a jubileumot köszöntő tanács­ülés résztvevőinek D. Ny. Nyikityin, a hazánkban tar­tózkodó szovjet delegáció vezetője a szovjet emberek üdvözletét adta át a borsodi tanácstagoknak. Ezt követően dr. Ladányi József, a tanácsok megalaku­lásának 25. évfordulója al­kalmából kormánykitünteté­seket adott át. A Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetést kapta: Csaoai Kálmán, a miskolci Kossuth Gimnázium festőművész tanára; Gyárfás János, a Borsodnadasüi Lemezgyár igazgatója; dr. Kiss József, a Miskolc városi Tanács pénzügyi osztályvezetője; dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnökhelyettese; dr. Szilágyi Já­nos, a mezőkövesdi járási hiva­tal elnöke; Vavrek István, a sá­toraljaújhelyi tanács elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát kapta: M. Juhász • Jó­zsef, az Ózdi Kohászati Üzemek diszpécsere; Magyar Sándor, a megyei tanács munkaügyi osz­tályának vezetője; Tóth Kozma János, az alsózsolcai tanács vb- titkára. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült; Doszpoly István, az alsószuhai Szuhavölgyi Tsz brigádvezetője, Faragó Zoltán nyugdíjas, az ig­rici tanács tagja; Jordán István, a megyei tanács főelőadója; Ju­hász István, a szerencsi tanács vb-titkára: id Kababik János, a megyei tanács gépkocsivezetője; ■ 11 " . .......... M ...... Rapajkó Imre, a bükkszentke- resztj általános iskola igazgató­ja; Sári Jánosné, a mezőcsátl járási hivatal főelőadója: Szabó János, a bükkaljai bányaüzem vájára; Tarcali Sándor László, a tarcali tanács főalóadója: Vozár István hangácsi tanácselnök. A „25 éves Tanácsi Munkáért5* kitüntető jelvényt 28-an vették át. Ketten a Mezőgazdaság Ki­váló Doigpzója kitüntetésben ré­szesültek. A tanácsülés első fele dr. Papp Lajos államtitkár zár­szavával ért véget. A Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke azzal kívánt to­vábbi jó munkát és eredmé­nyeket a Borsod megyei ta­nácstagoknak, hogy ez a ne­gyedszázados jubileumot kö­szöntő ünnep az egész társa­dalom ünnepe volt. ^ Szűk az építőipari A tanácsülés második fe­lében a résztvevők a me­gye építőiparának helyzeté­ről összeállított jelentést vi­tatták meg. Megállapították, hogy az építőipari kapacitás IV. ötéves tervi fejlődése nem tartott lépést a beruházási kereslet növekedésével. A ter­vezett létesítmények közül jó néhány nem valósult meg. Az V. ötéves terv megyei építés­kapacitási mérlegének egyen­súlyba hozására újabb intéz­kedésekre van szükség. A vi­tában hozzászólt dr. Szabó János, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium államtitkára is. Az ülés résztvevői végeze­tül a megyei tanács oktatási és ifjúságpolitikai, valamint egészségügyi és szociális bi­zottságának munkájáról ösz- szeállított beszámolót vitatták meg. B. I. a miskolci vérhas járványnak Környezetvédelmi tudományos tanácskozás Nincs áldozata a miskolci általános iskolások között ki­alakult vérhasjárványnak: a bedegh-völgyi szennyezett forrásvíz által fertőzött va­lamennyi beteg meggyógyult, szövődményes esetek nem fordultak elő. A járvány elmúltával az Egészségügyi Minisztérium illetékesei arról tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy összesen 269-en betegedtek meg, közülük 255-en ittak a fertőzött vízből, 14-en pedig a többiektől kapták a fertő­zést A megbetegedések leío­Karbantartás Bőcsött Jóllehet beköszöntött az ősz, majdnem annyi sör fogy a városban, mint a nyári csúcsforgalmi időszak­ban. Az igényeket azonban csak nagy nehézségek árán tudják most kielégíteni, mert Bőcsött karbantartást végez­nek. Emiatt a város egyes területein sörhiánnyal is számolni kell, bár csehszlo­vák és jugoszláv söröket is küldenek a boltokba. lyása általában enyhe volt. Azokat, akiknek állapota vi­szonylag súlyosabb volt, a miskolci Semmelweis Kórház fertőző osztályára szállítot­ták. A vérhasban megbetege­dettek egészségi állapota a megfelelő gyógyszerkezelés nyomán néhány napon belül javult. A közegészségügyi és jár­ványügyi dolgozók a járvány ideje alatt folyamatosan in­tézkedtek a fertőzések to­vábbterjedésének megakadá­lyozására, illetve hasonló esetek megelőzésére. Üjság még Bőcsött, hogy a közelmúltban próbaüzemelé­sen kipróbált automata — kisebb rendellenességek mi­att — egyelőre áll. Várha­tóan november 10-én kezdő­dik meg ismét az üzemszerű termelés, amikor már csak a minden igényt kielégítő NDK-beli gépsorral palac­koznak bocsi sört. hazai A Diósgyőri Gépgyár újí­tóit sokat foglalkoztatja: mi­ként lehetne hazaiakkal he­lyettesíteni az egyre drágu­ló importanyagokat. A gyár­ban az ilyen irányú meg­takarítás — az újítások ré­vén — az, elmúlt kilenc hó­napban kétmillió forinttal meghaladja a tervezettet. Szőlő már alig van Bár a ielázott, mély talaj nehézséget okozott a zöld­ség- cs gyüinölcsbetakaritás- ban és a szállításban, az AGROKONZUM Szövetkezeti Közös Vállalat — a Bizton­sági raktárkészletek egy ré­szének felhasználásával — to­vábbra is biztosította a meg­felelő áruellátást. Emellett — bár kis mértékben — to­vább nőtt a telire tárolt áruk mennyisége is. A beérkezett áruknak — mintegy 140 vagont tettek ki — a fele került a bolthá­lózatba az elmúlt héten. Bur­gonyából 20, vöi'ös- és fok­hagymából 8, leveszöldség­ből 9 vagonnal érkezett. Kar­fiolból csak egy vagon, pap­rikából 3 vagon futott be. A Nőtt a nők aránya Sokan azt tartják, hogy a kohászat kimondottan férfi­aknak való munkahely. El­lentmond ennek a közel­múltban készült felmérés, amely szerint a Lenin Ko­hászati Művekben tovább emelkedett a dolgozó nők aránya. Míg öt éve a dol­gozóknak 18,5 százaléka volt nő, most ez az arány csak­nem eléri a 23 százalékot. retek, a cékla és a sütőtök kínálata az évszaknak meg­felelő volt. Továbbra is jó a választék káposztafélékből. Az értékesített gyümölcs mennyisége elérte a 12 va­gont, ám a választék már szűkült. Szőlőből már csak egy vagonnal érkezett. így több helyen a hiánycikklis­tára került. A kínálatból eredő ármoz­gás hat cikket érintett. Emelkedett a sárgarépa (4,40), a gyökér (8,30), a zeller (7) a fejes káposzta (2,80). a kel (3,40) és a karfiol (7.40) ára. A többi — tucatnyi — cikk ára nem változott. így az algia továbbra is 4.40 és 8,60 forint közötti áron vásárol­ható, a körte és a szőlő kiló­ja is 7,60, illetve 16 forint. Tegnap folytatta munkáját a Magyar Tudományos Aka­démia radioanalitikai mun­kabizottsága és a Magyar Ké­mikusok Egyesülete radio­analitikai szakcsoportja által szervezett tudományos ülés­szak. A Technika Házában a mintegy félszáz résztvevő ki­lenc előadást hallgatott, majd vitatott meg. A délelőtti előadások sorá­ból kiemelkedett Csongor Évának, a debreceni Atom­magkutató Intézet tudomá­nyos munkatársának előadá­sa, amely a Debrecenben végzett radioaktív környezet­szennyezési vizsgálatokról szólt. Vizsgálati eredménye­kei támasztotta alá előadásá­nak azon részét, amelyben megállapította: a radioaktív mérések a legkisebb környe­zeti ártalmat is képesek ki­mutatni, így a környezetvé­delemben a jövő feltétle­nül a radioaktív vizsgálati módszereké. A KGST vegyipari állan­dó bizottságának tagjai teg­nap Kazincbarcikára, a Bor­sodi Vegyikombinátba láto­gattak. A kombinát műszaki gazdasági helyzetéről ás pvc- üzemének építéséről Körtvé- lyes István igazgató adott Nagy érdeklődéssel hallgat­ták a megjelent szakemberek Soóki Tóth Agnes, Kovács József, Shwarek Tadeusz és Gábor Istvánná (valameny- nyien a KÉK1 kutatói) kö­zös kutatáson alapuló előadá­sát, melynek címe az volt: A- biológiai hatású anyagok vizsgálata sejteken, izotóp­technika segítségével. A délutáni egyetlen elő­adást külföldi vendég, H. A. Das, a Stichting ■ Reactor Centrum tudományos kutató­ja tartotta, aki a biológiai hatású anyagok radiólógiai meghatározásának elméleti és gyakorlati tudnivalóiról tá­jékoztatta a hallgatókat. Sok újdonságot is tartalmazó elő­adásában többek között a környezetvédelem e legújabb alkalmazásának eddigi ta­pasztalatait vázolta. A tudományos ülésszak résztvevői ma a Nehézipari Műszaki Egyetemre látogat­nak. ahol tanszékek munká­jával ismerkednek meg. tájékoztatást. Ezt követően a vendégek megtekintették a már működő és a több mint tizenegy milliárd forintos költséggel épülő új gyárat. A KGST vegyipari állan­dó bizottságának tagjai a délutáni órákban utaztak vissza Budapestre. Sörellátási gondok Az évszaknak megfelelő a kínálat A BVK-ba látogattak

Next

/
Oldalképek
Tartalom