Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-02 / 231. szám

a miskolciaké a szó Köszönet a természetbarátok nevében Szeptember 4-, 5-, 6-án cikksorozat jelent meg lap­jukban a borsodi turistahá­zakról. Több ezer borsodi természetkedvelő nevében köszönöm a tapasztalatok re­ális leírását. A sorozat befe­jezéseként jó lett volna há­rom-négy idősebb természet- járó és az újonnan megala­kult síklub egy-két vezető­jének a véleményét is meg­írni. Engedjék reg, hogy most közreadjam a turista­házakkal kapcsolatos tapasz­talataimat. Az „új gazdák” kezelésé­ben szorgos és költséges fel­újítási munkákat végeznek mind a bükki, mind a pilisi hegyekben, amit eddig elmu­lasztottak, különböző okokra hivatkozva. A szentléleki há­zat szépen rendbehozták. Bánkúton sietősen dolgoznak a szakemberek a szobák, a társalgó és a konyha rend­behozatalán. A dobogókői turistaház gazdája a Park­erdő Gazdaság; igen szép ter­vet készítettek a turistaház átalakítására. De lehetne még folytatni a különféle tervek ismertetését, melyeket sze­retnének megvalósítani. A természetjárók nagy tá­bora köszöni, hogy megkezd­ték a felújítási munkálatokat. Van egy kérésünk is: enged­jék meg az „új tulajdonosok”, hogy a pihenésre betért, fá­radt természetjárók — fiata­lok és idősebbek egyaránt — a nem fő étkezési órákban, a megrendelt hűsítők mel­lett elfogyaszthassák az ott­honról hozott ételeiket. Pél­dát mutat ebben a telkibá- nyai- Ezüst Fenyő és a szent­léleki Herman Ottó turista­ház gondnoka. Lendeczky László, a Természetbarát Szövetség elnöke Jól sikerült a kertbarátok kiállítása Szépszámú közönség rész­vételével és szakmai sikerrel zárult a diósgyőri kertbará­tok kertészeti kiállítása, ame­lyet a tanács III. kerületi hi­vatala székházának nagyter­mében rendeztek meg. A ren­dezés sikeréért igen sokat fáradozott dr. Gyimesi Béla, a hivatal elnöke, Lenkey László mezőgazdasági cso­portvezető a munkatársaival együtt, valamint Szolnoky Jenő szakkörvezető. A kertbarátok ezúton kö­szönik meg fáradozásukat. A szakemberek és a látogatók elismerése fokozza a kiállí­tók és a kertbarátok tevé­kenységét a következő évek jó eredménye érdekében. Perjés! László Duhajok a csemegebolt előtt Tudom, már nagyon sok szó elhangzott az alkoholiz­mus ellen, bizonyos mértékig nem is eredménytelenül, ami azonban a MÁV-telep sarkán levő fűszer- és csemegebolt előtt történik, szinte tűrhe­tetlen. A bolt előtt fizetés napján reggeltől estig kb. 200—300' ember iszik. A Tiszai pálya­udvarhoz ez a bolt esik a legközelebb, s gyakran be­térnének ide vásárolni az utazók is, ha ez a duhajkodó alkoholistáktól lehetséges volna. Megfigyeltem, hogy fizetés előtti napokon a bolt teljes italkészletét feltöltik, ami a kereskedelem szempontjából érthető, városunk jó hírne­ve azonban ennél többet jelent. Javaslom, hogy leg­BOV ÁTVEZETŐ! MOLNÁR SANDORNE TELEFON! IÍ-Ö1 alább a fizetés előtti napo­kon csökkentsék az italkész­letet, s a bolt maradjon meg a rendeltetésének. Kiss István Miskolc, MÁV-telep Öröm a Mikes utcában A napokban a Mikes Ke­lemen utcában egy régi is­merősömnél jártam. Egyebek közt a kies, magasba vezető utcáról is beszélgettünk, amelyet remek lakóházak, s zöidellő fákkal, illatos tarka virágokkal szép kertek dí­szítenek. Korábban hepehupás volt az úttest, este pedig homály­ba burkolódzott e környék. Nemrég azonban korszerű útburkolatot kapott az utca, s összesen 11 hatalmas vil­lanypóznát, modern burák­kal, amelyek 15 méterenként fénylenek. Napközben ve­szélytelenül gördülnek most már itt a gépkocsik, estén­ként pedig barátságos fény­koszorú övezi az utcát. Kö­szönet jár ezért az illetéke­seknek, nemcsak a „mikesi- ektől”, hanem városunk többi lakójától is. akik időnként errefelé járnak. Kun Pál Miskolc, Dorottya u. 1. Veszélyes erkélypillér Szeptember 27-én délután fedeztem fel, hogy az I. kér., Horváth Lajos u. 20. szám alatti — a Vám- és Pénz­ügyőrséggel szemben levő — emeletes épület utcára néző homlokzatán a bal oldali er­kély alatti négy tartópillér egyike vészesen meglazult. Olyannyira, hogy bármelyik pillanatban leszakadhat, amit az is „elősegít”, hogy az ut-1 cában nagy a rázkódást okozó gépkocsik forgalma. A pillér életveszélyt jelent a gyanútlan járókelőkre. E veszély elhárítása végett sürgősen intézkedniök kelle­ne az illetékeseknek. Tóth Iván Miskolc III., Alsósor-)(- Október. (Solymos felv.) Hazai útburkolat-festő gép A KPM Közúti -Főosztá­lyának megbízásából a szom­bathelyi Közúti Igazgatóság gépészeti kollektívája új ön­járó útburkolat-festő gépet készített. A „Savaria 3” ne­vet viselő gépet a 86-os szá­mú főút Körmend és Egy- házasrádóc között elkészült új szakaszán próbálták ki sikerrel. Eddig magas áron — tőkés piacról vásárolták az útburkolati jeleket fel­festő gépeket. A szombathe­lyi gép kétfajta műveletet végez: fest és fényvisszave­rő gyöngyökkel szórja be az útburkolati jeleket. Az új önjáró útburkolatfestő-gén- bői a társigazgatóságok ré­szére még tízet készítenek Szombathelyen. Egerben, fent a Speculában Látható a dél A delet minden óra mu­tatja. Legalábbis a hétköz­napi értelemben vett delet, vagyis a zónaidő 12 óráját. Csakhogy ez az idő népi azonos a csillagászati déllel, legfeljebb megközelíti azt. A pontos delet Európában csak három helyen tudják mérni: a prágai egyetem könyvtárá­ban, Greenwichnél és Eger­ben, a tanárképző főiskola hatodik emeletén. Megszólal a Hell-harang Az égi dolgokat kutató né­hai egri csillagász komótos léptekkel felsétált a Specula astronomicaba, a hatodik emelet vas spaletákkal be­Szépen aszúsodnak a szemek rlokaj-Hegyalján in Lcszfrnték a szí lelát MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZ 'II ' Éi balesetve ít szám I f 9 Jelentkezés: Miskolc, Partizán utca 7. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátban egy hónappal ezelőtt 350 ezer mázsára becsülték a szőlő­termést. Szeptember elejé­nek rendkívül csapadékos időjárása azonban jelentősen csökkentette a reményeket, olyannyira, hogy már-már katasztrofális mértékeket öl­tött a rothadás a hegyaljai szőlőkben. Kapás Pál vezér- igazgató most mégis derü­látó. A két hete tartó „venasz- szonyok nyara” ezt az egesz- segteien folyamatot megállí­tó tia. sőt az addigi úgyneve­zett szürke rothadás átment nemes rothadásba, aszúso- dásba. A becslések szerint körülbelül 10 ezer mázsa aszú lesz az idén Tokaj- hegyalján. Ennek szedése azonban igen munkaigényes, hiszen a levágott szoiőfürt- ről szemenként keli lecsipe­getni az értékes aszúszeme­ket. A mintegy 3 ezer bor- kombináti dolgozó munkáját napjainkban több mint 4 ezer diák, s 450 katona se­gíti. A hét közepére várják, az újabb segéderőket, a Ne­hézipari Műszaki Egyetem hallgatóit. A vezérigazgató szerint a fiatalok rendkívül fegyelmezetten dolgoznak. Az ő jó munkájuknak is köszön­hető, hogy a borkombinát 1300 hektár szőlőjének felén már befejezték a szüretelést A borok királyának, az aszúnak az alapanyagából, az aszúsodott szőlőszemekből Gyűlnek az aszúszemekkel teli. kosarak és hordók a bor­kombinát tokaji pincészete előtt. (Solymos felv.) inár mintegy kétezer mazsa a borkombinátban van. En- í nek túlnyomó részét magán­termelőktől vásárolták fel. (A magántermelők szőlőinek átlagtermése egyébként rend­kívül alacsony.) A tanulók segítségére még mintegy három hétig számí­tanak a hegyaljaiak. Igaz, meleg ebéd nem várja őket — tízórait valamennyit hoznak magukkal, s kora délután már indulnak haza —, de amennyiben az idő le­hűlne, teáról gondoskodnak számukra. A borkombinát vezetői abban bíznak, hogy október végére befejezik a szüretet Tokaj-Hegyalján. (tótta) sötétített nyugati szobájába és figyelte a delet jelző nap­sugarat. S amikor a néhány centiméteres átmérőjű fény­nyaláb átmént a délvonalon, a csillagász kilépett az ajtón és felkiáltott: dél van! Fent, a torony teraszán, éppen er­re várt az ügyeletes diák, aki azon nyomban megkon­gatta a kis harangot, amely­nek delet jelző csilingelősét átvették a templomok nagy­harangjai is. 1776 óta így közölték Eger lakóival a delet. Mindez ma már a múlté, de azért most is érdemes megmászni a sok lépcsőt, s eltölteni néhány percet dr. Zétényi Endre nyugalmazott főiskolai tanár birodalmában, az ország egyetlen csillagá­szati múzeumában. Jönnek is az érdeklődők, a hazai és a külföldi turisták, évenként 60—70 ezren, hogy megte­kintsék a természet és az emberi lelemény közös pro­dukcióját, a láthatóvá vará­zsolt delet. Amíg megérkezik a nap­sugár, Bandi bácsi buzgólko- dik, s elmeséli a történetet. 1776. május 20-án Egerbe érkezett a Selmecbányái szü­letésű Hell Miksa, aki akkor már a XVIII. század legjobb csillagásza volt, a bécsi csil­lagda igazgatója, az egyetem tanára. Hell azért jött, hogy kitűzze a Linea Meridionálist, vagyis a délvonalat. Ponto­san meghatározta Eger föld­rajzi helyét — a torony ha­todik emeletének nyugati ter­me az ószaki szélesség 47° 53’ 54” és a keleti hosszúság 20° 22’ 30” metszéspontján fekszik —, majd bemérte azt a vonalat, amely észak-déli irányban átszeli a termet. Ezt a 12 méter hosszú és 35 centiméter . széles vonalat carrarai márványból rakták ki, hogy jobban megcsillan­jon rajta a napsugár, amely a déli talon egy kifelé öblö- södő kis nyíláson jön be az elsötétített terembe. Ezen?a napon pontosan 11 óra 12 perckor csillant meg a íénynyaláb a délvonal kö­zelében. Még nincs dél. Dél csak akkor van, amikor a Nap középpontja irányából érkező fénynyaláb áthalad a pontosan bemért délvohalon. S mert a Föld keringési ide­je nem egyenletes, évente 11.25 és 11.55 óra között vál­takozik a csillagászati dél ideje. S a következő pillanatban kíváncsi szemek kíséretében szeli át a fénynyaláb a dél­ikört, jelezve a pontos egri delet. Zónaidő: 11 óra 32 perc. csillagász Bécsben készítette a nézőtorony, valamint a műszerek terveit, s ő avatta be az égi dolgok titkaiba az egri Specula első vezetőjét Madarassy Jánost is. És Hell tervei alapján készült az a sötétszoba is, amelyet Ca­mera Obscura-nak neveztek egykor, de ma már csak így mondják: Eger szeme. Kör alakú, picinyke sötét szoba a torony kilencedik emeletén, benne egy asztal, rajta fehér papír, amelyen egyszercsak megjelenik a vá­ros mozgalmas élete. Mint egy tüneményt nézzük a szí­nes, mozgó képeket, az oda­varázsolt utcákat, tereket, a délelőtti járókelőket, a köz­lekedés forgalmát. Egy moz­dulat a fogantyún, s Eger szeme más irányba tekint, onnét hozza a képeket. Né­hány perc és körbejártuk a várost. Az elmés szerkezet tulaj­donképpen nagyon egyszerű. A torony tetejében egy ál­lítható síktükör és egy len­cse, amely a tükrözött képet az asztal lapjára vetíti. Mind­össze ennyi a panoráma-te­leszkóp, amelyhez hasonló csak a skóciai Edinburghban található. Agyúlövés jelzi a delet Eger szeme messzire lát Nemcsak a délkör kitűzé­se, hanem az egri csillagda berendezése is Hell Miksa nevéhez fűződik. A heves A korabeli távcsövek kö­zött szerényen húzódik meg egy 150 éves napóra, amelyet hat esztendővel ezelőtt, hosz- szú nyomozás után, a mező- nyárádi plébánia virágos- kertjében talált meg a kis múzeum szorgos szervezője. A különös napórát annak idején a Majtényi család vá­sárolta Bécsben. Azért kü­lönös ez a szóban forgó nap­óra, mert amellett, hogy már­ványlapján mutatja az időt, ágyúlövései jelzi a delet. Egy kis lencse fókuszában összegyűlt napsugár ugyanis pont délben süti el a piciny­ke mozsárágyút. Ily módon az ország legkisebb ágyújá­val maga a napsugár jelezte hajdan a csillagászati delet. Az érdeklődők ma is lát­hatják a teraszon a kis Heil- harangot. gyönyörködhetnek a festői panorámában, este pedig a forgatható kupolából a harminc centiméteres át­i mérőjű tükrös távcső segít­ségével kémlelhetik a boly­gók járását. MÁRKUSZ LÁSZLÓ »

Next

/
Oldalképek
Tartalom