Déli Hírlap, 1975. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1975-09-18 / 219. szám

Könyvespolc Végnapok és Gyorsuló idő Petőfi emlékére Könyvtár a vár alatt ♦ A bronz dombormű, a könyvtár emléktáblája Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész munkája. Ügy tervezték, hogy a daguerrotípia, az egyetlen hiteles arckép vonásait idéző Petőfi-dombormű, Borsos Miklós szobrászművész alko­tása nézzen kicsire-nagyra a Petőfi Emlékkönyvtárban. Éppen jókor érkezett meg a napokban a bronztábla, a Kulturális Minisztérium aján­déka, hogy még a festés előtt a helyére kerüljön. Az 1731-ben épült műemlékház megfiatalítása a végéhez kö­zeledik. A Petőfi Sándor születé­sének 150. évfordulója alkal­mából meghirdetett akció óta eltelt két év nem volt könnyű. A szép gondolatot, hogy Miskolcon is legyen a költőről elnevezett könyv­tár, az a nagyon is hétköz­napi gond támogatta, hogy a városi könyvtárnak az Ady Endre Művelődési Házban levő fiókja régen kinőtte a számára rendeltetett 70 négy­zetméternyi szobát. Most, hogy Győri Erzsébettel, a városi könyvtár igazgatójá­val bejártuk az épületet, biz­tosak voltunk benne, hogy megérte az energiát, a mun­kát. — Aki ismerte a várra néző házat, a volt diósgyőri leány­iskolát, annak nem kell mon­dani, hogy mennyit dolgoz­tak itt januártól az építők. A legnagyobb munka a pin­ce szigetelése volt; ez lesz a könyvraktár. A földszinten es az emeleten falat kellett tör­ni, -hogy jól tagolt, összefüg­gő teret adjanak a volt tan­termek. Bevezették a gázt, korszerűsítették a világítást, megerősítették a falakat és elkészültek a külső-belső va­kolással. A parkettázás, a festés, a szerelési munkák egy része, a helyiségek be­rendezése, a 35 ezer kötetes állomány elhelyezése vár még ránk az őszi hónapok­ban. Az a gyakorlat, hogy ha egy mód van rá, a felnőt­tek könyvtárát ne tegyük az emeletre. Így került a fel­ső szintre a más jellegű, jól elkülöníthető gyermekkönyv­tár. A földszinten is, az eme­leten is van kölcsönző és ol­vasórészleg, az ablakmélye­désekben elhelyezett asztalok segítik az elmélyültebb mun­kát. Mindkét olvasóban le­het lemezt hallgatni, a könyv­tárnak _ járó 130 féle folyó­iratot és a kézikönyv-állo­mányt a felnőtteknél helyez­tük el. Az emelet egyik fe­le a kicsiké, a másik a fel­ső tagozatos gyerekeké lesz. Minden helyiséget gonddal, de a kisgyerekek részlegét nagy szeretettel és hozzáér­téssel rendezik be. Egyszer­re 48-an tudnak leülni (az egész könyvtárban egyébként 100 ember tartózkodhat egy- időben kényelmesen), színes krétával kedvükre rajzolhat­nak az egyik táblára, mese­figurákat rakhatnak ki a másikon. Bútoraik megtervezéséhez sok 6—10 évest megmértek, A Hold és a Mars Ma a Holddal és a Marssal ismerkedhetnek meg az ér­deklődők az Uránia csillag- vizsgálóban. Az este 7 órakor kezdődő távcsöves bemuta-' tón e két bolygóról előadást Is tartanak. a városrész négy iskolájával pedig már megbeszélték, hogy milyen könyvtári foglalkozá­sokat tarthatnak a különböző korosztályok számára. A gye­rekek kedvéért tart majd nyitva reggel 9-től este 7-ig napi tíz órán keresztül a könyvtár. A diósgyőri városközpont ahhoz már elég régi, hogy az itt lakók tűi legyenek a la­kásváltoztatás, a költözés gondjain. Otthonuknak érzik Milyen messze van Novoszi- birszk? Már beszélgetésünk ele­jén kiderül, hogy a rengeteg kilométer ellenére is közel van. Közel, hiszen jó másfél évez­reddel ezelőtt itt, az Ob folyá­sánál volt az őshazánk (a bu­dapesti finnugor kongresszuson, melyről rendszeresen beszámolt a Pravda, sok szó esett errBl), s ezen a tájon, Irkutszkban és Tomszkban alakultak magyar hadifoglyokból azok az inter­nacionalista egységek, melyek oly vitézül harcoltak a fiatal szovjet államért. Szibériában tehát nemcsak a távoli múlt­ban éltek elődeink, hanem a század elején is megtelepedtek ott magyarok, akiknek fiai most is büszkék számázásuk- ra; ismerik anyanyelvűket így hát igazán semmi kü­lönös nincs abban, ha egy magyar költő útra kel, hogy meglátogassa szibériai bará­tait. Különösen akkor nincs, ha ennek a barátságnak a kezdete nem is vész a törté­nelmi múltba ... Kalász László, Serfőző Simon és Zimonyi Zoltán látogatása után most Papp Lajos, a Napjaink főszerkesztője járt a Szovjetunióban (az ottani és a magyar írószövetség együttműködési szerződésé­nek keretében), s természe­tesen meglátogatta a szibé­riai barátokat, pályatársa­kat is. — Négy esztendeje tar­tunk szoros kapcsolatot a Szibirszkije Ognyi (Szibériai Tüzek) című folyóirattal. Az elmúlt évek folyamán rend­szeresen kicseréltük lapjain­kat, s többször találkoztunk személyesen is. Többek kö­zött járt már nálunk A. V. Nyikulkov, a folyóirat fő- szerkesztője, s most várjuk ezt a városrészt. Szeretnénk számukra olyan programokat biztosítani, ahol például a város vezetőivel az új Diós­győrt érintő dolgokról be­szélgethetnek. ■ S A Petőfi Emlékkönyvtár; műszaki átadása a hónap vé­gén lesz, a megnyitót de­cember 3-ára tervezik. (makai) a szerkesztőség titkárát, G. P. Karputyint, a tehetséges, fiatal költőt. A szovjet fo­lyóirat 1973-ban terjedelmes összeállítást közölt a mis­kolci írók (Gulyás, Serfőző, Kalász, Péntek, Papp Lajos) publikációiból, mi november­ben ismertetjük meg olvasó­inkat a Szibirszkije Ognyi szerzőivel. Kár, hogy terjedelmi okok miatt csak vázlatosan szólha­tunk erről a sajátos szovjet or­gánumról, mely is ivén jelenik meg, nem kevesebb, mint száz­ezer példányban. írói, szerzői közül negyvenen tagjai a szov­jet írószövetségnek. A folyóirat rendkívül szoros kapcsolatot tart a különböző tudományágak kép­viselőivel, akik közül néhány an a szerkesztés munkájában is részt vesznek. — A tudományágak és a folyóirat szoros kapcsolata csak akkor lesz érthető, ha elmondom, hogy ennek a szibériai nagyvárosnak a szomszédságában (Novoszi- birszk, mely 80 esztendővel ezelőtt nem volt több, mint folyami átkelőhely, ma je­lentős iparral rendelkező, több mint egymillió lakosú város) épült fel a szovjet kelet legjelentősebb tudomá­nyos központja, az akadémiai város Tizenegyezer tudós él itt, akik a társadalomtudo­mányoktól a hidrodinamika'' kutatásokig számos területen munkálkodnak. Természetes, hogy ez a szellemi központ érezteti jótékony hatását Novoszibirszk életében és közéletében is. A terület pártbizottságának titkára ma­ga is akadémiai doktor, és A fasizmus végnapjai Euró­pában címet viseli Jacques de Launay belga történész most már magyarul is megjelente­tett műve. A fasizmus, nacio­nalizmus elleni harc jegyében íródott több mint fél évszá­zaddal ezelőtt Hja Ehrenburg első regénye, a Julio Jurenito E szatirikus írás szel em-sségc örökérvényű. József Attila- esszé és vallomás a címe Bók-1 László verselemzö taulmányá nak. Az ország szélére vetett ország a másik esszé a tavaly nagy sikerrel indult Gyorsuló idő sorozatban. A történelmi tanulmány Perjés Géza műve Két kiadónk négy kötete egyaránt mementó: felgyor­sult időAkben álljunk meg egy-egy i percre és pillant­sunk vissza a múltra, hogy eligazodjunk a nagy tempójú jelenben. Jacques de Launay könyvének érdekessége: a fasizmus végnapjairól, 1944/45 véres eseményeiről szólva annyiban tér el az eddigi írásoktól — és ez teszi je­lentőssé éppen —, hogy a fasiszta vezetők memoárjai­y találkozás ötren év után Ritka találkozó színhelye volt a Tisza menti hevesi község, Sarud. Azok az idős emberek adtak találkozót egymásnak a település álta­lános iskolájában, akik öt­ven esztendővel ezelőtt hagy­ták el az iskolapadot. A rit­ka eseményre az ország kü­lönböző részeiből látogattak haza a hajdani kisiskolások, akik most már valamennyien nagyszülők. A régi diákok megtekintették volt iskoláju­kat, s meghallgatták a peda­gógusok beszámolóit arról, hogya/n f ilyik ma Sarudon az iskoláskorú gyermekek okta­tása, nevelése. Az ünnepi megemlékezés résztvevői megkoszorúzták a második világháború hősi halottainak sírját is, emlékezve azokra az áldozatokra, akiket soraik­ból ragadott el a háború pusztítása. a tudósok nagy többsége fejt ki aktív közéleti tevékenysé­get. Az előbbiekről eszembe jut, hogy szibériai barátainktól első­sorban az Egyetemváros és Mis­kolc, iUetve Borsod kapcsolatá­nak erősítését lehetne megta­nulni. — A Napjaink fennállása óta törekszik erre. Nem egy példa volt már arra, hogy az egyetem oktatói publikál­tak nálunk; reméljük, köz­vetlenebb munkatársainktól is sikerül megnyernünk né-: h anyukat. Egyébként a tudo­mányok és a közélet kapcso­latának tényleg ragyogó pél­dáját láthatjuk Novoszi- birszkben. Papp Lajos kinyitja előttem a szovjet folyóirat leguiobbi számát, s rámutat egy Lomono- szov-idézetre. Magyarul így for­dítható: „Oroszország nem lehet hatalmas Szibéria nélkül.” A mondat az előbb említett tudo­mányos centrum főépületének homlokzatán olvasható. A zse­niális tudós képzeletét is felül­múlják azonban a legújabb kor csodái. Például az az obj víztá­roló, melynek felülete nagyobb, mint a Balatoné, s melynek léte még a szélsőséges szárazföldi éghajlatot is megváltoztatta. S ez csupán egy a szibériai cso­dák közül. A földön, ahol egy­kor ugor őseink éltek, más lép­tekkel mérnek, mint nálunk. Az arányok különböznek, a szibé­riai emberek azonban nem ke­vesebb érdeklődéssel figyelnek ránk, mint mi az ő életükre. Ez a kölcsönös figyelem csökkent- heti le az irdatlan távolságokat. A főszerkesztő szabadkozik, hogy tíz nap nagyon kevés. Né­mi ízelítőt így is kaptunk No- voszlbirszkről. A folytatást a Napjainkban olvashatjuk. (gyarmati) bői idézve úgy mutatja be Hitler és Mussolini bukását, ahogy a fasiszták maguk lát­ták. Kicsit botránykrónika, hiszen olvashatjuk a fasiszta „vezérek” egymásra szórt le­leplező mocskolódásait, a .csodafegyverben” meg más „csodaszerben” való utolsó, kétségbeesett reménykedését. Ha ezután a hiteles tények­kel alátámasztott történelmi riportázs mellé odatesszük a Julio Jurenitót, akkor iro­dalmi változatot olvashatunk mindannak a kezdetéről, ami 1944/45-ben elpusztította Eu­rópát. Maga Ehrenburg írta emlékirataiban, hogy első regényét, a Julio Jurenitót azért kedveli öregkorában is, mert enélkül nem írhatta volna meg később a Párizs bukását. József Attila költészetének elemzése nemcsak verstani szempontból izgalmas, hanem azért is, mert valóban szó­13B CSÜTÖRTÖK Kossuth rádlő: 12.00: Hírek. — 12.20: Tudósítás a szabadfogású birkózó VB-rol. — 12.30: Ki nyer tna? — 12.45; Melódiakoktél. — 14.10: Mihály András müveiből. — 14.30: Szabó Lőrinc, avagy: boncoljuk-e magunkat elevenen? Vili. — 15.00: Hírek. — 15.10: Koruspódium. — 15.16; Zenés beszélgetés a Marosvásárhelyi AUami Népi Együttes tagjaival. — 15.39: Rendhagyó órák. Ri­port. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Hermann Prey énekel. — 16.30: „Amikor büsz­ke voltam, hogy magyar va­gyok . ..”. Dokumentumműsor. — n.00: Hírek. — n.05; Fúvós- művek. — 11.16: Haza akarok térni. Riport. — 11.41; Népdal­feldolgozások. — 18.09; Interjú Ballmeyer tábornokkal. Kaziml- erz Brandys kisregényének rá­dióváltozata. — 18.48: Miért igen. miért nean? zenerői tiz percben. — 10.00: Esti Krónika. — 19.35: Jelentés a súlyemelő . VB-ről, Moszkvából. — 19.40: Hangver­seny.. — Közben kb. 20.20: Csil­lagok között, verseit elmondja: Kéresztury Dezső.' — Kb. 20.37: Híreik. — Kb. 21.40: Vállalatok viharban. Jegyzet az amerikai gazdaságról. — Kb. 21.50: Kör­mendi Vilmos orgonái. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.00: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A dzsessz világa. — 23.03— 0.25: Francia operákból. — Köz­ben 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Világhírű kamaraegyüttesek lemezeiből. — 13.00: Hírek. — 13.03: Pécsi stú­diónk jelentkezik. — 13.20: Rosa Ponselle és Heinrich schlusnus énekel. — 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. — 14.00: Ifjúsági randevú — kettőtől ötig. — 17.00: Belépés nemcsak tornacipőben! Az Ifjúsági Rádió sportórája. — Közben 17.30: Hírek. — 10.00: Hírek. — 18.10: Csak fiatalok­nak! — 19.13: Nóták. — 19.44: Az alagút Nobel-díjasa. Riport. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika H. — 20.25: CTj könyvek. — 20.28: Hétköznapi csoda. Rádiójáték II. — 22.20: Vaughan Williams; V. szimfónia. — 23.00: Hírek. — 23.15: Stefan Kórod! klarinétozik. — 23.35: Népdalok. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés, — hírek. — 17.35: If­júsági körkép. ..Szüret után lesz az esküvő." — Beatkedvelőknek. — 18.00: Borsodi Tükör. A stú­dió krónikaműsora. — 18.15: Filmzene. — Emberek a gépek mellett. Az ózdi Rúd- és Drót- hengerműben. — Szívesen hall­gattuk. — 18.55; Hírösszefoglaló, időiárásjelentés. műsorismertetés. Televízió 1. műsor: 17.08: Mű­sorismertetés. — 17.10: Hírek. — 17.15: Tizen Túliak Társasága. — 18.05: Telesport. — 18.30: Ott­hon érzi magát? Dokumentum­film. — 19.15; Esti mese. —19.30: Tv-híradó. — 20.00: A Strauss család. Angol tévéfilmsorozat. I. rész: Anna. — 20.50: Falu a Hor­tobágy szélén. Dokumentumfílm- sorozat, I. Föld, kenyér, sza­badság. — 21.25: Dalok, táncok a Szovjetunióból. — 21.30: Nyi­tott könyv Fekete Gyula: Mé­zeshetek — 22.15: Tv-hiradó 3. — 22.25: Súlyemelő VB. Köny- nyüsúly Televízió 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Ifjú da­losok találkozója. — 21.10: Tv- hiradó 2. — 21.30—22.15: Az AE- vércsoport NDK bűnügyi film. Szlovák televízió: ^6.40: Hírek sportjelentések. — 17.15: Fecske Ifjúsági magazin — 18.00: A Jazerka stúdió műsora. — 19.00: Híradó. — 20 00: Egy egész aprócska újítás. Szórakoztató műsor, — 21.10: Híradó. — 21.40. Békét a kunyhóknak, harc a pa­loták ellen. Szovjet film. 4. rész. Miskolci Nemzeti Színház (7): Luxemburg grófja. Bérletszünet. cialista költő volt. Költésze­te a fasizálódó Magyaror­szág idején szinte az utolsó vészkiáltás volt a katasztró­fa előtt. Perjés Géza törté­nelmi tanulmánya viszont a török hódításról való meg­emlékezés és mementó: a Habsburgokban bízó magyar urak elmulasztották a keleti török orientációt választani, pedig — a szerző szerint — ez megmenthette volna az országot. Szulejmán csak ak­kor határozta el magát Buda megszállására, amikor az előbb neki hűséget ígérő urak — kicsinyes hatalmi vágyból — átálltak a Habs­burgokhoz, akik csak ígér­gettek, de segíteni komolyan nem tudtak. (Európa, illetve Gondolat kiadása). MÁTÉ IVAN s Kiállítások: Kossuth Művelő­dési Ház (10—18): NDK grafikai tárlat. — Képzőművészet a bé­lyegen. — Miskolci Galéria (11—iy): Fiatal Képzőművészek, stúdiója rajzpályázatinak kiál­lítása. — Rónai Sándor Művelő­dési Központ (lo—18): Margita Strbikova kiállítása, — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Herman Ottó-emlék- iiáz (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Kép­tár (10—18): A magyar festészet a XX században. — Kondor Béla-emlékkiállítás. —■ Herman Lipót-em lékkiállítás. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Kutyahüség Mb. szí. szovjet 'film Kezdés: f4 órakor A sandeni gyermekgyilkosságí per NDK film Kezdés: hn6 és 8 órákor HÍRADÓ* MOZI , Magyar híradó, rövídfilmek Előadás: <fe.. 9—10 óráig Egységes 3 forintos helyár! KOSSUTH Gyilkosságok péntek estei Szí. angol film Kezdés: fs. hn5 és 7 órakor Felemelt helyár! HEVESY ivan filmklub Családi fészek Mb. szí. olasz—francia film Kezdés: í5 és f7 órakor fáklya A szórakozott Szí. francia film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI Balszerencsés Alfréd Mb. szí. francia film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA Jöttem, láttam, lőttem! Szí. olasz—spanyol film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS — Kopjások Magyar film Kezdés: fs és f7 órakor tapolca-kert A fej nélküli lovas Mb. szí. szovjet film Kezdés: f8 órakor sagvari Közelharc férfiak és nők között Szí. amerikai film Kézdés: 5 és 7 órakor HÁMOR Jack kapitány Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor PERECES Veronika visszatér Mb. román film Kezdés: 5 és 7 órakor PENTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. __ 8.05: ^Műsorismertetés — 8.15- Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8 22: Szimfoni­kus zene. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek — 10 05: Iskola­rádió. Énekóra. Történelem. Földrajz. — 10.35: Édes anya­nyelvűnk — 10.40: Csembaló­muzsika. — 10.59: Lottóeredmé­nyek. — íi.oo- Ausztráliai kí­sértetvárosok. Jegyzet. — n.io: Mirella Freni és Jussi Björling énekel. — 11.49: Könyvszemle. Petőfi rádió: 8.00: Hírek — 8.05; Népdalok, néptáncok. — 8.50; TÍZ perc külpolitika. — 9.00: Hírek, — 9.03: Ezeregy dél­előtt. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.50: Lottóeredmények. — 11.00: Hírek Televízió: 8.05—8.25: Matemati­ka. — 10.10: Tizen Túliak Társa­sága — H.05—11.35: Fizika. ISovoszibirszk közel van (részemmel Szibériában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom