Déli Hírlap, 1975. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)
1975-09-12 / 214. szám
f I* A Borsod megyei mezőgazdasági nagyüzemek közölték őszi szállítási igényüket a Volán 3. számú Vállalatával. összesen 74 300 tonna cukorrépa elszállításához kérnek járművet, a gyü- inülcsszállitas pedig 537 tonna járműkapacitást igényel. A vállalat teljesítőképessége már most is teljesen ki van használva. A mostani megnövekedett feladatok zavartalan ellátását csak a belső tartalékok feltárásául tudják biztosítani. A többlet- igények kielégítéséhez szükséges kapacitást forgalmi és műszaki szervezési intézkedésekkel biztosítják. Akció- programot dolgoztak ki; az állam; gazdaságok, termelő- szövetkezetek és a Tokaj- hegyaljai Borkombinát igényeit pontosan felmérve, már kijelölték minden szállíttató számára, rendszám szerint, a járműveket. A hatósági vizsgára esedékes járműveket még az őszi csúcsforgalom előtt levizsgáztatják. Az egymüszakos felújító műhelyekben az igényektől függően délutáni ügyeleti szolgálatot szerveznek. A munkaerőhiány enyhítésére a nem gépkocsivezetői munkakörben foglalkoztatott, de jogosítvánnyal rendelkező dolgozókat is bevonják a munkába. A számukra járó bért soron kívül kifizetik. A Jókai ulca környékén Mai számunkban folytatjuk a következő három évben végrehajtandó kisajátítások, szanálások ismertetését, a Miskolci Beruházási Vállalatnál készült sematikus térképek segítségével. Tegnap a Jókai utca északi részének szanálási térképét mutattuk be. Ma ugyanezzel a negyeddel foglalkozunk, mert — mint már említettük — két ütemre bontották e városrész kisajátítási tervét. \ kisajátításra, illetve lebontásra ítélt házak: Feszty utca 1—15-ig (kivéve a 13- as számú házat); László utca 5—23-ig és 2—22-ig (kivéve a 18-as számú házat); Attila utca 9—25-ig és 10— 30-ig (kivéve a 17. és 18-as számú házat); Mátyás király utca 12—26-ig és 3—11-ig; Dózsa György út 37; Toldi utca 2. számú ház. Mentők helikopteren? Főiskolán képzik a tiszteket (Folytatás az 1. oldalról.) A tanácskozás szünetében ívilatkozott a Déli Hírlapiak- dr. Bencze Béla, az Or- zágos Mentőszolgálat főigazgatója. — Mindenekelőtt néhány jellemző számadattal mutassuk be az Országos Mentőszolgálat tevékenységet. — A mentőszolgálat 765 gépjárműve tavaly mintegy 40 millió kilométert tett meg és több mint másfél millió beteget szállított. Az ország 158 mentőállomásán ötezren dolgoznak. Az állam tavaly 300 millió forintot fordított a mentőszolgálat fenntartására. Munkánkat négy repülőgép segíti. — Hogyan fejlődik tovább a dicső múltú szolgálat? — Ebben az esztendőben megkezdődött — főiskolai szinten — a mentőtisztek képzése. Az új oktatási rendszer segítségével több szakképzett dolgozónk lesz. A technikai feltételeket is tovább javítjuk. Üj. korszerű mentőállomások épülnek — ilyet avathattunk szerdán Szerencsen —, és fejlesztjük az úgynevezett rohamkocsi- szolgálatot. Jelenleg már öt Mercedes típusú autó segíti munkánkat — ebből egy éppen Miskolcon —, a jövőben több hasonló járművet szerzünk be. Minden mentőkocsink rendelkezik már az életmentéshez szükséges legfontosabb műszerekkel, de a következő években bővíteni szeretnénk a műszerek körét. Valamennyi olyan autóba, amelyikben orvosok dolgoznak, elektrokardioszkópot és pace-maker defibrilátort építünk be. Szeretnénk egy helikoptert is beszerezni a következő években. Bővítjük együttműködésünket a környező országokkal. — Tíz esztendővel ezelőtt éppen Miskolcon volt egy. a mostanihoz hasonló találkozó... — Örülünk, hogy ismét Miskolc adott otthont ennek a konferenciának, amely jó lehetőséget biztosít a mentőorvosok és kórházi orvosok tapasztalatcseréjére, egymás munkájának alaposabb megismerésére. A mostani összejövetelről még annyit, hogy feltűnően élénk a vitakedv. Mjnd konkrét szakmai, mind pedig általánosabb egészség- ügyi kérdésekben szót kértek olyanok is. akik korábban ezt nem jelezték. A jubileumi tudományos továbbképző ülés ma délelőtt folytatódott. A délután véget érő tanácskozáson szóba kerül egyebek között az égési sérülések ellátása, az intenzív újszülött-szállítás, a szívtáji Sérülések terápiája és az elsősegélynyújtás kérdése a vegyi baleseteknél. (erdős) Miskolci séta Azok számára, akik a tegnapi rendezvényen nem tudtak részt venni, mára ismét Miskolci sétát ígér a Molnár Béla Ifjúsági és Ottörőház. Az érdeklődők délután öt órakor találkoznak az ifjúsági házban. Mit a tanulási kedv öt év alatt meghatszorozódott az általános iskolába jelentkezők száma a Diósgyőri Gépgyárban. A tanulási kedvet fokozta az a segítség, amelyet a vállalat ad az általános iskolába járóknak. (A tanulmányi szabadságon kívül anyagi támogatást is nyújtanak.) Az oktatási szakemberek azonban nem elégedettek a jelenlegi létszámmal sem, ugyanis sokan vannak még akik nem végezték el a nyolc általánost. Nem hó, seprence A Dráva menti ligetek valóságos téli képet mutatnak ezekben a napokban: úgy tűnik, mintha vastag hótakaró borítaná a földet. A különös látványt a seprence nevű növény okozza, amely óriási tömegben virágzik az idén. A hófehér szirmú gyomnövényt Amerikából hurcolták be hozzánk. Segít a vendéglátóipar Mi fő ti gyermekélelmezés kontier jában ? Ismerősöm panaszolja, hogy gimnazista kislánya kedvéért majdnem minden nap kénytelen vacsorát főzni — niun. ka után! —, mert olyan éhesen érkezik haza a gyerek, mint a farkas. Pedig ebédel (8.70-ért) a Kossuth étteremben. sok iskolatársához hasonlóan. Itt azonban nem a gyerekek szájíze szerint főznek, a találás, kiszolgálás pedig „üzemi konyha” jellegű. Egy panasz a sok száz vagy talán sok ezer közül. A gyerekek étkeztetése ugyanis Miskolcon — csakúgy, mint az ország sok más városában — nincs tökéletesen megoldva. Az említett kislány a Zrínyi Gimnáziumba jár, ahol mindössze 210 diák kaphat menzát. Ök a központi leánykollégiumba járnak étkezni. A többiek a Kossuth éttereidbe, vagy sehová. 7 últerhelt konyhák Bartha Bélával, a városi tanács művelődésügyi osztályának gazdasági csoportvezetőjével és Gyüker Győzővel, a tanács kereskedelmi osztályának munkatársával térképeztük fel a miskolci gyermekélelmezést. Segítségünkre volt az a tanulmánynak is beillő jelentés, melyet a művelődési osztály készített ugyanerről a témáról. Nos, a számok egyáltalán nem biztatóak. A városi tanácshoz tartozó 98 oktatási intézmény (óvoda, általános és középiskola) közül nyolcban semmiféle lehetőség nincs a gyerekek étkeztetésére. 47 rendelkezik főzőkonyhával, 43-ban pedig csak melegíteni tudják az ételt. A 47 főzőkonyha teljesítőképessége — az előírások, normák szerint — nem érné el a 10 ezer adagot sem, ezzel szemben körülbelül 14 700-at főznek naponta. Az igények azonban még ennél is jóval nagyobbak, a vizsgálat szerint körülbelül 2700 gyerek étkezne még az oktatási intézményekben — ha tudna. Két példa a konyhák túlterheltségére. A közgazdasági szakközép- iskola — alagsorban üzemelő — konyhája napi 100 adag főzésére van méretezve. Ezzel szemben az iskola diákjai és a 6. számú Általános Iskola gyerekei számára 560 ebédet kénytelen főzni naponta. Német nyelvtanárok ügyelem! A nyergesújíaluí Magyar yiseosagrár áronnál! belépéssel feiyesz két képesített német nyelvtanárt tóim ácsi feladatok ellátására A munkakörre! és a fizetéssel kapcsolatos részletes felvilágosításokat a személyes megbeszélés során adja meg a vállalat személyzeti osztálya. i Cími Magyar Viscosagyár, 2536 Nyergesújfalu, Pf.: 1. ♦ Ebédelnek a hatodikosok a 8. számú — ismertebb nevén a selyemréti — Általános Iskolában. Az Árpád utca 4. szám alatti óvoda 1974-ben épült s korszerű, 200 adagos konyhája van. Csakhogy ebbe az óvodába 270 gyérek jár, s a személyzet létszáma 36. Ha jól számolok, akkor ez együtt 306 adagot jelent, azaz a konyha akkor is túl lenne terhelve, ha csak a házon belüli szükségletet kellene kielégítenie. Ám innen viszik az ételt az Árpád út 10. szám alatt működő, valamint a papírgyári és a hámori óvodába is. Az utóbbi háromnak együtt 265 adagot. Már az indulás pillanatában is kevés A gyermek-közétkeztetést vizsgálva, a szakemberek megállapították, hogy az új intézmények konyhái máraz indulás pillanatában szűknek bizonyulnak, akkor is, ha csupán a tervezett gyermeklétszámot vesszük figyelembe. Ráadásul olyan óvoda talán nincs is Miskolcon, ahová annyi gyerek jár, amennyi a norma szerinti férőhely. Ügy látszik, hogy azok, akik a tervnormákat kidolgozzák, egyszerűen megfeledkeztek a személyzetről. A 200 férőhelyes óvodák konyháját 200 adagosra tervezik, jóllehet egy ilyen nagyságú gyermekintézményben legalább 40—50 ember foglalkozik az apróságokkal. Természetes, hogy ők is itt kívánnak étkezni. Nem figyeltek fel a szakemberek az elmúlt években arra sem, hogy az igények átalakulóban vannak, azaz igen sok olyan kisdiák van ma már, aki nem akar napközibe járni, ebédelni viszont szeretne. A fejlesztési tervekben csak a napközik bővítésére koncentráltak, s közben egyre szélesedett a szakadék a menzás igények és lehetőségek között. (Más kérdés, hogy a napközis fejlesztések sem tartottak lépést a szükségletek növekedésével !) Az eddig elmondottakból meglehetősen sötét kép tárul az olvasó szeme elé. De nincs okunk szépíteni a tényeket. Már csak azért sem, mert mint a közelmúltban látott tévériportból értesülhettünk róla, országosan is körülbelül csak 30 százalékban tudják kielégíteni a diákok étkezési igényét. Ugyanebben a riportban követendő példaként említettek egy miskolci kezdeményezést. Ez az, amiről szólnunk kell még, mert ha meg nem is oldja, enyhítheti égető problémáinkat. A városi tanács vezetői a közelmúltban tárgyalást folytattak a miskolci vendéglátóipari vállalatok vezetőségeivel. Röviden azt kérték tőlük, hogy segítsenek jóllakatni gyerekeinket. A kérés nyitott fülekre talált mind a Miskolci, mind a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalatnál. A cél az, hogy a vendéglátóipari vállalatok szállítsanak ételt azokba az oktatási intézményekbe, melyeknek csak melegítő konyhájuk van, de elérhető távolságban fekszenek. Ily módon ugyanis enyhíteni lehet a konyhával rendelkező óvodák, iskolák terheit. A felmérések szerint körülbelül napi 2700 adaggal tudna segíteni az említett két vállalat. A pénzen nem múlhat! Am az elhatározástól a megvalósításig nem könnyű az út: rengeteg szervezési, szállítási és egyéb természetű problémát kell megoldani. Hogy mást ne mondjak, az intézményekre érvényes ebédnormához még hozzá kell pótolni adagonként 2,20-at és ez évente súlyos százezrekkel terheli a költségvetést. Ezen azonban nem múlhat a dolog! — vallják, nagyon helyesen, a tanács vezetői. Bartha Béla szerint remény van arra, hogy már az őszi hónapokban körülbelül 850 adagot főzzön a gyermekeknek az említett két vendéglátóipari vállalat. Az sem lesz könnyű feladat, hogy a gyermekek ízlésének, életkori sajátosságainak megfelelően (vitaminokban, fehérjében gazdag, könnyű ételeket) főzzenek majd az eddig másféle igényekhez szokott konyhán. Gyors segítségnek ez mindenesetre nagyon jó. Hosz- szabb távra szóló megoldást azonban az jelentene, ha Miskolcon is létrehoznának egy olvan nagy kapacitású konyhát — gyermekélelmezési vállalatot? —, mely legalább 3—4 ezer adag ételt tudna főzni nanonta. BÉKÉS DEZSŐ
