Déli Hírlap, 1975. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1975-09-11 / 213. szám

Üjabban a lakcímváltozást, az ideiglenes és állandó ki- és bejelentkezést nem a rendőrségen, hanem a tanács 1. kerü­leti hivatalának népességpolitikai csoportjánál kell intézni. Ezzel — gondolták sokan — egyszerűbb, gyorsabb lett az ügyintézés. A gyakorlat nem azt bizonyítja. Mert hogyan is történik az állandó lakásba való bejelentkezés? Bemegy a miskolci lakos a hivatalnál levő eligazitóhoz; ahol elmondják, hogy a postán vásárolt ki- és bejelentőt he­lyesen kitöltve, szignáltatva, személyi igazolvánnyal együtt a népességpolitikai csoporthoz kell beadni. Megvesszük a ki­es bejelentő lapokat, amelyen az van feltüntetve a gyermek adatai felől érdeklődő rovatoknál, hogy a gyermeket vagy gyermekeket csak az egyik szülő lapjára kell beírni. Az ügy­fél ennek megfelelően tölti ki az űrlapot, majd bemegy a hivatalhoz, a népességpolitikai csoporthoz. Már az előtérben rájön, hogy hibát követett el, hiszen újabban a gyermekek részére külön ki- és bejelentő lapot rendszeresítettek. (Miért nem tudatják ezt a postán a lakossággal?!) Irány ismét a posta, újabb adatgyűjtés, majd ismét a lakónyilvántartó, s utána a népességpolitikai csoport. Itt átveszik a nyomtatvá­nyokat s a személyi igazolványt, s mindjárt kérik a népes- ségösszeirásról szóié igazolólapot is. A legtöbben csak néz­nek, s nem is tudják hirtelen, mi az. Az ablaknál kedvesen közük: az igazolólap hátulján nyomtatott betűkkel olvasható, hogy azt a személyi igazolványban kell őrizni! (Meggyőző­désem, hogy ezt csak kevesen tudják...) Futás haza az iga­zolólapokért, s aztán ismét vissza a népességpolitikai cso­porthoz, ahol — végre együtt van minden! — átveszik az iratokat, a személyi igazolványt, s bekerülhet a bejegyzés a lakcím változásról. i KISZ városi bizottságának ülése A városi pártbizottság ta­nácstermében pénteken dél­előtt 9 óratol tartja soron következő uleset a KISZ Miskolc városi Bizottsága. A bizottság tagjai először ja­vaslatot hallgatnak meg a KISZ városi bizottsága és szervei kaderhalaskörépe tar­tozók minősítésének rend­szerére és a személyekkel összefüggő, néhány kérdés­ben gyakorolt jogkörökre. Ezt követően javaslat hang­zik el a bizottság munka- programjának kiegészítésére és a rétegtanácsok II. félévi munkaíervére. Ezzel egyide­jűleg kerül a bizottság tag­jai elé a városi KISZ-vb 1975. július 11-i határozata a végrehajtó bizottság 1975. augusztus és 1970. május kö­zötti munkatervéről. Harma­dik napirendi pontként az MSZMP XI. kongresszusa dokumentumainak ismerteté­sére és feldolgozására ké­szült intézkedés^ .tervet vi­tatják meg, majd szóbeli tá­jékoztató hangzik el a KISZ Központi Bizottságának 1975. július 8-i üléséről. Nagy Jánosné A miskolci kenyérfül Idézet Nagy Jánosáé mis­kolci olvasónk leveléből: „Nem vagyok fiatal, olyan világban éltem, hogy a mindennapi ke­nyérért meg kellett szenvedni. Szerettem és szeretem a kenye­ret .. Hadd írom mindjárt az idézet után: ebben a kicsi hazában nagyon-nagyon so­kan szeretjük a kenyeret. Nem egy táján ennek az or­szágnak a beérő gabonát úgy nevezik: élet. Levélírónk nem kevés indulattal azt teszi szóvá, hogy mintha rossz gazda módjára bán­nánk az élettel. Rossz, időn­ként ehetetlen a kényér — írja, s tanácsot is ad: „Men­jenek el a kenyérgyárba, ott nézzék meg, hogy .. A levélre, amely félreért­hetetlenül jó szándékkal író­dott, válaszolni kell. Ezt a nyilvánosság előtt tesszük. Miért nem tesznek ki az előtérbe egy, a szükséges tudni­valókat közlő eligazító táblát? Sok felesleges járkálástől, bosszúságtól kímélnék meg vele a lakosokat (s az amúgy is rendkívül leterhelt előadókat és főelőadókat is). A rend­őrségen annak idején minden szükséges tudnivalóról tájé­koztattak a falakra függesztett táblákon. (nyikes) r Árvízvédelmi tanfolyam Ismeretes, hogy az elmúlt évek árvizei elleni küzde­lemből az MHSZ könnyűbú­várai iá derekasan kivették a részüket, önként vállalt feladatukat azért oldhatták meg példamutatóan, mert hosszú idő óta minden év­ben tanfolyamon bővitették az elemi csapás elhárításá­val kapcsolatos tudnivalói­kat. Az MHSZ megyei titkárá­nak parancsnoksága alá tar­tozó, s a megyénket és He­vest magába foglaló 8. sz. árvízvédelmi terület borsodi búvárrészlegének kilenc mis. kolci, illetve leninvárosi tag­ja most fejezte be idei tan­folyamát. A honvédelmi szö­vetség miskolci Neptun klub­jának a Mályi-tó partján berendezett bázisán egy hé­Továbbképzés Ifjúsági vezetők részére négynapos továbbképzést szervezett az elmúlt hét vé­gén, kácsi üdülőjében a Le­nin Kohászati Művek KISZ- bizottsága. A csúcs- és alap­szervezeti titkárok feldolgoz­ták a legutóbbi KlSZ-hatá- rozatokat. s számba vették, milyen feladatok várnak rá­juk üzemükben. A tovább­képző tábor befejező napján fórumot rendeztek, ahol Csépányi Sándor vezérigaz­gató, Majtényi Lajos, az üze­mi pártbizottság titkára, Gá- csi Ferenc, a szakszervezeti bizottság titkára, valamint Fülöp Péter, a KISZ Mis­kolc városi Bizottságának el­ső titkára válaszolt a fiata­lok kérdéseire. „Gyöngyösi szüret” Elkészült a „Gyöngyösi szüret” programja. Gyöngyö­sön, hazánk egyik legjelentő­sebb borvidékének központ­jában szeptember 14-től 21- ig rendezik meg a hagyomá­nyos, országraszóló szüreti ünnepségeket. A gyöngyösi szüret szeptember 21-én nagyszabású, színpompás fel­vonulással zárul. A szüreti ünnepekre az ország minden részébő! mintegy 80 000 ven­déget várnak Gyöngyösre. ten át gyakorlatokat hajtot­tak végre, s új védelmi mód­szereket is elsajátítottak, vé­gül ismételten vizsgát tettek. Közülük hatan részt vettek az elmúlt év ószén pusztító árvíz elleni védelem mun­kájában, egy könnyűbúvár pedig az 1970-es nagy tiszai árvíz csapásának az elhárí- tói között is ott volt. Az eddiginél nagyobb nyil­vánosságot kíván adni a ki­sajátítási, szanálási munká­nak a városi tanács — adtuk hírül szeptember 3-án, vá­rospolitikai fórumunkban Székely László tanácselnök­helyettes nyilatkozata alap ján közöltük, hogy az érin­tett körzetekben a tanácstagi fogadóórákon részletes in­formációval szolgálnak a la­kosságnak a Miskolci Beru­házási Vállalat, valamint a városi tanács építési és köz­lekedési osztályának szak­Választ kaptak a munkásküldöttek Már valamennyi kérdésük­re, javaslatukra választ kap­tak a Volán 3. sz. Vállalat munkásküldöttei, akik az el­múlt hónap végén tanácskoz­tak. A vállalat vezetői be­tartották a kéthetes válasz­adási határidőt és szeptem­ber 12-ig az illetékes szak­emberek által kidolgozott részletes feleletet adtak műi­den kérdésre. A küldöttek a napokban vitatják meg eze­ket munkahelyük kollektívá­jával. Állásfoglalásukat a következő küldöttértekezle­ten mondják el. emberei. Hasonló meggondo­lásban közöljük mától — — ígéretünkhöz híven — a következő három évberr sza­nálandó területek sematikus térképeit. A rajzokat a Mis­kolci Beruházási Vállalattól kaptuk, s az ő terveik alap­ján adjuk meg a lebontásra ítélt épületek számát is. A mai napon a Jókai utca északi részének szanálási térképét közöljük. Holnap is­mét eziel a negyeddel foglalkozunk, a bontásokat Nemcsak önmasát látja el — Természetesen vannak bejelentések — mondták a kenyérgyárban —, de ezek száma nem haladja meg az országos átlagot. — Kérek öt kétkilósat... Az öt kétkilós kenyér egy buszon utazik majd külföld­re. A kenyérmintabolt eladói mondták: — Mindennapos jelenség. Sokan visznek így. Külön­bén is: Miskolc nemcsak ön­magát látja el kenyérrel, ha­nem a közvetlen környéket is. Innen szállít nagyon sok bejáró munkás is. — Frissebb,, ha itt ve­szem . .. — Az asszony ázt mondja, ez a jobb ... ugyanis két ütemben hajtják vegre. A kisajátításra^ illetve le­bontásra ítélt hazak: Faze­kas utca 1—17-ig; Jókai utca 10—26-ig és 1—43-ig; Labor­falvi utca 2—30-ig és 1— 13-ig; Fábián utca 2—24-ig és 1—33-ig; Dózsa György út 8—12-ig és 18—26-ig (ki­marad tehát a 14, 16, 28, 30 32. és 34. számú épület). Sánc utca 2—14-ig és 3— 19-ig; Pallos utca 6—16-ig és 1—5-ig; Gólya utca 2—10-vg es 3—9-ig; Árok utca 2—4-ig. Szanálási térkép Kisajátítások a Jókai utca északi részén levele és sokak véleménye 4c A miskolciak naponta átlag 5,50 mázsa kenyeret esznek meg (Solymos László felvétele) Szalai Imre kétkilós ke­nyérrel indul Kazincbarci­kára. A Búza téri csarnok­ban sorbaállnak a mis­kolciak kazincbarcikai ke­nyérért. A kereskedelmi osztály fel­jegyzései szerint a minőségi panaszok Miskolcon ritkák. A panaszok kivizsgálása köz­ben viszont kiderült, hogy nem a kenyér minőségével volt baj, szállítás közben ká­rosodott az áru. Milyen a miskolci kenyér? Ném rosszabb és nem jobb, mint az országos átlag. Lehetne-e jobb? A pék; — Kérem, én dolgoztam kisüzemben. Különös dolog, de ott lehet jobb a kenyér. Az ember csak megfogja a lisztet és tudja a természe­tét. Tudja, hogy milyen me­leg, mennyi keverés kell neki, de ez a város éhen maradna, ha kisüzemek süt­nék a kenyerét... — Miért rosszabb a nagy­üzem? —- Ne értse félre! Nem rosszabb, csak más. Egy nagyüzemben nem lehet óránként átállítani a techno­lógiát. A liszt lehet jó, jobb, vagy éppen rosszabb. Idén olyan év van, hógy a minő­ség változó. Egy kisüzemben lehet alkalmazkodni — akár óráról órára is — ehhez. Egy gyárban ezt már nem lehet. Itt általában kell jót süt­nünk ... — Jól sütnek-e? — Kérem, ha az itt dol­gozó mestereket szétküldhet- ném a városba, akkor asze­rint dicsérnék vagy szidnák a maguk sütötte kenyeret, amilyen messzire vannak a gyártól. Jobb lenne a ke­nyér, ha nem kellene mele­gen szállítani, de ... Kelendő a barcikai Néztem, láttam a szállítást. Repült a kenyér, a láda, várta a boltnyitást a hajnal­ban szállított áru. Nem mer­ném leírni, hogy a leghigié- nikusabb körülmények kö­zött, és azt sem, hogy nem voltak zsúfoltak a kocsik, de hát a kenyeret megsütni nem elég: ma már oda kell szál­lítani, ahol a vevő megveszi. És ennek a szállításnak a hetvenöt százaléka a nap né­hány órájára esik. Olvasónk, akinek a levelé­ből korábban idéztem,' boltot is panaszol. Űgymond ott ehetetlen, amit adnak. Az a bolt naponta tíz mázsáffál több kenyeret ad el. Igaz; van néhány hely Miskolcon, ahol jobb a kenyér. A Búza téren például sorbaállnak a kazincbarcikai kenyérért. Ab­ban a sorban mindenki es­küszik, hogy ez a jobb, de az eladók mondják, hogy ugyanilyen jó boltot lehetne „csinálni” a Miskolcról szál­lított meleg kenyérrel Ka­zincbarcikán. Végezetül egyetlen egy va­lami még: olvasónk szép le­velében azt panaszolja, hogy rosszul bánunk a drága liszttel. Ezért dobunk el sok kenyeret. Hadd tegyem eh­hez; a liszt tíz- és tízezer mázsáival bánunk Miskol­con. Nagyüzemekben, s álta­lában jól. Nem lehet vélet­len, hogy a turista öt kenye­ret kér. Kenyeret, ami a mi nyel­vünkben azt is jelenti, hógy ÉLET. BARTHA GABOR t iVég'j- megye boltosainak fiz elsi színes Ív tanfolyam A VASVILL Kereskedelmi Vállalat 1974 második ne­gyedétől árusít színes tele­víziókészülékeket. Azóta a vállalat működési területén (Borsod, Heves, Szabolcs, Hajdú megye) 505 darab ilyen készüléket adtak el a kiskereskedelmi vállalatok­nak, áruházaknak. S most már arra kell számítani, hogy évről évre mind több színes-tv készülék kerül a boltokba, a vevőkhöz. Ez! megköveteli, hogy a bolti dolgozók, szakemberek rész­letes, pontos felvilágosítást tudjanak adni a készülékek tulajdonságairól, üzembe he­lyezéséről. üzemeltetéséről. Erre gondolva kötött egyezséget a VASVILL Ke­reskedelmi Vállalat a VI- DEOTON-gyárral színes-tv tanfolyam indítására. A tan­folyamon a négy megye te­rületén levő szakboltok 100 kijelölt dolgozója, szakelő­adója vesz részt. A hallgatók részére gyakorlati bemutatót rendeznek, amelyhez a VI­DEOTON küld színes-tv ké­szüléket és szakembert. Va­lamennyi hallgató vizsgázik is. a borsodiak és hevesiek szeptember 16-án Miskolcon, míg a Szabolcs és Hajdú me­gyeiek másnap, Debrecenben. Gyártják már a nagydíias káirelgépet Megkezdték az idei BNV nagydíjával kitüntetett DHLCF—04 típusú kábelgép nullszériájának gyártását a Diósgyőri Gépgyárban. A berendezés 0,4 mm-es huzalt húz, hőkezel és csévél, még­pedig folyamatosan. Az ed­digi típusok ugyanis szaka­szosan üzemeltek. A DIGÉP szakemberei által kifejlesz­tett világszínvonalú berende­zés iránt nagy az érdeklődés külföldön is A Szovjetunió például 70 darabot rendelt belőle. A gyártmány jó mi­nőségét az üzem KISZ-fia- taljainak védnöksége is sza­vatolja. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom