Déli Hírlap, 1975. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)
1975-09-03 / 206. szám
-X- Ennél szebb, nagyobb és korszerűbb fafeldolgozó üzem még nem épült hazánkban. Premier; szeptember 13-án Korán temettük a iát Korán temettük el a fát, akárcsak a szenet. Bebizonyosodott, hogy a sínek alá való talpfa felveszi a versenyt akármilyen betonaljjal, továbbá: a parkettát visszasírják a szőnyegpadlós lakások lakói, s a város kőrengetegében élő ember inkább burkolja a falat valódi fenyőléccel. mint tapétával, vagy műanyaggal. Ä Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság egy esztendővel ezelőtti fejlesztési elképzelései a fát rangjának, tényleges szerepének megfelelően állították az erdőhasznosítási elképzelések középpontjába. Mire jó a fűrészpor? Első és legfontosabb tétel: megszűnt az az időszak, amikor a fát kitermelték, egy részét felfűrészelve eladták bányafának, más része a kályhákban. tűzhelyekben harrivadt el. A fa hasznosítása egyre nagyobb mértékben ipari tevékenységgé válik. Az egyik legnagyobb terv a fakémia fejlődéséből gyökeredzett ki. A hulladékfából — a fa hidrolizálásával — takarmányélesztő és fur- forol állítható elő. Egy tonna takarmánvélesztőből lesz 0,8 tonna sertéshús, vagy 30 ezer darab tojás, vagy 4500 liter tej. E célra Borsodban rendelkezésre áll mintegy ngyedmillió köbméter, eddig jobbára hasznosítatlan hulladék. de nem áll rendelkezésre a fakémiai üzem beru-X- Jean Potin, a csarnok francia szerelője. (Solymos László felvételei) házására elengedhetetlenül szükséges egyharmad* milliárd forint. A pénzteremtő, beruházásserkentő szándékol csak erősítheti, hogy egy ilyen (bolgár mintára szervezett) üzem évente négymillió dollárnál több devizái takarítana meg az országnak Nyugdíjba vonul a loudina A fából, fűrészporból húst. tojást, tejet gyártó üzem terve egyelőre szép álom. Valóság azonban a ládi fűrészüzem sok milliós rekonstrukciója. Ez a rekonstrukció semmiképpen sem az első lépés az erdőhasznosítás, fagazdálkodás nagyüzemivé tételének útján. Egy korábbi statisztika szerint a gazdaság a legnehezebb erdei munkát, a fakitermelést 95 százalékban gépesítette, a szállítást csaknem teljes egészében. Most, úgy tűnik, a feldolgozás gépesítettsége is felnő az előbbiekhez. Szeptember 13-án megmozdulnak a gépek, elindul a lánctranszportőr, rönköt cipel a szállítószalag. A nehéz fizikai munka 95 százalékát gépek végzik. Nyugdíjba vonul a rönkgurító, a londina. Fölszedik a vágányokat is. A sínen gördülő kocsik szerepét a villás targoncák veszik át. Új emberek A VOLÁN 3. SZ. VALLALAT (Miskolc, József Attila u. 70. szám) jogi előadói, beosztott jogtanácsosi és csooortvezetó jogtanácsosi állás betöltésére felvételt hirdet. i Követelmény: 3 hónapnál nem régebbi keletű tiszta erkölcsi bizonyítvány és jogi doktori diploma, a csoportvezetőnél ügyvédi, jogtanácsosi vizsga is. önéletrajz, fizetési igény megjelölésével, szükséges. Jelentkezés írásban a vállalat személyzeti és oktatási N főosztályára küldendő. az új üzemben Stregova Sándor, a gazdaság igazgatója kedden a fűrészüzemben járt. A hatalmas csarnokban szerelők dolgoztak, a telepen a rendcsinálás. az előkészület áhita- tos, izgatott munkája folyt. A régi üzemben, ahol a legfiatalabb gép is ^lmúlt már tizenöt éves, egykedvűen, semmit sem tudva jártak. pöfögtek a veterán masinák. Napjaik meg vannak számlálva. December 31-e a legvégső határidő. Az új évben már az új üzem termel. Gombnyomásra hasítja, aprítja a fát. A termelékenység egy harmaddal tetézi a régit. Az új üzemben a rég) emberek dolgoznak majd. Űj gépeken. új fogásokat tanulva, az új recept szerint. A ládi fűrészüzemnek híre. rangja van Miskolcon. S a rang kötelez. Hatvanezer köbméter fát. egy erdőnyi rengeteget dolgoznak fel itt egv év alatt. (brackó) Terotex az autóbuszokra is A Tiszai Vegyikombinátban gyártott Terotex alvázvédő masszára a vállalatok is felfigyeltek. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban is ezt használják az alváz védelmére. A közelmúltban a Magyar Televízió stábja meg is örökítette az Ikarusban. miként hordják fel az alvázvédő masszát az autóbuszokra. A filmet a Mindenki közlekedik című műsorban mutatják be. Virágzik a tigrisliliom Bővítik az erdőtelki arborétumot Erdőtelken, a Buttler-kas- tély közvetlen szomszédságában található Heves egyetlen botanikus kertje. Csodálatos látványban lehet része azoknak, akik ezekben a napokban felkeresik ezt a szép természetvédelmi területet. A háromhektáros kertben teljes pomjájukban dísz- lenek és virágoznak a különböző fák, bokrok, cserjék. Virágdíszben állanak a nyári orgonák, trombitavi- ragok, a tigrisliliom, de ugyancsak gyönyörű látványt nyújtanak a japán akácok, az ezüstfenyők és a tiszafafélék szép példányai. A különböző fák, bokrok, cserjék, dísznövények száma meghaladja a kétezret, s közöttük nem egy példányt találunk, amelyek sehol má- sütt az országban nem fordulnak elő. A bokrok, fák, cserjék és különféle dísznövények szabadtéri együttesét üvegházi gyűjtemények egészítik ki, s különösen értékesek ezek között a mesterséges körülmények közt nevelődő különleges kaktuszok. A felszabadulás óta természeti védelem alatt álló botanikus vkert gondozója és gazdája a Fővárosi Kertészeti Vállalat. Azt tervezik, hogy a közeljövőben újabb területek hozzácsatolásával bővítik az arborétumot. Védetté nyilvánítják a Hanyi- ér forrása körüli égerfaer- döt is, ahol ugyancsak parkokat alakít ki a Fóvárosi Kertészeti Vállalat. (pataky) Igen, teljes gőzzel! — egyetértvén mindazokkal, amit e cím alatt Csala László elvtárs a lap 29-i számában írt. Tekintve, hogy a téma több mint aktuális, s figyelembe véve sokrétűségét, szeretném néhány szerény gondolattal kiegészíteni sorait. A munkaerő-gazdálkodás gyakori témája a tömegtájékoztató eszközöknek. S ez nem véletlen. Sok a megoldatlan vagy csak félig megoldott probléma ezen a területen s ezért az érdeklődés, a figyelem előterében áll. A gondok egyik fő forrását abban látom, hogy a munkaerő-gazdálkodás lényegét, sokrétű, összetett voltát sok helyen nem látják, vagy ha látják is, a könnyebbik utat választva leegyszerűsítik s a lényeg, a munkaerő gazdaságos, pontosabban mind gazdaságosabb felhasználása — félreértés ne essék, nem kihasználása! — elsikkad. A problémák gyakran ott kezdődnek, hogy nem kellően tisztázott: kinek vagy kiknek, mely szervnek, illetve szerveknek a feladata a munkaerő-gazdálkodás, milyen témakörök azok, amik a fogalom körébe tartoznak. Ez pedig alapvető kérdés, amelynek egyértelmű megválaszolása nélkül nincs megoldás. A gyakorlatban általában az az uralkodó vélemény, hogy a munkaerő-gazdálkodás, mint olyan, a munkaügyi szervek hatáskörébe tartozik. Hogy a munkaügyi szerveknek közük van hozzá, nem vitatható, de az már igen, ha csak e szervre szűkítik le az ezzel kapcsolatos teendőket. Ha csak feületesen tekintjük is át, hogy milyen témákat takar a munkaerő-gazdálkodás mint fogalomkör, hamar kiderül, hogy igen összetett problémáról van szó; olyanról, amely többé vagy kevésbé érint egy vállalatnál valamennyi gazdálkodó szervet, s azon túl a párt- és társadalmi szervezeteket is: A teljesség igénye nélkül utalok néhányra: a gépek és berendezések teljes kihasználása; a veszteségidők feltárása és megszüntetése; a normák karbantartása s általában, ahol csak lehetséges, a teljesítménybérek alkalmazása; a munkaidő teljes kihasználása, általában a munkamorál erősítése; az adminisztratív munkák ésszerűbbé tétele; helyes a teljesítményektől függő bér- és jövedelem-differenciálás, általában a jó és példamutató munka anyagi és erkölcsi elismerése, s határozott fellépés szükséges a hanyagság, a pazarlás, a felületesség, a munlTamorál kirívó visszásságaival szemben; szakmai képzés és szákmai továbbképzés stb. A gyakorlatban gyakran használt fogalom az üXem- és munkaszervezés fogalma, amely tartalmában ugyancsak sok olyan feladatot ölel fel. amelyik közvetlen kapcsolatban van a munkaerő-gazdálkodással. A felsoroltakban is szerepelnek olyanok, amelyek az üzem- és munkaszervezés feladatkörébe tartoznak. Már a puszta felsorolásból is kitűnik, hogy sokirányú feladatról van szó, amit csak komplexen lehet és szabad értelmezni. S így felfogva, nem sorolható egy szerv vagy csak egy-két szerv feladatkörébe, hanem a szó legszélesebb értelmében vállalati ügyről van szó, amelynek megoldásában minden szervnek megvan a maga feladata. Mondhatná bárki, hogy amiért sokan felelnek, ott elvész a lényeg: a felelősség, más szóval sok bába közt elvész a gyerek. Ez a veszély valóban fennáll, de csak akkor, ha az ezirányú tevékenység nem konkrét elemzéseken alapuló konkrét tennivalók formájában, az érintett szervek hatáskörébe tartozó feladatok pontos megfogalmazásával alapozódik meg, s ha nincs olyan szerv, amely tételesen is ellenőrzi a végrehajtás megszervezését, s magát a végrehajtást. Igen, teljes gőzzel! Haladéktalanul megtéve a fentiek értemében minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a munkaerő-gazdálkodás konkrét vállalati programokban öltsön testet, s teljes gőzzel tenni azért, hogy a tervek realizálódjanak is. Ki kezdeményezze ezt? A kezdeményezés megtörtént s benne van a párthatározatokban. Ebben az értelemben már nem kezdeményezni, hanem cselekedni kell, mert az idő pénz, abban az értelemben is, hogy gyorsan cselekszünk-e vagy sem. s abban az értelemben is, hogy a munkaerőt (fizikait, adminisztratívat, szellemit egyaránt) gazdaságosan foglalkoztatjuk-e. ORBÄN GYÖRGY. az MSZMP Miskolc városi Bizottságának osztályvezető-helyettese Felülkerekedett a gyöngébb Jelentés a cigarettafrontról Vezet, a Fecske. Immár ötödik éve első a sorban és mindinkább mgga mögött hagyja a Kossuthot, amely hosszú ideig tartotta az elsőséget. Arról nem is beszélve, hogy alaposan megelőzte a Symphoniát, a Románcot és a Munkást. Változott a fogyasztói ízlés? Magyarországon harmincnegyven, de még 5—6 évvel ezelőtt is főleg az erős cigarettákat kedvelték; az erős dohánynak csupán Francia- országban, Spanyolországban. Algériában és Tunéziában volt olyan nagy keletje, mint nálunk. Lassan azonban a mi dohányzóink is behódoltak a világdivatnak. A hazai mintegy harmincféle cigaretta közül a Kossuthnál gyengébb, füstszűrös Fecske lett a kedvenc. A szűrőnek is szerepe volt tehát az ízlés változásában, hogy ne mondjuk: az orvostudománynak, a sok évi tapasztalatnak. A dohányzók ezt nem szívesen vallják be. A divatra hivatkoznak. Igen, a világon gyártott cigaretták 55 százaléka filteres. Az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában és más fejlett országokban ennél is nagyobb a füstszűrös cigaretta részaránya. Nem véletlenül... Nálunk is egyre kedvezőbb, öl—62 százalék az arány. s 1980-ra várhatóan 80 százalék lesz, a füstszűrös javára. És füstszűrőink hatékonysága is azonos a külföldiekével. A nikotinnak, kátránynak és az egészséget károsító többi anyagnak 30—35 százalékát tartják vissza. Multifilterünk is van: ez az aktív szénnel kombinált szűrő még hatékonyabb, következésképpen a vele ellátott Sopianae és Tabán kevésbé ártalmas. Hogy mégsem e két cigaretta a sláger, annak a magasabb ár az oka. Egy csomag Fecske 5,50, a Sopignae 8 forint. Ez is magyarázza, hogy míg a Fecskéből tavaly- például több mint hétmilli- árd darab, addig a erŐ6, sok nikotint tartalmazó, szűrő nélküli Kossuthból „csupán" 3 milliárd 700 millió fogyott el. A sorrendben ötödik helyen levő Munkásból 2 milliárd 800 millió. Jövőre megjelenik a Helikon, az első olyan cigaretta, amelynek nikotintartalma egy százaléknál is kevesebb. A másik újdonság az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás alkalmából jelent meg, Metropol néven. Természetesen ez is filteres. Új cigaretta most már csak filteres lehet! (A Debreceni Dohánykutató Intézet kiemelt feladata: növelni a füstszűrők hatékonyságát.) Ügy 40 évvel ezelőtt hazánkban egy év alatt fejenként egy kiló dohányt füstöltek el az emberek — főleg pipázgatva. szivarozgatva, vagy a maguk sodorta cigarettaként. A harmincas évek végén, évenként 3 milliárd kész cigarettát adtak el. 1955-ben ennek a négyszeresét: 12 milliárdot, 1965-ben 17,5 milliárdot, 1974-ben pedig 23,5 milliárdot. Az idén előreláthatóan 24 és fél milliárdot értékesítenek — az egymilliárd importált cigarettán kívül. Csupán Japánban és Jugoszláviában cigarettáznak hasonló szenvedéllyel. M. T. / 1
