Déli Hírlap, 1975. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1975-09-29 / 228. szám

a miskolciaké a szó „Fenegyerekek” az utakon örömmel olvastam lapjuk­ban, hogy elkezdődött a na­gyon időszerű közúti ellen­őrzés. Tudom, hogy a köz­lekedés biztonságáért fárado- zók előtt nem ismeretlen, mégis szeretném néhány út­vonalra felhívni a figyelmet. Vasár- és ünnepnapokon Sárospatak—Tokaj felől ko­csi-, motoráradat jön be a városba. A sebességre fity- tyet hányó, száguldó jármü­vek minden utazót elrémíte­nek. Ugyanígy van ez a keskeny bükki utakon. Zá­róvonal, hajtűkanyar — nem tesz semmit. Előznek, mel­lőznek, hátrancvetnek a „cammogóra”. Munkanapo­kon a Miskolc—Sajószentpé- ter közötti szakaszon utazni, vagy vezetni fizikai és idegi megterhelést jelent. A hosz- szan és jól látható útszaka- * szók szinte doppingolják a „fenegyerekeket”. És még egy: miért vált divattá a fékek csikorgatása — indokolatlanul is —, mely tönkreteszi idegeinket. Ezt is érdemes lenne figyelem­mel kísérni... F. É. Miskolc Ha fizetnie kell, kérjen szabadságot ? Szeptember 23-án kereken 70 percen át várakoztam, túlnyomórészt a tűző napon, körülbelül harmincadma- gammal, az Áramszolgáltató Vállalat Hunyadi utcai be­fizetőhelyisége előtt. A vállalat pénzbeszedöi a hónap különböző napjain, s főként a délelőtti vagy a korai délutáni órákban ke­resik fel a fogyasztókat a számlával, olyan időpontban, amikor legtöbb helyen nem Uuegvisszaváltás— bosszúsággal A fűszerüzletek eladói szin­te kifogyhatatlan ötlettel rendelkeznek, hogyan uta­sítsák vissza — okkal vagy ok nélkül — az üveget visz- szaváltókat. Aligha vah olyan vásárló, aki ne került volna már összetűzésbe, vitába ilyen esetek miatt. A szám­talan variáció közül az aláb­bi két esettel én nemrégen találkoztam. Mindkétszer a címke miatt vittem haza az üvegeket: egyszer azért, mert nem volt rajta, másodszor pedig éppen azért, mert volt. A miskolci 908. számú ABC^áruházban egy para­dicsomos üveg nem került vissza társai közé. A nyári melegben ugyanis — más le­hetőség nem lévén — egy vödör vízben hűtöttük az italt. A bolt alkalmazottai így ..lecsupaszítva”, felirat nélkül, sehogysem ismertek rá a paradicsomos üvegre. A másik eset a napokban történt a „villanyrendőr” melletti nagy csemegebolt­ban. A zöldséges pultnál a Elegáns étterem, de a környéke! •Evek óta bántja a szememet, ha estefelé elsétálok a reprezen­tatív Alabárdos étterem felé. Ért­hetetlen. hogy ha már nem cse­kély költséggel létesítettünk egv ilyen kacsalábon forgó várat, ak­kor miért spóroltunk a környék rendbehozásán. A kivilágításán, leromlott tűzfalakkal körülvett út az egyik oldalról, az ütött-kopott lépcsők a másik oldalról igazán nem valami reprezentatív kör­nyezet. Sőt, ha valaki kijön az elegáns étteremből, ez a látvány egyenesen visszataszító. Nem le­hetne ezen segíteni? * M. I. boros-, sörös- és colás-üve- get elvettek, a negyediket, a Borsodi vizeset nem. Az elutasítást úgy, ahogy jo­gosnak találtam — mondván, hogy ők nem árulnak Bor­sodi vizet —, amikor kifelé menet egy nagy polcon az enyémhez hasonló üvegek sokasága állt. Csakhogy azok­ba különféle márkájú ször­pöket töltöttek. Vettem a fá­radságot és visszamentem megkérdezni, hogy a szörpös üvegeket sem veszik vissza? A Válasz rövid és elutasító volt: — De igen, azt vissza­vesszük, de legyek szíves őt ne zavarjam, mert dolgozik! Hazafélé arra gondoltam, hogy leáztatom a Borsodi víz címkét és visszaviszem, mint málnás üveget. De aztán eszembe jutott a korábbi eset: úgy fogok vele járni, mint a paradicsomos üveg­gel, nem fogják megismerni. M. G. tartózkodik otthon senki. Ilyenkor ott hagynak egy ér­tesítést a számla összegéről, mely jelzi azt is, hogy kedd­től péntekig naponta 10 óra 30 perctől 15 óra 30 percig, míg szombaton 10.30-tól 14 óráig lehet a pénzt befizetni a Hunyadi utcai helyiségben. Kérdem, mit tegyen az a dolgozó, aki a számla kéz­besítésekor a munkahelyén van, senki hozzátartozója nincs, vagy nem tartózkodik lakásán, viszont munkahe­lyéről is nehezen tud el­menni a meghatározott idő­pontokban. Szabadságot ve­gyen ki az áramszolgáltatási díj befizetése miatt? Miért nem lehet — úgy mint szá­mos más szolgáltatás esetén — postán befizetni a dijat? Széles Géza Miskolc, Árpád u. 6. IV. 2. Elveszett egy táska Az elmúlt héten szerdán délután három és négy óra körül a villamoson' elvesz­tettem fekete aktatáskámat. Piros mintás, összecsukható ernyő, távolsági autóbusz- bérlet, töltőtoll, jegyzetfüzet, fénykép volt benne. Kérem a becsületes megtalálót, ér­tesítsen a szerkesztőségen keresztül, vagy a címemen: Kovács Imre Miskolc, Somogyi Béla u. 60. ROVATVEZETŐ! MOLNÁR SANDORNE TELEFON! IÍ-2Z1 Nem lesz üresjárat A takarékosságról tárgyaltak a Járműjavítóban A MÁV Miskolci Jármű­javító tizemének párt-végre­hajtóbizottsága megtárgyalta a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatából adódó anyag- és energiataka­rékossági feladatok végre­hajtásának eddigi tapasztala­tait. Megállapították, hogy a dolgozók magukévá tették a párt felhívását, amit az eredmények jól bizonyítanak. A nagyobb ' teljesítményű villamos gépek üresjáratának csökkentése érdekében a cso­portvezetők rendszeres ellen­őrzést folytatnak. A gyártás­lakatos, kovács- és kerékru- gó-műhelyekben a szocialis­ta brigádvezetők és csoport- vezetők megbeszélést folytat­tak a dolgozókkal a takaré­kossági intézkedések fontos­ságáról. A hegesztőpisztoly- javító műhelyben égy 3000 W-os thermikus fűtőberende­zést megszüntettek, helyette a gazdaságosabb gőzfűtési módot alkalmazzák. Présde- vegőt a jövőben kizárólag ce­mentszállító kocsik portalaní­tására használnak. A vízvezeték-hálózati hi­bák feltárásakor kiderült, hogy az üzem napi vízvesz­tesége 250 köbméter. A kompresszortelep vízforgatá­sának gazdaságosabb kihasz­nálására nemrégiben tanul­mányt készítettek.- A kon- dénzvíz visszanyerése érde­kében a lecsapódott páragőzt és a felhasznált vizet a tá­rolókból a tisztulás után új­ra visszavezetik a kazánok­ba. A társszolgálati főnöksé­geket (MÁV építési főnök­ség, MVSC-sporttelep) szin­tén felkérték az észlelt hi­bák megszüntetésére. A légkalapáccsal történő szegecselés helyett — az egészségügyi szeirraontoknak is jobban megfelelő — zaj­talanul és gazdaságosan mű­ködő berendezést helyeztek üzembe. A kemencék túlfűtésének megakadályozására hőfoksza­bályozó műszert szerzett be az üzem, amivel szintén je­lentős összeget takarítottak meg. Ugyanígy a csavarok, koronás anyák felhasználá­sánál, ahoi az idén körülbe­lül 400 ezer forint a megta­karítás. A vashulladékok feldolgo­zása érdekében végzett fel­mérés is eredményesnek mu­tatkozott. A különböző gyárt­mányokhoz használt koracé­lokból, a hulladékok felhasz­nálásával, 1,4 tonna új anya­got takarítottak meg. A javításra kerülő vasúti kocsik tárolási idejének csök­kentésére elkészült a bontó­röptető javítótelep északi oldalának rendezési terve, melynek kivitelezése már meg is kezdődött. Az üzemanyaggal való ész­szerű gazdálkodás végett a targoncákra üzemanyagnor­mát határoztak meg. így a tavalyihoz képest havonta körülbelül 200 kilogramm gázolajjal kevesebbet hasz­nálnak fel. Az újonnan be­állított kútoszlop alkalmazá­sa lehetővé teszi az üzem­anyag-felhasználás ellenőr­zését. Az energiatakarékossági intézkedések eredményeként a villamosénergia-felhaszná- lás 6,9 százalékkal alacso­nyabb az idén, ami 82 ezer forintot jelent. Ezt a komp­resszorok motorjainak szabá­lyozásával, valamint a vil­lany-hegesztőgépek teljes ki­használásával és még számos kisebb takarékossági intézke­déssel érték el. A gázkazá­nok megfelelő karbantartása 17 százalékkal csökkentette a gázfelhasználást, ezzel 600 ezer forintot nyertek. V. R. 125 éve halt meg Benkő Sámuel Városuk eEsö fi-piivsikusa Városunk orvosi-történe­ti helyrajzírója, Benkő Sá­muel 125 éve halt meg. A magyar tudományos élet nagy egyéniségei között tart­ja számon városunk első fő- phvsikusát. Benkő Sámuelt. Annak az úttörőgeneráció­nak a tagját, amely a felvi­lágosodás korában megala­pozott egy-egy szaktudo­mányt és az utókort a to­vábbi mivelésre serkentette. A dijoni akadémia nagy­termében taláros tudósok ül­nek a hatalmas kerek asztal körül. A közönség soraiban pályaműírók és barátaik fe­szengve várják a beadott műveket méltató elnök utol­só mondatát: kié lesz az el­ső díj? Egy, az európai tu­dósok egyszerű fekete ruhá­ját viselő fiatal férfi elsá­pad, mikor utolsóként a láz természetéről szóló tanul­Kedves fogyasztóink.! Bizonyára az Önök étrendjében is gyakran szerepelnek húsételek. De valóban mindent tudnak-e a hús biológiai értékéről? Hallottak-e már azokról □ szakácstitkokról, amelyek ismeretében sok-sok ínyencséget lehet készíteni? Ezekből a titkokból árulunk el néhányat. A húsfehérje aminosav-tartalmát a sütés-főzés csak egészen kis mértékben csökkenti, így a nélkülözhetetlen állati fehérjékhez szinte veszteség nélkül jut szervezetünk. Pl. metioninból a szüksé­ges napi adagot már 34 g marhahús el­fogyasztásával biztosíthatjuk, ez az egyik legfontosabb esszenciális amino- sav. Ez segíti elő a növekedést, gátolja a fehérjék szétesését, az izomzat elsor­vadását, a máj elzsírosodását. A hússal együtt több-kevesebb zsírt is fogvasztunk. ami a megfelelő mérté­kig feltétlenül fontos, mert egyes vita­minok (A, D, E, F, K) csak zsírban ol­dódnak és az esszenciális zsírsavak ugyanúgy szükségesek az emberi szer­vezet számára, mint az állati fehérjék. A marhahúsban az izomszövetek között lerakodott, alig látható zsíradékréteg (faggyú) nagyon jelentős mértékben tar­talmazza e zsírsavakat. Egyebek között linolsavat, linolensavat, archidonsavat, amelyek hiánya bőrkiütést, vérvizelést okbzhat, a termékenyítés és a fogamzás zavarait is előidézheti. Szervezetünk naponta mintegy 15—25 gramm ásványi anyagot választ ki. A húsban és a zsigerekben a legfontosabb ásványi anyagok megtalálhatók. Hús­ételeink között pl. az igen fontos fosz­fornak és káliumnak az egyik legje-ien- tősebb hordozója a marhahús. JÓ ÉTVÁGYAT! Borsod megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat mányt méltatja az elnök, s kiemeli az újszerű, s tudo­mányosan jól megalapozott szemléletmódot. S már bont­ja is a jeligés borítékot és kimondja a pályadíjnyertes nevét: doktor medicus Sá­muel Benkő. — Barátom — mondja Benkő a stájer hegyek kö­zött döcögő postakocsin szomszédjának, az ugyancsak orvos Dombi Sámuelnek —, hová visz a jó sorsod haza­térvén? — Fő-physikus leszek ne­mes Borsod vármegyében, s a szülészet ügyét kívánom előbbre lendíteni. És te, bac- cala laureatus? — Nekem a pesti egyete­men ajánlottak tanszéket. Már alig várom, hogy kimű­velt orvosokkal lássuk el a magyar vidéket. — Azokra bizony nagy szükség lenne a belgyógyá­szat terén is. Ketten Borsod­ban is többre mennénk, mint egyedül. Benkő elmosolyodott és ál­maiba mélyedt. A nagyszombati egyetem elhanyagolt külseje mellbe vágta a Leydenben végzett és Párizsban gyakornokosko- dó fiatal tudóst. — Hová megy az úr? — toppan eléje egy sötét zug­ból valami portásféle. — — Nem hívják véletlenül Benkőnek? — Annak neveznek, s a rektor urat keresem — vála­szol örömmel, hogy még nem is dolgozik itt, de már a portás is tud jöveteléről. — No, ha így híjják, ak­kor fogja ezt a levelet. A levél elolvastán Benkő- ben a felháborodás még ak­kor is tombol, amikor a fo­gadóban barátja kezébe nyomja az írást. — Olvasd! Dombi szomorúan bólogat. Szóval magyar ember nem taníthat a magyar egyete­men. — De én hat nyelven be­szélek! Ha kívánják, héber, latin vagy görög nyelven tartok előadásokat. — Eggyel kevesebb több volna. Aki nálunk anyanyel­vének vallja a magyart, az jövendőjét aláássa. De itt áll: méltányolván képzettsé­gedet, bárhová kineveznek fő-physikussá. Válassz! — Akkor elmegyek veled Borsodba. Lássuk Dombi Sá­muel, mire megyünk ketten. ■ ■ És míg Dombi a bábákat oktatta szavával és könyvé­vel, Benkő szétnézett a me­gyében és a városban. Azzal a pontossággal elemezte a látottakat, mint az embert akit gyógyított. Az 1782-ben megjelent Oppidi Mískoltz historico-medica című mű az egész osztrák—magyar mo­narchiában elsőként megírt tudományos orvosi-történeti helyrajz. Csak az oktatás gyönyörűségétől foszthatták meg. A tudomány gyakorla­tától nem, mert a további­akban még 15 kötetes mű­ben elemzi a város éghajla­ti, természeti viszonyait, s megállapításaiban egy év­századdal előzi meg. Taine milieu-elméletét, Taine túl­zásai nélkül. „Ha ez a há­rom dolog: levegő, életmód és élelem különböző a vidé­kek, városok, tájak különbö­zősége szerint, akkor más­ként formálódik a lakosok vérmérsékleti típusa, tehát más kell, hogy legyen a gyógyítás módszere.— írja. majd kifejti, hogy min­den embert a sajátos testi­lelki adottságainak figyelem- bevételével kell gyógyítani. Módszerei alapján őt te­kinti a tudomány a magvar pszychoszomatikus medicina megteremtőiének. GYÁRFÁS ÁGNES /

Next

/
Oldalképek
Tartalom