Déli Hírlap, 1975. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1975-09-02 / 205. szám

Bélyegkiállítás az egyetemen Az üzem-egészségügyi hó­nap során — mint arról már lapunkban beszámoltunk — szeptember 4—6. között a Nehézipari Műszaki Egyete­men rendezik meg a nagy­üzemi központok kórházai­nak első tudományos tanács­kozását. A KPM Miskolci Közúti Igazgatósága a ren­dezvényhez kapcsolódó bé­lyegkiállítást szervez. Az ér­deklődők először láthatnak városunkban olyan összeál­lítást, amelyben a nemzetkö­zi egészségügyi bélyegek együtt szerepelnek. Kiállít­ják a rákkutatásról, a gyer­mekbénulás elleni harcról, a Vöröskereszt-szervezetek munkájáról, s a nemzetközi orvostudomány nagyjairól készült bélyegeket. A sort az Emberek a világűrben című' tabló zárja. A tárlat, érde­kessége, hogy legutóbb Ró­mában, egy orvoskongresz- szuson mutatta be a Magyar Posta. Taneszközök A tanév kezdetére az Ok­tatásügyi Minisztérium által kijelölt 113-féle taneszköz a hagyományos audiovizuális technikai eszközökkel (dia­vetítő, magnetofon, rádió, te­levízió, lemezjátszó) együtt eljut valamennyi általános iskolába, s nem hiányoznak a legfontosabb tanári de­monstrációs eszközök sem. Megkezdték további alapve­tő eszközök gyártását; ezek­ből a tanév kezdetéig az is­kolák részére mintegy 44 millió forint értkében szál­lítanak. A hetedik — és mégis a kilencedik Szentenciák szeptemberről Az év kilencedik hónapját, a harmincnapos szeptembert tulajdonképpen „hetediknek” nevezzük. A latin septem szónak ugyanis, amelyből származik, „hét” a jelentése. A dolog magyarázata, hogy a régi római naptár már­ciussal kezdődött, s csak a Julián-naptár tette az év kezdetét ’januárra. A hónap magyar elnevezései: mérleg hava, őszelő és Szent Mi­hály hava. lizenegvedikén kiderül A hónap első napjától szá­mítják a meteorológusok a három őszi hónapot, a csil­lagászati ősz pedig az őszi napéjegyenlőség napjától, szeptember 23-tól a téli nap­fordulóig, december 22-ig tart. Amikor napéjegyenlő­ség van, napkeltétől nap­nyugtáig pontosan 12 óra te­lik el, vagyis az osztozkodás a nap 24 órájából ezen a napon ..teljesen igazságos”. Egyébként a nappalok hosz- sza a hónap során 1 óra 38 perccel csökken: 13 óra 24 percről 11 óra 46 percre. Ez természetesen kihat az idő­járásra is. A szeptemberi átlaghő­mérséklet az augusztusi 20 fokról 16—17 fokra csökken. Az időjárás a százéves nap­tár szerint így alakul: 1—3- ig meleg, 4—7-ig eső, 8—11- ig derült, 12-én eső, 13—14- én változó, 18—25-ig derült, reggeli köddel, 26-tól hűvös idő. A Herschel-féle örök­prognózis, amely a mi idő­járásunkat is erősen befo­lyásoló nyugat-európai átla­gokon alapul, azt jósolja, hogy a hó eleje nedves, 11- én kiderül, 19-ig szép napok, ettől a hó végéig változó, barátságtalan idő ... A kincses kalendárium szerint szeptemberben a sző­lőben a korai fajták érnek, szállításra leszedhetők. A ter­mést védelmezzük a mada- 1 rak és a tolvajok ellen — tanácsolja, és hozzáteszi: a fajtiszta táblákon jelöljük ki az oda nem valókat, hogy kidobhassuk és megfelelő új tőkékkel pótolhassuk. Ha Icüvek — perpatvar A magyar nép regulái szeptemberre: I- én: Ha Egyed napján szép az idő, utána négy na­pig jó idő lesz és ha dörög ezen a napon, jövő eszten­dőre bőséget várhatunk. ­II- én: Ha szép az idő, ez tartós, és jövő esztendőre sí>k gyümölcs terem. Szeptember 29-én, Szent Mihály napján, ha az ég dö­rög. jó őszt. de nagy telet várhatunk. Ha sok makk lé­szen ekkora, sok hó lészen karácsony előtt. Mihály nap után, ha fa­gubák találtatnak — bősé­get; 'ha legyek — perpat­vart; ha pókok, dögös időt jelentenek. Ha a talált gu­bák még zöldek, nedves, ha száraz, száraz nyarat jelen­tenek jövőre. Ha a gólyák, fecskék, vadludak, darvak hamar elmennek — hamar hideget várhatni. Két szomszédvár Cukorgyár: sáros a répa Szerencs közelében ma­napság egyre sárosabbak az utak. Az esőáztatta földek­ről cukorrépát szállító gép­kocsik teszik ilyenné. Saj­nos, a gyárba is sáros répa érkezik. A számítások szerint teg­nap reggel meg kellett volna kezdődnie a cukorrépa-fel­dolgozásnak a csaknem 90 éves gyárban. Ám az időjá­rás ezúttal is közbeszólt. Bő­ségesen hullott csapadék az elmúlt napokban, s ez jelen­tősen hátráltatta a betakarí­tási és szállítási munkálato­kat. így augusztus 25. óta mindössze 770 vagon cukor­répa érkezett be a gyári tá­rolókba, az előzetesen terve­zett 1500 vagonnal szemben. Nagy István, a répaátvétel vezetője körbemutat a répa­tárolók környékén: — Amit itt látnak, az in­kább szalmakazal, mint ré­pa. Bár jó előre felhívtuk a termelők figyelmét, hogy a lehetőségekhez képest minél tisztább répát küldjenek a gyár területére, mégis ilyet kapunk! Ha majd beindul­nak a gépek, nem mindegy, milyen répát kell feldolgoz­niuk. Gondot okoz a cukor- tartalom is, mert a kívána­tos 14 körüli érték helyett ielenleg csak 11,2. Nehéz he­teknek, hónapoknak nézünk Egy tiszta, egy gazos, egy sáros — bizony ajcár igy is lehetne számolni a gyárba érkező gépkocsik terhét. Szilva, körte, alma, szőlő Szüreti „menetrend1 Akár gépkocsin, akár vo­naton utazunk megyénk északkeleti vidékére, a tör­ténelmi múltú zempléni táj­ra, Szerencs után mostaná­ban napról napra erősödő kellemes gyümölcsillat leng körül bennünket. Először a borkombinát 130 hektáros, gyönyörűen gondo­zott gyümölcsösét pillant­hatjuk meg, amelyből 70 hektárnyi a tarcali dombo­kig nyúló almáskert, a töb­bi 60 hektáron pedig ham­vas besztercei szilva kéklik. Ennek a szedése már javá­ban folyik, s a mintegy 100 vagonnyi termés egy részét idehaza, ~a többit pedig a külföldi piacokon értékesí­tik. De sok édes szilva kerül eladásra és a szeszfőzdékbe a hegyaljai és a hegyközi ház­táji kertekből is. A szilvasszürettel egyide­jűleg megkezdődött a korai Kálmán körte szedése is. Körtét nagyüzemi módsze­rekkel a Bodrogközi Állami Gazdaság termel Gvörgytar- lón. Itt mintegy 200 vagon termésre számítanak. A ko­rábbi kerten kívül újfajta, úgynevezett sövényművelésű módszerrel további körte­telepítést végeztek, s ezt évről \ évre újabb területekkel bő­vítik. A Kálmán körte után szep­tember első napjaiban a Bőse kobak nevű mézédes és a nyakas Papp körte szedése is megkezdődik, míg a janu­árban, februárban fogyaszt­ható értékes téli körték sze­désére csak október végén kerül sor. Addig azonban nagy munkát ad a gazdaság dolgozóinak és idénymun­kásainak a 700 hektáron ter­mő jonatán és sztárkíng al­ma gondos betakarítása, vá­logatása és hűtőházi tárolá­sa. A zempléni tájon az igazi szürefet századok óta mégis a szőlő szedése jelenti. A borkombinát, a termelő- és a szakszövetkezetek tábláin, úgyszintén az egyéni gazdák kis parcelláin jó termés mu­tatkozik. Amint mondják, már most olyan cukorfoka van a mustnak, mint más években szeptember köze­' pén. És ha az elkövetkező időkben napos, száraz idő köszönt Hegyaljára, a szüret kezdetét a szokottnál egy­két héttel előbbre lehet majd hozni a történelmi múltú borvidéken. H. J. ...................... I Az egészség jelkéne Lehetne-e jobb reklámja egészségügyi folyóiratnak, mint egy 140 éves ember? Végül is, aki ilyen magas kort megért, s naponta még mindig 10—12 kilométert gyalogol, a pulzusa 62, a vérnyomása 140 70 (jobb, mint az enyémy — az bizo­nyára egészséges. Vagyis: Az Egészség címoldalán lenne a helye. De nem! Az azerbajdzsáni Agajev apó ott tárgyal — legalább százéves — havasi pásztor kollégájával a 116. oldal alján. Míg a címlapon? Nos, a címlapon egy huszonéves hölgy heverészik. Nem mondom, ő is egészségesnek látszik, feszülő fürdötrikójában, csillogó szemével, szőkén, derűsen. De hát ezenkívül semmit nem tudok róla. Például mennyi a vérnyomása, a pulzusa? Meg aztán hol lakik? Mert Aga­jev bácsiról tudom, hol keressem. Kíváncsi lennék a hölgy családi állapotára is... (Azt nem felejtették el közölni, hogy az azerbajdzsáni pásztornak 154 tagú családja van...) Szó sincs semmiféle akadékoskodásról, de én komolyan veszem az egészségügyi felvilágosítást. Most itt ülök kétségek kö­zött, s nem vagyok képes a címoldalnál továbblapozni. Es érzem, hogy a pulzusom is... (gyarmati) Óriásturia Indiába i Indiába készít óriás tur­binát a Ganz-MÁVAG. Főbb szerkezeti elemeit a Lenin Kohászati Művekben készí­tették. A delta-rendszerű turbina körcsatornáját a na­pokban készítette el az öntö­de-gyáregység kollektívája. E munka nagyságára jellem­ző, hogy a több részből álló csatorna legsúlyosabb eleme a 10 ezer kilogrammot is meghaladja. Az acélkolcisz- szus készítése szigorú alák- és mérethűséget kívánt. A munka sikerét próbanyomás­sal ellenőrizték; az üzem közben 90 atmoszféra nyo­mással működő egységet 110 atmoszféra nyomásnak ve­tették alá. A berendezés ki­tűnően vizsgázott, így be­szerelés után útnak indulhat a távoli országba — tovább erősítve, a magyar ipar jó hírnevét. elébe. A látvány a múltat idézi. Tavaly volt időszak, amikor csaknen elöntötte a sár az üzemet. Közlekedni akkor csak gumicsizmában lehe­tett. Mint megtudtuk, a Vo­lán kocsijai még ma is hord­ják ki a gyárból az elmúlt évben összegyűlt sarat. Ez persze még a kisebbik gond, a nagyobb az, hogy a tech­nológiai késés mellett — amit a sáros, tisztítatlan ré­pa okoz — sokszor órákra leállítja a csaknem évszáza­dos gépeket is a szennyező­dés. A földeken a répabetaka­rítás az időjárás függvénye. Jártunk a bekecsi Egyetér­tés Tsz földjein. Az ott dol­gozók szerint a termés jó. A répa tisztasága is megfelelő­nek látszik. Ezzel a szállít­mánnyal nem is volt baj az átvételnél. A monoriakéval viszont annál több. Sárosán, fejezetlenül érkezett a répa, s bizony, ez sok gondot okoz. Jó kereseti lehetőséggel a Miskolci Pamutfonó felvesz 16 évet betöltött nőket fonó átképzésnek. Átképzési idő 6 héttől 3 hónapig terjed. Mint betanított fonó 2000-2600 Ft-ig kereshet, csökkentett, 40 órás munkaidőben. Dolgozóink számára természetbeni juttatás, kedvezményes étkeztetés, üdültetés, kulturális szolgáltatások, sportélet biztosított. Albérleti hozzájárulást fizetünk azon vidéki dolgozóknak, akik a felépülő leányszálló lakói lehetnek. Vidékről naponta bejáróknak útiköltséget térítünk. Hallani itt is, ott is: holnap ez már „pipálni'’ fog. Mit je­lent a furcsa műszó? Azt, hogy a szemetes, sáros répa romlani kezd, begyulladhat, s esetleg megtámadhatja a vele együtt tárolóba kerülő jót is. jogos tehát a gyáriak igénye: csak a lehetőség sze­rint legjobban tisztított ré­pát küldjék a gyárba. T. Z. • Csokoládégyár: vétlen adósok A több mint félmilliárdos rekonstrukció „külső jegyei” — sár. gödör, állványzatok — eltűntek már, mégis azon­nal megérzi a látogató, hogy még nincs minden rendben a Szerencsi Csokoládégyár­ban. Az udvaron, amerre a szem ellát, égszínkékre fes­tett, kétszázliteres hordók tömege. A Hollandiából me­netrend szerint érkező szi­rupot rejti a most már 3000 (!) hordó. Ha a gépek üze­melnének, már nem okozná­nak gondot... Ám a szerencsi rekonstruk­ció még mindig nem fejező­dött be — annak ellenére, hogy július 1-én már üzem­szerűen kellett volna ter­melniük a vadonatúj beren­dezéseknek! A héten a hely­színre érkezik — a késede­lem okait megvizsgálni — a Magyar Édesipar vezérigaz­gatója is. A több hónapos késés tetemes kárt okoz a népgazdaságnak, az édesipa­ri dolgozóknak. Nemcsak a minden bizonnyal ismét el­úszó nyereség, a kisebb jö­vedelem miatt. A szerencsi gj'ár. amely oly sokszor sze­repelt már a hazai édesipar legjobbjai között, most több mint 100 vagon cukorkávai, 30 vagon kakaóporral,, s még lehetne sorolni, mi minden­nel adós. Saját hibájukon kívül, hiszen mondanunk sem kell talán, hogy milyen szívesen dolgoznának, ke­resnének minél többet a sze­rencsiek. Ám még mindig nem működik az anyagszál­lító csővezeték, még csak most kezdik szerelni a né­met szerelők azt a csokolá­désort, amelynek már a II. negyedév végén működnie kellett volna. El kellene kez­deni a szaloncukorgyártást is Szerencsen, ám az új gép­pel technológiai problémák vannak, s kérdés: emiatt , nem fő-e majd a kereskede­lem feje decemberben, ami­kor a szaloncukorvásár kez­dődik. Ha hinni lehet a kivitele­zőnek. akkor szeptember 15-e az a bűvös nap, amire oly régen várnak, amelynek a korábbi dátuma (már az is módosított határidővel) június 30-a jett volna. S most már ebbe is belenyu­godnának. csak termelhetné­nek végre teljes erőbedobás­sal, hogy még valamit be­hozhassanak a lemaradásból. Ny. I. Az ENSZ 1976 tavaszán a kanadai Vancouverben „Az ember lakóhelye a 70-es években” címmel nagy nem­zetközi fotókiállítást rendez A Magyar Újságíró Szövet­ség és a Magyar Fotóművész Szövetség közös kollekcióval vesz részt a kiállításon. A Magyar Újságíró Szö­vetség első díját Kozák Al­bert (MTI) kollekciójával, második díját Ruzsonyi Gá­bor (MTI) Gyerekek, ó című színes képével, és Kovácsi Miklós (Vue Tourlstiqué) az Alkotás című színes képével nyerte. Kiosztották az ENSZ-íotöpályázat díjait

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom