Déli Hírlap, 1975. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-12 / 188. szám

Eltűntek a régi törzsvendégek A Bor-is nem a 22-es... Hónapok óta megszűnt, mégis, még most is sokan emlékszenek a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat Búza téri. volt 22-es italboltjára. Az egyik legnagyobb forgal­mú bolt volt, ám a leghir- hedtebb is. Amikor bezár­ták, a vállalatvezetőség úgy határozott, hogy átalakításá­ra nem szabad sajnálni a pénzt, s meg kell akadályoz­ni, hogy az új egység elzüll- jön. Így jött létre, több mint 800 ezer forintos át­alakítási költséggel, váro­sunk egy ik legszebb borozó­ja, a Bor-is. — Kikből tevődnek össze most a vendégek — kérdez­tük a Bor-isban Gomkó Ti­bort. — A volt 22-es törzskö­zönsége eltűnt, őszintén meg kell mondani, a másodosz­tályú ár riasztja el őket. De közrejátszhat az is. hogy mi nem mérünk pálinkát, sört. Igaz, ez meg is lát­szik a forgalmon: jóval ki­sebb. mint a korábbi kocs­máé. Másfél hónap alatt azonban egyetlen rendbontás sem volt! (A 22-esben na­ponta, sőt olykor naponta többször is volt dolga, a rendőrségnek.) A Bor-is nem a 22-es. . . Ezt tudja már az az új törzsközönség is, amely meg­szerette a borozót, falatozót s szívesén tér be ide egy deci borra, egy pár virslire, vagy egy kávéra. De nem panaszkodnak már azok a külföldiek sem, akik oly sokszor parkíroznak itt, a Búza téren gépkocsijukkal. Aki most betér közülük a Bor-isba, elégedett. Jól bi­zonyítja ezt a panaszkönyv egyetlen bejegyzése, amely VII. 29-én íródott. Egy belga állampolgár írta be francia és magyar nyelven az aláb biakat: ,,Az első hely 10 év óta, ami ilyen tiszta, beleért­ve a W. C.-t Is, ahol papír, szappan, törülköző is talál­ható. Pesten is örülhetné­nek egy ilyen borozónak, fa­latozónak. Csak gratulálni tudunk! Remélem, meg is becsülik.” Bár a Bor-is évei meg vannak számlálva (lebontják majd a Búza téri rendezés­kor), a vállalat és a boltve­zetői bíznak abban, hogy amíg áll, ez már így lesz. Ny. I. Vezetőségi ülés a Vöröskeresztlien A Vöröskereszt megyei szervezetében ma vezetőségi ülést tartottak, melyen érté­kelték a Sárospataki. Városi Vöröskereszt Szervezet mun­káját, az 1974—75, évi ifjú­sági Vöröskereszt-tevékeny­ségét, s javaslatot tettek a következő évi feladatokra. Értékelték továbbá a IV. vö­röskeresztes kongresszus óta végzett munkát, a négyhóna pos önkéntes ápolónőképző és az egyhetes ápolónő-to­vábbképző tanfolyam tapasz­talatait. Megbeszélték 'a iú- lius ' 26-án megtartott vörös- keresztes ápolónő-találkozó eredményeit, végül, az alko­holellenes országos bizottság szeptember 5-én városun it- ban sorra kerülő tpjértekez- letének terveit, melyen Bor­sod. Heve.s, Hajdú, Szabolcs és Nógrád megye küldöttei vesznek részt. Kenyérharc Mielőtt bárkinek rosszér­zések támadnának a szótól; nem igazi harcról, hanem ízes vetélkedőről van szó. Hol jobbak, gyorsabbak, kép­zettebbek a pékek? Hajdú. Szabolcs, vagy Borsod me­gyében? A hádom megye hat vállalata indít 10 tagú csa­patokat a Nyíregyházán áug. második felében megtartan­dó találkozóján. A vállala­tok különben azt tervezik, hogy a vetélkedőkkel színe­sített találkozót évenként megismétlik. , Üreg jármű nem vén jármű Múzeumba vezet a -kiszolgált villamosok utolsó útja Budapest legöregebb köz­forgalmi járműve egy gőz­üzemi személyszállító szerel­vény. A fogaskerekű vasúton kezdte pályafutását, s még ma is üzemképes, de mert nem illik az új típusú sze­relvények közt, a fogas kor­szerűsítésekor — 1973. már­cius 15-én — nyugalomba vonult. Egy év híján 100 esztendeig szolgált; ilyen hosszú „pályafutásra" még nem volt példa a főváros közlekedésének történetében. A többi hajdani járművet nem őrizték meg, miután ki­vonták a forgalomból. Miért ne mutathatnánk be az utókornak is tömegközle­kedésünk évszázados törté­netének itt-ott még fellelhe­tő emlékeit? A BKV szak­emberei s a Közlekedési Múzeum vezetői a múlt év végén vetették fel a javas­latot és a napokban elhatá­rozták, hogy védetté nyilvá­nítják és megőrzik az utó­kornak a régi közforgalmi járművek egy-egy jellegzetes típusát, lehetőleg eredeti: formájában. A többi közt a 4900-as pótkocsit —, amely évtizedekig hozzá tartozott a Nagykörút képéhez, hangu­latához és jelenleg Miskol­con szalad. Ügyszintén az 1700-as típusú kocsikat, ame­lyekből 80 darab üzemel a 33-as, 65-ös és más villamos- vonalakon. A megőrzésre javasolt jár­mű-matuzsálemek között sze­repel a nyitott peronú 5870-. es kocsi, a felszabadulás után gyártott első villamos, a HÉV századeleji mozdo­nyai, az első kísérleti Diesel- mozdony, a hóseprő és több más, régi típusú alkalmatos­I Felvessünk lakatos, hegesztő, villanyszerelő, kompresszorkezelő és gépkezelő szakmunkásokat és segédmunkásokat magas kereseti lehetőséggel Minden héten szabad szoipbat. Szállást és heti hazautazási költséget biztosítunk, különélést fizetünk. Jelentkezés; Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén, Miskolc, Széchenyi út 28,, I. emelet, ság. A trolibuszok közül az IK 60-ast, a 401-es csuklóst, és a ZTU 5 típusút akarják megőrizni —, kuriózumként. A jelenlegi járműparkból összesen mintegy 40 villa­most, buszt és trolibuszt, mozdonyt nyilvánítanak vé­detté. és amint kivonják a forgalomból, kisebb-nagyobb restaurálás után kiállításon mutatják be. A helyszínt il­letően a BKV jó megoldást ajánlott. A szentendrei HÉV- kocsiszin elavult előcsarnoka a rekonstrukció után a BKV számára használhatatlanná válik. Ott berendezhetik a közforgalmú járművek mú­zeumát. Született olyan el­képzelés is, hogy a korabeli járművekből állítsanak össze szerelvényt, és azokat bizo­nyos alkalmakkor, vagy akár menetrendszerűen közleked­tessék. Egészen biztos, hogy nagy sikerük lenne, s csúcs­időben könnyedén bírnák a tempót... M. E. Mit tehet a TMK? 7 űzhcn íalat raknak A vállon billegtetett, má­zsás vasgerenda csak nemi erőfeszítés után kerül a he­lyére. az 5. számú kemence tetejére. Inget gomboltató. bőrt perzselő a hőség. A ke­mence gyomrában mézsűrű, szikrázó üvegfolyó araszol előre. A lakatosok kezdték a munkát, a kőművesek foly­tatják. Bent a tűztérben le­omlott a válaszfal. Fel kell húzni, meg kell csinálni, anélkül, hogy a kemence ki­hűlne. A szakmabeliek me­legjavításnak hívják ezt az akciót. Ilyen, forró kemencé­ben való falépítést még nem csináltak az üveggyárban. Ilid a kemence lölött Vince Zoltán, a miskolci üveggyár tmk-s lakatos cso­portvezetője sötét üvegen át kandikál a kemence gyomrá­ba. — Néhány nap alatt vég­zünk — mondja a ,sokat pró­bált emberek biztonságával. A főmérnök, Bobkó Benia­min is bízik a sikerben. — A tmk-soknak most már rangjuk van a gyárban. Az­előtt gyakran .őket tették meg bűnbaknak, ha nem ment minden úgy, ahogy kellett volna. Helyére kerül a vasgeren­da. lassan elkészül az áll­vány. a remegő kemencén át- ! ívelő híd. Jöhetnek a kőmű­vesek. A főmérnök: — Jó érzés olyan emberekkel dolgozni, akik fejüket törve dünnyö­4F Vince Zoltán ebben az évben lett kiváló újító. gik azt, hogy „majd megpró­báljuk”. Gondolkodás nélKül sohasem mondják azt, hogy Rakélakilövő — házila« Szükségszerű velejárója az ésszerűbb, takarékosabb ga/- gálkodásra törekvő szándé­koknak a TMK fokozottaob megbecsülése és az ügyes ke­zű mesteremberek segítségé­nek gyakoribb igénybevétele. A kemence kényes jószág. Általában két évig él, aztán. — mivel a hőség tönkreteszi — porig kell rombolni, újjá kell építeni. A menetközben adódó hibákat menetközben javítják ki. Ilyen lesz a fal­építő akció is. És ilyen volt a kemencevég úgynevezett vállkövének a napokban be­fejeződött javítása is. — Izgalmasabb volt. mint egy krimi. Nem egy közü­lünk egyhuzamban ötven órát töltött a gyáron belül... A kő ugyanis nem bírja vá­M- Ketten a csapatból: Kerekes György lakatos és Farkas József hegesztő. (Kerényi felv.) ratlan hőlökést, szétmegy, szétreped, használhatatlanná válik. Ezért aztán csak las­san, centiméterenként lehet közelíteni a követ a tűztér- hez .. . Mit mondjak? Sike­rült! Három napig tartott. Vince Zoltán büszkén mu­tatja a házilag készített, kü­lönös alakú kerekes kocsit. Ezzel közelítettek a tűzhöz. A forróságban pprkölődő em­berek rakétakilövő állvány­nak nevezték el. Enélkül le kellett volna állítani a ke­mencét. Gvülik a törékeny készlet A kemence két évig él, egy kemencefelújítás tízmil­lió forintba kerül. Az 5. szá- mú kemencénél a sok kis ap­ró, ötletes megoldás egy e.sz- tendővel toldhatja meg az élettartamot. Lehet számol­ni! Továbbá azt is ki iehet számolni, hogy például Vince Zoltán hengerfelújító újítása mennyit hoz a konyhára (A sima és mintás üveg gyár­tására használatos hengere­ket házilag kidolgozott re­cept szerint teszik alkalmassá arra, hogy úgynevezett pro­filüveget gyártsanak. Az üveggyár tmk-sai vállalták, hogy a tervezett, havi háromnapos állásidőt egy-két napra csökkentik. Vállalták, teljesítették. Raj­tuk nem múlik, hogy az üveggyárnak jó éve 'egyen ez az esztendő is ... Az sem rajtuk múlik, hogy a gyárnak pillanatnyilag ér­tékesítési gondja^ vannak. Gyűlik a törékeny készlet az udvaron, mostanában ritkáb­ban kopogtatnak a megren­delők. Az egyszerre ötven órát is teljesítő, gyaitran erőn felül vállaló lakatos, kőműves töri magát, és tör­heti a fejét: miért nem ka- pósabb. még akár Miskolcon is, a miskolci üveg ... B. I. A virágok városában Kertbarátok országos találkozója A Hazafias Népfront kere­tében működő Kertbarátok Országos Szövetsége Gyulán rendezte meg a kertbarátok kétnapos országos találkozó­ját. Gyulán, a virágok vá­rosában. A Békés megyei Kertba­rátok Szövetsége azért jelölte Gyulát a tanácskozás színhe lyéül. mert az itt működő kertészeti szakkörök az or­szágban az elsők között ala­kultak és azóta is kiváló eredményeket értek el. Az első napon a helybeli kertészeti vállalat termékei­ből kiállítást rendezett, majd a virágkedvelők szakkörének tagjai készítették el szemet gyönyörködtető virágkompo- zici óikat. . Az országos tanácskozással egyidőben rendezett ünnep­séget a Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat, fennállása 25. évfordulója alkalmából. Délután dr. Nagy Béla egyetemi tanár tartott elő­adást „A kertbarát-közössé­gek a lakóhely és a termé­szeti környezet védelmében és szépítésében” címmel. El­mondotta: a statisztikai ada­tok szerint Magyarország la­kosságának több mint a fele — 6 millióan —, közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban áll a kerttel, A lakosság egy­harmada kertes házban éL Kétszázezer az üdülőtelkek, 250 ezer a hétvégi kertek száma és mintegy 550 ezer hektár a kerthasznosítású föld, kisegítő és egyéni gaz­daság területe. A kertbarát­mozgalom társadalmunknak minden rétegét érinti. A kert­barátok évente mintegy 120 millió forint értékű zöldsé- get-gyümölcsöt termelnek. Az 1974. évi virágfogyasztás el­érte a 720 millió forintot. Az értekezlet második nap­ián a résztvevők megtekin­tették a város nevezetesebb parkjait £s a szakköri tagok virág-, szőlős- és gyümöl­csöskertjeit SZ. J. az ózdi II-es kohót (Tudósítónktól) Az Ózdi Kohászati Üze­mek II-es számú kohójának térfogatát 480-rol 600 Köb­méterre növelik. Tegnap reg­gel 6 órakor leállították a kohót és hozzáláttak átépí­téséhez, amely előrelátható­lag 70 napig tart. A munká­latokra — mely fölött véd­nökséget vállaltak a nagvoi- vasztómű gyárrész] eg KISZ- fiataljai — a gyár 90 millió forintot fordít. Egyúttal átrácsozzák az I. és VII. számú léghevítőket, s megkezdik a VI-os számú léghevítő rekonstrukcióját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom