Déli Hírlap, 1975. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-19 / 194. szám

Tisztán őrzi a népi motívumokat Varrt virágok kertésze (Kerényi László felvétele) Takarékosság, ráfizetéssel i A takarékosság néha nagyon is sokba kerül. Többe, mint amennyit az ügyesen kozmetikázott statisztika megtakarítás­ként feltüntet / Az egyik nagyvállalat például szigorú rendszabályokat fo­ganatosított — hiába, nagy tervekhez fellengzős kifejezések illenek — a benzin-takarékossággal kapcsolatban. Előírták, hogy a vállalat tehergépkocsijai egy hónap alatt hány kilo­métert futhatnak, illetve ez idő alatt hány liter üzemanyagot használhatnak fel. A terv több ezer liter hajtóanyag meg­spórolásét irányozta elő. a FELELŐS elégedetten dörzsölhette a tenyerét .. . Mivel ' állalta, teljesítette is. A teherautók egy kupicával sem fogyasztottak többet a vállalat saját áruinak elszállítása közben, mint amennyit a botcsinálta prognózis­felelős előírt. Igen ám, csakhogy az üzemanyag idő előtt elfogyott. A fe­lelős büszkén jelenthette, hogy a takarékossági terv teljesült, több üzemanyag nem fogy ... A kocsik bent álltak a gyár­udvaron, kényszerrabságra ítélve. A gyár azonban folyama­tosan termelt, valami más fuvareszköz után kellett nézni. A felelős az egyetlen .nagy szállító vállalatnál kopogtatott, és sorba állt... A vállalati tervnek megfelelő „takarékosság” egy másik vállalatnál terven felüli igényt jelentett. Mivel a felelős okos ember volt. hamar rájött arra, hogy a munka nélkül veszteglő gépkocsik dolgozhatnának is .. . De ne a nagyvállalat portékáit vigyék! Az e hónapra előírt saját fuvarkeret már kimerült. Vállaljanak bérmunkát! S akár hiszik, akár nem. a szállítási gondokkal küzdő és a fuvarozó vállalatnál kocsiért sorba álló cég teherautói dinnyét, zöld­séget furikáztak ide-oda. Az alkalmi partnerek nyilvánvaló örömmel fogadták a kéretlen kocsikat. Illő módon fizettek is a zöldségszezonban aranyat érő áldozatért. A felelős kétsze­resen is örülhetett. Egyrészt teljesítette a vállalati takaré­kossági terv üzemanyag-megtakarítási passzusát, másrészt a parlagon heverő szállítási kapacitást bekapcsolta a (dinnye) fuvarozás vérkeringésébe .. Itt aztán végképp’ be lehetne fejezni a történetet, ha nem lenne egy nagy, csak súlyos ezresekkel mérhető szépség­hibája. A szállító vállalat szolgálatainak igénybevétele sok­kal többe került (és sokkal több utánajárással is járt), mint a saját takarékossági tervek gépkocsi-stopot elrendelő ukáza. Mert nem az a takarékos, aki nem fizet; hanem az. aki akkor és éppen annyit fizet, amennyit kell. B. I. A KISZ-vb ülése r Már jó néhány kiállításon találkoztunk — amelyeken rendszerint Füzér Béláne ta­nítványai aratták* le' a babé­rokat —, mikor előhozakod­tam a kéréssel: szeretném látni, milyen egy népművész otthona. Füzérné azonnal jelezte, hogy ne tápláljak illúziókat: a lakás egyáltalán nem hasonlít kiállítási! az. Persze azért semmiképpen sem akar elutasítani — akár most is mehetünk. Ez a beszélgetés nem négy- szemközt esett — hallották a szakköri tagok is —, így egész kis csoport kerekedett fel... Első látogatónak ter­mészetesen csak mi számí­tottunk kíváncsiságunkkal és fényképezőgépünkkel, a hoz­zánk csatlakozó asszonyok, lányok már nemegyszer megfordultak abban a kertes házban, mely a belváros kö­zepén is őrzi meleg, csalá­dias hangulatát. Mutasd a lakásod, meg-, mondom, ki vagy — szoktuk félig komolyan, félig tréfá­san mondogatni. Füzér Sé- láné otthona — talán nem veszi rossz néven, ha ezt most közhírré tesszük — el­sősorban a munkáról, a ter­vezésről árulkodik. Azt hi­szem, igazán nem a kész. a befejezett dolgok érdeklik, hanem azok. melyek most születnek, formálódnak. Hogy mikor és miként kezdődött? Az időt évtize­dekben lehet mérni, s így Füzér Béláné életének törté­nete egy kicsit a magyar népművészet története is. Ahhoz a nemzedékhez tarto­zik, melynek tagjai egész életüket arra tették és teszik fel, hogy tisztán őrizzék a nép teremtette motívumo­kat, s a lehető legjobban ad­ják azt tovább. ■ ■ A kedves, fesztelen ven­déglátás után (erre aztán igazán nem készülhetett a háziasszony) megnyílnak a szekrények is. Azt várom, hogy a híres népművész leg­szebb produktumai kerülnék maid elő. Hát nem! Ehe­lyett eredeti sokác, s más ing^SUak, szoknyák látnak napvilágot. Füzér Béláné — mint azok az emberek, akik félnek tőle. hogy más tán nem is érti szenvedélyüket — a fülembe súgja, hogy mennvit adott ezekért a da­rabokért. Aztán elkezdi ma­(Folytatás az 1. oldalról) Szocialista Kultúráért Érdem­érmet kapott Bartus András, a miskolci járás enek-zenei szak­referense ; Bakonyi Tamás, a Mis­kolci zeneművészeti Főiskola ia: nára, zenekari tag; Bozsik Sán­dor, a Miskolc városi Pártbi­zottság munkatársa; Cselii Fe­renc, a sárospataki művelődési ház kórusvezetöje; Cseterki Sán­dor leninvárosi népművelési fel­ügyelő; Dane Zsigmond bánre­vei népművelési ügyvezető: Engi István, a KOTA megyei titkára, kőrusvezető: Gulyás Pálné hidas­németi körzeti könyvtáros: Hegy- megi Ernőné, a leninvárosi ze­neiskola tanára ; dr. Kapalló Gyu- láné, az Encsi járási Könyvtár kölcsönző könyvtárosa; Karaba Eászlé, a miskolci 100. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese; Kerekes I.ászló, a Kazincbarcikai városi Tanács V. B. művelődésügyi osz­tályvezetője: Kiss Bertalan, a mezökeresztesí Aranykalász Tsz elnöke: dr. Kiss Ervin, a Ne­hézipari Műszaki Egyetem kultu­rális bizottságának elnöke: E. Kovács László gömörszőlösi nép­művelési ügyvezető: Kruzsely Károly, a mezőkövesdi járási művelődési központ igazgatója: Mezey Tamás Sándor, a sáros­pataki művelődési ház előadó­ja. szakkörvezető: Molnár István, né, a Miskolci Megyei Könyv­tár gyermekkönyvtárosa: Nagy Géza, a sátoraljaújhelyi járás honismereti .szakreferense; Ne­velői Béla, a íelsözsolcai müve­gvarázni, hogy milyen tech­nikával. 1 technológiával Ké­szülnek a minták. Mert a régi varrottas vásznakat megveszik a sznobok is (már akiknek van pénzük), az azonban keveseket érdekek hogy melyik minta hol él. hogyan kerül erre vagy ar­ra a darabra, s mi jelentett a népéletben a viselet. ■ ■ Ebből is látszik talán, hogy Füzér Béláné állandóan fa­nul. Megelégedhetne ugyan azzal is. hogy a néprajz legkitűnőbb szakemberei Kér­ték már fel társszerzőnek könyvük írásához, hogy a tanítványok százai viszik to­vább mindazt, amit ő össze­gyűjtött — de hát a nép­művészet (pontosabban a ne* pi díszítőművészet) nem le­zárt tartomány; korunKban is újratermi virágait. S ezzel lényegében el is jutpttunk ahhoz, amit Füzér Béláné a legfőbb feladatának tart. Szakköreiben — elsősorban az Ady Endre Művelődési Házban — arra tanítja nö­vendékeit, hogy ismerjék fel. miként gazdagíthatja, szépít­heti életünket a népművé­sze, melynek a modern la­káskultúrában is olyan je­lentős szerep jut. Szűröket ugyan ma már aiig-alig ké­szítenek; praktikus értékük nincs. A szűrminták azonban tovább élhetnek párnákon, asztalterítőkön. Alig-alig. ké­szítik a mintás ködmönöket, lödési ház Igazgatója; Pozsgai János, a rudolltelepi ullöröze- nekar vezetője; Seres János, a Rónai Sándor Megyei Művelő­dési Központ" képzőművészeti szakreferense. szakkörvezető; Szerdahelyi Sándor, a kazincbar­cikai Egressy Béni Művelődési Központ szakkörvezetője; Szép László, a miskolci Bartók Béla Művelődési Központ színjátszó csoportjának vezetője: Szilaj Sándor, a miskolci 40. számú Általános Iskola ifjúsági és ne­velői könyvtárosa: Szunyi Gá­bor, a Szentistváni Általános Is­kola igazgatója; Tóth Béla, a me- zőnagymihálvj művelődési ház igazgatója; Vámos József, az óz­di József Attila Gimnázium ta­nára, kőrusvezető: Zudia Pál, az ózdi járás szakreferense. Miniszteri dicséretben 30 nép­művelőt részesített a kulturális miniszter, tízen pedig Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak. ★ Tegnap délelőtt Budapesten a Szakszervezetek Országos Taná­csa a borsodi kulturális mun­kások közül Szocialista Kultúra kitüntetésben részesítene Zólyomi Katalint, az Avas Táncegyüttes tagját, .valamint Papp Józsefet, az SZiBT központi iskola veze­tőjét. Miniszteri dicséretet hár­man kaptak a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának mun­katársai köziig. A kitüntetéseket Virizlay Gyuh», a SZOT titkára adta át. ­kuzsukat is. Az eredeti mo­tívumok felhasználásával azonban rendkívül szén fa- liszőnyegek születhetnek. / ■ 1 Nem vállalkozom arra, hogy felsoroljam, hányszor és hányféle elsmerést kap­tak Füzér Béláné és szak­körei. Tulajdonképpen erre a kérdésemre nem is feleit azon a bizonyos látogatáson. Sőt, búcsúzóul a lelkemre kötötte: írjak a szakkör asz- szonyairól, -lányairól minél többet, róla pedig csak anv- nyit, amennyit nagyon szük­séges. Mindezt megígértem, s megtartottam. Közben vár­tam az alkalmat, hogy egy­szer őt is „megemlítsem”. A népművelők mostani kitün­tetése, amikor is Füzér Bé­láné miniszteri dicséretben részesült, azt hiszem, jó al­kalom. Bevált a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat üdítő­ital-akciója. Több házi?)' ügyelőnél vasár- és ünnep­napon is kaphatnak üdítő italt a lakótelepeken élők. A vállalat újabb lakótelepeket is be kíván kapcsolni a? üdítőital-akcióba. Remélik, hogy őszre minden lakótele­pen lesz házfelügyelő, aki vállalkozik az árusításra. Csatlakoztak a gépgyáriak A Szakszervezetek Megyei Tanácsa — az Országos Ta­lálmányi Hivatal által meg­hirdetett újítási verseny f alapján — megyei versenyt hirdetett. Az újítómozgalom továbbfejlesztését, lendületé­nek fokozását, a belső tar­talékok intenzivebb feltárá­sát tűzték ki célul. Termé­szetesen emellett a vállala­tok feladatainak eredményes megvalósítását is segítik a benyújtott javaslatok. Ehhez az újítási versenyhez csatla­kozott most a Diósgyőri Gép­gyár kollektívája. Ilj IC-áíÉz Tegnap reggel megnyitot­ták a Besenyői utcában n mintegy 5 millió forintos költséggel épült új ABC- áruházat. Az alkotmány ün­nepére elkészült jétesítmeny lényegében megoldja a lakók és a környéken dolgozók be­vásárlási gondjait. Zárt és nyitott hűtők és hűtőpúitok biztosítják a romlandó áruk tárolását, a bevásárlás gyor­sítását pedig a legmoder­nebb pénztárgépek segítik. A szakemberek az űj bevásárló létesítménytől évi 9 rmilió forintos forgalmat várnak. Pénteken reggel 8 órától ülést tart a KISZ Miskolc városi végrehajtó bizottsága. Elsőként Varga Zoltán, a KISZ városi bizottságának titkára tesz javaslatot az 1976 tavaszán sorra kerülő küldöttértekezlet beszámoló­jának vázlatára, a beszámo­lót előkészítő munkabizott­sági vezetők és tagok szemé­lyére. Ezt követően a vb- tagjai javaslatot hallgatnak meg és hagynak jóvá a Ma­gyar Úttörők Szövetsége Mis­kolc városi vezető testületé­nek összetételére vonatkozó­an. Ugyancsak javaslat for­májában kerül a végrehajtó bizottság elé az 1975. II. fél évi politikai ünnepek terve. Ezután szóbeli tájékoztatás hangzik el az úttörőcsapa­toknál megtartott úttörőve­zetői konferenciák városi ta­pasztalatairól. Végül a vb- ülés szervezeti kérdéseket tárgyal, s ezek között szó­beli tájékoztató hangzik el az I. megyei ifjúmunkás és védnökségi napok tapaszta­latairól. gondolkodásmód fejlesztése „A matematikai szemlelet­mód alakítása a középfokú oktatásban” címmel kezdő­dött nemzetközi matematikai kollokvium tegnap a Nyír­egyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A h- nácskozáson 16 európai, af­rikai, észak-ameri1 jii és ázsiai ország szakemberei 31 előadás alapján vitatják meg a kü­lönböző oktatási módszerek, értékelések és a motiváció szerepét a matematikai gon­dolkodásmód fejlesztésében. A kollokvium egyúttal alkal­mat teremt olyan tapasztalat- cserékre. melyeken a hazai szakemberek átfogó képet nyerhetnek a külföldi kuta­tások eredményeiről. Egyéves a szauna Tavaly augusztusban Tam­pere város polgármesteré­nek jelenlétéber) avatták fe! a miskolci szaunát, ametv- nek kályháját a finn testvér- város ajándékozta. A nvári időszakban minden nap reg­gel 9-től délután 4-ig nvit- va tart a diósgyőri finn tür- dő. A szaunát egyébként piegkedvelték a miskolciak, van, amikor naponta több tucat vendége is van. Gy — A vendég csodálkozhat. De mi? Az úr Spanyolországból érkezett, és részt vett Budapesten a közgazdasági tárgyú nyá­ri szabadegyetemen. Tapasztalatairól fag­gatta a rádió riportere, s többek között megkérdezte azt is. milyen benyomások ér­ték szép fővárosunkban. A spanyol úr el­ragadtatottan nyilatkozott, de volt néhány kritikai megjegyzése is. Érthetetlennek ta­lálta például, hogy az utcán készségesnek, kedvesnek, vendégszeretőnek mutatkozó ma­gyarok miért udvariatlanok, barátságtala­nok. ha mint bolti eladóval, pincérrel talál­kozik velük az ember. Velem együtt bizonyára sok rádióhallga­tó szeretett volna közbeszólni: ha még Ön­nel, külföldivel szemben is udvariatlanok a felszolgálók, akkor képzelje el, hogy bán­nak velünk, akik közül sokan a magyart is tájszólással beszéljük. De nemcsak ezt vette észre a Hispániából érkezett vendég, hanem azt is, hogy a pá­ros, amely a világ talán legtisztább metró­jával dicsekedhet, a világ talán legpiszko­sabb fürdőszobáig mellékhelyiségei miatt szégyenkezhet. Nyugodtan feltételezhetjük, hogy mm szükségszálláson húzta meg magát a sza­badegyetem idejen a spanyol gyáros és nem külterületi vendéglőket kocsmákat látoga­tott, ha szórakozásra vágyott. Tehát a leg­jobb vendéglátóhelyek is kifogásra adnak okot. ha valaki kényes a tisztaságra. Még Budapesten is! Akkor milyen lehet a töb­bi? Nos, olyan, amilyennek például mi. mis­kolciak ismerjük. Es nemcsak azért szo­morodhatunk emiatt, mert a külföldiek ne­tán rossz hírünket keltik, hanem azért is. sőt elsősorban azért, mert mi magunk sokat bosszankodunk miatta. Ha a mellékhelyiségek szinte riasztó ál­lapotáról esik szó. akkor az illetékesek (vendéglátó vállalatok, MÁV stb.) elismerik ugyan, hogy a panaszok jogosak, arn mind­járt hozzáteszik: az utasokon, vendégeken is múlik, milyen körülményeket találunk a mosdókban. Kétségtelen, hogy a piszok nem terem meg magától. Ám az is. igaz, hogy a leg­több szennyet, rombolást maguk után hagyó reszsgek, garázdák attól a szesztől részeged- tek le, amit éppen azon a vendéglátóhelyen vedeltek be. Továbbá: aki csak fogyaszt ámde nem piszkát, nem tördel csempét, csa­pot, tükröt és egyebet, azt nem lehet bün­tetni másokért, A legnyomósabb érv persze az. hogy ke­vés a takarító. Egyes kórházakban már az egészségügyi dolgozókat is befogják e mun­kára, mivel ezernyi hirdetés után sincs te- lentkezö. Ha nincs, hát nincs. Mit lehet tenni? Még ,többel hirdetni? Új, hatásos reklámfogások­kal csábítani a takarítószemélyzetet? Alig hiszem, hogy sikerré vezetne. Más nyomon kell elindulnunk. Miközben a takarítóhiány miatt siránkozunk, arról keveset szólunk, hogy mennyit fizetnek a csöppet sem vonzó munkát végzőknek. Előbb-utóbb meg kell barátkoznunk az­zal a gondolattal, hogy egyes szükséges, hasznos szakmáktól idegenkednek az embe­rek. A legszebb érvekkel sem igen lehet rá­bírni égy, jövőjére is gondoló, magabiró fia­talembert, hogy például utcaseprőnek, csa­tornatisztítónak. vagy akár takarítónak áll­jon. E szakmák csak akkor nem halnak ki. ha — tetszik, nem tetszik — éppúgy meg­fizetik művelőiket, mint más. nagyobb tu­dást igénylő „elit” szakmák képviselőit. Gé­pesíteni ugyanis még a technika mai fejlett­sége mellett sem lehet, mindent. Ráadásul a gépesítés sem csupán elhatározás kérdésé. Pénzbe kerül ez is. A mellékhelyiségek állapota egyáltalán nem mellékes. Jó lenne végre őszintén szem­benézni ezekkel a problémákkal és panasz- kodás, siránkozás helyett megtenni a szük­séges lépéseket. A spanyol úr messziről jött. ö .csodálkozhat azon, hogy első osztályú ven. déglö mosdójában osztályon aluli állapoto­kat talál. Az azonban enyhén szólva nutat- ságos, ha mi is ,.rácsodálkozunk” újra meg újra arra, amit már túlságosan is jól isme­rünk. BÉKÉS DEZSŐ Kitüntetett népművelők matematikai V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom