Déli Hírlap, 1975. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-07 / 184. szám
A változékony időjárás az IBUSZ miskolci utazási irodája forgalmában is éreztette hatását. A szokásosnál kevesebben fordultak útlevél-, utazási és vaiutakére!- mekkel az ügyintézőkhöz. Az egyéni utazók Cseiszlovákiá- ba és Lengyelországba ”ál- tottak menetjegyeket. de volt, aki Várnába. Bécsbe, sőt akadt, aki Párizsba kért vonatjegyet. Most intetik egy turista norvégiai utazási iratait. Forintjaikat 'éti- többen csehszlovák koronára váltották, 150 ezer kelt el a szomszéd ország pénzéből. Kilencvenezer zlotyt, ötvenezer dinárt, húszezer román lejt és kétezer bolgár levét váltottak az utazók. A nyugatnémet márkából rriindös'- sze 8000, a szovjet rubelből pedig hétszáz fogyott el. Az Ausztriába készülők 13 ezer schillinget igényeltek. 1 Harmincnyolc darabból vulkanizálták a hatkilométeres sz széles japán gumihevedert. A tört és osztályozott mészkő ezen gyárba a tapolcai kőbányából. alagpályához az egy méter jut el a hejőcsabai cementMikor kezdik az új liszai építését? Halaszthatatlan beruházás (Folytatás az 1. oldalról) Az elképzelések szerint még az idén elkezdik az új Tiszai építését, s ed előtte levő tér rendezését. Csabai Rudolf, a MÁV Miskolci Igazgatósága közgazdasági és műszaki' fejlesztési osztály- vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy mindenekelőtt az Utasellátó pavilonját kell átköltöztetni a tér másik oldalára, a Szinva- partra. Kész a terv, megvan az építési engedély is. Ügy tűnik tehát, hogy az év vége felé hozzáláthatnak ehhez a munkához. Ezt követően lezárják a régi aluljáró egy részét, megnyitják az így kialakított rövidebb szakaszt, s hozzálátnak az új pályafenntartási hivatal építéséhez. A munkák sorrendje A régi hivatal épületét ugyanis el kell bontani a térről, hogy felszabadítsák a területet az építők számára. A ma még ott lakó 22 család számára a tanács ad új lakást. Itt említjük meg, hogy a pályaudvar és előtere a MÁV és a városi tanács összefogásával születik újjá. A tér rendezésének költségeit a tanács viseli. A munkák további sorrendje: ideiglenes út épí'ése (a jelenlegit le kell zárni a csatornázások, közművesítések miatt), majd a fedett szigetet körülölelő új sínpályák, utak megépítése. A kibővített aluljárót 1975 —76-ban építik a terv szerint, s körülbelül ebben az időszakban fognak hozzá a bevásárlóközpont alapozásához. 1977—79-ben az utas- csarnok építése lesz a legfontosabb feladat. Ha minden jól meny Ha minden jól megy, a 80-as évek elején megnyitják az új Tiszai pályaudvart. Ami egyben azt is jelenti majd, hogy sikerül végre a forgalombiztonsági követelményeknek megfelelően kialakítani az előtte levő forgalmi csomópontot. Enélkül ugyanis elképzelhetetlen a városi közlekedés alapvető javulása. Az új csarnok közelében csatlakozik majd a Tiszaira vezető úthoz az az ipszilon-híd is, amelynek egyik ága a Martintelep, a másik pedig a Vörösmarty utca felé mutat. A csatlakozás helye még nincs pontosan kijelölve, de Csabai Rudolf szerint valószínű. hogy a Szinván tál (tehát a város felőli oldalon) éri majd el a pályaudvar felé vezető utat. Valamennyi fórumon Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat hatalmas feladatot vállal magára az új Tiszai felépítésével, hiszen a munkálatok idején sem szünetelhet a forgalom. Ám bizonyára tudják a munkával meglehetősen túlterhelt nagyvállalat vezetői, hogy egy olyan beruházásról van szó, mely az ötvenes évek óta húzódik, s ma már halaszthatatlan. Szinte minden várospolitikai fórumon — legutóbb például az országgyűlési képviselő-választások alkalmával rendezett jelölő gyűléseken — kérték a miskolci dolgozók: tegyék könnyebbé, biztonságosabbá számukra a vasúti és, a városi közlekedést a beruházással. Megérdemlik a munkakörülmények javítását azok a vasutasok is, akik hosszú idő óta nehéz körülmények között szolgálnak az ország egyik legzsúfoltabb pályaudvarán. (békés) így készül a mű jé Ezreket vonz esténként az Európa jégrevü nagy sztárokat fevonultató előadása. A sportcsarnokban izzad a néző, és tőle néhány méterre a hűsítő jégen láthatja a dupla Axelt és a mindig taosot hozó Schmetterlinget. Sokan találgatják, hogyan készül a mű jég? A berendezés lelke az épületen kívül látható. Ebben kering a mínusz 280 fok hőmérsékletű freon 22-es gáz. A gáz vezetéke érintkezik a vízzel és lehűti. A vízbe kal- ciumkloridot kevertek, és ezért ennek fagyáspontja nem nulla fok, hanem mínusz 30. Ez a mínusz 30 tok hőmérsékletű folyadék aztán egy több száz méter hosszú csővezetékben kering állandóan- a pálya alatt. A jég vastagsága öt centiméter. Csendes nap a kárbecslőknél Az Állami Biztosító gépjármű-kárbecslői tegnap kisebb forgalmat bonyolítottak le, mint hétfőn. „Csupán” 36 ügyet kellett kivizsgálniuk a hétfői 50—60. baleset helyett. Az esetek túlnyomó részében kisebb anyagi kár keletkezett, elsősorban koccanásos balesetek voltak. • •• r Évente csak egyszer jönne a villanyóra-leolvasó Több mint tíz éve tervezik már hazánkban az éve? számlázás bevezetését az áramszolgáltatásban. Korábban hiányzott a technikai felkészültség ennek megvalósításához. Ma azonban a rendelkezésre álló komputerek lehetővé teszik a fogyasztás évente egyszeri leolvasással történő számlázási és elszámolási rendszerének bevezetését. Ez három és fél millió fogyasztó kulturáltabb kiszolgálását és a számító- géppark jobb kihasználását jelentené. A villanyóra-leolvasó évente csak egyszer jelenne meg mindenkinél. A lakosságnak ez nem jelentene hirtelen jövő anyagi terheket, mert év közben az OTP-n keresztül vagyonpos- tai csekkel fizethetne a korábbi esztendő átlaga alapján. Év végén azután pontos elszámolást készítenének. Az éves számlázásnak tehát nincsenek már technikai akadályai, és kísérletképpen a Dél-Dunántúlon rövidesen bevezetik. A módszer külföldön már nagyon jól bevált, és ha a hazai tapasztalatok is kedvezőek lesznek, akkor valószínűleg kiterjesztik az egész ország területére. A Centrumban Nem kötelező az egyenköpeny Több mint 300 női eladó dolgozik a vidék legnagyobb üzletében, a miskolci Centrum Áruházban. Ilyenkor, nyáron a hőmérséklet gyakran 30 fokra is felszökik a pultok között, és bizony nehéz a nagy melegben mindennap helytállni. Az áruház vezetői hozzájárultak ahhoz, hogy szellősebb, könnyebb anyagból készült ruhákban, köpenyekben is dolgozhassanak az elárusítók, és sokan élnek Is a lehetőséggel. A szabály csak az, hogy színben ne üssön el a Centrum sárga, világoskék, sötétkék egyenruhájától. Munkásokból vezetők A Központi Bizottság 1974. évi márciusi határozata megállapítja, nogy a munkásműveltség és szakmai képzettség megfelelő színvonala néha fontosabb is lehet egyes technikai eszközöknél, nem beszélve annak kedvező politikai és az üzemi demokrácia fejlődését segítő hatásáról. A napokban a Miskolci Postaigazgatóság párt-végrehajtóbizottsága ülésének egyik napirendi pontja a fizikai dolgozók vezetői munkakörökre való felkészítésének megtárgyalása volt. Vitaindítóként a pártépítési munkabizottság készítette jelentés szolgált. A jelentés elöljáróban megállapítja, hogy egyre több postás dolgozó szerez magasabb állami, szakmai és politikai képzettséget. A posta jellegéből adódik, hogy dolgoznak ott olyanok is, akiknek a nyolc általánosuk sincs meg. (Segédmunkások, kézbesítők, hírlapkézbesítők stb.) Az igazgatóság évek óta nagy áldozattal támogatta azokat, akik az általános iskolát a munkájuk mellett kívánták befejezni. 1973 és 1975 között 180-an fejezték be a általános iskola nyolcadik osztályát. Sajnos, az új felvételekkor mindig újrakezdődhet a munka, hiszen jönnek azok is, akik valamilyen okból félbeszakították tanulmányaikat, márpedig az általános iskola minden további képzés alapja. A postaigazgatóság alapszervezetei 5 évre szóló, káder- utánpótlási, nevelési tervet készítettek. Tervszerű és eredményes munka folyik hát az arra alkalmas dolgozók vezetői munkakörökre való felkészítéséért. A magasabb iskolai, szakmai' és politikai képzettség megszerzésére való ösztönzés egyre inkább érezteti hatását. A felmérést hét alapszeryezet területén végezték el. A munkások létszáma 1017. Ebből a nevelési tervben konkrétan szerepel 85 munkás. Közülük a különböző oktatási formákra hetvenkilenc munkás jelentkezését tervezik. Ebből tanulmányaikat már befejezték tizenkilencen, jelenleg tanulnak huszonnégyen. A tervhez viszonyítva a munkások 51 százaléka már elvégezte vagy már végzi a különböző iskolákat. A Központi Bizottság határozatának végrehajtása jó úton halad hát, az eltelt időnek megfelelően realizálódnak a tervek. A vitában felvetődött viszont néhány olyan gond, ami más üzemekben is jelentkezhet, amikor vezetőkről beszélünk. Nyilvánvaló, nem arról van szó, hogy mint a „hőskorban”, valaki egyik napról a másikra vezérigazgató, főosztályvezető, osztályvezető legyen. Vezető, és a maga posztján nagyon fontos vezető az is, aki egy-egy brigád élére áll, aki művezető lesz. Itt viszont egy speciális gond jelentkezik. A fizikai munka nagyobb anyagi megbecsülése azt eredményezte, hogy az a fizikai munkás, aki tanult, nem mindig szívesen vállal nagyobb felelősséget, alig nagyobb, vagy nemegyszer kevesebb bérért, jövedelemért. Ebben a kérdésben nevelésre, szemléletváltoztatásra van szükség, hiszen ez a gondolkozásmód csak rövid távra érvényes. Túl azon, hogy bizonyos mértékig szinkronba lehet hozni az új jövedelmet a régivel, azt kell megérteni, hogy a vezetővé válásnak hosszú és nehéz folyamata van, hogy azért tanulni és áldozatokat vállalni kell. Különös érzés volt hallgatni a vitát. Nevek röppentek fel, és rrjintha a nevelési tervben szereplő minden ember személyes ismerős lett volna. Hiszem, hogy az eredmények egyik rugója éppen ez. B. G. A dolgozókat dicséri Kevesebben többet termeltünk (Folytatás az 1. oldalról) A miskolci ipar termelésének növekedése meghaladja az országos átlagot. Ez olyan értékelésre méltó eredmény — mondotta Kolláth Sándor, az MSZMP miskolci városi Bizottságának titkára —, amely dicséri a nagy- és kisüzemek dolgozóit, munkásait. A Lenin Kohászati Művek és a December 4. Drótművek 19 százalékkal produkált többet, mint egy esztendővel korábban, a DIGÉP idei teljesítménye 6,5 százalékkal haladja meg a tavalyit. Mindössze öt kisipari szövetkezet értékesítési tevékenysége maradt alatta az egy évvel ezelőttinek, de vannak olyan vállalatok, szövetkezetek is, amelyek több mint húsz százalékkal tetézték a tavalyi eredményeket. Bár az export is kedvezően alakult (24 százalékkal nőtt), a tőkés kivitel aránya mérséklődött. Az LKM, a DIGÉP és . a drótgyár exportjának növekedése srófolta föl a városi üzemek átlagosan számított teljesítményét. Nehezítette a külföldi megrendelések teljesítését és a hazai feladatok ellátását, s nem utolsósorban a beruházásokat is késleltette az importból származó alapanyagok beszerzésére vonatkozó szigorúbb előírások néhány, adminisztrációs vadhajtása. (Vannak ugyanis olyan berendezések, műszaki cikkek, amelyeket csak valutáért lehet megszerezni. De nem mindegy, hogy mikor ...?) A központi és a vállalati bérintézkedések nyomán a miskolci munkások bérének növekedése már három esztendeje meghaladja az országos átlagot. A növekedés ilyen mértéke természetesen nem lehet tartós tendencia, hiszen ez meghaladja a népgazdaság teherbíró képességét. (Néhány vállalatnál ezt csak nehezen látták be). A dolog másik oldala az, hogy a miskolci átlagkeresetek átlagot meghaladó növekedése szükséges és helyes bérkigyenlítés volt. Erről bárki meggyőződhet, ha összehasonlítja az átlagkeresetek statisztikáját. A vállalatok gazdálkodásának biztonsága biztossá tette a szakmunkásgárda hovatartozását is, ám a kereseti arányok változása elindított egy nemkívánatos munkaerőmozgást is. (Miskolcon egyébként, ha kis mértékben is, de csökkent a foglalkoztatottak száma. Ez egyben a munka hatékonyságának növekedését jelenti, de utal a szorító munkaerőgondokra is). A két diósgyőri nagyüzemben nagy a mozgás. Az LKM-be 1600 dolgozót vettek fel, s 1400- at töröltek az állományból egy esztendő leforgása alatt. A BAÉV-nél viszont egy- harmad ezerrel dolgoznak kevesebben a tervezettnél. örvendetes, hogy a kereskedelmi foglalkoztatottak száma 5,3 százalékkal nőtt. örvendetes, hogy egyáltalán volt jelentkező, aki a pult mögé áll, hiszen az aggasztó létszámgondok már-már a lakosság ellátását veszélyeztették. Az esztendő második felének a vállalatok, szövetkezetek az ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodás szándékával vágtak neki. A nép- gazdasági célokat és érdekeket szem előtt tartó, a közelmúltban hozott központi bizottsági határozatok végrehajtása azon múlik, hogy a termelő kollektívák gazdasági és pártvezetöi menynyire tudnak felnőni a feladatokhoz, képesek-e ösz- szefüggéseiben irányítani, szervezni munkájukat. A racionalizálási, takarékossági törekvések nem merülhetnek ki alkalmi kampányok láncolatában. Ahol nem megfelelőek a korábbi tervek, vagy megoldhatatla- nok az elképzelések, ott újakat kell készíteni. Akár energia-, akár anyagtakarékosságról, akár gyártmány- fejlesztésről, akár kivitelről vagy behozatalról legyen szó; a döntést a népgazdasági céloknak alárendelt kollektív érdek mondja ki. B. I.
