Déli Hírlap, 1975. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-28 / 201. szám
Az ózdi tatagmii már teljesítene Az Ózdi Kohászati Üzemek élüzem címmel négyszer kitüntetett durvahenger, mű gyárrészlegének 47 szocialista brigádja augusztus 26-án teljesítette az eredeti IV. ötéves terv 660 000 tonnás készáru-termelési és ki- szállítási tervét. Az év hátralevő időszakában még mintegy 48 000 tonna készáru termelésére és kiszállítására van lehetőség, amelynek (értéke 300 millió forint. A munkasiker elérésében nagy része van a tartósori kollektívának, amely a IV. ötéves terv hengerlési -ész- feladatát már augusztus 6-án befejezte. Térzene (Kerényi László felv.) Nem győzik az építők Gyűlnek a garanciális munkák A lakásszövetkezetek soksok gondjával-bajával foglalkoztunk tegnapi számunkban. Helyesebb persze így fogalmazni: 7600 család, körülbelül húszezer ember soksok gondjával-bajával. A lakásszövetkezetek minden ügyében ennyien érdekeltek. Csak érintettünk a cikk keretében egy témát, melyre erdemes visszatérni. Arról van szó, hogy a szövetkezeti lakások újdonsült tulajdonosai is soleat panaszkodnak az első években a. kisebb-nu- gyobb hiányosságok, hibák (felpúposodott tapéta, rosszul záródó ajtók, ablakok stb.) miatt. Nehéz türelmet kérni Nem, nem tévedés, valóban évekig tartó bosszúsa goi; ezek, mivel az építőipar kapacitását a végsőkig, sőt — ha ez egyáltalán lehetséges lenne — még azon túl is kihasználják az új építkezések. Talán arra is emlékeznek olvasóink, hogy néhány héttel ezelőtt megírtuk: körülbelül 800, idei évre tervezett lakásba csak a jövő év első negyedében költözhetnek be a lakók. Miközben az évről évre növekvő feladatokkal birkóznak az építők — kényszerűségből —, elhanyagolják a hiánypótlási munkákat. A restancia nagysága ma már tízmilliókkal mérhető. Nos, ezek az úgynevezett objektív okok. Ám megértest, türelmet igen nehéz kérni attól, aki sokévi várakozás után végre új lakást kapott — természetesen nem ingyen — és szeretné, ha az olyan is lenne, amilyen egy újtól elvárható! A sazda szemével A várospolitikai munkabizottság vitája során megfogalmazódott az az igény, hogy a lakásszövetkezetek képviselői is részt' vehessenek a műszaki átadásokon. Ők ugyanis valóban a gazda szemével tekintenének körül az otthonokban és észr?- vennék azokat a hibákat is, melyek fölött a Miskolci Beruházási Vállalat megbízottja esetleg elsiklik. Volt. aki még ennél is élesebben fogalmazott és megkockáztatta azt a feltételezést, hogy a be. ruházási vállalat megbízottja túlzottan engedékeny. Mégpedig azért, mert nem érdekelt a hibák feltárásában. Székely László, a városi tanács elnökhelyettese nem értett egyet ezzel a vélemény- nyel, szerinte ilyen elvtelen magatartást nem tanúsíthatnak a lakások átvételével megbízott emberek. Ennek ugyanis komoly felelősségre- vonás lenne a következménye. Van c«v feltétele Egyébként, ha a műszaki átadásokon nem is vesz részt a lakásszövetkezetek megbízottja, a kulcsátadások idején már a gazda szemével nézhetnek körül a szövetkezetiek és akkor sincs még késő észrevenni a hibát. Annak, hogy a műszaki átadásokon jelen legyen a lakás- szövetkezet képviselője, van egy alapvető feltétele: nevezetesen az, hogy arra az időre alakuljon meg a lanás- szövetkezet, válassza meg felelős vezetőit. Ez azonban manapság általában még nem így van. A lakásszövetkezetek a beköltözés után szerveződnek, és még azt se lehet mondani, hogy minden szövetkezeti tag lelkes, tevékeny közreműködésével. A MÉSZÖV kebelében működő lakásszövetkezeti titkárság munkatársai lakásról lakásra járnak, s nem kis erőfeszítéssel „hozzák össze” az alakuló és tisztségválasztó közgyűlést. Részben érthető ez, hiszen a város különböző negyedeiből, sőt a megye vagy az ország távoli településeiről odaköltözött lakók nem ismerik egymást, így azt sem tudják, kik a legalkalmasabbak a vezetői tisztségek betöltésére. De erről most csak eny- nyit, hiszen tegnapi cikkünkben is utaltunk már rá, hogyan lehetne elősegíteni a vezetői tisztségekre legalkalmasabbak kiválasztását. Visszakanyarodva eredeti témánkhoz, a hiánypótlási munkák elhúzódásához, az építőipar gondjait ismerve sem mondhatunk mást. mint azt. hogy az ilyen természetű feladatok további halmozódása veszélyes dolog. Elsősorban azért, mert — mint már mondottuk — megkeseríti az új lakás feletti örömöt, de azért is, mert a kisebb hibák nagyobbakat szülnek. Ha például nem javítják ki a házgyári építőelemek közötti szigetelést, akkor egy kiadós eső után beázik a lakás és a tapéta is tönkremegy. A drága épületek, lakások megóvása pedig népgazdasági érdek. (békés) Zsáíolíak a strandok Kicsi a Balaton Módosításra szorul a Balaton regionális terve, és gyorsítani kell a szennyvíztisztító-művek és elvezető csatornák építését — állapította meg a Balatoni Intéző Bizottság tegnap Zamárdiban megtartott ülésén. A Balatoni Tárcaközi Bizottság ezúttal terjesztette véleményezésre a társadalmi testület elé a Balaton fejlesztésének V. ötéves tervét. A jelentés összegezte a IV. ötéves terv fejlesztési programját. amelyre 7 milliárd forintot költöttek. Ebből az összegből 120 hektárral bővültek az előközmüvesített új építési területek. Az ivóvíz-szolgáltatás napi 96 ezer köbméterrel, az öt évvel korábbinak a kétszeresére növekedett. Bővült a kereskedelmi hálózat. Az M7-es autópályával javult a távolsági közlekedés. Üjabb 27 000 embernek teremtettek strandolási lehetőséget, és — mint a jelentés megállapítja — lényegesen javult a köz- tisztaság is. A tárcaközi bizottság szerint sürgős feladat a szennyvíztisztítás és -elvezetés gondjának megoldása, a hajó- és helyi közlekedés javítása, a parkírozó helyek bővítése és a strandok zsúfoltságának csökkentése. A Balatonon — mint megállapították — az idegenforgalom jóval meghaladta a tervezettet. Az ötödik ötéves terv készítésekor a lakó- és üdülőnépességet a' főszezont csúcsidőben 550 ezer főben számolják. Jóval nagyobb azonban a hétvégi csúcsforgalom. A Balaton idegenforgalma hamarabb éri tehát el a regionális tervben távlatilag számba vett 600 ezres tömeget. Vargahegyiek a várban Látogatás a Diósgyőri Vármúzeumban. Ezzel a címmel hirdeti ma este 7 órakor kezdődő rendezvényét az Ady Endre Művelődési Ház vargahegyi ifjúsági klubja. A résztvevők megismerkedhetnek a történelmi nevezetességű vár értékeivel, a régészeti ásatások során feltárt korabeli használati eszközökkel, s a vár tornyából gyönyörködhetnek az esti fényben úszó város látképében. fl városkép és a tanácsok Sokan talán első hallásra túlzásnak érzik, mégis megkockáztatjuk: ha megérkezünk egy eddig számunkra ismeretlen magyar városba, a látványon keresztül egy kissé mintha a város vezetőinek ..arculata” is elénk rajzolódna. És ez nem véletlen. Ma a városiasodás egyre gyorsuló iramában nemcsak a régebbi népes települések fejlődnek rohamtempóban, hanem a nagyközségek is egymás után „lépnek elő” várossá. Hogy eközben milyen köntöst öltenek magukra, milyen „öltözékben” fogadják az odalátogatót, jelentős mértékben a helyi és megyei tanácsi vezetésen is múlik. A növekvő és minőségileg fejlődő igények a lakásépítéstől, az ipartelepítéstől a szórakozóhelyekig mind olyan létesítmények megépítését kívánják, amelyek igencsak „belejátszanak” a városképbe. De vannak-e a tanácsoknak valódi lehetőségeik a beleszólásra — és ezt közigazgatási, népképviseleti jogaikon túlmenően is gondoljuk — arra. hogy eldöntsék, hol, mi és főleg milyen épület, út, vagy egyéb létesítmény gazdagítsa a városképet? Természetesen vannak, és éppen annyi, ameny- nyivel élni tudnak, és amennyiben arra érdemes szakembereket állítanak az építési és egyéb osztályok, szakigazgatási szervek e tekintetben meghatározó szerepű, felelős posztjaira. Ez azonban még távolról sem elég. A tanácsi bizottságokba például olyan tanácstag és nem-tatiácstag szakembereket vonhatnak be, akiknek ilyen irányú képességeiben, urbanisztikai érzékében meg lehet bízni. Ezenkívül a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok munkájában is tudáto- sítani kell a harmonikus városkép kialakításának, illetve megőrzésének jelentőségét. Ugyanerre van szükség a lakosság körében is. Ennek — felsorolni is sok lenne — számos útja-módja létezik. Elég itt a sok településen már örvendetesen polgárjogot nyert nyílt várospolitikára utalni, s ehhez a tanács fontos segítőtársra találhat a népfront-mozgalomban. A városrendezési viták, széles társadalmi fórumok, ankétok. az értő. de a még szakmai értelemben „laikus” vélemények kikérése és figyelembevétele is a döntések előtt, nagymértékben elősegíthetik a lehető legszerencsésebb megoldások megszületését. Nem véletlen, hogy azokban a városokban, amelyekben már kialakult, vagy kialakulóban van e helyes iránvű urbanisztikai szemlélet, hadat üzentek számos, a ‘városképet csúfító, korában sajnos, eléggé elterjedt jelenségnek. Utalunk itt Zalaegerszeg. Nagykanizsa örvendetesen átgondolt fejlesztésére. Kaposvár példájára, ahol az új lakótelepek monotóniáját száműzték, a gyulai tanács kiemelkedő városfejlesztési munkájára, a műemlékvárosok, Sopron, Eger nemzetközileg elismert, féltőn óvó, környezetbe illeszkedő fejlesztésére, a városrekonstrukció legkitűnőbb megoldását produkáló Salgótarjánra. Hivatkozhatunk Pécsre, ahol — többek között — a Mecsek-oldal szőlő- és gyümölcskultúrájának megóvásával, csak az odaillő épületek engedélyezésével, rendkívüli gondossággal óvja a tanács a városképet. Szólhatnánk új szocialista városaink, Dunaújváros és Kazincbarcika tanácsainak eddigi, és Leninváros most kibontakozó erőfeszítéseiről is. Szaporíthatnánk még a példák sorát, de az eddig elmondottak i6 meggyőzően bizonyítják: az értő tanácsi munkára, a helyes urbanisztikai szemlélet térhódítására a városkép harmonikus kialakításában, megőrzésében és továbbfejlesztésében ma nagyobb szükség van, mint bármikor. Az ellenkezője ugyanis szinte helyrehozhatatlan károkat okozhat a városképiben, saját világunkban. KOMOR VILMA Tájéríekezlet az alkoíioüzmusról Micrl a Pdmiilfonóban? i Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy öt megye — Borsod, Heves, Szabolcs, Nógrád és Hajdú — részvételével szeptember 5-én táj- értekezletet tart a Vöröskereszt. melyen szó lesz az alkoholizmus egyre növekvő társadalmi veszélyességéről. Az értekezlet a Pamutfonó könyvtárhelyisége lesz. Miért a Pamutfonó. ad helyet a tanácskozásnak, hiszen ebben az' üzemben főleg nők dolgoznak, s az alkoholistáknak csak egészen kis százaléka nő? — kértük a választ Szigeti Tibortól, a Pamutfonó igazgatójától. Megtudtuk, hogy a megyei alkoholizmus elleni mozgalom innen indult el 1957-ben. A Pamutfonóban dolgozó lányok, asszonyok már akkor is nagyon jó vöröskeresztes munkát végeztek. Az alkohol pusztító hatását sokszor maguk az alkoholisták nem érzik át. Ezért gondolták úgy, hogy környezetüknek, családjuknak kell érdekükben összefogni, főleg a részeges, durva apáktól legtöbbet szenvedő nőknek, hiszen elsősorban a nők harcoltak mindig az ellen, ami az életet, tönkreteszi. Csökkentették az önköltséget a Diósgyőri Gépgyárban Korszerűbb, gazdaságosabban ayártliató termékek Hogyan lehet olcsóbban, ésszerűbben, hatékonyabban gazdálkodni? Aligha akad olyan vállalat, ahol ne foglalkoztatná a vezetőket ez a kérdés. Az önköltség csökkentése a Diósgyőri Gépgyárban is a gazdálkodás egyik törekvése. A vállalat erre az esztendőre részletes önköltségcsökkentési tervet készített, amely elsősorban az anyaggal és energiával való takarékosságra épül. A terv szerint a Diósgyőri Gépgyár 1975-ben 56,2 millió forintot takarít meg ily módon. A vállalat dolgozóinak, s főként szocialista brigádjainak megértő hozzáállását bizonyítja. hogy az első fél évben majdnem 30 millió forint önköltségcsökkentést értek el. Szinte nem volt olyan, a termelésben dolgozó szocialista brigád, amely ne tett volna vállalást az anyagok ésszerűbb, gazdaságosabb fel- használására, az energiával való takarékosságra. S komoly segítséget jelentettek a kiszolgáló üzemek, főosztályok. igazgatóságok szocialista brigádjainak az üzemi brigádok munkáját segítő vállalásai is. Abban, ffogy a vállalat első fél évi feladatait teljesítette, szerepet játszott az önköltségcsökkentés mellett több tényező is. Ilyen volt például: módosították a termékszerkezetet; növelték a gazdaságos és csökkentették a gazdaságtalan termékek arányait. Közismert, hogy a DIGÉP mintegy másfél ezer különböző termékeket gyárt, s egy- egy termékből többfélét is. (Legjobb példa erre a szerte ágazó szivattyúgyártási profil.) Máris érezteti hatását a vállalati gazdálkodásban, hogy négy gazdaságtalan termékcsoportot megszüntettek, illetve új, korszerű termékekkel helyettesítették. A közvetlen feladat a gazdaságtalan termékek számának további csökkentése, olyan korszerű módszerekkel. mint a termékek számítógépes rangsorolása. A hatékonyabb, ésszerűbb gazdálkodást szolgálja már az üzem- és munkaszervezés színvonalát emelő középtávú szervezési program is. Olyan, szinte az egész vállalati gazdálkodást meghatározó feladatok végrehajtásáról van itt szó, mint az egyes gyártási rendszerek korszerűsítése, a számítógép fogadására való megfelelő felkészülés, a kábelgépgyártás — a termék- csoportokon belül az egyik leggazdaságosabb, legjövedelmezőbb gyártmány — fejlesztésének megszervezése, vagy a munkaszervezési feladatokhoz tartozó munkaórakarbantartás. A normák karbantartása évente 6 százalék kapacitásnövelést jelent a vállalatnak! A DIGÉP-ben azt mondják, nehéz év az idei. S számolnak, törik a fejüket, hogyan lesz meg a tavalyi 372 millió forint nyereség helyett az 1975-re tervezett 420 (az első fél év eredménye: 193,2 millió forint)? Az első fél évi 30 milliós önköltség- csökkentés, s több figyelemre méltó eredmény azt mutatja, — nem feledkezve meg természetesen olyan hátráltató tényezőkről sem, mint az öntvényellátás rendezetlensége, vagy a kooperációs fegyelem lazulása —, hogy bár a nehéz esztendő mégis újabb sikert hozhat a diósgyőriek kollektívájának. Ny. I. /
