Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-10 / 160. szám

Ha hibás a pilóta... Mennyit esznek a benzinfalók? f . afc Nagyüzem Naponta ötezer hektoliter Teljes kapacitással dolgozik a sörgyár A „zilesek” benzinfalónak, csúfolják a járművüket. Va­ló igaz, hogy a ZIL szomjas jószág, de ... — Amelyik többet tudna ebben a kategóriában, olyan nincs — veszi védelmébe az erős, strapabíró tehergépko­csikat Szanyi Géza, a Volán 3. számú Vá’lalatának mű­szaki, fejlesztési és beruhá­zási osztályvezetője. Fillérekből százezrek Egy billenő platós ZIL ez év első négy hónapjában, száz kilométerenként átla­gosan 48,02 liter benzint fo­gyasztott. Kevesebbet, mint tavaly. Az eltérés pontosan 2.31 liter. Kocsinként és száz kilométerenként! A megtakarítás fillérre ki­számolható, 6 ezek a fillérek százezrekre rúgnak. Pedig a vállalat feladata, szállítási teljesítménye nem lett ki­sebb. Sőt! De a Volánnál az alaptevékenység minél hi­bátlanabb ellátásával egyen­rangú kötelességnek érzik az energiatakarékossági terv végrehajtását. A Volán pártbizottságá­nak végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén vetté szám­ba a takarékossági terv megvalósításának tapasztala­tait. Megállapították, hogy az eredmények méltóak az erőfeszítésekhez, s az idén — csakúgy, mint tavaly — 2,5 millió forint értékű üzemanyagot takarítanak meg. Pótkocsit akasztanak rá A megtakarítás természe­tesen nem föltétien jelenti azt, hogy abszoliíte keve­sebb üzemanyagot fogyasz­tanak a vállalat gépkocsijai. Ez a szimplán értelmezett „spórolás” a teherfuvarozás, személyszállítás kulturáltsá­gának rovására mehetne. A hatékonyságot szeretnék nö­velni, azaz egységnyi meny- nyiségű benzinnel, vagy gáz­olajjal mennél messzebb és minél több terhet vinni. Tegyük fel, hogy a „szó­ló” ZIL 45 liter benzint fo­gyaszt száz kilométerenként. Ha utána akasztunk egy 4 tonnás pótkocsit, akkor a motor három literrel többet Felkészültek a termény fogadására A Borsod megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat szakemberei elméleti és gyakorlati oktatás keretében készítették fel dolgozóikat a beérkező termények szak­szerű fogadására, tárolására. Az oktatásokon — a hagyo­mányoknak megfelelően — az idén is részt vettek a me­zőgazdasági üzemek által ja­vasolt szakemberek is. A tan­folyamon főként a szárítási technológiával és gépekkel foglalkoztak sokat, mert az elmúlt évben jó néhány eset­ben túlszárították a gabonát. Emellett a résztvevők meg­ismerkedtek az átvételi mun­kát segítő gépek működésé­vel, a silók technológiájával. „eszik” ugyan, de a rakodó­tér, s ezzel együtt az elszál­lított árumennyiség is meg­duplázódik. Tehát a teljesít­mény sokkal jobban nőtt, mint az üzemanyag-fogyasz­tás. A benzines teherautók teljesítménye (a közlekedési szakemberek árutonna-kilo­méterben számolnak) 12 szá­zalékkal nőtt az év első négy hónapjában. A benzin­felhasználás csak nyolc szá­zalékkal. A megtakarítás: csaknem 220 ezer liter ben­zin. Ennyi üzemanyaggal 11 gépkocsi egy esztendőn át futhat. Kevés híján egymil­lió forintról van szó! Az utas örül De hogyan értékeljük az autóbuszok gázolajfogyasztá­sának a teljesítményt is meghaladó növekedését? Itt ugyanis arról van szó. hogy az autóbuszok több üzem­anyagot használtak fel a tervezettnél, azaz túllépés van. Az új Ikarus 250-es csa­lád tagjainak fajlagos fo­gyasztása jó, de ezek a na­gyobb kocsik általában nem szállítanak több utast. Pusz­tán csali a számokat nézve az ember csóválhatja a fe­jét, az utas viszont örül. Nem kell zsúfolt autóbusz­ban, kényelmetlen körülmé­nyek között utaznia. Mindent összevetve: az év első négy hónapjában a Volán vállalatnál a takaré­kossági törekvések eredmé­nye: 220 ezer liter benzin és 68 ezer liter gázolaj. Értéke: 1,1 millió forint. S hogy mi van az eredmé­nyek mögött? Sok ötlet, sok szervező munka. A legjob­ban, legésszerűbben takaré­koskodó pilóták között eb­ben az évben is négyszáz- ezer forintot osztanak ki. A túlfogyasztáson kapott gép­kocsikat műszaki vizsgálat­nak vetik alá, s a korszerű füst- és gázelemző készülék rögtön kimutatja, hol a hi­ba. Ha a motorban: akkor megjavítják, beállítják. Ha a gépkocsivezetőben (mert ilyen is előfordul): akkor a — pazarló — pilótát kárté­rítésre kötelezik. (Az elmúlt évben csaknem ezer gépko­csivezetővel íratták alá a túlfogyasztás miatt felvett vizsgálati jegyzőkönyvet). B. I. a jubileum jegyében Polgári védelmi versenyevakorla! Megalakulásának negyed- százados évfordulója megün­neplésére készül a Polgári Védelem. Július második fe­lében nagyszabású alapfokú versenygyakorlat vezeti be az ünnepségsorozatot. A verseny céljául azt tűz­ték ki, hogy az (a negyed­század eredményeit számba- véve) bemutassa a polgári védelem magasfokú felké­szültségét, demostrálja a szer­vezetek felelősségteljes hon­védelmi munkáját. A versenyen meghatározott alegységek vesznek részt, s elméleti, teszt, — valamint gyakorlati feladatokat olda­nak meg. Valamennyi alegységnél igyekeznek minél jobban ki­használni a hátralevő időt a tanulásra, a felkészülésre. Villamosították a vasúti közlekedést Sikeresnek bizonyultak a Füzesabony — Eger közötti villamosított vasútvonal üze­mi próbái. Ez a MÁV Felsó- vezeléképítési Főnökség és a velük kooperáló Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat és a Miskolci Posta- igazgatóság dolgozóinak jó munkáját dicséri. A vasutas­napon, (július 13-án) begör­dülhet az első villamosmoz- dcxny vontatta szerelvény Egerbe, ahonnan ezt követő­en menetrendszerű gyorsvo­natok közlekednek majd Bu­dapestre és vissza. Ezzel le­rövidül az utazási idő Mis­kolcra is, hiszen a gyorsvo­natok menetrendjét a Buda­pest — Miskolc között köz­lekedő szerelvények Füzes­abonyra érkezéséhez igazít­ják majd. Távirat teleionon Miskolcon is egyre többen adják fel telefonon távira­taikat. A 02-es telefonszámon jelentkező távirda naponta 320—350 sürgönyt vesz fel, s továbbít a címzettnek. A pos­tahivatalok felvételi ablakai­nál ezzel szemben csak 180— 200 távirat a napi forgalom. Miskolcra naponta mintegy 650 távirat érkezik. Sörről és kóláról írni ilyen meleg időben az álmoskönyv szerint hálás dolog. Mert nem kell ahhoz alkoholistá­nak lenni, hogy bosszankod­junk a sörhiány miatt káni­kulában, és jólesik ilyenkor a hideg Pepsi is. Bezeczky Gyulának, a Bor­sodi Sörgyár főmérnökének a szobájában mindkét ital meg­található — pontosan azon a hőmérsékleten, amikor a legkellemesebb a fogyasztá­sa. (Ez egyébként sörnél 11— 12 fok, kólánál pedig 6 fok.) A főmérnök Colát iszik, mi pedig a boltokban ritkán lát­ható borsodi barnával eny­hítjük szomjunkat. . A kótesztendős gyár erején felül dolgozik. Napi 5 ezer hektóliter folyékony kenyér készül itt. Ezen kívül még importsöröket is palackoz­nak. A tervezők úgy számol­ták, hogy egymillió 200 ezer hektoliter sört ad majd az országnak Bocs, de a gazda­sági vezetők erre az eszten­dőre már 50 ezer hektoliter­rel többet terveztek. A kereskedelmen is múlik Bátran állíthatjuk, hogy ha hiányzik a sör az étter­mekben és az üzletekben, arról nem a böcsiek te­hetnek. Mert ennél a meny- nyiségnél többet semmi­képpen sem lehet gyártani. Ezért a kereskedelem ügyes­ségén is múlik az, hogy meny­nyire folyamatos az ellátás. Magyarország egyébként még mindig nem tartozik a sör­ivó nemzetek közé, mert szép hazánkban „csupán” 75 liter az egy főre jutó évi sörío­Kóla-koncentrátum gyasztás. (A csúcsot a belgák tartják, ahoi is a századfor­duló idején 330 liter sört eresztett le torkán a belga átlaópolgár.) Borsod többet kap Jelent-e Borsodnak és Mis- kolcnak valamilyen előnyt az, hogy egy hatalmas sör­gyár van a megyében? (Tudósítónk írja) Egyetlen életpálya, foglal­kozási ág sincs manapság, ahol az ismeretek felfrissí­tésére, bővítésére szükség ne lenne. Tudatában vannak ennek a Sárospataki Áfész vezetői és dolgozói is, s ez a magyarázata, hogy bár kevés híján valamennyi dolgozó rendelkezik a kívánt keres­kedelmi szakképzettséggel, ezzel nem elégednek meg, hanem tovább képezik ma­gukat. Kiderült, hogy 16-an jár­nak különböző típusú közép­iskolába. 14-en levelező ta­gozaton végzik a szakmun­kásképző iskolát. Ezenkívül a nappali tagozatra járó ke­reskedelmi tanulók száma 42. Azt is megtudtuk Kocsis János igazgatótól, hogy a szakmai képzéssel párhuza­Tatár Imre értékesítési osz­tályvezető: — Halkan mondom, hogy a ■v. szabolcsiak és a hajdú-biha­riak ne nehezteljenek ránk, de Borsod több sört kap tő­lünk, mint amennyi a lakos­sági arányokból következne. Emellett gyorsabban tudjuk Orvosolni az ellátási gondo­kat, hiszen egyszerűbb sört küldenünk a Hágiba, ha ide­telefonálnak, mint mondjuk Hajdúszoboszlóra. Húsz kilóból 40 ezer palack Az ország hat kólaüzemé­nek egyike is Bőcsön műkö­dik. A zöldes-fekete színű pasztát, a kóla-koncentrátu- mot a tengerentúlról kapják. A lepecsételt dobozokat ka­mion hozza a hamburgi ki­kötőből. Egy 20 kilós kon- centrátum-mennyiségből — amelyet szigorúan titkos re­ceptura alapján állítanak össze — 40 ezer palack kólát készítenek. A két nyugat­német gépsor teljes kapaci­tással dolgozik. * A Borsodi Sörgyárból tehát azt jelenthetjük, hogy az 1600 „sörös és kólás” mindent megtesz szomjúságunk csilla­pításáért. E. A. mosan a politikai műveltsé­gük növelésére is sokan tö­rekednek. Öten már elvégez­ték a marxizmus—leninizmus esti egyetemet, négyen most végzik ugyanezt. Marxista középiskolai bizonyítványa 26 dolgozónak van, 14-en pedig most vesznek részt ebben a képzésben. Pártoktatásban 140, KISZ-oktatásban 68, szakszervezeti oktatásban pe­dig 160 kereskedelmi dolgo­zó részesült. A Sárospataki Áfész a jö­vőben is arra törekszik, hogy kereskedelmi hálózatának színvonalát a városi igények­nek megfelelően emelve, mennél több dolgozójának tegye lehetővé a politikai, szakmai és az általános jel­legű oktatásban való részvé­telét. Döntetlen? Kitűnő és örök barátom. Mindig Alajos ismét filozofikus hangulatban keresett fel: — Furcsa az élet. Hol ilyen, hol meg olyan. Egyszer felvidít, egyszer lehangol — mondta. Biztattam, térjen a tárgyra, mert az élet nemcsak ilyen, meg olyan, hanem rövid is. Nekikezdett hát, hogy magvas gondolatait szülő élményeit közreadja: — Tudod, hogy túl vagyok az ötödik ik­szelt. Ilyen korban már gyakran eltöpreng a férfiember, hová is számítható: javakora­beli férfiú, vagy öregedő bácsi? Nos, engem is foglalkoztatott ez a gond. Van a házunk­ban egy nagyon szép kislány. Ismerem szü­letése óta. Természetesen mindig bácsizott engem és kezét csókolommal köszöntött. Lhssan felcseperedett, elmúlt tizenhét éves, s ha estefelé megi-ek haza. nem győzöm ke­rülgetni a kapualjban, amint éppen búcsúzik gavallérjától. Illedelmes kislány ilyenkor is. Ha meglát, pillanatra abbahagyja a csókoló­zást, s tisztességtudóan, kezét csókolommal köszönt. Kicsit fonák szituáció, amint a hölgy két csókroham között így köszönt egy férfit, hát a múltkoriban, amikor éppen egyedül volt a lépcsőn, mondtam neki, vál­toztassunk ezen a köszönési módon, hiszen már felnőtt, nagy lány lett. Ugyan Alajos bácsi, restelkedett, gyerek vagyok én még. Bizonygattam, hogy ő már felnőtt, s ha nem házbeli kislány volna, hanem most ismer­ném meg, eleve én köszönteném kezét csó­kolommal. Komolyan tetszik gondolni? — kérdezte. Hát persze, mondtam, — Oké. Ala­jos, akkor ebben megegyeztünk, viszlát — * visszaintegetett a lépcsőfordulóból. Azóta nem köszön kezétcsókolommal, sőt a csóko­lózást sem hagyja abba, csak int a szabad kezével, ha a lépcsőházban elmegyek mel­lettük. Ebből az is kitűnik, hogy nem bácsi­nak tekint, aki előtt másként kell visel­kedni. Közbevetettem, hogy feltehetőleg ez" volt az élet „ilyen" oldala, térjünk hát a má­sikra, az „olyan”-ra. Mindig Alajos foly­tatta: — Egy nulla a javamra, könyveltem el magamban. De... A minap egy nagyon ked­ves fiatalasszony társaságában tekintettem meg egy tárlatot. Kifelé jövet arra kért az ajtóban ülő bácsi, írjak valamit a vendég­könyvbe. Amíg én körmöltem, a fiatalasz- szonyhoz fordult, s képeslapokat, meg kata­lógust ajánlott neki. A hölgy vett tőle ezt- azt. Amikor kifizette, a bácsi rám mutatott, s megkérdezte: — S a kedves papának nem tetszik semmit sem venni? — Nos, hát ezért mondtam, hogy az élet nemcsak ilyen, ha­nem olyan is. Az eredmény a jelenlegi állás szerint döntetlen. Mondhatnám: veszteséggel felérő döntetlen. Nem tudtam mivel vigasztalni. Némán ke­zet ráztunk, s elment. Nem sokkal később hallottam, hogy olyan cukrászdákba, kávé­házakba jár, s olyan üdülőbe kért beutalót, ahol többségben nyugdíjasok pihengetnek. S azok között mégis ő a javakorabeli férfi a véletlenül odatévedt fiatalabb hölgyvendégek szemében. BENEDEK MIKLÓS Tanuló kereskedők

Next

/
Oldalképek
Tartalom