Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-16 / 165. szám
Meddig tart a rend? Értékelemzés, ötletroham Kora hajnaltól forgalmas reggelig jártam egyetlen útvonalat: Kun Béla utca, Baj- csy-Zsilinszkv utca, Ady Endre utca, Búza tér, Zsolcai kapu. Beszélgettem korai járókelőkkel, ’ házmesterekkel. Szépítkezés közben láttam a várost. * Fél négy: ez az idő még a tegnapé. A Búza tér felé eső oldal kész csatatér. Vesztett csaták tere, ahogyan az ember a tegnapi ivászatra következtethet a nyomokból. Négy óra: szinte egyidőben két ház ajtaja is nyílik. Az első járdaseprők, a házmesterek. — Huszonötödik éve minden hajnalban itt seprek. Utána meglocsolom a járdát, hogy frissebb legyen. Boros József a Kun Béla 10-es számú ház előtt takarít. — Tessék mondani, meddig tart a rend? — Hát — meggondoltan számol — gondolom úgy délelőtt 10-ig. Ez az oldal nincs olyan forgalmas, mint a másik ... Négy óra: a tegnap esti seprés nyoma még látszik a Kun Béla utca 6-os számú ház előtt. Megszámolom: a buszmegállóban négy eldobott jegy, három csikk. Körbejárom a háztömböt, mire visszaérek tizenegy jegy és kilenc csikk van a megállóban. Józan számítás szerint másfél-kétóránként kellene seperni ahhoz, hogy a rend látszata megmaradjon. * öt óra: még csak három ház előtt locsolták fel a járdát. A Bajcsy-Zsilinszky 3- as, 5-ös és 7-es számú kapuja előtt tökéletes a rend. (A házfelügyelő Bagi Ferenc.) A buszmegálló közel van. Megvárok három buszt. Szeméttartó van, de oda egy jegy se kerül. A földre hét. öt közvetlenül a megállóban, kettő odább. A Búza téren Gál János járdát locsol. — Meddig tart a rend? — Itt sajnos néhány órát csak. Többet soha, de napközben is lesöpröm újra. Szebb így. Frissebb. Gál János tulajdonosa a háznak. Benézek a mellékutcákba, ahol hasonló házak állnak. Nem takarítanak sehol. Hat óra: a Kun Béla utcai buszmegállónál már halomba gyűjthető mennyiségű a csikk és a jegy, mintha sohase takarítottak volna. A 2-es számú ház házfelügyelője Hunyadi Lászlóné: — Késő este locsoltam és sepertem. Nézze meg: szinte nyoma sincs. Van egy betört pinceablak. Az a pince is állandóan tele van utcai szeméttel. Naponta takarítom, mert félek, hogy egyszer égő csikket dob be valaki. Hatvanhatéves vagyok. Néha úgy szeretnék odaszólni az embereknek, hogy legalább az idős embert szánják meg bennem, ha már embermódra nem tudják szeretni a rendet. Hét óra: nagyvárosi csúcs- forgalom. Végigjárom a kört. Alig van ház, ahol nem takarítottak, de sajnos, nincs olyan ház, ahol látszana, hogy takarítottak. BARTHA GÁBOR A csodálatos Bejrútról\ a cédrusról és a saurmáról Fölkaptunk egy hajóra XV. Itt vagyunk végre Bejrútban, álmaink városában, a Kelet kapujában, a keleti „nyugaton”. Amit itt nem talál meg az utazó, azt már nem is érdemes keresni; amit itt nem lehet megvenni az nincs is, azt még ki sem találták. Gyorsjáratúnak egyáltalán nem nevezhető mentőcsónakunkkal araszoltunk be a kikötőbe. A forgalom óriási, az autók egymásba érnek. A geppisztolyos kapuőrök ügyet sem vetnek tüdőszínű partra-' lépési engedélyemre. Irány a város, irány Frédi, ahol a csatangolás előtt erőt gyűjthet. magyar szót hallhat az ember. Frédi öreg, mint az országút, mindig borostás és mindig fekete gyapjúnadrágot hord. Georg, az üzlettárs viszont elegáns és roppant szolgálatkész. Fölbaktatunk a kikötő utcáján. A sarkon, a fallangis- ta párt zöld cédrusos, fehér színű zászlót viselő épülete előtt fegyveresek állnak. A fejen sisak, a vállon géppisztoly, az útszegélyen drótakadály. A kérdésre, hogy sza- bad-e fényképezni az egyik marcona őr barátságosnak egyáltalán nem mondható mozdulatot tesz. Géppisztolya csövével hessenti arrébb kíváncsi csapatunkat... A nagyáruház előtt lyukas gu- mijú páncélautó vesztegel. Az áruház zárva ... Tovább, tovább. Sodortatjuk magunkat a tömeggel. A közlekedési lámpák a gyalogosnak nem parancsolnak. Végtelenül kígyózó kocsisorok között ugrándozunk. Hatalmas tér, hatalmas mozi: RIVOLI. Híres mozi ez, itt már bomba is robbant. Bár a hajóról jövet fegyverropogást véltünk hallani, az óváros szívében minden nyugodt. Illetve a megszokott módon nyugtalan. Mint megannyi borzas fejű felkiáltójel, tucatnyi pálma fogja körül a teret. De hol vannak a cédrusok? A Csont- váry festette, álmodta, a kicsit is műértő magyarnak Libanonnal egyet jelentő cédrusok? Egyhetes libanoni tartózkodásom alatt a miniállam jellegzetes fáját csak képeslapon és a nemzeti zászlón láttam. Némi nyomozás után derítettem ki, hogy a Tripoliból Damaszkuszba vezető, két kilométer magas hegyeken át kanyargó út mentén zöldell az egyetlen valamirevaló cédrusliget, benne kétszáz fával, köztük néhány ősi példánnyal. Szomorú maradványa ez — olvastam valahol — az egykori rengetegnek, amely Salamon templomának a fáját szállította. A kecske és az ember kíméletlenül elpusztította az ország büszke fáját. Megyünk tovább. Maradék valutámat libanoni fontra váltom. (A Rivoli terének minden második üzlethelyisége pénzváltó.) Átvágunk az autófolyamon, a Birkásnak nevezett hússütőhöz tartunk. Éhes vagyok. A bajszos arab gyors mozdulatokkal félbeszakítja a tenyérnyi nagyságú lepényt, s rádobja egy Diákok nyári munkán (Kerényi L. felv.) Mit jelent a 4 A Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat csaknem ezerféle terméket gyárt: tálcát, poharat, virágtartót, telefont, fénycsőarmatúrákat. A kisüzem műanyag alapú produktumait sokféleképpen lehet csoportosítani. Deák István főmérnök a 4+1-es föl- osztás híve. Mit jelent ez? Notórius ,._D” — Amelyik termék a vállalati nyereségszint fölött jövedelmez, az az A csoportba tartozik. A B-sek az átlagot hozzák. A C-kategóriába so- ★ Két kefe. Az elemzés a bal oldalit veszteségesnek találta Volánom újítók Többszörösére emelkedett az elfogadott újítások száma az elmúlt öt évben a Volán 3. számú Vállalatnál. A csaknem félezer aktív újító munkája nyomán gazdasági hatásfok is kétszeresére nőtt. A nagy alkotókedv itt a gyors ügyintézéssel hozható kapcsolatba, de serkenti az újítókat az is, hogy a más vállalatoknál kialakult gyakorlattal szemben itt 100 forinttal magasabb a legalacsonyabb újítási díj is. rolt gyártmányok nem veszteségesek ugyan, de nem vagy alig hoznak nyereséget. A veszteséges árucsoportot D-vel jelöljük. A +l-es CCS- betűvel jelzett mezőnybe azok tartoznak, amelyek az előző időszakhoz képest csökkenő hasznot hoznak. A felosztás logikus és észszerű. Ne tévessze meg az olvasót ez a nyereség-szerinti kategorizálás! Ha adottnak vesszük az alapanyagok beszerzési árát, valamint az eladási árat. akkor a vállalat csak a költségekkel, a technológiával, csak a gyáron belüli ésszerűsítési eljárásokkal variálhat. Egy-egy termék hozama, nyeresége, a jelenlegi gazdasági, pénzügyi viszonyok között jó fokmérője az egy- egy termékre fordított, társadalmilag szükséges vagy szükségtelen befektetésnek. Néhány fürdőszobai cikk például notórius „D”-nek bi* Bejrút, a kelet kapuja, cédrus-ország fővárosa. (Kerényi László felvétele) zonyult, azaz veszteséges volt. A gyártását megszüntetni nem lett volna célszerű, mert akkor a fogyasztó károsodik. Az árát sem lehet emelni, mert ez meghaladja a vállalat hatáskörét. Mit tettek hát? Nem a legolcsóbb a les jobb — Gazdaságossá kellett tennünk a gyártást! Izekre szedtük a terméket, megnéztük, hogy hol lehet takarékoskodni. Elemeztük a technológiát, megkerestük a „gyenge pontot”, ahol a veszteségforrás nyakoncsíphető... Már elkészült az új termék prototípusa. A bolti ára változatlan, használhatósága a korábbival azonos értékű, és a vállalat számára nyereséges. Tökéletesen megfelel az értékelemzés hármas követelményének az új produkció. Az értékelemzés egy olyan vészteoégfeltáró, termelés-ra- cionalizáló eljárás, amely egyszerre és együtt törekszik a költségek minimalizálására, a korszerűsítésre és a felhasználói igény maradéktalan kielégítésére. Az érték- elemzés sokkal több, mint az egyoldalúan értelmezett költségcsökkentés! Az értékelemzés nem azt a konstrukciót, vagy megoldást tekinti a legjobbnak, amely egyoldalúan a műszaki tökéletességre törekszik, még csak nem is azt, amelyik a minőség rovására a legolcsóbb; hanem azt, amelyik a felhasználói igényt, a piaci szükségletet a megkívánt szinten, a legkisebb költséggel képes kielégíteni. Az értékelemzés kollektív munka. A csoport egészében Mirelit Egyre nagyobb mennyiségben használnak fel mirelit alapanyagokat és félkésztermékeket a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat egységei. Az elmúlt év őszén tartott bemutató óta több mint kétszeresére növekedett az éttermek, s a kisebb egységek levő alkotóerő-többlet igen hatékonyan korrigálja az egyén hibáit. Rembrandtot ne! Nagyszerűsége egyszerűségében rejlik, s ennek a megállapításnak nem mond ellent az a tény, hogy a team-munkát (a csoportmunkát) és a brain-storming-et (ötletrohamot), alapos és aprólékos elemző munka előzi meg. A már ismertetett felosztás szerint a vállalatnál gyártott csőtartó villa (ehhez rögzítik a neoncsöveket) a B-csoport- ból a C-be, majd a D-be került, azaz veszteséges lett. Megállapították: indokolatlan hatféle csőtartó villát gyártani, amikor a célra három is megfelel. Űj típust terveztek, a terveket megküldték a partner vállalatoknak. Most várják a kedvező választ. Az eljárás helyességének érvei: a partnerek nem károsodnak, mert ugyanolyan funkciót ugyanúgy ellátó terméket kapnak, a fénycső világít, s a műanyag-feldolgozó sem fizet rá. Elmondani, leírni egyszerűbb. Csinálni nehezebb. De utánacsinálni, tehát a már gyakorlatban bizonyító termeléskorszerűsítő, költségcsökkentő eljárások receptjét átvenni: szabad és lehet. Sőt! Kell! Kötelező! Egy Remb- randt-kép értékelemzése értelmetlen. De egy filléres mütyürke, egy neoncsőtartó villa szakszerű „megvallatása” is százezreket hozhat, vagy vihet el. (brackó) ételek igénye. Érdekes, hogy éppen a szakma húzódozik a mirelit készételek bevezetésétől. Számukra is jó példát mutatott az Országjáró Diákok X. Országos Találkozója; a fiatalok körében igen nagy tetszést arattak a Magyar Hűtőipar termékei. fémtányérra, melegedni. Kést vesz elő, megfeni, majd villámgyors mozdulatokkal faragni kezdi a henger alakú, forró, zsírtól csöpögő húshegyet. A tányéron halommá púposodik a húsforgács. A meleg lepényt széthajtja, megöntözi fehér, savanykás, kapros lével, beleszór egy csipet fűszeres, apróra vágott zöldséget, majd pedig a húst. Végül a lepény fedelét visz- szahajtja és — mint egy palacsintát — összecsavarja. Szalvétát teker rá, s máris fogyasztható a birkalepény, a saurma. Pikáns, kellemes ízeket érez az ínyem. Gyomortöltő, finom eledel ez, s az egészben az a gyönyörű, hogy közben menni, nézelődni is lehet. Irány a japán áruház! Hogy mi mindent lehet kapni ebben a játékparadicsomban, arról ízelítőként árulkodjon egy rövid felsorolás: petárda, tüsszentőpor, bűzbomba, könnyfakasztó-szer, vámpír- fog, az igazihoz megszólalásig hasonló kígyó, pók, egér, és még (de már ezt csak latinul merem leírni) canis merga is ... ' Engem legjobban a műtintával tréfáltak meg. Szép sárga ingemet babos-pöttyösre fröcskölték. Először gyanakodtam, de két perc múlva nyomtalanul eltűntek a tinta- foltok. BRACKÖ ISTVÁN (Következik: a nőies városról és a géppísztolyos zenekarról.) Villáminterjú Erzsébettel — Hát Te? Megszeppen. Mosolygok. 0 már nevet. Elöl, az egérvitte fog árulkodik. Erzsi hatéves. Kosarában füzetcsomag, gyurma, toll, tolltartó ... — Már hajnalban rágta a fülem, hogy mikor jövünk. A kis barátnője is móst lesz elsős — segit az interjúban a mama. — És az óvodából már voltunk is az iskolában. Otthon szekrényem is van... Faragó L ajosné mosolyogja a nagy-kofa kislányát: — Ügy gondolom, hogy szeptemberig fogy még egy s más ebből a csomagból, de szoktatásnak is megéri... — Mi leszel, ha megnősz, Erzsi? — Óvónő ... Erzsébet nagyo- sodik. de a mérleg nyelve még billeg. Gondolom, hogy, ha jövőre találkozunk, akkor már tanítónő szeretne lenni. Kedvezményes tanszervásár. Az első napon még alig egy-két gyerek vásárolt. No, persze felhőtlen nyár van. E jókedvű kisemberrel éppen csak üzent az ősz. \
