Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-11 / 161. szám

Fuvar-vihar Az áruszállítást A közhasználatú és a nem köz- használatú közlekedés által ha­zánkban egy év alatt szállított áruk súlya meghaladja a hat- százmillió tonnát. Egy abszurd példa szerint ez annyit jelen , hogy — mondjuk járművek hiá­nyában — minden magyarnak hatvan Zsiguli súlyú terhet kel­lene elcipelnie ahhoz, hogy a termelés és az elosztás ne áll­jon meg. A Borsod megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság tegnapi ülésé­nek anyagát tanulmányozva öt- löttem ki ezt a példát, abban a reményben, hogy az olvasó kí­váncsiságát felkeltem, s figyel­mét a szállítással kapcsolatos problémákra irányítom. A népi ellenőrök 12 válla­latnál vizsgálódtak, s arra voltak kíváncsiak, hogy miért „mostohagyerek” a szállítás, meddig tart még a fuvar­vihar, miért marad el a vál­lalatok árumozgatási munká­jának szervezettsége az alap- tevékenység szervezettségi színvonalától. A Mályi Téglagyárban a téglát — gyáron belül — ra­kodólapon tárolják. Emelő­villás targoncával viszik a vagonig, de a kocsiba már kézzel pakolnak. Úgyneve­zett vagonba járó targoncával, emberi kéz érintése nélkül meg lehetne tölteni a kocsit, s a kísérletek is kimutatták, hogy a rakodólapon fuva­rozott tégla kevésbé törik. Igen ám, csakhogy sehol sem lehet venni ezt a speciális targoncát. Más kérdés, hogy hazánkban több mint száz­féle targonca fut. De egyetlen típus sincs, amelynek zavartalan lenne az alkatrész­ellátása és meg lenne oldva a szervizelése. A népi ellenőrök nagyon alapos és nagyon kritikus összefoglaló jelentést készí­tettek. A fuvaroztatók tevé­kenységével kapcsolatban megállapították, hogy: a szál­lítási mód megválasztásánál nem mindig a népgazdasági érdek érvényesül; a fuvardíj nem ösztönöz a korszerű áru- mozgatasi, szállítási módsze­rek elterjedésére; az alkalmi fejlesztések nem korszerűsí­tik egyszerre az egész szállí­tási láncot, megelégszenek csak rész-rekonstrukcióval. (A Sajószentpéteri Üveggyár — noha keretszerződése van a vasúttal — gyakran kény­telen igénybe venni teher­gépkocsit, részint a vagon- biztosítás egyenetlenségei, ré­szint készletgazdálkodási okok miatt. A szűkös raktá­rak minimálisra csökkentik az előszállítás lehetőségét, Lőiér fiataloknak A Borsodi Szénbányák KISZ-fiataljai Berentén rö­videsen befejezik a négy lő- állványos házi lőtér építését. A fiatalok körülbelül 600 társadalmi munkaórát szán­tak a sportlőtér kialakításá­ra. Túlteljesítették Kiemelkedő eredményt ér­tek el júniusban az albert- telepi bányászok. Naponta átlag 1500 tonna szenet ter­meltek, ezzel 133,6 százalék­ra teljesítették havi tervü­ket. és 8492 tonnával ter­meltek többet az előirány­zottnál. Autoklávok Japánból Japánból meglehetősen bo­nyolult tengeri és szárazföl­di út utón megérkeztek Ka­zincbarcikára azok az auto­klávok, amelyek a PVC III. nagyberuházás fontos szerke­zetei. A jövő héten megkez­dődhet a szerelés következő fázisaként az autoklávok helyére emelése. vizsgálta a JSEB ezért aztán a csúcsidőszak­ban lökésszerűen jelentkező szállítási igények kielégítet­lenek maradnak.) A fuvarozókkal kapcsolat­ban a NEB megállapította, hogy: a korszerű módszerekre való anyagi ösztönzés korlátozott, s így egyetlen vállalat sem képes saját erejéből moderni­zálni a teljes szállítási folya­matot. (Az egyik nagyüzemben pél­dául a 34 dömperből 26-nak a könyvelési értéke nulla.) Az egyik népi ellenőr a vitában keserűen iegvezte meg. hogy sajnos meg most is hivatkozási alap, „objek­tiv nehézség” a szállítás elég­telensége. Nem szabad csak a fuvarozó vállalatokon el­verni a port, hiszen a válla­latok kényszerből, óvatosság­ból kiépített saját gépkocsi- parkja távolról sincs kihasz­nálva. A vállalati szállítás­tervezés és szervezés (az LKM-et és meg néhány nagyüzemet leszámítva) gye­rekcipőben jár, felsőfokú szállításszervezői képesítéssel, e kulcspozíciót betöltő alkal­mazottaknak csak 12 száza­léka rendelkezik. Az ország hat legnagyobb szállíttató vállalata közül négy Borsodban található. Egv okkal több, hogy az ér­dekeltek megszívleljek a népi ellenőrök vizsgálódásának ta­pasztalatait: hogy ne legye­nek veszteglő vagonok, üre­sen futó tehergépkocsik, s hogy ne lehessen ok „objek­tiv akadályként” hivatkozni a szállításra. + Indulás előtti megbeszélés. A Bocskai utcából egyre másra fordulnak ki a Sko­dák, Zsigulik. Valamennyin elöl-hátul szembetűnő „T” jelzés: a személygépkocsiban tanuló vezető ismerkedik a forgalommal. Az oktató ki sem f'o«y a szóból Az Autóközlekedési Tan­intézet Aü—61-99 forgalmi rendszámú Skodájának okta­tója Varga Béla, s akit tanít a helyes közlekedésre: Dar- nai István. A fiatalember jö­vőre érettségizik, s mert autó­szerelő lesz. az iskola segít­séget nyújt a jogosítvány megszerzéséhez. Ez már a 20. gyakorlati óra. Gyors eliga­zítás, s elindulunk. A Baj- csy-Zsilinszky utcáról a Bú­za tér felé tartanánk, ám a Széchenyi utcáról bekanyaro­dó járművek egyike sem ad elsőséget — noha a szabály ezt előírja. Menet közben ki Kedvező fogadtatásra talált városunk lakótelepein a Mis­kolci Vendéglátóipari Válla­lat által kezdeményezett üdí­tőital-akció. Ma már szinte nincs olyan lakótelep, ahol ne lenne a házfelügyelők többségénél kapható a cola, a narancsszörp. Emellett a vállalat KISZ-esei vásár- és ünnepnapokon hangszórós kocsikkal járják a város la­kótelepeit, árulják az üdítő italt. UdítőitaE-akció 2 eroson- bemutató A Tiszai Vegyikombinát festékgyárának egyik leksi- keresebb terméke a Teroson gyártmánycsalád. A jármű­ipari segédanyagok közül már igen ' sokat használnak fel hazánkban. így például a szervizek előszeretettel alkal­mazzák a Terotex alvázvédőt. A termék megismerését a gyár szakembereinek közre­működésével tartott termék- bemutatók segítik. A napok­ban Miskolcon, a XVI. sz. Autójavító Vállalatnál ren­deztek sikeres Teroson-bemu- tatót. A résztvevők többek között megtekintették egy gépkocsi befejező fényezési kísérleteit is. A szakemberek elismeréssel nyilatkoztak a termékekről, így a közeljö­vőben valószínűleg megjele­nik majd a leninvárosi ter­mék a miskolci autójavító­ban is. sem fogy a szóból az oktató. Korhol és magyaráz, dicsér és szidja a szabálytalankodó­kat. ,,Észnél kell lenni” A Beloiannisz és a Horváth Bajos utca kereszteződésében éles csikordulással állunk meg. Ezúttal azonban nem az oktatott, hanem az oktató fékezett. Fiatal barátunk megfeledkezett a jobbkéz- szabályról — pedig Miskol­con mennyi ilyen útkeresz­teződés van! — s hiába nyomta a gázpedált, a kocsi „leblokkolt”. Az oktató ol­dalán ugyanis — ötletes meg­oldás — felszerelték a fék-, a kuplung és a gázpedált, így ha szükséges leállíthatja a kocsit. Előnye még az el­més szerkezetnek, hogy az oktató helycsere nélkül mu­tathatja be a sima indítást, a pedálok szakszerű haszná­latát. Szikszó csinos, új állomása. Zsolcától­Hidasig Hidasnémeti a megye leg­forgalmasabb határállomása, de jelentős szerepet játszik az egész ország nemzetközi áruforgalmában. Ezért minő­síthetjük kiemelten fontos be­ruházásnak azt a munkát, mely 1966-ban indult és nap­jainkban fejeződött be. Ma ünnepélyesen átadták Hidas-» németiben az integra-dominó rendszerű forgalomirányító berendezést és ezzel Felső- zsolcától a határig a nemzet­közi követelményeknek meg­A Széchenyi utcán zajlik a megszokott délelőtti forga­lom. S míg a nagy melegtől — meg az izgalomtól is — csurog a tanuló hátán a viz, az úttesten átszaladgáló gya­logosokat kell kerülgetni. Itt bizony „észnél” kell lenni, hiszen még az álló autók mö­gül is ki-kilépnek az úttestre. A tanutó rossz példát lát A Kun Béla utcából a Bajcsy-Zsilinszky útra sze­retnénk a strand irányába kanyarodni. A villanyrendőr könyörtelenül pirosra vált. Ismét éleset csikordulnak a kerekek. Várakozunk a zöld­re, ám ekkor hátunk mögött az IE—41-33-as Wartburg sürgetően dudálni kezd. Nem hiszem, hogy lehetne ennél idegesítőbb valami, különö­sen egy kezdő számára. Né­hány száz méterrel odébb az UT—70-38-as rendszámú'Zsi­guli éppen előttünk szeli át teljes kocsiszélességben a záróvonalat. A szabálytalan­ságot ezúttal megússza, hi­szen rendőr nincs a közel­ben, ám példamutatásból és KRESZ-ből mindenképpen elégtelenre vizsgázott. Vizsoakör A forgalomból egy óra el­teltével visszatérünk a Bocs­kai utcába, a rutinpályára. A gépkocsivezető-jelölt a vizsgakört gyakorolja. Elő­ször. Csoda-e, hogy itt is el­téveszti a jobbkézszabályt — bár erre már figyelmeztette oktatója a forgalomban is —. a tolatás sem megy még a legjobban, sőt a slalomozás- nál is vannak még hibák. Természetesen idő is van még a korrigálásra. A két órás gyakorlat vé­get ért. Következik az érté­kelés. A tanuló fiatalember jö­vőre az érettségi bizonyít­vánnyal kapja kézhez a gép- járművezetői jogositványt, ha ... Ha a szigorú szemű okta­tók előtt is sikeresen vizs­TÓTH ZOLTÁN + Felüljáró Ongánál. felelő vasúti pálya, állomá­sok, biztosító és irányitó be­rendezések szolgálják a nem­zetközi — köztük a tranzit — szállításokat. Hosszan lehet­ne sorolni mi mindent épí­tett a MÁV Miskolci Igazga­tósása — főleg saját kivite­lezőivel — Zsolca és Hidas között az elmúlt 8 évben Ezek közül azonban most csak néhányat említhetünk, illetve 'utalhatunk be ké­pen is. A sínpálya felújítása volt az egyik legjelentősebb feladat, emellett uj állomást Eger történetének eddigi legnagyobb építkezését való­sítják meg a csebokszáriról elnevezett északi városrész­ben. A negyedik, majd az ötödik ötéves terv során fo­lyamatosan, mintegy ötezer lakás épül fel közintézmé­nyekkel. kulturális létesít­ményekkel együtt. Az új városrész feléníté- sét a fiatalok széles körű összefogással segítik. Itt ál­lították fel a nyáron a Ho Sí Minh Tanárképző Főisko­la hallgatóinak építőtáborát. A tanárjelöltek kéthetes tur­nusokban, mintegy három­(Solymos László felvételei) építettek Ongán, Szikszón, Forró-Encsen, Novajidrány- ban és — az eredeti progra­mon felül — a Hidasnémeti állomást is bővítették egy új .ilascsarnokkai. Több helyen felújították a térvilágítást, magas peronokat építettek, megoldották az állomások vízellátását, szennyvízcsator­nát fektettek le. Az építésze­ti munkák közül meg kell még említeni az ongai felül­járót. illetve a forró-encsi utasaluljarót. B. ü. százan dolgoznak az új vá­rosrész szépítésén. Az egri diákokkal együtt részt vesznek a tábor mun­kájában az egri főiskola külföldi testvárintézniényei- nek fiataljai is. A Csuvas ASZSZK-ból. a bulgáriai Targoviste medvéből, továb­bá a szlovákiai Besztercebá­nyai Pedagógai Főiskoláról és az NDK-beli Erfurti Ta­nárképző Főiskoláról, mint- egy nyolcvan diák dolgozik három héten át Eger új vá­rosnegyedének kialakításán, szépítésén. A külföldi fiatalok egy ré­sze már megérkezett Egerbe. Külföldi fiatalok egri építőtábora Két óra tanulóvezetővel + Az utasok kényelmét szolgálja a forró-encsi aluljáró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom