Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

A megőrzéstől a pedagógiai kísérletekig Halszáz napközis Tudósítás Perecesről — Hová tetszenek menni? Kit tetszenek keresni? — állít meg minket egy cérna- vékony hang az iskola kapu­jában. Egy pillanattal később a hűvösből előlép a kérdező is, karján fehér ügyeletes karszalag. Odabent, a folyo­són a hosszú-hosszú asztal­nál már ebédhez terítenek. A gondnok néni kezében egy köteg papírszalag, a számhá­borúsdi kellékei. Előkerül Jóska bácsi is; Kozma József, a nyári napközis tábor igaz­gatója, a 38. számú Pereces- erenyői Általános Iskola igaz­gatóhelyettese, aki már 24 éve itt tanít helyben és a 11. nyáron „dirigálja”, a nyári táborokat. — Miskolc összes általános is­kolájából vannak itt napközis diákok. Reggel 9 órakor érkez­nek meg — külön autóbusz hoz­za ki őket a városból — és rög­tön kezdődik a kötött foglal­kozás. — Összesen 600 gyermekünk van, zömmel alsó tagozatosok. Harminc pedagógus ügyel rájuk, egy-egy nevelőre átlag húsz ne­buló jut, de még igy is alig győzzük... A perecesin kívül a tapolcai 29-es általános iskolá­ban is működik egy „altábo- runk”, 300 gyermekkel. Ide, a „főhadiszállásra’* az I,, II.» III- kerületböl érkeztek a gyerekek. (A beszélgetést itt meg kell szakítanunk. Most hozzák a hírt; a 18-as rajból az egyik kisfiú beteg lett, de Frici bácsi már el is vitte az orvoshoz.) _ Tízkor indulnak a gyerkő­cök ki a zöldbe —, a tábor­helyre. Háromnegyed 12-kor aztán farkasétvággyal térnek vissza. Ebéd után tovább foly­tatódnak a foglalkozások egészen négy óráig, — akkor utaznak haza, — Mindegyik szülő annyi té­rítést fizet, mint az iskolai nap­köziben. A városi tanács tette lehetővé, ezt a nyári táborozást, ami nem olcsó mulatság. Csak a gyerekek kiszállítása 160 ezer forintba kerül. Az iskolai költ­ségvetésből 400 ezer forintot köl­tünk a táborra. Miskolc nem szégyenkezhet... Odakint másodmagával süt a nap. A fák között alacso­nyan leng a konyha füstje. Húsz szakácsnő szorgoskodik az ebéd készítésén. Ma dél­ben gulyásleves, tejbegríz és őszibarack kerül az asztalra. Az iskolától 400 méterre, a domboldalon egész kis „Csil­lebérc”, vidám gyermekzsi- valy fogad minket. A tábor­hely fölött lobogó, körötte színes satrak. Pattognak a pingponglabdák, amott meg legénykék skeráznak a labda után. A nevelők fürdőruhára vetkőzve kapcsolódnak be a játékba. Köztük a főiskolát, egyetemet most végző peda­gógusjelöltek is akadnak jó- néhányan. A gyermekfoglalkoztatások előre megtervezett, rajokra lebontott munkaterv szerint zajlanak, minden napra akad újabb nevelési cél. Hetenként egyszer, csütörtöki napon mű­soros délutánt tartanak a ki­csik. Egyikük magával hozza a hegedűjét, a másik verset mond, vagy táncokat mutat­nak be. Legutóbb a felsősök például egy vígjátékkal szó­rakoztatták pajtásaikat. Demkó Mónika barnára sülve játszik a fűben pajtá­Fesztiválra készülnek A napokban tértek vissza nyári pihenőjükről a Bartók Béla Művelődési Központ mű­vészegyüttesei. Nagy munka vár most a tánckarra, a ve- gyeskarra és a fúvószenekar­ra, hiszen valamennyien fesz­tiválon vagy minősítésen vesznek részt, mVír a közeli napokban. A fellépések soro­zatát a tánckar nyitja meg. Ök július 25-én utaznak Deb­recenbe és Hajdúszoboszlóra, ahol a X. kelet-magyarorszá­gi néptáncfesztiválon lépnek fel. saival. Mónika szeptember­ben lesz harmadik osztályos. Azt mondja: a bizonyítványa ötös volt elsőben is, második­ban is. Apukája, anyukája dolgozik, de ő itt jól érzi ma­gát. A játszást szereti leg­jobban, meg színes v;-ágokat rajzolni a füzetbe. Kérdésem­re, hogy mit szeretne még, ha lenne itt, azt válaszolja; az lenne jó, ha még több gye­rek és még több sátor lenne. _ Tanító néni! Tanító néni! — szólongatják mindenfelől Tóth Erzsébetet, a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskola harmadéves „mat- fizes” hallgatóját, aki nyaral, pénzt keres, egyben a kötelező nyári nevelési gyakorlatot is el- végzi. — Az első két nap nagyon fárasztó volt. Nehéz megtalálni az aranyösvényt a hasznos idő­töltés és az, önfeledt nyaralás között. Önállóságra nem sok le­hetőségünk van, pedig sok iz­galmas dolgot ki lehetne próbál­ni. A táborról naplót vezetünk, amit a főiskolán majd felhasz­nálunk. Érdekes kísérlet lehetne ez a nyári napközi, amiből a legjobb dolgokat az iskolába is át lehetne menteni . . . — Kevés a játék és kevés a sátor; 25 rajra összesen nyolc darab jut, pedig mindegyik raj külön sátrat szeretne magának — mondja Halmos Ildikó, ne­gyedéves magyar—orosz szakos, aki már a harmadik nyarat tölti itt, gyermekközeiben. — A tábor területét sem ártana kiterjeszteni és bekerítem. A nagyobb fiúcs­kák nagy előszeretettel szökdös- nek ki a gyümölcsösbe, az alsó rész pedig elég balesetveszélyes. Nagyon kell vigyáznunk a gye­rekekre. — A Moziüzemi Vállalat heten­te filmet hoz a táborba. A vetí­tésekért a gyermekeknek két fo­rintot kell fizetniük. Szerintem nem lenne annyira „zsebbevágó” veszteség, a vállalat számára, ha ingyen szállítaná a filmeket. Van ugyan három televíziója az isko­lának, de sajnos a délelőtti gyer­mekműsorok hiányoznak a tv- programból. A tapolcai tábor lakóinak például nem kell fizet­niük a strandlátogatásokért, ilyen alapon a perecesi gyere­kek is megkaphatnák ezt a ked­vezményt. A Miskolci Építőipari Vállalat négy éve ígérgeti az öl­töző, zuhanyozó építését. Idén nyáron annyi volt a munkájuk, hogy felszakítottak egy nyomó­csövet és eltávoztak a helyszín­ről mondván, majd jövőre „foly­tatják”. Szóval akad elég bosz- szantó dolog is idekint. Árnyékunk a talpunk alá húzódik. A nap pontosan a fejünk fölött süt. Szabályos, kettes sorokban indulnak a rajok ebédelni. Itt az alka­lom, újabb jó pontokat lehet szerezni, az „aki legszeb­ben étkezett” és az, „aki mindent mesevett” verseny­ben ... VARGA RUDOLF Ki minek mestere Hét szakmában körülbelül 120 fiatal szakmunkás adott számot tudásáról a Ki mi­nek mestere szakmai vetél­kedőn. A háromnapos ver­seny írásbeli döntőjét teg­nap rendezték meg a Diós­győri Gépgyárban. Az ered­ményről részletesen beszá­molunk. Kiállítás Bulgáriáról A Lenin Kohászati Művek Vasas ifjúsági klubjában teg­nap nyitották meg a Bulgá­riát bemutató kiállítást. A Balkanturist július 15-ig nyit­va tartó kiállítása naponta 14 és 21 óra között várja az ér­deklődőket, akiknek naponta 14,30 órakor filmvetítést ren­deznek Bulgáriáról. A júliusi Lányok, Asszonyok A népszerű folyóirat júli­usi számában Lendvai Vera riportját olvashatjuk, aki írásában portrét rajzolt Bíró Györgynéről, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkáráról. Egy másik port­ré Nágya Pavlovát, az ifjú és rendkívül tehetséges ba­lerinát mutatja be. Képek­ben ismerkedünk meg a rövi­desen Magyarországra láto­gató Balettminiatűr Együttes­sel. Szibéria olyan nagy és egy­re változó földrész, hogy azt még a bennszülött szibériai­ak sem ismerik. Egy távali szibériai tájra az állandóan alakuló, változó, fejlődő Csukcsföldre kalauzolja el az olvasót egy érdekes, színes írás. Milyen a szovjet nyugdíj­rendszer? Erre válaszol a társadalombiztosítási minisz­ter. Az orvos tanácsai a szü­lőknek szólnak; hogyan előz­hetik meg gyermekeiknél a bélfertőzést? A divatrovat ez­úttal gyermekeknek és fiatal lányoknak szól. Kovács Mar­git képes riportja a Fővárosi Művelődési Házba kalauzol el. A lap Melléklete kötött és horgolt modellek képét és le­írását közli. A „Mindnyá­junk szakácskönyve” rovat­ban az olvasók ételreceptjei jelennek meg. A lakberende­zési rovat a jó helykihaszná­láshoz ad ötleteket. Felnőt­teknek és gyermekeknek szó­ló keresztrejtvények egészítik ki a LÁNYOK, ASSZONYOK 1975. júliusi számának Mel­lékletét. Vili, Bütyök és a többiek A Vörösmarty Művelődési Ház gondosan felkészült a gyermekek nyári foglalkoz­tatására. A sportnapközis gyermekfoglalkozásokon filrrí- vetítéssel, játékokkal szóra­koztatják a legfiatalabb kor­osztályt. Tegnap délután 6 óráitól például rajzfilm-estet tartottak az ifjúsági klub­ban „Vili, Bütyök és a töb­biek” címmel. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Verbunkosok, katonadalok. — 13.44: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 13.59: „Csabai akkordok" — emlékezés egy régi ifjúsági zenei lapra. — 14.30: Nőkről nők­nek. Távol a családtól. — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsán a kürt­szó! A Gyermekrádió műsora.— 15.46: Karuspódium. — 16.00: A világgazdaság .hírei. — 16.05: Ci­gánydalok. — 16.30: Készlet-fó­bia. Jegyzet. — 16.40: selma Kurz és Richard Mayr énekel. — 17.00: Hírek. — 17.05; Külpoli­tikai figyelő. — 17.20: Hegedű­muzsika. — 17.45: Bulgária üzen. Domány András összeállítása. — 18.00: Filmzene. — 18.18: Kriti­kusok fóruma. Bella István: He­tedik kavics. — 18.28: Hangver­seny. — Közben 19.00—19.25: Esti Krónika. — 20.02: Mindenki könyvtára. Solohov: Csendes Dön. — 20.35: Magnósok, figye­lem! — 21.20: Egy asztal mel­lett — folytatjuk a beszélgetést a művelődésről a Magyar Hajó- es Darugyárban. — 21.53: Joe Carr zongorázik. — 22.00: Men- delssohn-kórusok. — 23.10: Mu­sicalekből. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Éji zene. Petőfi rádió: 12.00: Hírek. — 12,Ki: Nóták. — 12.30: Dalok. — 12.40: Házunk tája. A Falurádió műsora. — 13.00: Hírek. — 13.03: Rlmszkij—Korszakot’: Az arany- kakas — szvit. — 13.30: Az euró­pai széppróza klasszikusai. Gus­tav Flaubert. — 13.40: A gyó­gyuló csonttörésekről. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Szórakoztató antikvárium. — 15.30: Hírek. — 15.33: Földön, vízen, levegőben. . . Milánói piacok. — 16.30: Hírek. — 16.36: Tavasz. Nikola Vapcarov versei. — 16.44; ötórai tea. — 18.00: Hí­rek. — 18.05: Külpolitikai figye­lő — 18.20: A második nyárfa. Padlsák Mihály rádiójátéka. — 19.07: Népdalok. — 19.48: Kis magyar néprajz. — 18..53: Üj könyvek. — 19.56: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Esti Krónika H. — 20 22: Gounod: Faust, ötfel­-tá roa Félig komolyan, félig viccesen mond­ta tegnap szerkesztő kollégám: írjak mára egy tárcát. Éppen tárcátl — vil­lant át agyamon a sanda gyanú. Hi­szen az újságírásban a tárca az, ami mondjuk borban a tokaji. Rendben van — feleltem az aesopusi róka fanyalgásával —, csak add meg a témát. „A témát? Azt én nem tudom. Csak azt, hogy a lapnak holnapra kell egy tárca. Légy szíves, töprengj .. S most, asztalomra görnyedve töp­rengek, bambán bámulok magam elé, agyam sejtjei nyikorognak az erőlkö­déstől. Mit írjak, amivel — a műfaj törvénye szerint is — mondok valamit. No, lássuk csak! Voltaképpen arról van szó, hogy feladatul kaptam egy olyan munka elvégzését, amire szükség van. Hogy miért, az nem fontos. Nem fon­tos? Az a végén derül ki. Ha jó, akkor fontos; ha nem akkor nem. De hát ez így paradoxon! Honnan tudhatom én azt előre, hogy sikerül-e vagy sem!.... Egyetlen munkához se kezdhetek azzal a meggyőződéssel, hogy elérem a leg­jobbat, a legtökéletesebbet. Nem én, ál­talában senki se lehet biztos a dolgá­ban — előre. Mindenféle munka értéke valójában csak a produktum végeztével mérhető. Amikor nekilátok, még nem tudom a végeredményt. Vagy jó, vagy közepes vagy rossz lesz. Pontosabban: hasznos vagy fölösleges. Bár kérdem önmagámtól és mások­tól is: van-e írott vagy morális törvény rá, hogy egy, a szakmájában átlagember ugyanazt nyújtsa amit egy átlag feletti képességű? Ilyen törvény nincs. Olyan van csak, amely azt várja el, amit min­denki nyújthat legjobb képességei sze­rint. S ha ehhez hozzáadja még a plusz adniakarás olyatén kellékeit, mint ami­lyen a lelkesedés — ha ez nem pusztán frázis —, a töprengeni tudás, a „csak- azértis” makacssága, a „szüksig van rá”-ból fakadó megértés áldozatkészsé­ge — akkor tulajdonképpen a magához 1 — az átlagoshoz — mért maximumot nyújtja És ez legalább olyan értékes — erkölcsileg mindenképpen —, mint az a produktum, amit egy. az átlagos ké­pességet meghaladó szellemiekkel vagy fizikai energiával rendelkező ember adhat. Ugye, egyszerű? Ámbátor inkább csak- annak látszik! A világ, de maradjunk csak helyben; például ez a város, nagy- nagy többségében átlagos képességű em­berekkel van tele. Szűkítsük a kört: a December 4. Drótműveket vegyük ala­pul. Mindjárt kiderül az is. hogy miért. Épp ma délelőtt említette dr. Imre Ferenc igazgató nekem (bízom benne, nem követek el indiszkréciót), hogy vi­tája volt amiatt, mert szóvátette: nem igazságos az, hogy egy kvalifikált szak­munkás 20—25 éves gyakorlattal any- nyít keres, mint egy három hónap alatt betanított munkás. Szerintem teljesen igaza van. Mert az a kvalifikált mun­kás nem átlagember a szakmában; tu­dásával, teljesítményével affölé emelke­dett. A betanított munkás pedig? Hát kérem, én ugyan laikus vagyok, de igazságérzetem kimondatja velem: a szakmában bizony ma még átlagalatti ember. Majd ha lesz megfelelő rutinja, szakmai respektje, akkor más lesz a helyzet. Értékének mércéje egyelőre — „csak” a jövedelme. De, legalábbis az elvárásokat tekintve, az ember munkájának csupán a pénz az értékmérője? Fontos, persze hogy fontos. De nem mindig igazságos. Mert abban benne lehet az is, hogy: bizo­nyos vonatkozásban — mint például az én tárcámra (?), hogy teljesebb legyen a lap profilja — pillanatnyi szükség van. A kérdés az: a végtermék társa­dalmilag mennyire hasznos? Ez az, amit előre nem tudhatunk. Ez az, amire rá­kérdezünk, a fejünket vakarva: ér-e annyit? A példa, mint kivétel erősíti a sza­bályt. Az embert néha csupán szeren­cséje tünteti ki. A gyakoribb, mondhat­juk: általános társadalmi igény, hogy az átlagos képességekkel rendelkező dolgo­zóktól a hozzájuk mért, a belőlük tellö, maximumot kívánjuk el — de azt a legjobbat, amiben benne foglaltatik mindaz, amiről már szó volt: az aka­rás, szorgalom, áldozatkészség. Nem is volna nehéz kiszámolni, hány százezer — mit fecsegek! —, hány millió és mil­lió forinttal gyarapodna a nemzeti jö­vedelem csak egyetlen hónap alatt is, ha valamennyi átlagos képességű dol­gozó — legyen az fizikai vagy szellemi — munkaidejét teljes intenzitással vé­gigdolgozná. Például olyan energiával, buzgósággal, alkotó töprengéssel, „csa­ládi összefogással”, ahogyan — mond­juk — egy hétvégi ház megépül, a kis­kert megművelödik. No, de kissé elkalandoztam a témá­tól. Ott hagytam abba, hogy tárcát kellene kiizzadnom. Igen. de miről?! S mit ét hogyan, hogy az legyen ... CSALA LÁSZLÓ vonásos opera. — Közben 22.56: Hírek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés, — hírek. — 17.35: A borsodi üzemekben — eredmé­nyek, gondok, tervek. Fél év után a borsodnádasdi Lemezgyárban. — Megyénk pávaköreinek műso­rából. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Sanzonok. — Női dolgok, női gon­dok ... — A megye sportéleté­ből. — Előadó: a szerző. — 18.55: Hírösszefoglaló, időjárás-jelentés, műsorismertetés. Televízió 1. műsor: 17.08: Mű­sorismertetés. — 17.10: Hírek. — 17.15: Grúz táncok. Szovjet film. — 17.35: Nehéz pingvinnek len­ni.. . — 18.25: Válogatás 30 év úttörődalaiból. — 18.35: Az olim­pia bölcsője. Görögországi ri- portfilm. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Egy láda Saigonból. Dokumentum­film. — 20.15: Dalok, táncok a Szovjetunióból. — 20.20: Zendül az osztály. Tévéfilm. — 22.10: Tv-híradó 3. — 22.20: Arany Mokka nemzetközi kerékpáros palyaverseny. Televízió z. műsor: 20.00- Mű­sorismertetés. — 20.01: G’iorgio de Charico nyugtalanító múzsái. Olasz képzőművészeti film. — 20.35: A holnapi föld. Szovjet rö­vidfilm. — 21.05: Tv-híradó 2. — 21.25—22.90: vendégek. Vígopera. Szlovák televízió: 16.15: Hírek. — 16.20: Esztétika. — A XX. szá­zad művészete. — 17.20: Ifjú szemmel. — 18.00: Autó-motor revü. — 18.30: Dalok. — 19.00: Híadó. — 20.00: Ártatlan gyilko­sok. Magyar film. — 21.30.' Hír­adó. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum <«f)—18): Ember és munka. — Borsod vegyipara. — Elefánl- csont- és puszpángfaragványok — kiállítás. — Diósgyőri v-ár (9—19): A diósgyőri vár törté­nete. — Déryné-ház (9—10) : Dé­ryné- és Lévai József-emlekszo- bák. — Miskolci Galéria (10—18) • ’Imreh Zsigmond emlékkiállítása. — - József Attila Klubkönyvfár (12—20); Nágylátószög — fotóki­állítás. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Köztulajdon 1945— 1975 — kiállítás — Rónai Sán­dor Művelődési 4íózpont (10—18) : Fotókörök klálliiása. FILMSZÍNHÁZAK BEKE Nagyvárosi fények Amerikai film Kezdés: f4. hn6 és 8 órakor híradó mozi Magvár híradó, rövidfilmek Folyiatolagos vetítés de. f9 órától fi2 óráig Egységes 3 forintos helyár! KOSSUTH Eltűnt nyolc űrhajó Szí. szovjet—bolgár film -Kezdés: £3 órakor Ludwig X—II. Mb. szí. olasz—francia film Kezdes: 5 órakor Dupla helyár! TAPOLCA-KEKT Koncert, szólópisztolyra Mb. szí. olasz film Kezdes: Í9 órakor Felemelt helyár! SAGVARI .látszd újra, Sam! Mb. szí. amerikai film Kezdés; 7 orakor SZIRMA Lányok az aknamezőn Szovjet film CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Müsorismerteles. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Verbun­kosok, népdalok. — 9.11: Titkon innen, titkon túl . . . Ili. rész: Amíg az anyagból gyógyszer lesz. — 9.51: Az ifjúság dalai. — 10.00: Hírek. — 10.05: A képzelet '.arazslója. Epizódok Verne éle­téből II. — 10.33: Ofalia Domin­guez és Michel Dens énekel. — 11.01: „Tenyérnyi ország a fél­sziget sarkán” — bolgár irodalmi est közvetítése. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8 05: Zenekari muzsika — Köz­ben 9.00: Hírek. — 9.50: Oktalan átalakítások. Jegyzet. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — Köz­ben 10.00 és 11.00: Hírek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom