Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-25 / 173. szám

A Miskolc, Tiszai pályaudvar­ról 09.30 órakor induló személy­vonattal. Továbbutazás Budapest, Déli pályaudvarról a menetrend' szerint 13.57 órakor induló vo­nattal. Érkezés Bal.v*onaiigára 16.17 órakor. Azik a táborozok, akik gyors­vonat» jeggyel rendelkeznek, a Miskolc, Tiszai pályaudvarról 07.02 órakor induló gyorsvonat­tal is utazhatnak. VASKÜT: A Miskolc, Tiszai pályaudvar­ról 09.50 órakor induló vonattal Budapest, Keleti pályaudvarig. Továbbutazás a Józsefvárosi pá­lyaudvarról Kiskunhalasra 14.17 órakor. (A Keleti pályaudvarról a Józsefvárosi pályaudvarra a 23. sz. villamossal lehet eljutni.) Kiskunhalasról Bajára 17.46 óra­kor Érkézé* Bajára 19.42 órakor. (Innen buszok szállítanak min­denkit a táborba.) TÖRÖKBÁLINT: Gyorsvonat» jeggyel rendelke­zők a Miskolc, Tiszai pályaud­varról 07.02 órakor induló vo­nattal, személyvonati jeggyel a 09.50 órakor induló vonattal utazzanak Budapest, Keleti pá­lyaudvarig. Innen autóbusszal Törökbálintra. Az említett vonatokon a bor­sodi fiatalok részére különkocsi- kat biztosítottunk (az átszálló- hegeken is). Minden tá borozónak jó mun­kát, kellemes időtöltést kíván A KISZ BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGA Nemcsak kevesebbet mértek, vizezték is A városi tanács kereske­delmi osztályának munkatár­sai — társadalmi ellenőrök bevonásával — június 28-án 17 miskolci vendéglátóhelyen végeztek próbavásárlást. A Megkóstoltuk Miskolcot című cikksorozatunkban be­számoltunk az ellenőrzések tapasztalatairól és a napok­ban megérkeztek az élelmi­szer- és vegyvizsgáló állomás jegyzőkönyvei a beküldött italmintákról. A laboratóri­umban megállapították, hogy hét vendéglátóhelyen vizez­ték az italokat. A legdur­vább szabálysértést a Pipacs presszóban követték el. Az itt vásárolt gin alkoholtar­talma 23,3 százalékkal kisebb volt az előírtnál. De vizes volt a rum a Zöldfában, a konyak a Katowicében és a Júnóban, az Egri leányka az Utasellátó Vállalat Tiszai pályaudvari éttermében. A városi tanács kereske­delmi osztálya feljelentés* tett a kerületi hivataloknál. Jutalmazzák a legjobbakat Pontosan egymillió forint célprémiumot fordít az idén az Észak-magyarországi Ve­gyiművek a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyben élen járó kollektí­vák jutalmazására. A sajó- bábonvi vállalatnál augusz­tus 4-én műszaki-gazdasági konferencia keretében je­lentik be: hogyan osztották, el időarányosan a céljutal­makat a brigádok között. * Kétszázhatvannál is több lépcsőfok vezet fel Miskolc talán legmagasabb építményének, az újonnan épített gabonasilónak a tetejére. Kísérőnk, Dragony Sándor karbantartó lakatos naponta többször is megjárja az utat. Láthatóan fürgébben is mozog nálam. — Sok munkánk nincs, az új berendezés jól működik. Ügyelünk, hogy a gabonabegyűjtés zavartalan legyen, folyamatosan teljen a siló gyomra. Közben persze van idő a panorámában is gyönyörködni. Csodálatos látványt nyújt a város ilyen magasból szemlélve. A kánikula is el­viselhetőbb itt; fent gyorsabban jár a szél. •X- A gömöri sorompónál egyelőre még hosszú gépkocsisor bánja a sűrű vonat járatokat. A Vörösmarty utca környékén napok alatt gyönyörű új épületek nőttek ki a földből. Vakítanak a napsütésben a hó­fehér tömbök. (Kerényi László felvételei) 4 Lőrinci Fonó felvételi hirdet 16 éven felüli lányok részére. Betanulási idő 1 hónap. A kereset 2000—2600 Ft a betanuló.« után. Vidéki lányok részére szállást és kedvezményes hazautazást biztosítunk. Felvétel esetén az útiköltséget visszatérítjük. Cim: PFV lőrinci Gyár, 1183 Budapest, Gyömrői út 85—91. Kérésére részletes tájékoztatót küldünk. Huszka-melódiák Huszka Jenő örökzöld dal­lamai szerepelnek abban a műsorban, amelyet vasárnap délelőtt 11 órától Aggteleken, a Baradla barlang hangver­senytermében rendez a Bor­sod megyei Idegenforgalmi Hivatal. Később a Cseppkő- szálló teraszán ökörsütés és vidám műsor szórakoztatja az Aggtelekre érkezőket. 1 \ 2 r i< a tr h ú r< re S; Ronyva menti kutakból táv­vezetéken kapja a kitűnő ivóvizet. Jelenleg 3000 köb­méter a város napi vízfo­gyasztása, de az üzemek bő­vítésével, új lakónegyed léte­sítésével és újabb, intézmé­nyek megnyitásával a fo­gyasztás a közeljövőben nö­vekedni fog, ezért a Borsod megyei Vízművek igazgató­sága a Ronyva menti terasz­ra új vízmüvet tervezett, amelynek a termelése napon­ta 7000 köbméter víz lesz. Ennek Sárospatakra történő eljuttatására 10 kilométer hosszú vezetékrendszert épí­tenek, s így a kétirányú ve­zetéken teljesen biztonságos lesz a város vízellátása. Tovább javítja a vízművek A tanuloKepzes meucu a KeresKeueimi és vendéglátóipari hálózati dolgozók szakmai továbbképzésé­nek biztosítása is. Igaz ugyan, hogy az elmúlt négy évben több mint 4500 borsodi kereskedelmi és vendéglátóipari dol­gozó vett részt szákmai oktatásban, ám ugyanakkor jelentős elmaradásokat kell pótolni. A Kereskedelmi Módszertani Továbbképző Központ néhány évvel ezelőtti létrehozása előtt szervezetten és nagy tömegben alig nyílt alkalom olyan jellegű ismeretbővítésre, amelyet viszont az egyre bővülő áruválaszték, a fogyasztói igények növekedése megkövetelt és megkövetel. Ami pedig az állami oktatást illeti, itt is mutatósnak tűnik az adat, amely szerint négy év alatt 3105-en tanultak álta­lános és középiskolákban, illetve egyetemen, főiskolán. Am tanulhattak volna többen is! Ha nem volna olyan'időigényes a kereskedelmi munka, mint amilyen, s ha az intézmények megértőbbek ... Éppen a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Pártbizottság legutóbbi vb-ülésén tették szóvá például a BIK-jelentkezőinek esetét. Tavaly 10 dolgozó jelentkezett a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattól főiskolára. Kö­zülük 2-őt vettek fel, ám helyhiányra hivatkozva őket is elutasították. így aztán nem csoda, ha ilyen példák után a többieknek elmegy a kedve a tanulástól. S ez az eset nem­csak a BIK-re jellemző. Ma már jópár vállalatnál beiskolázási, továbbképzési ter­vek állnak rendelkezésre, hogy ezzel is segítsék megyénk kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozói szakmai tudásának, a hálózatkarbantartási mun­káit is. Ennek érdekében bő­víti a készenléti szolgálat műveltségének gyarapítását. Egyre jobb módszerek alakulnak ki a tanulás ösztönzésére is. Sőt, néhány helyen már a GYES-en levőknek a továbbképzésbe történő bevonására is üzemépületét és annak fel­szereltségét, híradási, egész­ségügyi ellátottságát, hogy esetleges üzemzavar idején az eddiginél gyorsabb, rugalma­sabb elhárítási szolgálatot vé­gezhessenek. gondolnak. Ám még korántsem mindenütt. Pedig az élet, a gyakorlat bizonyítja, hogy a kereskedelmi dolgozók ugyan­úgy nem állhatnak meg az önképzésben, mint ahogyan egy martinász, esztergályos sem engedheti ezt meg magának. Arról nem is beszélve, hogy a lemaradók nemhogy emelnék, inkább csökkentik a kereskedelmi munka színvonalát. , Ny. L Lassú a ki- és berakodás Dr. Pásztor Pál nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Pásztor Pállal, a MÁV miskolci Igazgatóságának veze­tőjével először természetesen az első fél év „lanyhulásának” okait firtattuk. — A „hagyományos” okok­tól eltérően, az első fél év­ben az exportáruk szállítá­sában keletkezett visszaesés okozta a tervteljesítéstől való elmaradást. Több mint 35 százalékkal csökkent a for­galom, s ez több mint 300 ezer tonna kavics, vasáru, homok, salak, gabona és tű­zifa szállításának kiesését je­lenti — mondotta az igazga­tóság vezetője. — Itt is je­lentkezett tehát a nyugat­európai piacok válságának hatása. Belföldön viszont lé­nyegtelen az eltérés a szállí­tási igényektől. — Az első fél év adatai kö­zött elég jelentős százalékkal szerepel a szén . . . — Erre nem nehéz magya­rázatot találni, hiszen a szénszállításban keletkezett 8,7 százalékos visszaesés a kereslet hiányának, a Tüzép- telepek telítettségének tulaj­donítható. Tudom, ugyanez nem lehet oka a vasérc­szállítás csökkenésének, ott viszont a két nagy kohászati üzem időszakos nagyjavításai játszottak közre. — Kavics, föld, homok, sa­lak? — Ez bizony előszállítási téma! Ez év első negyedé­ben az érdekelt üzemek nem használták ki kellően a lehe­tőséget, s nyilvánvaló, hogy a második negyedben, ami­kor már kocsihiány lépett fel, elsősorban ezek az áruk szenvedtek hátrányt. A többi árufajtánál egyébként elha­nyagolható a csökkenés. — A külföldre irányuló és a belföldi szállítások mellé egy harmadikat is oda kell tenni a „vizsgáló asztalra”, hiszen egyre jelentősebb gazdasági té­nyezőként jelentkezik a tran­zit szállítások végzése, — Igen, de külön meg kell említenünk az importszállí­tást is, ami a tervezett mennyiséget 4,9 százalékkal haladta túl. A tranzit a ta­valyi év első feléhez viszo­nyítva pedig 36.8 százalék­kal (!) növekedett. Ez ^ nö­vekedés örvendetes, hiszen a nemzetközi kooperáció bővü­lését. a kereskedelmi kapcso­latok élénkülését, átvitt érte­lemben pedig devizamérle­günk javulását jelenti. — Ügy érzem, most másod­lagos az a körülmény, hogy miből keletkezett mindez, in­kább az a kérdés, hogyan pó­tolható a lemaradás? Mert ami most tó bble, feladat kent je­lentkezik, azt is a MAV-nak kell elszállítania. Ehhez pedig még nagyobb erőfeszítésekre, meg jobb együttműködésre van szükség. — Tizennégymillió tonna vár ránk a második fél év­ben! Az ipar, s a mezőgaz­daság szolgáltatja ezt a mennyiséget. Jó termésre van kilátás, de nem csak a me­zőgazdasági termékek meny- nyisége növekszik, hiszen a Hejőcsabai Cement- és Mész- mű, valamint a Miskolci Húskombinát és az ózdi ko­hászati beruházások belépése tovább nehezíti a dolgunkat; csakúgy mint az, hogy az LKM és az ÓKÜ felújított hengersorai is teljes kapaci­tással dolgoznak majd. Szinte elképesztően nagy arányban, 55 százalékkal nö­vekszik a beszállítandó cu­korrépa mennyisége. Csak ennek a feladatnak az elvég­zéséhez 2700 vasúti kocsival többet kell felhasználni, mint tavaly. Nyilván a tél köze­ledtével megnövekszik a szénszállítás is. És a megye nagy vegyiparának termékeit még nem is említettem. — Mit tesz mindezért a MÁV? — Mindenképpen növelni kell a kapacitást, belső lehe­tőségeink további feltárásá­val. Számos szervezési fel­adatot kell megoldanunk, gondolva a közúti közleke­déssel való szoros együttmű­ködésre is. — De a szállíttatók talán még többet tehetnek!? — Nagyon sok múlik raj-u tűk! Segíthetnek például az­zal, hogy takarékoskodnak (!) a szállítási kapacitással. Mel­lőzik az indokolatlan szállí­tásokat. A kezdeti lendület­tel szervezik meg ismét az áruk fogadását, ki- és bera­kodását. Mindennek érdeké­ben gondoskodnak a tempó gyorsításáról, a rakodás gé­pesítéséről, a rakodógépek kapacitásának maximális ki­használásáról. Még mindig nagyon nagy tartalékok rej­lenek a hét végi rakodásban! Optimisták vagyunk, de ez az érzet, csak akkor lesz reális, ha újból fellendül a szállítást végző üzemek tá­mogatása, hiszen ha akado­zik a vérkeringés, rendszer­telenül dobog a szív! HORVATH KÄLMAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom