Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-23 / 171. szám

A kéri favágó munkája sem nehezebb Ki lesz gyors- és gépíró? Hiába van nyári szünet, jókor kerestük meg a Paló- czv utcai gyors- és gépíróis­kolát. Nemcsak azért, mert itt viszonylag ritkán fordu­lunk meg. hanem azért is. hogy jó időben megírhassuk: augusztus 29-én reggel 9 óra­kor várják a felvételizni szándékozókat. Pontosabban, ahogy Tóth Imre, az iskola vezetője, a Közgazdasági Szakközépiskola ipari tagoza­tának igazgatóhelyettese el­mondta. ebben az időpontban is várják őket. — Ismerik a pályát választó fiatalok az iskolát? Tudják, hogy milyen lehetőséget ad a számukra? — Tíz osztályban általában 300 hallgatónk van. Szeptem­berben hat új osztály indul, ez 180 elsőévest jelent. Attól nem félünk, hogy a létszá­mot nem tudjuk betölteni, de huszonöt éve dolgozom eb­ben az iskolában, és nagy túljelentkezésre sem emlék­szem, Ha tudják is a gim­náziumban érettségizett lá­nyok, hogy ez szakmát jelent, azt már kevésbé, hogy az utóbbi években milyen jót. — Ez azt jelenti, hogy kevés a gyors- és gépiró? — Elég az újságok hirde­téseit megnézni: nincs olyan nap. hogy ne olvashatnánk: most ez. most az a vállalat keres gyors- és gépírót. Gyak­ran felkeresnek minket is, de viszonylag ritkán járnak eredménnyel a megbeszélé­sek. A másodévesek legtöbb­je már dolgozik. — A felvételnek munkavi­szony a feltétele? — Nem, de nem is lehet, mert nemcsak érettségivel, hanem 8 általánossal is je­lentkezhetnek hozzánk. A ti­zennégy éves pedig még nem dolgozik. Más kérdés, hogy az évi 800 forintos tandíjat így a szülőknek kell kifi­zetni. — Milyenek a követelmé­nyek? Nehéz az a két év? — Ha valaki szívesen vá­lasztott pályának tekinti, megvan a megfelelő alapmű­veltsége és van hozzá égi1 kis tehetsége is, akkor nem. A felvételit jelentő felmérő dolgozatokból részben kide­rül, hogy mennyire lesz ne­héz a jelöltnek ez a két esz­tendő, Itt ugyanis arra va­gyunk kíváncsiak, hogy tud-e helyesen írni. A többi kész­ség, szorgalom, gyakorlás kérdése, de ha a helyesírást nem tudja, akkor a később'- ek folyamán nagyon könnyű megbukni. Gyorsírni és gép­írni is hibásan fog. pedig a pontosság alapvető követel­mény. Egyébként heti két órában, de a szakma termé­szetéből adódóan nég az öt gyors- és öt gépírásóra alatt is tanítunk nyelvtant — Ha valaki szívesen válasz­tott pályának tekinti, akkor könnyen tanul — mondja . . . Ezek szerint nem ez a jel­lemző? — Előfordul, hogy akkor jönnek ide. ha máshová nem sikerült a felvételi Egy pá­lyán sem jó, ha a napi 8 óra nem hivatási, vagy leg­alábbis nem kedvvel végzett munkát jelent A Szovjet­unióban egy régebbi felmérés kimutatta, hogy ha egy gép­Térzene A térzenét kedvelők ma délután 5 órakor, a diósgyő­ri városközpontban hallhat­ják a rézfúvósok hangverse­nyét író intenzív munkát végez, annyi energiája meg' rá, mint egy kézi favágónak De ha a munka nem mechani­kus. ha a gondolatait is fog­lalkoztatja. ha nem egvsze- rűen másoló, hanem partner, akkor másféle a fáradtsága is. — Megéri megszerezni a gé­pesítést? — Feltétlenül, mert ma egy gépíró keres annyit, mint egy könyvelő: nem ritka a 2000 forinton felüli alapfize­tés. De egyébként is: ahol a munkájára szükség van. ott kevés embert fogadnak olyan szívesen, mint a jó gép- és gyorsírót. Ez pedig óriási helyzeti előnyt jelent. — Hol képeznek még gyors- és gépírókat? — A megyében ilyen két­éves, dolgozók számára is elérhető képzés máshoi nincs. Mint nálunk is, még néhány közgazdasági szak­középiskolában tanulnak gyors- és gépírást. Ez a kö­zépiskolás korosztálynak je­lent az érettségivel együtt megszerzett biztos szakmát. — Ezekben a napokban nem­zetközi versenyen találkoztak Budapesten Európa legjobb gyors- és gépírói. Volt közöt­tük miskolci? — A közgazdasági szakkö­zépiskola negyedikes diákja, Kocsis Erzsébet versenyzett az ifjúsági gépírócsapatban. Eredményt még nem hallot­tunk, de aki ide eljut, az so­kat tud, magas fokon mű­veli a szakmát, mestere is lehet. Ez azonban már kivé­teles tehetség dolga. Az is­kolák megelégszenek azzal, hogy olyan munkahelyekre, mint például a tanácsok, a bíróság, de az üzemek, a hi­vatalok is, jól felkészült, pre­cíz teljesítményre képes fia­talokat adjanak. (makai) ♦ Ha másból nem. a Zorba, a görög című Notre-Dame című, nagy sikerű, emlékezetes magyar közönség is Anthony Quinn nevét, építeni. Ez történt a „Zorba" esetében is, című színes amerikai filmben. Akárcsak ko férfit alakít, s most is olyan varázslatos egyé a mások számára a semmiből teremti meg a zetét. Nem tűri, hogy legyűrje az élet, és ha dező Daniel Mann, Anthony Quinn partnere mozi vetíti. filmből (de az Országúton vagy A párizsi alkotásokból legalább ennyire) jól ismeri a Sőt művészetét, amelyre egész filmet lehet most pedig ezt láthatjuk az Egy királyi álom rábbi, híres nagy szerepében, itt is egy görög niség. Matszukasz az az ember, aki maga és boldogságot, pontosabban a boldogság kép­ábránd is, de királyi álmot álmodik. A ren- Irene Papas. A filmet holnaptól a Kossuth Megnyílik a Miskolci Képtár Az átalakítási, felújítási munkák miatt több honapia zárva tartó Miskolci Kép­tár a hét végén újra mes- nyílik. A megújult intéz­mény egyidőben több kiállí­tásnak is helyet ad majd. A XX. század magyar festé­szete mellett miskolci alko­tók műveit, Szőnyi István grafikait mutatják be. es a nemrég elhunyt kiváló gra­fikus, Kondor Béla művei­ből, személyi tárgyaiból em­lékszoba nyílik. A megnyitó július 26-án, déli 12 órakor lesz; a felújított képtárat dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója adja át a közönségnek. A kiállítás hétfő kivételével naponta délelőtt 10-től este 6 óráig tekinthető meg. József Altila műhelyei M. Pásztor József előadássorozata Az idén ünnepeltük volna József Attila hetvenedik születésnapját. Bízvást el­mondhatjuk, hogy ma már nem csupán egy a klasszi­kusok közül, de egyre nép­szerűbb költőnk is. Paradox módon ezt az örvendetes népszerűségét nem annyira annak köszönheti, hogy tan­anyag az iskolában (az idén érettségi írásbeli tétel is), hanem az egyre gazdagodó József Attila-irodalomnak (lásd. dr. Fábián Dániel és Vágó Márta könyveit!), s a. rádiónak és á televíziónak. A minap lezajlott szavaló­verseny (a minap elhunyt Simon István közreműködé­sével) minden tankönyvnél határozottabb ..propaganda" volt, mert élő volt. S most i új előadássorozattal siet a az egri várban Nagy sikerrel mutatkozott be az ország legßatalabb színhaza (Tudósitónktól.) ”... ma fél nyolckor fenn a várban / András kovács ki­rálysága. / Tanulságos magyar drama, t mind bölcsebb lesz, aki látja. / Aki nem jön, maj.t megbánja: I ... a vigságot ga­rantálja / a szerző, s a művész­gárda I olcsó a jegy ne saj­nálja! I Csak egy liter bor az ára. / Aki nem Jön majd megbánja! Teátristák éneklik a vi­dám hívogatót. Szekéren ér­keznek, mint egykor régen, aztán elfoglalják a színpa­dot. Az ország legfiatalabb szabadtéri színpadát, amely Agria Játékszín néven ezek­ben a napokban bontogatja szárnyait, így teremtve foly­tatásra méltó hagyományt. Előbb csak a fáklyák vi­lágítják meg az arcokat, majd kigyulladnak a reflek­torok, s elénk tárul a kö­zépkori gótikus palota, előt­te egy különös színpaddal, amelyen békességgel meg­férnek egymás mellett a já­ték színhelyei: a mindig hangos kocsma, a romanti­kus utca. a kovácsmester portája és a díszes királyi palota. Rajkai György dísz­lettervező leleménye nem­csak ezt az egyedülálló, gó­tikus palotát vonta be a já­tékba. hanem az egész teret, a múltat Idéző hangulatot, s talán még a színpad és a hatszáz személyes nézőtér fölé feszülő csillagos eget is. Ebben a csodalatosat! szép környezetben mutatták be prof. Szentesi Reginaid 1780- ban írott komédiáját, az András kovács királyságát, Köves István átdolgozásá­ban, Tolcsvay László zené­jével. Bródi János dalszöve­gével, Romhányi László ren­dezésében. A pénteki bemutató, majd a szombati és a vasárnapi előadás közönsége lelkes ér­deklődéssel és elismeréssel fogadta az András kovács tiszavirág életű királyságá­ról szóló mulatságos komé­diát, amelyet rangos szí­nészgárda mutatott be. A borissza András kovácsot Bessenyei Ferenc alakította, kardos feleségét Szemes Ma­ri, a furfangos szolgát Ma­ros Gábor, a csinos szolgá­lót Szabó Tünde, míg a ki­rályt Agárdi Gábor játszot­ta. Jelentős szerepet kapott még többek között Banff y György, Blaskó Péter, Navy Mária, Jancsó Sarolta. Dár- day Zoltán. Kanalas László, Kránitz Lajos és Szurdi Miklós. A XVIII. századi komédi­át július 24-én. 25-én, 26— 27-én, 31-én, valamint aug. 1-én és 2-án láthatja a vár­színház közönsége. (márkusz) rádió részben megismertet­ni, másreszt — a szó. jó ér­telmében —• népszerűsíteni a költőt. Örömmel hívjuk fel az olvasó figyelmét M. Pász­tor József előadásaira, an­nál is inkább, mert akit az elszálló szó nem elégít ki, az a sorozat végén (aug. 12.) kézbe veheti majd a szerző könyvét is a témáról. A há­rom adás után is elmond­hatjuk, hogy a maga nemé­ben egyedülálló vállalkozás­ról van szó. A „szakmabeli­ek” eddig is ismerték M. Pásztor Józsefet, az alapos filológust (megyénk szülöt­te — megyasszói származá- 'sú), sajtótörténészt, irodal­márt, de ebben a sorozatban megismerkedhet a hallgató a kitűnő pedagógussal is. Gondoljunk csak vissza a szabvány irodalomórákra! Életrajzzal kezdődik (így tárgyalja a tankönyv), majd folytatódik maguknak « mű­veknek az ilyen-olyan elem­zésével. Holott az élet és a mű a költő esetében szerves egy, elválaszthatatlan. Az életrajz eseményei inspirál­nak a vers megírására. A vers, a mű visszahat magá­ra a költőre, életére. Külö­nösen áll ez József Attila pályája első szakaszán (amelyről ez a 3. előadás 1s szólt). A tehetségesebb ver­selő tanítványra figyel fel Juhász Gyula. támogatja tollával, pénztárcájával és- em'berségével, a költőtársat ünnepelve, a 17 éves ka­maszban. Az ő patronólásá- ra kerül Szegedre, az egye­temre. gyűlik össze a pénz a kötetére is. Később aztán éppen a vers fordít József Attila sorsán, amikor is Nin­csen apám. se anyám kez­detű verse miatt Horger An­tal eltanácsolja az egyetem­ről. M. Pásztor József előadá­sában egyszerre kapjuk az adatok, tények bőségét, a színészek (Bánffy György. Keres Emil és JVÍ iklósy György) tolmácsolásában az idézett verseket, a szerző ér­tékelő. magyarázó, eligazító ismertetését is. így egy perc­re sem érezzük azt, hogy irodalomtörténetet hallunk, mert a dokumentumok, ver­sek, magyarázatok montázsa elevenen gördül, friss él­ményként hat. Egy megjegyzést azonban nem hallgathatunk el. Köt­ve hisszük, hogy egy ilyen előadássorozatnak éppen a kánikula a legmegfelelőbb ideje. Zavaró az is, hogy az előadások elszórtan követik egyrészt (hétfő. péntek). Egyféleképpen teheti ezt majd jóvá a rádió: ha az előadássorozatot beiktatja az Iskolarádió műsorába is. (horpácsi) Az előadó helvbe nxegy Vidéken dolgozó munka* sainak művelődését ől is gon­doskodik a 31. számú Álla­mi Építőipari Vállalat. Ma délután 5 órától például a leninvárosi kirendeltségen tart előadást a vállalat egyik mérnöke, Hogyan segíti a tudomány és a technika mindennapi életünket? r.iiTf-na SZERDA Kossuth rádió: 12.OO: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél.. — 13.20: Nepzene. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Éneklő világ. Aztékok, inkák nyomá­ban. — 14.30: Nőkről nőknek. ».Asszony. Ixallgass a neved. . . ?! — 15.00: Hírek. — 15.10: Hursan a kürtszó! A Gyermekrádió mű­sora. — 15.45: Vass Lajos: Le­begő táj — dalciklus. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05. Hidasr-*Csoóri: Szigorú korban elünk — kantáta. — 16.11: Mit számít egy számítógép? II. rész. 16.31: Népdalok. — 17.00: Hírek. — 17.0-5 ■ Külpolitikai figyelő. — 17.20: Kurt Böhme énekel. — 17.40: Mit számít egy számítógép? Hl rész. — 17.55: Nagy mesterek — vi­lághírű előadóművészek — 19.00: Esti Krónika. -- 19.25:’ Gondol­kodási idő nincs! Egy óra Hofi Gézával. — 20.18: Slágermúzeum — 21.07: Hírek. — 21.10: Adott­ságok, lehetőségek a Mezőhe­gyes! Állami Gazdaságban. . — 21.30: Az Állami Népi Együttes felvételeiből — 22.00; Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Medi­táció — a szociológiai kutatás gyakorlati gondjairól. — 22.30: A dzsessz világa. — 23.30: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10— 0.25: Barokk fúvószene. Petőfi rádió; 12.00: Hírek. — 12.03: Berlioz: Rómeó és Júlia — három részlet. — 12.40: Házunk tája. A Falurádió műsora. — 13.00: Hírek. — 13.03: Orlando lovag. Részletek Haydn operá­jából — 13.20: Nairn sejk. Mah­mud Teimur egyiptomi író el­beszélése — 13.40: Orvosok a mikrofon előtt. A nyári szemár­talomról. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. —/ 14.00: Kettő­től hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Színes népi muzsika. — 19.12: Üj könyvek. — 19.15; Jó estét, gyerekek! — 19.20: Maciej Szymanski zongoraestje. — köz­ben kb 20.00—20.20: Esti Króni­ka II. — Kb. 21.00: Kis magyar néprajz. — Kb. 21.05: Operettda- iok. — 21.30 Üdüljünk, de ho­gyan? — 22.00: Operafinálék — 23.00: Hírek. — 23.15: Madrigá­lok. — 23.30: Népdalok. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés.. — hírek. — 17.35: A borsodi üzemekben — eredmé­nyek, gondok, tervek... — Pó­diumon: a Golden Gate együttes. — 18.00: Borsodi Tükör — a stú­dió, krónikaműsora. — 18.15: San­zonok. — Női dolgok, női gon­dok ... — A megye sportéleté­ből. — Előadó: a szerző. — 18.55: Hírösszefoglaló, időjárási-jelentés, m űsorismertetés. Televízió. i. műsor: 17.25: Mű­sorismertetés. — 17.26; Hírek. — 17.35: A világ nagy cirkuszai. IV. rész: Az elefántok cirkusza. — 17.55’ ötlet vásár. őrsvezetők Debrecenben. — 18.35: Mindenki közlekedik — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00; Fó­rum. — 21.30: Lengyel József: Vallomások Tévéjáték ( sm.) — 22.30* Tv-híradó 3. Televízió. 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01—22.00: Lu- nacsarszkij; Á felszabadított Don Quijote Dráma két részben. — Közben 20.50: Tv-híradó 2. Szlovák televízió: 16.15: Hírek. — 16.20: Esztétika. A klasszikus tánc fejlődése. — 17.15: Ifjú szemmel. — 18.00: Autó-motor revü. — 18.30: Tűz van! — 19.00: Híradó. — 20.00: A vörös sator. Szovjet—olasz film. -r 21.15: Hír­adó. • X Kiállítások: Miskolci Galéria (10—19): Imreh Zsigmond emlék­kiállítása. — Kossuth Művelődé­si ^ Ha/. (10—18); Köztulajdon 1945—1975. — Amatőr képzőművé­szek kiállítása. — Herman Ottó Múzeum (10—1.8): Ember és mun­ka. — Borsod vegyipara. — Ele­fántcsont- és puszpangfaragvá- nyok. — Diósgyőri vár (9—19): A diósgyőri vár története. — Déryné- es Lévay József-emiék- szobák. — Herman Oltó-emlék* ház (10—18) : Herman Ottó élete es munkássága. — Miskolci Kép­tár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Kondor Béla emlékkiállítása. — Massa Mu­zeum (io—17): A diósgyőri kohá­szat története. — Központi Ko­hászati Múzeum (10—17): A nyers vasgyártól acélgyártás, ko­vácsolás, hengerlés története Anyagvizsgálat a kohászatban^’* Csavar- és drotgyártás. filmszínházak béke Enyém, tied, kié? Mo. szí olasz—francia film Kezdés: f4. hn6 és 8 órakor HÍRADÓ (MOZI Magyar híradó, rövidfilmek Kezdés: de. 9 óratol 10 óráig Egységes 3 forintos helyár! KOSSUTH A nyomorultak I—u, Mb szí francia film Kezdes; 1 órakor Dupla helyár! En nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall Mb szí. olasz film Kezdes: hnő es 7 órakor TAPOLCA-KERT Száguldás a semmibe Szí. amerikai film Kezdés: f9 orakor 16 éven felülieknek I SAGVARl A dunai hajós £zi. magyai film Kezdés: 7 órakor SZIRMA Özönvíz II. rész Lengyel film Máslél helyar! Kezdes: f7 órakor STADION KERTMOZI Nemo kapitány és a vu alatti város Mb szi. angol film Kezdés: f9 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8 00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Népdalok, néptáncok. — 9.00: En és a tár­sadalom. — 9.25: Zenekari mu­zsika — Közben 10.00: Hírek. — 10.05—10.25: Emberke kalandjai. Rádiójáték gyermekeknek. IV. rész. — 10.56: Búcsú Simon Ist­vántól. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Operarészletek. —• 9.00: Hírek — 9.03: Nóták. — 9.40: Mi lesz veled. Lehel-piac? Ri­port — 10.00: Zenés műsor üdü­lőknek. Közben 10.00 és 11.00: Hírek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom