Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

Veszprémi figyelő Találkozó után „Túl vagyunk már az el­ső évek tapogatózásain, a te­levízió művészi műsorainak júniusi seregszemléje éli a maga kialakult életét” — írja Szinetár Miklós, a veszprémi tévé-találkozó be­köszöntőiéként. Ehhez — most, az események után — annyit lehet hozzátenni, hogy minden veszprémi ta­lálkozón kicsírázik néhány olyan gondolat, melyre az év folyamán érdemes figyel­ni; hátha elég életképes ah­hoz, hogy kiterebélyesed- jék... Mi három ilyen plá- num-palántára szeretnénk a figyelmet felhívni. 1 evemozi Még Veszprémből hírül adtuk, hogy az idén néhány új filmjét is bemutatta a te­levízió. Ezeket az alkotáso­kat nem képernyőn láttuk, hanem vászonra vetítve egy- egy üzemi klubban, művelő­dési otthonban. A bemutató­kon részt vettek az alko­tók. s a színészek közül is néhányan. A vetítéseket vita követte. A részletekre nem térünk ki, ezúttal Megyen elég annyi, hogy sehol sem hozsannáztak a filmek lát­tán. Annál több volt a mű­veket bíráló, boncoló meg­jegyzés, a szenvedélyes vita. Az író, a rendező, a drama­turg, az operatőr azonban mégis örült. Miért? Elsősor­bán azért, mert érezhette, hogy a közönséget őszinte indulat hevíti, s azért is, mert a televíziós művésznek nagyon ritkán van alkalma szembesülni' a nézővel. Az ország legnagyobb színházá­nak és filmszínházának al­kotói nem kapnak tapsot nem nyugtathatják meg ma­gukat a „Minden jegy el­kelt” feliratú táblácskával Pedig többségük szinte áhí­tozik valamiféle visszajelzés­re. De hát miért ne tehetné máskor is kocsijának cso­magtartójába azt a pár te­kercset a rendező, hogy — sugárzás előtt — megméres­sen az alkotás? Azért, mert gép nélkül ... Nos. a szakemberek szerint fiO—70 ezer forintba kerül a tévéfilmek vetítésére alkal­mas gép. Egy-egy moziüze­mi vállalat beruházásaihoz mérten talán nem is olyan nagy az összeg. Nem elkép­zelhetetlen, hogy a második hálózat filmszínházai számá- mára beszerezzenek ilyen géneket. Arra a néhány szer­zői estre? Nem, ennyire gazdagok mégsem vagyunk. A sok száz lefutott tévéfilm moziban való vetítése azon­ban már megérne némi be­ruházást. De volna-e közön­sége egy utánjátszó tévémo­zinak? Minden bizonnyal. hol. Tudom: rengeteg szer­vezeti. működési, gazdasági s ki sorolhatná fel. mi min­den akadály látszik már az első percben. De az is nyil­vánvaló, hogy nagyobb fel­adatokat is sikerült már megoldani. Műhely a házon kívül Ha nem is visszhangzik az egész ország az írott ma- laszt veszprémi sikerétől, egy biztos: művészeti éle­tünk berkeiben, s a tévé­nézők több milliós táborá­ban egyaránt örömet keltett a Szőnyi G. Sándor rendezte film (írója Urbán Ernő) nagydíja. A sikerben nem kis része van a szolnoki színház társulatának. Veszp­rémben alkalmunk volt a rendezővel, Deme Gábor dramaturggal, a színészek közül a kitűnő Csomós Ma­rival és a különdíjat ka­pott Polgár Gézával beszél­getni az írott malaszt mű­helymunkálatairól. Az elő­készületek Szolnokon tör­téntek. Itt teremtettek alko­tó légkört. Olyan tárgyi és pszichikai feltételeket, me­lyek alkalmasak az elmé­lyültebb munkára. A vég­eredmény azt bizonyítja, hogy érdemes volt „házon kívül” (Pesten kívül) próbál­kozni. De hiszen van még jó néhány vidéki színház, s mennyi új arc, érett művész, s friss tehetség... Törlesztendő adósság Minek tagadjuk: az Ida című produkciónak nem jó­soltunk ekkora sikert. A saj­tó a mai, a közéleti fogan­tatásé művekre figyel első­sorban. Nem is szabad, hogy lankadjon ez a figyelem, s szüneteljen a biztatás. Az Ida azonban (író: Szép Ernő, rendező: Ádám Ottó) felhív­ta figyelmünket néhány tar­tozásra is. Krúdy, Kosztolá­nyi, Nagy Lajos, s persze Móricz Zsigmond, vagy a ki­meríthetetlen mikszáthi életmű még hosszú-hosszú évekig adhat munkát a te­levíziónak. Különös öröm. hogy ennek a gazdag örök­ségnek egyik kurátorául, s „műfordítójául” Ádám Ottót sikerült megnyerni. (gyarmati) Soltész Albert rajza Semmi más nem történt „csak” egy költő leült a ka­merák elé és egy órán keresz­tül beszélgetett egyik költő­társával (Kormos István), az­az hát tulajdonképpen ve­lünk, nekünk. A lehető leg­puritánabb ■»ösílfÖSWSíel dol­gozott Zolnay Pál (rendező): szürke háttér elé ültette Nagy Lászlót és közelképben mu­tatta az arcát. Nagy Lászlót nézve, hall­gatva fokozatosan az az ér­zés lett úrrá a nézőn, amit József Attila írt meg a Tho­mas Mann üdvözlése című versében: Ülj le közénk és mesélj, j Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük, / mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt s együtt vagyunk veled mind­annyian, / kinek emberhez méltó gondja van.” Nehéz a publicisztika pró­zájára lefordítani ezt az él­ményt, amit ez az órányi be­szélgetés jelentett. Az, hogy Nagy László élő klassziku­sunk ma már közhely, hiszen utolérte már őt is minden költők veszedelme, ellensége: bekerült a tankönyvekbe érettségi tétel lett... Úgy költő, hogy mór ki sem kell mondania, le sem kell írnia ez. a szót. Festőnek, írónak, műfordítónak tartja magát, s ez nem álszemérmesség nála Póztalanul, manirok nélkül, lenyűgöző egyszerűséggel és őszinteséggel (ez a nagyság jele és ajándéka!) válaszolt Kormos István okos, jól meg­választott kérdéseire. Megismerhettünk egy em­bert, aki költő, evidenciákat és titkokat tudtunk meg a költészetről, életről, törtérife­lem rő], politikáról, amelyek éppen azzal hatottak, hogy nem akartak direkten hatni. Csak a beszélgetés végére utalnánk, amelyben az em­beri természetről, a remény­ről, a költő, a magyar költő felelősségéről volt szó. Jogos volt Nagy László keserű kifa- kadása azok ellen, akik az „egyszerűséget, közérthetősé­get” kérik számon rajta. Mert az egyszerűség nem azonos az együgyűséggel! Ma, amikor egvre többet tudunk a világ­ról, az emberről, amikor egvetlen agv már nem képes felfogni a részekre ha.sadozott tudásanvasot a költő sem egyszerűsítheti le a világot1 Az alapkérdések azonban ma is egyszerűek: mi az ember, mi­lyen a7t ember, milyen lesz a jövője’’ Befejezésül azt kérdezte meg Kormos István, hogy mit üzen Nagy László ezen a cel­luloid szalagon a késői utó­kornak. „Ha lesz emberi ar­cuk, csókolom őket. Csak ennyit tudtam tenni értük.” — mondta a költő, aki egyet­len óra alatt megerősítette hi­tünket. (horpácsi) Mennyi szó9 és mind más nyelven! Az olvasmánytól az olvasási» hiszen a veszprémi verseny­program filmjeit is másod­szor láthattuk, s majdnem mindegyiket megnéztük. Ar­ról már nem is beszélve, hogy nem egy produkciót még külön is leforgattunk magunknak képmagnóról. Egyszóval kellene az ország­nak néhány tévémozi. Az elsőt akár a Magyar Tele­vízió is megnyithatná vala­Tatarozzák az iskolákat Megkezdődött várósunk is­kolaiban a tatarozás. A szak­emberek ígérik: szeptemberre valamennyi iskola „új kön­tösben” várja majd a tanuló­kat. A megyei Pedagógus To­vábbképző Intézet idei pályá­zatán Tóth Ferenc, a putno- ki gimnázium orosz-történe­lem szakos tanára első díjat nyert. Dolgozatát a szaktu­domány, tantárgypedagógia, korszerűség témakörben írta A szókincstanítás problémái a középiskolai orosz nyelvok­tatásban címmel. Nem a pá­lyázatra kapott első díjból (vagy nemcsak abból) gon­dolom, hogy a fiatal pedagó­gus jó tanár. — Szeretné az ember, ha a középiskola négy éve után a tanítványai önállóan meg­tudnának szólalni azon a nyelven amelyet (az általá­nos iskolával együtt) nyolc esztendeig tanultak. De a gyerekek gátlásosak, nehezen fejezik ki magukat. Az a baj, hogy minimális a szókin­csük. Ezer szót kellene meg­tanulni az általános-, hozzá­vetőleg ezerötszázat a közép­iskolában. De nem egyszerű dolog egy idegen nyelv alap­szókincsének úgy a birtokába jutni, hogy valaki megköze­lítő biztonsággal használni is tudja. Azt hiszem az a baj, hogyha a gyerek kinyitja a könyvet megijed attól, hogy milyen sok szó van előtte, és mind más nyelven! Pedig a számnevek elsajátításához például csak 17 szót kell megtanulni. A többi ezek fel­használásával születő össze­tétel. A pályázathoz két táb­lázatot is csatoltam annak bizonyságaként, hogy a szám­neveket és a határozókat egy-egy lapon e lehet írni. — Vagyis a nyelvnek kris­tálytiszta, matematikai logi­kája van. — Erre kell a gyerekek fi­gyelmét is felhívni. Az alap­szavakat meg kell tanulni, enélkül nem megy. De meg­éri, mert ezután már a nyelv szerkezeti szépségében is örö­mét leli az ember. Ha idáig eljutunk, ha a középiskolás nemcsak bemagolandó szó­halmazt lát a nyelvtanulás­ban, akkor a tankönyv jó olvasmányaitól már csak egy lépés, hogy eredeti szöveget is kézbevegyen, olvasson. A gyerekek nagy többségét könnyű a szóalkotás, szó­képzés alapszabályaira ráve­zetni, és vannak közöttük nagyon tehetségesek is. Egy ma már másodéves orosz sza­kos volt tanítványommal együtt munkáltuk ki a pá­lyázatban leírt módszert. Azt mondja, hogy az egyetemen is jó hasznát veszi. — Hogy születik egy mód­szertani dolgozat? — Ez a téma 2—3 éve fog­lalkoztat. de szeptemberben már a tizedik tanévet kez­dem el. Mindenki gondolko­dik rajta, hogy milyen útja- módja lehet az eredményesebb munkának. Nekem is, a ta­nítványaimnak is az a jó, ha gyorsan haladunk, és a gye­rekek értik, élvezik az órá­kat. Hogy ezt az ember le­írja, és egy pályázaton első díjat nyer vele? Amikor pá­lyát választott, egyetemista valaki, azokban az években feltétlenül megkérdi magá­tól, hogy „miért is jött a vi­lágra?” Egy ilyen munka er­re az évekkel korábbi 'kér­désre is válasz. 4 (makai) Réqészkcdő főiskolások Tegnap régészeti ifjúsági tábor nyílt a Csongrád me­gyei Ópusztaszeren. A KISZ kezdeményezésére az elkö­vetkező egy hónap alatt az egri, a nyíregyházi, a pécsi és a szegedi tanárképző fő­iskolák mintegy 100 történész- hallgatója segiti az ottani ásatásokat. Júliusban. 12 alkalommal tart térzenét a miskolci -vas­utas-, a diósgyőri vasas és a perecesi fúvószenekar vá­rosunkban. Holnap, délután 5 órakor a vasas fúvósze­nekar hányatható meg a Tátra — v-»v; ,;Yfr Kereszteződésenel. A MÁV fúvószenekar július 11-én, 17.30-tól a Szabadság téren, 12-én és 13-án délután pe­dig Tapolcán hangversenye­zik. Felavatták Szép Ernő emléktábláját Szép Ernőre, a költ:re, a pesti vicclapok, kabarék és színházak népszerű írójára emlékeztek tegnap — szüle­tésének 91. évfordulóján — családtagjai, barátai, pálya­társai és tisztelői. Egykori lakhelyén, a Liszt Ferenc tér 11. számú ház falán már­ványtábla hirdeti a gyermek­kori szomorúságok, álmodozá­sok, a kisemberek gondjai — egyéni hangú megéneklöjének KEDD Kossuth rádió : 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melodia- koktél. — 13.50: Törvénykönyv. — 14.05: Orroska. Mesejáték. —14,44: Éneklő Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Bob herceg. Részletek Huszka Jenő—Martos Ferenc dal- játékából. — 15.49: Az élő nép­dal. — 16.00: A világgazdaság hí­rei. — 16.05: A fogyasztók védel­mében. — 16.15: Wagner: Trisztán és Izolda. — 16.34: Irodalmi éyr fordulónaptól-. — 17.00: Hírek. — 17.05: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 17.45: A történe­lem kérdőjelei. — 18.05: Június­ban hallották először... Táncze­ne. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kap­csoljuk a 6-os stúdiót. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. — 20.25: Nem adhatsz többet. — 20.42: Hirek. — 21.35: Népdalok.— 22,00:'Hírek. — 22.15: sporthírek. — 22.20: sokszemközt a Távol- Kelettel. — 22.30: Ritmusok Prá­gából. — 22.54: Meditáció — élet­színvonal-politikánk dilemmájá­ról. — 23.04: Mozart-művek — vi­lághírű előadóművészek tolmácso­lásában. — 24.00: Hírek. — 0.10: Vidám vásár. Részletek Duna- jevszkij filmzenéjéből. Petőfi rádió: 12.03: A köpeny. Készletek Puccini operájából. — 12.40: „Hová plántáljam házamat, ebben a végtelenben ...” — 13 00 - Hírek. — 13.03: Zenekari muzsi­ka. — 13.35: Az európai széouró- za klasszikusai. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. — 18.10: Utak, terek, embe­rek. Jereván — Abovná utca. — 18.40: Balladáink világa. — 19.01: Chöpin: b-moll szonáta. — 19.24: Szolgálat egyenruhában. A tűz­oltó alezredes. — 19.54: Jó estét, •gyerekek! - 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Nóták. — 20.50: A természet rej­télye. A ciántűrö növények. — 21.00: „Szavakból élet”. — 22.10: Melis György operettdalokat énei kel. — 22.30: Zenekritikusok hang­lemezekről. — 23.00: Hírek. — 23.15- Könnyűzene Wolf Péter szerze­ményeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30; Műsoris­mertetés - hírek. — 17.35: Az igazságügy fóruma. — (Perben a szomszédommal). — Zenekari muzsika. — 18.00: Borsodi Tü­kör. a Stúdió krónikaműsora — 18.20: Fiatalok zenés találkozója — 18.53: Hírösszefoglaló, időjá­rás-jelentés, műsorismertetés. Televízió, 1. műsor: 17.18: Mű­sorismertetés. — 17.20: Hirek. — 17.25: Óvodások filmműsora. — 17.50: Jogi esetek. — 18.35: Rek­lám. — 18.40: A szárnyasvad vi­lágából. — 19.10: Mokép-reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: idősebbek is el­kezdhetik. . . — 20.05: Klassziku­sok tévéfilmen. Emília Galotti. — 21.50: Gazdaság és társadalom. — 22.40: Tv-híradó. 3. Televízió. 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Dalida a pá­rizsi Olympia színpadán. Francia zenés film. — 21.05: Tv-híradö. 2. — 21.25: A Derby napja. Angol dokumentumfilm. — 22.15: Ember a tundrán, Finn dokumentumfilm. Szlovák televízió: 16.55: Pozso­nyi híradó. — 17.10: Ifjú látóha­tár. — 18.00: Házastársi diálógus (Szórakoztató sorozat 1. rész). — 19.00: Híradó. — 20.15: Az Andor emlékét. A halk -szavú, csön­des poéta munkásságát Sza- lay Károly irodalomtörténész méltatta. A márvány emlék­táblán a Kulturális Miniszté ­rium, a Magyar írók Szövet­sége, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Színházi Intézet és a VI. ke­rület képviselői helyezték el koszorúit. titkai (NDK-filmsorozat, 3. rész). — 21.35: Híradó. — 22.15; Zenei krónika. — 22.45: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház: Nyá­ri szünet. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Borsod vegyipara. — Diósgyőri Vár (9—19): A diós­győri vár története. — Déryné Ház: (9—19): Déryné és Levav Józseí emlékszobák. — Herman Ottó Emlékház (10—18) : Her Ottó élete és, munkássága. — v kolci Galéria (10—18) : Imrén Zsigmond emlékkiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Özönvíz I. rész Másfél helyár! Szí. lengyel film Kezdés: f. 5 órakor Puha ágyak, kemény csaták 16 éves felülieknek! Szí, angol film Felemelt hely ár! . Kezdés: 8 órakor HÍRADÓ MOZI Magyar híradó, rövidfilmek Folytatólagos vetítés de. f9— f. 12 óráig. Egységes 3 forintos helyér! KOSSUTH Puha ágyak, kemény csaták 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Twiggy, a sztár! Szí. angol film Kezdés: f5 és f7 órakor FÁKLYA Mackenna aranya Felemelt helyár! Szí. amerikai film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI Lányok az aknamezőn Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA A keresztapa másik arca Felemelt helyár! Szí. olasz film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS Hannibál tanár úr Magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor TAPOLCA - KERT A madárijesztő 16 even felülieknek! Szí. amerikai film Kezdes: 8 órakor SÁGVÁRI Egy különös szereiéin Mb. szí. olasz film Kezdés: 5 és 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Hírek. — 8.05: Műsorismertetés.— 8.15: Budapest és a vidék kultu­rális programjából. — 8.22: Ren­dezte: Marton Frigyes. ..Nem az én színpadom ...” — 10.00: Hírek. — 10.05: Gyerekeknek! — 10.30 Ba­rokk muzsika. — 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Két versenymű. — 8.50: Sokszem­közt a Távol-Kelettel. — 9.00: Hírek. — 0.03: Ezio Pinza énekel. — 9.25: Mi van a varázsdobozban ?— 9.55: Néhány perc tudomány. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45; Néhány szó zene közben. rrnrn

Next

/
Oldalképek
Tartalom