Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-17 / 140. szám
Minden kő játszott Elektra a varban Lángok táncolnak a komor várfalak között, duda recseg és rikolt. Füst, faggyúbűz és holdfény. Az akasztófák kötelét himbálja a szél. Pufog a dob és megdördül az ágyú: „A király tiszteletére tűz!” Lándzsások, bocskorban, darócban. Az arcuk, mini a vár kövei. A híd fölött a tűz körül tart a ánc. Kemény, monoton, ezerszer ismétlődő, sokkoló mozdulatok. Vad, barbár ünnep ez. ősi és varázslatos. Itt és most minden meg örténhet . . . A 25. Színház produkcióját — bár csaknem száz előadást tartottak már Gyurkó László: Szerelmem, Elektra! című darabjából — ilyennek csak azok láthatták, akik a diósgyőri bemutatóra elmentek. Írhatnék hát ősbemutatót is. Szakszerűen Dér- sze úgy kellene mondani, hogy a produkció a vári környezetre transzponáltatott. Egyik napról a másikra, természetesen éz is nagy dolog. A Szigeti Károly rendezte Elektra együttese azonban nem csupán erre vállalkozott. Csak a gyertyák ellobbanása után eszméltünk fel, hogy milyen jelentős és magával ragadó színház kísérletnek lehettünk tanúi. Őszintén megmondom,' vi- szolygok a szabadtéri színháztól. Kiábrándító, mikor a természeti környezet összekeveredik (együttjátszás helyett) a festett díszletekkel. Mikor a székem alatt szólal meg a színész hangszóróhangja. egy picit később, mint ahogy az indulat kilökte a szavakat. Ha ugyan1 van indulat, s van embeVi szó, vagy csak valami teátrá- lis önmutogatás. Sajnos, a színház annyira elszakadt ősi elemétől, a természeti környezettől (ide számítom a várost és a vásárt is), hogy nehéz már kőszínházon kívül hitelesen megszólalni. Nálunk — kevés kivétellel — a szabadban épített színpadokat csak az különbözteti meg a színházi közegtől, hogy ha rossz az időjárás, megázunk, s általában kevésbé élvezhetjük a produkciót. Ezért szólunk tisztelettel és elragadtatással a 25. Színház miskolci bemutatkozásáról. A várat — mint a játék terét — ők fedezték fel. Ügy tűnt, hogy rövid pár nap alatt megismertek itt minden követ. Mert minden kő játszott ezen a két estén. Úgy is mondhatnánk: életre keit százados álmából. Elég volt ehhez Elektra kezének érintése, Oresztész csillogó tőrének piciny tükörfoltja a falon? Talán elég lett volna. A varázslatot azonban közösen hoztuk létre. Valameny- nyien, akik a játék (ősi ünnep, áldozat, véres példázat, megtisztító vezeklés) folyamán együtt lélegeztünk emberi párát, mely összekeveredett a kandeláberek füstjével. A csizmák, bocskorok dobbanására, Elektra észvesztő futására, a rikoltó dudaszóra, de mindenekfölött a teljes szépségükben újjászülető gondolatokra sokáig fogunk emlékezni. Barbár ünnepre érkeztünk, az „igazság Nyári nyelvtanfolyam Július 1-én kezdődnek a TIT nyári intenzív nyelvtan- folyamai, amelyeken többek között francia és orosz nyelvet tanulhatnak a résztvevők. A fráncia és angol nyelvklubok folyamatosan tartják foglalkozásaikat egész évben, nyáron is. A Domus Áruház nyitva tartási idejét sok vásárló kérésére megváltoztattuk. Az új nyitva tartási idő: 10—18-ig, szombaton 10-14 óráig. BORSODI IPARCIKK KISKER. VALL. ünnepére”, a bitorló Egisztos/ (Aigiszthosz) birodalmába Az ókori vázafestmények tucatja örökíti meg az eseményt: Oresztész megöli Aigiszthoszt. Elektra Aiszkhii- losztól O’Neillig számos alkotót megihletett. (Köztük Bornemissza Pétert is.) A színművek, a film. az opera azonban mind-mind csak annyit mondanak: „Elektra büszke, hajthatatlan jellem, aki arra vágyik, hogy megfizessen apja gyilkosának.” Még akkor sincs sokkal többről szó, ha a különböző korban élő — s más-más műfajban alkotó — szerzők specifikus tulajdonságokkal is felruházzák a maguk Elektráját. Gyurkó László tovább lép a beteljesedett bosszúnál. A bitorló (elnyomó, diktátor) birodalma és Egisztosz filozófiája ugyan korántsem mellékes ebben a műben, a lényeg azonban: az új hatalom űjmódi gyakorlása az oresztészi ország jövője. Nem kevesebbről van szó. mint a permanens forradalomról. Ennek vállalásáról. Az oresztészi elképzelés csak úgy valósítható meg, ha az abszolút igazságot (tehát a megvalósíthatatlant) hirdető Elektra is meghal. Micsoda kockázatot vállalnak azok. akik nem szószéket formálva, hanem hatalmas térben — a szó erején és igazságán kívül más eszközöket is felvonultatva — tolmácsolják Gyurkó művét. Szigeti Károly rendezésében nem sikkadt el semmi a darab értékeiből. Sőt mindannyiunk aktív részvételével, a barbár környezet érdességével sikerült gazdagítani, igazságait kézzelfoghatóbbá tenni. Érzékeltetni, hogy mekkora itt — valamennyi szereplő számára — a tét. S mindezt egyetlen hatásvadászó elem, manír beiktatása nélkül. . A váiárokra, Elektra sírjára s az áldozatok teteme fölött gyújtott gyertyákra (ezekkel a momentumokkal már szerzőtárssá válik Szigeti) esik utolsó pillantásunk. A duda rekedten búsong, a tánc néma szertartás. Különben templomi a csend. Engedve bennünk a feszültség, valaki megjegyzi: bej átszőtték a várat. Igen, bejátszották. Helyettünk játszották be. De értünk. Ha mindez igaz, amit elmondtam, akkor most színháztörténeti nevek felsorolása következik: lglódi István (Oresztész), Jobba Gabi (Elektra), Kristóf Tibor (Ei- gisztosz), Bajcsay Mária Krizotémisz), Pelsőczy László, Jordán Tamás (kórus). Közreműködött a Budapesti Vasas Művészegyüttes. GYARMATI BÉLA fí- Mészáros Márta ismét „női” filmet készített. Hőse önálló és magányos asszony, erős, céltudatos, gazdag érzelemvilágú, aki tud és mer dönteni és vállalja döntéséi következményeit. Berek Kati személyesíti meg kitűnően a munkásasszonyt, partnerei főleg „civil” fiatalok. A film címe: örökbefogadás. Fotókiállítás (Tudósítónktól) Tegnap délután Leninvá- rosban, a Derkovlts Gyula Művelődési Házban ünnepélyesen megnyitották a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, a Leninvárosi Tanács és a művelődési ház közös, a vegyész amatőr fotóművészek alkotásait bemutató tárlatát. Az immár hagyományos kiállításon az idén 12 város fotóművészei mutatkoznak be. Ezzel a rendezvénnyel zárul a leninvárosi képzőművészeti hetek rendezvénysorozata. amely májustól soksok színvonalas programmal gazdagította a szocialista város kulturális életét. (Többek között megrendezték Kunt Ernő miskolci képzőművész tárlatát, bemutatták a budapesti Fiatal Képzőművészek Stúdiója 14 pályakezdő tagjának alkotásait.) A tegnap megnyílt fotókiállítás után nyári szünet, majd újabb rendezvénysorozat kezdődik Lenintárosban. Ősszel a honismereti és múzeumi hónapot, majd a szovjet kultúra hetét rendezik meg. i Bábládajáték Győri kapuban is Az Ady Endre Művelődési Ház bábcsoportja tegnap a Győri kapui lakótelep óvodájának udvarán mutatta be „Báb-ládajáték” című műsorát. A bábosok már több óvodába ellátogattak az utóbbi időben és mindenütt egyértelmű sikert arattak a csöppségek körében. Kemények-e a kőbordák? Apró hegyek között Kalászéknál Kalász Lászlót az ágyból ugrasztottam ki, egy késő éjszakába nyúló író—olvasó találkozó fáradalmait pihente. Kölcsönös szabadkozások után először csupán méregettük egymást — ő álmosan, én mérhetetlenül zavartan. (A József Attila-díj híre v'tt ki Szalonnára.) Hosszú órákig lapozgattuk a megjelent köteteket, a kiadásra váró kéziratokat. Eközben bukkantunk rá arra az önvallomásra, amely annak idején egy újságban jelent meg. (Felesége ugyanis gyűjti a férjéről megjelent cikkeket, írásokat.) Éz a kis írás — amelynek Kalász László kissé ironikusan a „Nyilatkozat” címet adta — sűrítve tartalmazza mindazt, ami költeményeiből, műveinek egészéből kiolvasható: „Mindenképpen használni kell!” „Mestereim nincsenek. Példaképem a népdal. Egyébként apró hegyek között élek. A hegyek ölelése mégis oly erős, hosszadalmas, hogy olykor szorításnak is beille- nék. E hegyi táj — bölcsőm. Végtelen völgyei, hegyei elrugaszkodáshoz támaszok. Bánatok, csalódások idején biztos menedék. Mércéje vágyaimnak. Embereinek gondja, baja, fundamentum, amelyre építgetem sorsomat, célomat. Indulata1 m innen fakadtak, ebből a kőbordás életből, s nőttek szívós boróka-gondolatokká S ez a vidék küldte — bárhol voltam is — édesanyám csomagjával a türelmet, dacot — kényszerű hallgatások idején — s a türelmetlenséget. Most itt élek megint, a hegyek ölelése olykor mar szorításnak is beillenék. Itt a szelek a hegyekből jönnek, jól megszűrve a tölgy- és fenyőerdők sűrűjén. Jó, üde, egészséges itt a levegő. S szeretnék már kormot lélegezni, hogy tágabb szelek bugyogtatnák ingemet.” Az utolsó mondat megfogott, elgondolkoztatott, s önként adódott a kérdés: vajon miért él itt családostól tizenhét éve, s tanít az á1- talános iskolában? Miért nem megy „kormot” lélegezni, felcserélve a „lábnyomvilágot”, ha szeretne, hisz már nemegyszer kérték-hív- ták? Sokat gondolt már erre — mondja —, de talán a kényelemérzet, a belső visszahúzó erő, a barátok nem engedik. Pedig fél a beszűküléstől, hiába a tv, a rádió, az újságok, hiányzik az a fajta serkentő erő, amit a városi íróknak, költőknek az egymással való találkozás ad. — Nem panaszkodhat — vetem közbe —, hiszen rövid két év alatt két díj: 1973- ban Győrött, a biennáién Radnóti-díjat, ez évben pedig József Attila-díjat kapott. — Hogy rövid idő alatt? — hangzik szinte fogcsikorgatva. — Tizenöt évig egyetlen kötetemet sem adták ki. Azóta viszont — 1967 óta — minden második évben megjelenik egy-egy könyve. A „tűz-körüliség” hiányát pótolta, legyőzte a tehetség, a kitartás. Arra a kérdésre, hogy tanítványai büszkék-e a tanító úrra, nevetve mesélte, hogy eleinte mindig hozták az újságból kivágott verseit, de 6 azt mondta: „Ez nem ide tartozik, gyermekem, inkább Petőfit tanuld, meg Aranyt.” Pedig hát ő is tudja, hogy nagyon is ide tartozik. Hiszen lehet hogy éppen az ő személyes példamutatása tesz valak't a fogékony apróságok közül íróvá—költővé. A családban pedig már megvan az utánpótlás. Elsős kisfia több verset írt — illetve diktált — a mamának. Költő szeretne lenni és futballista, mondván, hogy valamiből élni is kell”. Kalász László viszont tanításból él, nem tudja elképzelni enélküi az életét, mint ahogy versek nélkül sem. S e „kettős akaratból” születtek talán azok a versek, , amelyekből már összegyűlt egy kötetre való, s amiket jobb szó híján gyermekverseknek nevez. Kedves, ritmusos költemények ezek, csupán a népdalhoz hasonlítható egyszerűséggel, egyéni bájjal. Mikor arra kértem, válasszon ki az említett versek közül egyet, a legjobbat, szinte gondolkodás nélkül válaszolta: „Olyan nincs — soha nem vagyok megelégedve, mindig töboet, jobbat szeretnék.” Így aztán nekem jutott a feladat, megkísérelni a lehetetlent, s a sok jóból kiemelni a vélt legjobbat, vagyis a nekem legjobban tetszőt., íme, e néhány játékos sor, amelyben benne van önvallomásának egyik komoly gondolata: „A hegyek egy darab eget / emelnek a válluk felett / Ez az én hazám, világom / mint egy óriási lábnyom.” ANTAL MAGDA KEDD Kossuth rádió: 12.90: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma’ — 12.30: Reklám. — 12.35: Melodia- koktél. — 13.4«: Törvénykönyv. Mire vigyázzunk nyáron? — 14.93: Maja. a méhecske. Mesejáték. — 14.4«: Éneklő Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Világhírű szólistám felvételeiből. — 15.48 Paul Robeson enemel. — 16.oO A világgazdaság hírei. — 16.05 Az elő népdal. — 16.15: Gounod laust — Valpurgis éji jelenet. — 16.39: Vas István költészete. Fenyő István előadása III. rész. — 17.00: Hírék. — 17.05; líj. Santa Ferenc népi zenekara játszik. — 17.30: Munkasklub. Megálmodni a gyárát. . . Riporter: Kondor Katalin. — 18.00: Nyolc rádió nyolc dala. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Jelentés az országos öttusabajnokságról. — 10.30: Szvja- toszlav Richter Beethoven-zon- goraestje a győri Kisfaludy színházban. — 21.03: Hírek. — 21.06: Égre néző ablakok. A Föld új felfedezése. — 21.31: Dévai Nagy Kamilla és az MET énekkara népdalokat énekel. — 22.CO: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Félóra sanzon. — 23.00' A zöld hegyek szülötte. Erskine Caldwell elbeszélése. — 23.15: Magyar előadóművészek felvételeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Az operabál. Részletek. Heuberger operettjéből. Petőfi rádió: 12.08: Mozart kamarazenéjéből. — 12.50: József Attila két verse. A város peremén; A Dunánál. — 13.00: Hirek. — 13.03: Erika Köth és Alfredo Kraus énekel. — 13.35: Az európai széppróza klasszikusai. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig.. — 18.00: Hírek. — 18.10: A színház- történész mondja. A néző a színpadon Dr. Székely György írása. — 18.25: Balladáink világa. Siratóóalladák. — 18.42: Ravel- művek. — 19.25: Hosszú gyeplő, rövid gyeplő... — io.40: Hilde Güden operettdalokat énekel. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.O0: Esti Krónika 2. — 20.25: Oj könyvek. — 20.28: A főszerepben Kállai Ferenc. A világ legkisebb szerelme Gyárfás Miklós hangjátéka. — 21.18: Martha Angelici és Rafael Arié énekel. — 21.55: Könnyűzene Deák Tamás szerzeményeiből. — 22.23: Szabó Ferenc müveiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorisfnertetés, hírek. — 17.35: Hogyan keresik az új utakat a postai szolgáltatások fejlesztésében? — Könnyűzene. — 16.00: Borsodi Tükör: a Stúdió krónikaműsora. — (Hírek, riportok, tudósítások a nap eseményeiből.) — 1815 ■ Népszerű dalok. — Nemzetközi könyvtáros-találkozó után. . . Beszélgetés a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtárának igazgatójával. — Zenekari muzsika. Televízió 1. műsor: 17.33: Műsorismertetés, — 17.35: Hírek — 17.45: Papírsárkány. „Tekergő” mai ajánlata. — 18.20: Szomszédolás. Kassa—Dunaújváros. — 19.00: A pénztárosnő. Dokumentumfilm. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-hlradó. — 20.00: idősebbek is elkezdhetik ... Tévéloma. 20.05: A kikötő Máriája. Francia film (1950). — 21.40: Az idős Verdi. A-hallgatás évei. Requ:. en>. — 22.41): Tv-híradó 3. Televiziő %. műsor: 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: Cigár.yis- kola. Dokumentumfüm, III. rész. — 20.50: Tv-hiradó 2. — 21.10: Japán harci játékok. Francia dokumentumfilm. Szlovák televízió: 15.45: Hirek. — 16.10: Utak és lángok. — 16.55: Sportdélután, — 18.40: Esti mese. — 19.00: Híradó. — 20.00: A XJX nemzetközi tévéfesztivál. — 20.15: Az Andok titkai (NDK film, 1. rész.) — 21.30: Híradó. — 22.10: Hangverseny Leo Brouwer kubai zeneszerző müveiből. — 22.45: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Luxemburg grófja. Caortos-bér- let. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka; Borsod vegyipara. — Diósgyőri v%r (9—19): A diósgyőri vár története. — Déryné-ház (9—19): Déryné- és Lévay Józseí-emlék- szobák, — Herman Ottó-emlék- ház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — József Attila Klubkönyvtár kiállítóterme (12— 20): Nagylátószög — fotókiállítás. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A négy muskétás újabb kalandjai Szí. francia film Kezdés: f4. hn6 és 8 órakor híradó mozi Magyar híradó, rövidfilmek Foljúatótagoe vetítés de. f9 órától fl2 óráig Egységes 3 forintos hely ár! KOSSUTH A szép maneken esete Mb. csehszlovák film Kezdés: i3 és hn5 órakor Személyiségcsere 16 éven felülieknek! Mb. szí amerikai'film Kezdés: 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Aranyláz, Kutyaélet Két amerikai Chaplin-film Kezdés: f5 és Í7 órakor Fáklya A banditák alkonya Szí. román film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI Két férfi a városban Mb. szí. francia—olasz film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA Mi van dokiig Szí. amerikai film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS Utószezon 16 éven felülieknek! Magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor TAPOLCA-KERT A koiasini pokol Szí. jugoszláv—szovjet film Kezdés: 8 órakor SAGVARI A kardforgató nő Szí. japán film Kezdés; 5 és 7 órakor . SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Btjlapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: A longju- meau-i postakocsis. Részletek Adam operájából. — 9.00: József Attila két verse. — 9.10: Verbunkosok, népdalok. — 9.50: Loránd István—Győré Imre: Háromszor kiáltott a madár. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10 25: Rikiki Gyurkovics Ti- jbor elbeszélése. VI. — 10.34: Barokk muzsika. — 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00; Hirek. _ 3.05: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika, — 9.00: Hirek. — 9.03: Kamaramuzsika. — 9.50: A szakszervezet tárgyalta. Kósa Judit riportja. — 10.OO: Zenés műsor üdülőknek. — u.45; Néhány szó zene közben.
