Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-18 / 141. szám

Újabb háromszázezer forint Mire ösztönözhet az ösztöndíj? Kell a társadalmi segítség is A megyei tanács végrehajtó bizottsága (tegnapi ülésén) a fizikai dolgozók gyermekeinek, középiskolai tanulmányuk támo­gatására - a következő tanévtől kezdődően - háromszázezer forint ösztöndijalapot létesített. A végrehajtó bizottság ülé­se után beszélgettünk Bujdos János művelődésügyi osz­tályvezetővel az említett 3C0 ezer forint felosztásának módjáról, illetve a megye ösztöndíj-lehetőségeiről. — Már két esztendővel ez­előtt, 1973 szeptemberében élet­be lépett az egységes középis­kolai ösztöndíjrendszer. A kor­mányhatározat értelmében je­lentős összeg jutott Borsod- Abaüj-Zemplén megyének is. —v Igen, azóta tanéven­ként 2 millió forintot hasz­nálhatunk fel a fizikai dol­gozók tehetséges gyermekei­nek támogatására. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ösztöndíj valóban tanulásra ösztönöz. Csak egé­szen jelentéktelen számban kellett megvonnunk ezt a kedvezményt. Viszont nőtt az ösztöndíjas tanulók száma. 1973—74-ben 829, a most be­fejezett tanévben pedig már 926 volt az ösztöndíjas. — A szétosztásra kerülő ősz- szeg szép summa, ha azonban figyelembe vesszük, hogy több mint tízezer a fizikai dolgozók középiskolákban tanuló gyer­mekeinek száma, akkor kide­rül, hogy mennyire szükséges emelnünk az ösztöndíjasok arányát. — Éppen ezért létesült most ez a 300 ezer forintos ösztöndíjalap, mellyel újaob 150 tanulót kapcsolhatunk be az ösztöndíjrendszerbe, A tanév folyamán általáoan 200 forintot kapnak ösztön­díjasaink. Hogy kiket jutal­mazunk, azt a Megyei Diak- szociális Bizottság dönti el. Természetes, hogy különös figyelmet fordít ez a oizotí- ság — és az ösztöndíjakat jóváhagyó művelődésügyi osztály —, a munkáslakta körzetekre. Az a cél, hogy az ösztöndíjak odaítélése sem­miképpen se legyen mecna- nikus. Ez a törekvés már látszik az eddigiekből is, hi­szen az iskolák között bizo­nyos „mozgást’ tapasztalha­tunk. Egyes intézményekben csökken az ösztöndíjasok száma, míg másutt növeke­dik. Ügy érzem, sikerült el­érni, hogy valóban csak a legtehetségesebb gyerekek kapják ezt a juttatást. — A végrehajtó bizottság elé került jelentés szerint jelen­téktelen az ösztöndíjra szánt társadalmi befizetés. S azok a vállalatok, Illetve szövetkeze­tek, amelyek korábban közvet­lenül fizettek dolgozóik jól ta­nuló gyermekeinek ösztöndíjat, az utóbbi időben — a központi juttatásra hivatkozva — meg­vonták a támogatást. — Nyilvánvaló, hogy a 300 ezer forinttal megemelt ke­ret sem elegendő ahhoz, hogy fizikai dolgozóink gyer­mekeinek ösztöndíjigényét optimálisan kielégíthessük. Szeretném hangsúlyozni, hogy az állam áldozata !a központi alap) semmiképpen sem jelentheti azt, hogy nincs szükség társadalmi segítségre. Éppen ezért arra szeretnénk biztatni a válla­latokat, szövetkezeteket, nogy dolgozóik jól tanuló gyerme­keit, lehetőségeikhez mérten, segítsék anyagilag. Ezzel nemcsak a munkáscsaládok gondjain enyhítenek, hanem jobban kötik munkahelyük­höz is a szülőket. Arról már nem is beszélve, hogy azok a tanulók, akik középiskolai éveik folyamán az ösztöndíj­jal egy-egy üzemhez, szövet­kezethez, vállalathoz kötőd­nek, szívesen vállalnak ott munkát tanulmányaik befe­jezése után is. A középisko­lai ösztöndíjat egyetemi ösz­töndíjszerződés is követhe­ti.,. Azt hiszem, a munkás- dinasztiák továbbfejlesztésé­nek, erősítésének is egyik jó módszere, ha ösztöndíjat kapnak a fizikai dolgozók gyermekei. riflHuMilVfó, °y— ’ Témaválasztásában, feldolgozásában egyaránt rokon Ro­berto Infascelli író-rendező A rendőrség csak áll és néz című új olasz filmje Steno rendezőnek nálunk is sikeres korábbi alkotásával, A rendőrség megköszöni című filmmel. Enrico Maria Salerno személyében azonos a főszereplőjük is. Arról van szó, hogy az észak-olaszországi Bresciában egyre nagyobb méreteket ölt a bűnözés. A hatóságok az emberrablások ügyében különösen tehetetlenek. Az újonnan kinevezett rendőrfőnök azonban le szeretne számolni az emberrablók bandájával. Nagyon drasztikus módon akarják leállítani; elrabolják az ő húszéves fiát is... Az izgalmasnak ígérkező filmet holnaptól a Béke mozi vetíti. Az alföldi festőiskola jeles képviselője, az 1966-ban el­hunyt kétszeres Munkácsy- díjas, és Kossuth-díjas festő­művész, Kohán György al­kotásaiból tegnap kiállítás nyílt a nyíregyházi városi művelődési központban. A tárlaton a művész Gyula városának ajándékozott húsz művét tekinthetik meg a nyíregyháziak. Könyvtár, írók ajándékából A Pamir hegyei között épülő nureki erőmű különle­ges könyvtárral rendelkezik: mintegy másfél ezer, a szerző aláírásával ellátott kötettel. A könyvtárat tavaly alapí­tották, amikor az építkezésre ellátogattak a tadzsik költé­szet napjának résztvevői, s mindegyik költő a munká­soknak ajándékozta egy-egy dedikált kötetét. Azóta alig volt olyan nap, amikor ne érkezett volna újabb ado­mány a Szovjetunió valame­lyik városából vagy külföld­ről. A gyűjteményben szerepel már Mihail Solohov, Konsz- tantyin Szimonov, Alekszandr Csakovszkij és más ismert írók egy-egy műve." Az egyik legújabb ajándék: Dolores Ibarrurinak, a Spanyol Kom­munista Párt elnökének A harc című, dedikált kötete. Cédulák és körülmények A Vörösmarty Művelődési Ház Latabár Endre színpada újra bemutatja Vámos Mik­lós: Cédulák és körülmények című darabját a művelődé­si ház ifjúsági klubjában. Az előadás ma este 6 órakor kezdődik. Arany Henrik naqydíj Sajdik Ferenc rajzolómű­vész, a Ludas Matyi munka­társa első díjat nyert, — az „Arany Henrik” 'nagydíjat kapta — a nyugat-berlini „Cartoon ’75” nemzetközi ka­rikatúra-kiállításon. Közismerten kimagasló eredményeket ért el a bol­gár animációs filmgyártás. Az utóbbi évek egyik legjelen­tősebb alkotása az ismert rajzfilmrendező és -szerző, Donjo Donev „De facto” cí­mű filmje volt, amelyet Oberhausenben és Várnaoan aranyéremmel, Lipcsében pe­dig a legjobb animációs fil­mek különdíjával tüntettek ki. A kisfilm-stúdió további érdekes díjnyertes produk­ciói 1974-ben a következők voltak: Radka Bacsvarova „Indigó kalóz” és „Bravo” cí­mű filmjei, valamint Sztojan Dukov „Sláger”-e továbbá „Az elektromos háziasszony” Kriszta Topuszanovtól. A stúdió 1. számú alkotó- csoportja jelenleg 14 filmmel foglalkozik. Ezek közül a leg­érdekesebb Zdenka Dojcseva „Comics” című filmje, amely­ben a nyugati pop-őrületet gúnyolja ki Iván Veszelinov rendező, híven eddigi irány­vonalához, a mai élet fonák­ságait állítva pellengérre. „Kézimunka” című filmje öt miniatűrből áll, amely a nyu­gati társadalom elembertele- nedését ítéli el. Sorozat ké­szül a bolgár anekdoták népszerű alakjának, Marko Totevnak kalandjairól, ő az, akinek semmi sem sikerül az életben. Marko Totev az egyik filmben vőlegény, a másikban aranyásó. Csak egyszer nyílt az ajtó Tulajdonképpen semmi kis történet, mégis kikívánkozik belőlem. Morcos vénember volt Gyergyán Ba­lázs. Egyszál magában élt szoba-kony- 'hás égre nyíló lakásában, mely tágas udvarra nézett. Egymagában élt, de nem egyedül, merthogy a jókora régi bérházban több család is lakott, az öreg Gyergyán azonban nem vett róluk tudomást. Az 6 számára nem léteztek. Egyetlen szót nem szólt soha senkihez, szavát se hallották. A lakók rég le­mondtak róla — pedig az évek során többször is próbálkoztak vele —, hogy omlasszák a köztük levő, az ördög tudja, mikor és hogyan emelkedett vá­laszfalat. Az emberek csak találgattak, de biz­tosat senki sem tudott róla. Még a legrégibb lakók se. Beszélték, hogy nagy csapás érte valamikor: odaveszett a családja egy légitámadáskor; mások úgy tudták, bankár volt egykor, s aztán, hogy mindennek fuccs lett, megkötött lelkében a gyűlölködés: megint mások esküdni mertek volna rá, hogy nem is volt ennek lelke soha, anélkül született. Akadtak sajnálkozók, akik hibbantnak vélték s mondták, rá kell hagyni. Ami azt illeti, igencsak lett volna okuk a lakóknak, hogy ellentmondjanak a megalkuvás bíráinak. Mert az öreg Gyergyán nem csupán morcos, zárkó­zott, rideg ember volt, hanem gonosz természet. Megtörtént, hogy alkonyai­kor kővel dobálta meg az udvar nagy lombú diófáján csüngő, ősz gyümölcsét dézsmáló gyerekeket'. Hang nélkül, dü- hödten hajigáit, s mire a zsinatra elő­jöttek a szülők, már magára zárta az ajtót. Téli hajnalokon meg, hosszú alsó­ban, papucsban odasettenkedett vala­melyik szomszéd lakása elé s ott ürí­tette ki a szemétvödröt. Egyszer, az egyik feldühödött asszony beverte az ablakát, mert mire észrevette, a vén csínytevő letarolta tenyérnyi vetemé­nyesét. Nem jelentette föl az öreg — számára a tágabb világ se létezett —, papundeklit szögezett az üres keretre. Ember a küszöbén nem tette át a lábát. Se postás, se hatóság, se orvos. Egyszer egy hétig nem látták. Azt hit­ték, beteg, vagy meghalt. Dörömböltek az ajtaján, már-már úgy volt, betörik, mikor — most se szólva — vissza­dörömbölt az öreg. Máskor is megtör­tént. hogy napokig elbújt ismeretlen rejtekében — nem törődtek vele. Ajtaja mindig zárva volt, akár benn tartózko­dott, akár kint. Éppúgy, mint kiléte rejtély volt az is, mit evett, hogyan szerezte be az elemózsiát, de valaho­gyan csak hozzájutott, másként hogyan mérgezte volna meg a Kláváék macs­káját. Mert tavaly megmérgezte, bizony' meg. Csak ő tehette, senki más. Ki tette volna?! A jószág túlélte ugyan a „me­rényletet", de éppencsak; hetekig kóka- dozott a gyönyörűnek tartott állat. Kláváék bosszút forraltak: ráverték — ki tudja, hányadszor — az ajtót, meg­ígérvén, holtra verik, ha az udvaron találják. Ígéretüket minden bizonnyal be is váltották volna, ha március végén el nem tűnik a macska. , Eltűnt pedig, méghozzá napokra. Ami annál is furcsább, mert csak a kandúr szokása a kóborlás, ez meg nem az volt. Hát mi történhetett vele? Mi más, az öreg Gyergyán eltette láb alól — erősítették meg feltevésében Klávánét a szomszédok. No etfyéb se kellett az asszonynak, rá az öreg ajtajára, nyitná, feszítené s fújja hozzá: add elő a macs­kát vén alamuszi, mert nem látod meg többet a reggelt, hajnalra itthon az uram, kinyitja az kulcs nélkül is, meg­állj csak! Pusztulj el, vén gazember! Reggelre a lakók tárva-nyitva talál­ták Gyergyán Balázs ajtaját. Először és egyetlenegyszer. A zár érintetlen volt, belülről a kulcs. Az öreg önmagával és a világgal megbékélten feküdt az ágyán. Mire a halottkém megérkezett, hon­nan, honnan nem, előkerült a macska. Nem egyedül. Szájában hozta kölykét. Óvatosan lépkedett, miként a cipeke- dők, akik betakarva szállították az egy­kedvű bámészok között a vénség tete­mét, pedig hát őneki olyan mindegy volt már, miként bonyolódik ez a végső utazás. A nagy diófa ágain tavaszi szél cirógatta az ébredés zöld hajtásait, amelyből őszi gyümölcs lesz, s mely már zavartalanul azé, aki leszedi. Mondtam, ugye, hogy semmi kis tör­ténet. De valahogy kikívánkozott belő­lem. Magam is tűnődöm rajta, miért? — a Az első ábécéskönyv A Szovjetunióban nemré­giben ünnepelték az első ábécéskönyv megjelenésének 400. évfordulóját. A mintegy 1000 példányban megjelenő könyvből mindössze egy pél­dány maradt az utókorra. A 100X153 mm-es, bőrkötéses könyvet 1574-ben nyomtatta Lvovban Ivan Fedorov. A könyv tartalmazza az orosz nyelvtan alapelemeit és né­hány olvasmányt. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Táncze­nei koktél. — 13.20: Vita a kor­szerű mezőgazdaságról. A veze­tés tudománya. — 13.40: Nóták. — 14.19: vándor Sándor ifjú­munkás kórusszemle S zegeden. — 14.44: Válaszolunk, hallgató­inknak. — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Carlo Bergonzi énekel. — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Diák­tarisznya. — 1-6.35: Egressy-da- lök Vécsey Jenő feldolgozásá­ban. — 16.45: Két Ziehrer-bpe- rettnyitány. — 17.00: Hírek. — 17.06: Külpolitikai figyelő. 17.20: Holnap közvetítjük..'. — 17.50: Hosszú gyeplő, rövid gyep­lő .. . — 18.05: Csiky Boldizsár népdalfeldolgozásaiból. Andor Éva és Kerekes Tóth Erzsébet énekel. — 18.24: A Rádió lemez­albuma. — 19.00: Esti Krónika. — 20.20: Gondolat. A Rádió iro­dalmi lapja. — 21.05; Hírek. — 21.08: Zentai Anna és Reményi Sándor nótákat énekel. — 21.30: Háttérbeszélgetés. Lipovecz Iván külpolitikai műsora. — 22.00: Hí­rek. — 22.15: Sporthírek. —22.20: Hegedűs a háztetőn. Részletek Bock zenés játékából. — 22.40: A Dunánál. Történelmi figyelő. — 23.00: Haydn: Három vonós­négyes Op. 74. — 24.00: Hírek. — 0.10: Zene rézfúvókra. Petőfi rádió: 12.03: Bellini ope­rái Olaszországban és Magyar- országon. Somogyi Vilmos ösz- s-zeállítása. — 12.56: Néhány perc tudomány. — 13.00: Hírek. — 13.03: Szimfonikus táncok. — 13.40: Orvosi tanácsok. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.CO: Hírek. — 18.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 18.20: Fiatalok hullám­hosszán. Ifjú Zenebarátok Hír­adója; Mesélő Magyarország, Cegléd; Labirintus. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika U. — 20.25: Üj köny­vek. — 20.28; Komló&sy Erzsébet énekel. — 21.05: Kis magyar nép­rajz. — 21.10: Muszorgszkij—Ho­rowitz: Egy kiállítás képei. — 21.40: Budai Lívia és a Buda­pesti Leánykórus, Király Ernő és ifj. Magyar! Imre népdalfel­dolgozásaiból énekel. — 22.02: A Szombathelyi Szimfonikus Zenekar hangversenye a szom­bathelyi Bartók Béla hangver­senyterem avatásán. — 23.00: Hírek. — 23.15: Tánczene a len­gyel. a csensziovák, az NDK és a bolgár rádió műsorából. — 24.00.: Hírek. Miskolci rádió: 17,30. Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Nagy­üzemi mezőgazdaságunk: (Me­gyénk halászata). — Nótacsokor. — 18.00: Borsodi Tükör: a Stú­dió krónikaműsora. — (Hírek, riportok, tudósítások a nap ese­ményeiből.) — 18.15: Sanzonok. — Női dolgozók, női gondok: Az üdülésről... — A megye sportéletéből. — Előadó: a szer­ző ! Televízió 1. műsor: 17.18: Mű­sorismertetés. — 17.20: Hírek. — 17.25: Állatokról bizalmasan. An­gol filmsorozat. IX. rész: így él a bütykös hattyú. — 17.50: Ra­dar. Ifjúsági érdekvédelmi mű­sor — 18.30: Gazdaság és tár­sadalom. — Bognár József mű­sora. III. rész. — 19.05: Reklám. — 19.10: A Közönségszolgálat tá­jékoztatója. — 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Pele, III. rész. Fejelés és labda­vétel. — 20.15: A filímkomédia aranykora. Amerikai film. — 21.30: Visszaszámlálás ... Paks* — 22.20: Tv-híradó 3. Televízió 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: A sze- csuáni jóiélek. Dráma két rész­ben. — Közben 211.20: Tv-hír­adó 2. Szlovák televízió: 16.53: Hírek. — 17.00; Sportdélután. — 18.40: Esti mese. —• 19.00: Híradó. — 20.00: A XII. nemzetközi téve- fesztivál ^©ifíezése-.. — 21.00: Híradó. — 21.20: Anyáknak és gyermekeknek. (Szovjet film). — 22.10: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti színház (7): Luxemburg grófja. Bérletszünet. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és mun­ka: Borsod vegyipara. — Diós­győri vár (9—19): A diósgyőri vár története. — Déryné-ház (9 —19): Déryné- és Lévay József-1 emlékszobák. — Herman Ottó­éin le kh a z (10—18) : Herman Ottó élete és munkássága. — József Attila Klubkönyvtár kiállítóter­me (12—20): Nagylátószög — fotókiállítás. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A négy muskétás újabb kalandjai Szí. francia film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor HÍRADÓ mozi Magyar híradók, rövidfilmek Folytatólagos vetítés de, fö órától fia óráig Egységes 3 forintos helyár! KOSSUTH A szép maneken esete Mb. csehszlovák film Kezdés: f3 és hn5 órakor Személyiségcsere 16 éven felülieknek! Mb. szí. amerikai film Kezdés; 7 órakor TAPOLCA-KERT Oklahoma olaja Szí. amerikai film Kezdés: 8 órakor SAGVARI A kardforgatónő Szí. japán film Kezdés: 7 órakor FILMBARÁTI kör Jegyek a pénztárnál is válthatók! Suttogások, sikolyok 18 even felülieknek! Szí. svéd film Kezdés: 5 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20* Zenekart muzsika. — 9.00: Égre néző ab­lakok. a Föld új felfedezése — 10.00: Hírek. — 10.05: Gyerme­keknek. — 10.20: Bellini-áriak. — 10.49: Ringüspil. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Félbemaradt ezermester. Hegyi Füstös István népdaljáté. ka. — 8.50: ..Egyéniségek”. Balla Anna írása. — 9.oö: Hírek. — 9.03: Mágnás Miska. Részle­tek Szirmai Albert—Gábor An­dor daljátékéból. — 9.30: Hosszú gyeplő, rövid gyeplő . . . —10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 1X.4Ü Epueai tanácsadó. Animációs filmek bolgár műhelye Kőbán-tárlat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom