Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-12 / 136. szám

Lakásépítési programunk Javult a beruházási szervezettség Hétfőn nyit Polrcrazó a 22-es kocsma helyén Ki ne emlékezne a Búza téri 22-es kocsmára? Ami­kor a felügyeleti szervek rendelkeztek bezárásáról, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat vezetősége úgy dön­tött, hogy minden üzleti ér­deket félretéve, s a költsé­gek«! sem sajnálva, a he­lyén új egységet alakítanak ki. Ennek műszaki átadása éppen ma délelőtt történt meg, s hétfőn már a vendé­gek szolgálatára áll a fél­millió forintos költséggel, ízlésesen, szépen berende­zett álló-poharazó. a „Bor­is”. Átalakítási költségeihez hozzájárult az Eger—Gyön­gyös vidéki Állami Pince- gazdaság is, ezért a pohara- zóban a pincegazdaság táj­jellegű borait árusítják. A dohányzást nem engedik meg, s az egri—gyöngyösi borok mellett virslit, főtt kolbászt, feketekávét is ki­szolgálnak — IX. osztályú áron. Sört rfem árusítanak a „Bor-is”-ban.-X- Szerelik az erkélyeket az összekötő városrészben. (Solymos felv.) A nyárfák sem nőhetnek az égi»... J G C Miért kellett kivágni? Az óriásnyár — opulus ro­busta — rendkívül gyorsan növő fafaj. Szereti a víz­partot. 25—30 éves korában már vágásérett, ki lehet ter­melni. A lillafüredi erdészet épülete előtt, a Szinva-pa- tak és a sétány között né­hány napja még huszonhá­rom állt ebből a szemet gyö­nyörködtető fafajból. A nyárfák már öregek vol­tak — mondták az erdészet szakemberei. Mindenki sze­rette őket. de több okból ki kellett vágni valamennyit. A negyvenéves fák már na­gyon árnyékolták az egyik szolgálati lakást és a mellet­te húzódó sétányt. Veszé­lyeztették a gallyak az alat­tuk levő telefon- és villany- vezetékeket. Ősszel, a lomb­hullás idején az országutat csaknem ellepte az avar, és különösen nedves, ködös idő­ben gyakran megcsúsztak a kanyarban a gyorsabb sze­mélygépkocsik. Az erdészet dolgozói — er­dészek és adminisztrátorok egyaránt — vállalták, hogy a Szinva mellé védőfalat húz­nak. parkosított sétányt ké­peznek ki, és hangulatos tu- jafákkal telepítik be a nyár­fák helyét. Az óriásnyárakból nyert lemezipari rönköket már el­szállították, most a nyári szünidejüket töltő iskolás­gyerekek lepték el az egy­kori nyárfást. összegyűjtik a visszamaradt tömérdek galy- lyat, megtisztítják a patakot a belehullott lombkoronák­tól. A vastagabb, tűzifának alkalmas gallyakat pedig méteresre baltázzák, és az erdészet mellett . tárolják. Amint itt végeztek, egy ré­szük az erdőrendezőket kí­séri: egész nyáron az ő munkájukat segítik majd. Az iskolások másik csoport­ja pedig a Csanyik-völgy fö­lötti Ortás-tetőn csemetéket ápol. Az erdészek szerint lel­kiismeretes munkát végez­nek. Egyhektárnyi terület csemeteápolásáért kereken ezer forintot kapnak. (sólymos) * Az összegyűjtött nyárfalombot kiskocsira rakják és az erdőbe viszik, ahol néhány esztendő múlva termékeny hu­musz lesz belőle. A tizenöt tagú „iskoláskülönítményt’’ Illés Péter irányítja, aki az idén végezte el a Kilián Gimnázium harmadik osztályát és erdőmérnöknek készül... Vakáció a munkásszállón A műszakba indulók válto­zatlan számban és pontosság­gal indulnak, a Borsod me­gyei Építőipari Vállalat se­lyemréti munkásszállójában éppen úgy 1060-an élnek, mint tegnapelőtt. 130 ember­nek mégis vakációja van. Huszonheten az általános is­kola hetedik, 38-an az álta­lános iskola nyolcadik osztá­lyának anyagából vizsgáztak. A tanulási kedvre jellemző, hogy tízen a dolgozók gim­náziumába, negyvenötén kü­lönféle technikumokba jár­nak. Felsőfokú intézményben, egyetemen és főiskolán né­gyen vizsgáznak ezekben a napokban. A IV. ötéves terv időszaká­ban a városi párt-végrehajtó­bizottság jó néhány esetben tárgyalt Miskolc lakásépítési helyzetéről, feladatairól. A napokban — a ciklus utolsó esztendejének derekán — is­mét napirendre tűzte — a városi tanács elnöke és a vá­rospolitikai osztály által be­terjesztett tájékoztató alap­ján — a témát. Központi és helyi intézkedések Közismert, hogy a város IV. ötéves fejlesztési tervére szánt 5,1 milliárd forintból 4,2 milliárdot lakásépítésre szántunk. Nem kis összeg! Mégis, már a tervciklus első esztendejében kiderült: nem tudjuk maradéktalanul telje­síteni a lakásprogramot. En­nek egyik oka: az előkészí­tési problémák (fogytán vol­tak a szanálasmentes terüle­tek s pénzügyi és lakásfede­zet hiányában nem rendel­keztünk a szükséges mennyi­ségű előkészített területtel, továbbá a hatósági előírások, szabványok gyakran változ­tak). Váratlan gondot okozott a lakásépítési költségek ala­kulása is, amely a jóváha- gyottnál jobban növekedett; továbbá akadályt jelentett a kivitelezői kapacitás helyzete (különösen mélyépítési és szakipari vonatkozásban), vé­gül a beruházói szervezet új­jáalakítását követő kezdeti tapasztalatlanság. Fokozta a nehézséget az is, hogy a pénzeszközök — s így a fel­adatok is — nem arányosan kerültek meghatározásra, túl­zottan a • tervidőszak végére koncentrálódtak. E problémákkal szembe­nézve, a megyei és városi párt- és tanácsi szervek kér­ték a főhatóságokat a megyei és a miskolci lakásépítési gondok megvizsgálására és a megfelelő intézkedések meg­hozatalára. A párt- és kor­mányzati intézkedések nyo­món Miskolc — az áremelke­dések ellensúlyozására bizto­sított 191 millió forinton fe­lül — 620 millió forint költ­ségvetési juttatásban része­sült. Az összegből 1400 célcso­portos lakás építését kellett biztosítani. Egyben lehetőség nyílott — pénzügyi oldalról — az V. ötéves tervre való áttérésre is. A központi intézkedéssel egyidejűleg több irányú helyi intézkedések is történtek. Többek között a szanálási költségek csökkentése érde­kében új, szanálás nélküli, illetve kisebb szanálásokkal igénybe vehető területeket kutattunk fel (Bulgárföld, Diósgyőr-Majláth, Gyula ut­ca). Épülő lakótelepeinket részben átterveztettük és gazdaságosabb telepítéssel, valamint a szintszómok (eme­letek) kedvezőbb kialakításá­val csökkentettük a költsége­ket. A magasházak építését töröltük terveinkből. Az utolsó évben: 2400 lakás A tervidőszak első három évében tanácsi eszközökből 5080 lakás épült s a még Kommunista műszak Szombaton kommunista mű­szakot tartanak a Borsodi Bányaüzem valamennyi üze­mében. A kommunista mű­szakból befolyó összeget a bányászközségek iskoláinak támogatására fordítják. Egy hirdetés nyomában Talán szőke volt... A hegynek torkolló, kis ut­cákban virág nyílik. A szé­pen gondozott, kicsiny par­cellák díszét nem a parkőr vigyázza, hanem a lelkiisme­ret, a. jószomszédi viszony íratlan törvénye. A városnak ezekben a csöppet sem váro­sias utcáiban nincs szemét­tartó, de szemét sincs, a ke­rítések mögül villogó szemű kutyák lesnek, s megbámul­ják az idegent. Itt csend van, s inkább csak sejteni, mint hallani a kohászat naszezését, a közeli vasgyári autóberregtető, lá­dacsattogtató zaját. Az Allän­der utcát keresem. Az idő­sebbeket faggatom. A fiata­loknak- semmit sem mond ez a név. Azóta átkeresztelték az utcákat. Azóta? Járom a csuda-zöld, csuda­tiszta utcácskákat, s arra gon­dolok, hogy harminc éve va­laki ugyanígy kereste ezt a címet, amelyet most jegyzet- füzetemben őrzök. • * Tudom', érzem, hogy késői és reménytelen vállalkozás egy harminc évvel ezelőtti hirdetés nyomába szegődni. „Fasiszták áldozata árváinak eltartásáról és iskoláztatásá­ról szerény tehetségem sze­rint gondoskodnék. Sugár Gé­za, Ű jdiósgyőr, Alländer-u. 4. szám. — Igen, most már rémlik valami — felejtkezik bele az emlékekbe a Schőnherz Zol­tán utca 4. számú ház idős lakója. — Itt lakott a szom­szédban, vékony, inkább ma­gas, mint alacsony ember volt. Világos hajú. Talán szőke? Majd mindennap lát­tam, köszöntünk egymásnak. Olyan negyvenéves forma le­hetett. Vagy talán több is. Az őszhajú, kicsi öregasz- szony töpreng. Tekintete vé­gigjárja a karóra, drótra fut­tatott szőlőindákat. Melegen süt a nap, az emberről lekí­vánkozik a kabát, de ő bele- borzong a múltidézésbe. — Amikor kezdték össze­szedni a zsidókat, mindenki félt. A téglagyárban gyűjtöt­ték őket össze, aztán gyalog hajtották őket az állomásra. Micsoda szomorú menet volt... Golyóval fenyegették, puskatussal verték el azt, aki vizet akart adni a szeren­csétleneknek ... Csúnya világ volt, ne is beszéljünk róla ... Sokat elvittek, sok nem is jött vissza ... Bergerék, Fa­ragóék ... Rendes emberek voltak. Sugár Géza hirdetése 1945. június 6-án jelent meg, a Magyar Kommunista Párt Észak-magyarországi Kerüle­tének napilapjában. Aznap, amikor a lap hírül adta, hogy letartóztatták a miskolci get­tó fosztogató leltározóját, amikor a _ fodrásziparosok kollektív szerződést kötöttek, amikor a Korona moziban szakszervezeti nagygyűlést szerveztek, amikor a Várme­gyei Gazdasági Felügyelőség közepesnek ítélte a várható termést, amikor az eltűnt Si­mon Miklós tizedest kereste a felesége, amikor a Baross Gábor utca 10. szám alatt egy-két úr részére kiadó szo­bát hirdettek, amikor Will- helm Hermann és Tsa lovas­kocsival fuvart vállalt Buda­pestre és Ceglédre... Mindent tudok Sugár Gé­záról és semmit sem tudok róla. Albérletben lakott. Egyedüli, magányos ember volt. És félt... A háború alatt sokszor hetekre eltűnt. A hegynek tartó tiszta, vi­rágos utcában ma is áll a ház, ahová egykor, harminc esztendővel ezelőtt, ez a szo­katlan hangú hirdetés invitál­ta az olvasót. Az újság meg­sárgult már, s a kert fái is óriássá terebélyesedtek. Nem tudom, senki sem tud­ta, hogy akkor volt-e jelent­kező a hirdetésre. A megké­sett tudakozódás a történetet nem derítette fel. Nem is ez volt a célja. BRACKO ISTVÁN hátralevő két évre 4720 lakás felépítéséről kellett gondos­kodni. Tavaly erőteljesen fo­kozódott a feladatokra való koncentrálás és javult a be­ruházási szervezettség. Létre­jött a szanálási koordinációs bizottság. A befejező szere­lési és szakipari, valamint a mélyépítési kapacitáshiány mérséklésére a BAÉV mun­kaerőátcsoportosításokat haj­tott végre, növelte a szak­munkástanulók számát, kis­gépesítési programot s más szervezési intézkedéseket dol­gozott ki. Rövidebb lett a hiánypótlás időszaka (3—4 hónapról kettőre csökkent) s az év végi üzembehelyezet- len állomány a korábbi 982-es átlagból 583-ra esett vissza. * Ebben az esztendőben 2400 lakást kell megépíteni. A végrehajtás biztosított, bár előreláthatólag ennek egy- harmadát a jövő év február­jában adhatják át. A IV. öt­éves terv várható lakásépí­tési eredménye (célcsoportos, egyéb tanácsi és állami, tár­sas- és családi ház) ilyenfor­mán 12 101 darab. Ebből ki­fejezetten célcsoportos: 9824. A végrehajtó bizottság a tájékoztatót reális helyzet­képként fogadta el, hozzá­téve: a tapasztalat lényeges konzekvenciákat ad a jövőre nézve is. Megválasztották a KPVDSZ új megyei vezetőségét Mint arról tegnap már be­számoltunk, megtartotta kül­döttértekezletét a Kereske­delmi-, Pénzügyi- és Vendég­látóipari Dolgozók Szákszer­vezete Borsod megyei Bizott­sága. A mintegy 30 ezer szer­vezett borsodi dolgozó kép­viseletében tanácskozó kül­döttértekezleten részt vett Ligeti László, a KPVDSZ or­szágos főtitkára, Kolláth Sán­dor, a városi pártbizottság titkára, Molnár Bertalanná, a kereskedelmi és vendég­látóipari pártbizottság tit­kára, s Kovács Kálmánná, az SZMT titkára is. Az írásban kiadott beszá­molóhoz Gelb Miklós, a me­gyei bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A küldöttértekezlet tartal­mas vitában elemezte a be­számolót, a szóbeli kiegé­szítőt, valamint a számvizs­gáló bizottság jelentését. A vita lezárása után megvá­lasztották — titkos szavazás­sal — a 19 tagú új megyei bizottságot, az 5 tagú szám- vizsgáló bizottságot, az or­szágos kongresszus és az SZMT küldöttértekezlete 19— 19 küldöttét. A megyei bi­zottság titkára ismét Gelb Miklós, elnöke Rónay László lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom