Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-11 / 135. szám
Szamóca, málna, kökény palackokban Az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat miskolci szörpüzemében tulajdonképpen soha sincs uborkaszezon. A korábban gombafeldolgozással, virgács- és koszorúkészítéssel is foglalkozó, mintegy 100 dolgozót alkalmazó üzem kizárólag szörpfeldolgozásra tért át. Évi termelési tervük 322 vagon,' ami 32 200 hektoliter erdei gyümölcsszörpnek felel meg. Jelenleg 13 féle terméket dolgoznak fel. A szamócától a somig szinte az erdőn fellelhető valamennyi gyümölccsel foglalkoznak. Ez a széles termékskála egyedülálló az országban. A kongresszusi munkaverseny második szakaszában az üzem dolgozói vállalták. hogy 11 vagonnal túlteljesítik termelési tervüket. A kereslet meghaladja a kínálatot: a kereskedelem 400 vagon erdei gyümölcsszörpöt is el tudna adni évente. Az Idén kezdték gyártani új terméküket, a félliteres palackban árusított narancs- turmixot. Ez gyümölcsléalapanyagból készült, rumeszenciával ízesített, alkoholmentes üdítő ital. Egy liter tejhez fél decilitert kell keverni belőle, és pompás íze van. Megyénkben a narancsturmixot még nem nagyon ismerik, a fő megrendelő a fővárosi kereskedelem. Egy hete kezdődött a sza- mócaszezon, ez az első erdei gyümölcs. Az időjárástól függően érkeznek a szállítmányok. A jövő hétre a Mátrából már málnát is jeleztek. Ezután érik be a szeder, majd ősszel a som és a kökény. Az idén 180 vagon gyümölcs feldolgozását tervezik. Két műszakban dolgoznak. egy műszakban 13 ezer ' palackot töltenek meg. •#- Hordókban érkezik a legkorábban beérő erdei gyümölcs, a szamóca. A darálóból a préselőbe jut, majd derítik, érlelik, és egy év múlva kerül forgalomba. A palackozóban egy műszak alatt tizenháromezer félliteres üveget töltenek meg vitamindús erdei gyümölcsszörppel. (Solymos László felvételei) Tervezik, hogy erdei gyümölcsökből szénsavval dúsított termékeket is készítenek. A kólák mellett várhatóan sokan meg fogják kedvelni a rendkívül ízletes és vitamindús újdonságokat. (sólymos) Mohó kofa Crarnenyct «kariam venni hétfőn. Késő délután a piacon. Vet- tcu már akkor is, amikor rudacskákat díszített, csomóba kötve tyőny örköd tetett, vagy éppen szemenkénti árával zsarolt. Persze a cseresznye ma már olyan, mint az öregedő színész: tudja a mesterség minden titkát. Édes, zamatos, Ízes. Kilóját mérték huszonkét forintért... — Kérek népen tíz dekát — mondtam. — Mit? — A kosár-ura nénike szeme ellenségesen villant rám az elörebukó fekete kendő alöl. — Egy negyed kilót — szóltam zavartan, de hanyagul, mert egy- saerlBen nagyvonalúnak éreztem magam. Mennyit? — kérdezte a nénike ellenségesen, olyan utálattal, «Ultira ta « cseresznyéjéből kibukó kukacka lennék. — Nincs olyan kiesi súlyom. Pél kilót mérhetek. Zacskója van? — Nékem egy negyed kilő elég. — Hozzon súlyt ekkor... Én nem dekázom — mondta még ok- iátólág, de Bennem egy gonosz kisördög súgta, hogy szemenként is árult még az előbb. Két héttel előbb. — Adjon egy fél kilőtt — Mit nekem a tizenegy forint, ha öt ötve- nét már örömre szántam. — Zacskója van? — Nincs. — Akkor tizenhárom forint — mondta gyanakvóan, mert neki volt olyan zaéskója, amit különben egy forintért árusítanak a piacon. Eszembe jutott a csodálatos ritmus-jéták. ami tanulságos mese tat „Egyszer a róka magát nagy ehetném a lyukba beette. Dombos ad Oldala lett. Nem lehet ám: gyere ki!” Sajnos, egyetlen felügyelő sem volt a piacon, ott a közelben, aki észrevette volna a rókát. \Cm ettem cseresznyét. Epret vettem, to dekát, szemben, a még nyitva tartó államinál. Papírzacskóba kaptam, és a súlyt se nekem kellett vinni magammal. • . Vtélrat: ncerttem a cseresznyét, de nem szeretek leégni, hogy se söly, s® zacskó nálam. Különben a zacskó és a súly benne van niittdeh t|sztésséges árban. Ezt viszont a szakembereknek kellene *&r®Vebni a délutáni piacon. (bartha) Az AGROKONZUM Vállalat keres azonnali bt lépésre 9 boftvttetöket, 0 pavilonvtzetőket, • bolti «ládákat. J«l«n Itatni é vállalót központjában lehet, Miskelc, Baress G. 15. sz. A falhoz nyomta az autó Tegnap délben, eddig még tisztázatlan körülmények között, a falhoz nyomta egy pótkocsi Tapolcán Cs. László keszthelyi segédmunkást. A 21 éves fiatalembert medencecsonttörés gyanújával és belső zúzódásokkal vitték a mentők a baleseti. sebészetre. A DH várospolitikai fóruma .Munkáslakások a Komlóstetőn Metró helyett új utak Alkoholstop a „csillagvizsgálóban' Igazi várospolitikai fórum színhelye volt hétfőn délután a Lenin Kohászati Művek tanácsterme. Igaz, elsősorban kohászati témákról volt szó, de minden, ami a diósgyőri nagyüzemmel kapcsolatos, a város ügye is, s aligha van olyan, a város egészét, fejlődését érintő kérdés, amely ilyen vagy olyan módon ne kapcsolódna az LKM-hez. Ennek ismeretében választottunk ki hármat a rádió egyórás műsorának megválaszolatlan, vagy csak részben megválaszolt kérdései közül. A sajtókonferencia több résztvevője volt kíváncsi arra, hogy a város legnagyobb üzeme mit tesz, mit tehet „lakásügyben”, azaz a kohászat hogyan vállal részt a munkáslakás-építési akcióból. Mennyibe kerül esy lakás? A munkáslakás-építési akció keretében a Komlóstetőn előreláthatóan 1500 lakást építenek. Az V. ötéves terv során ebből ötszáz készül el. Az építkezés a jövő év második felében kezdődik meg. (Az előkészületekről, az építkezés megkezdésének nehézségeiről lapunkban korábban már többször tájékoztattuk az olvasókat, így ezúttal csak a helyszínen szerzett, friss információkra utalunk.) A Lenin Kohászati Művek 1980-ig ötszáz lakást igényelt. Miután összesen eny- nyi épül a következő tervidőszakban, négyszázat kap a nagyüzem. Az LKM húszmillió forint kamatmentes kölcsönt biztosít dolgozóinak, amit átlagosan harminc év alatt kell visszafizetni. És mennyibe kerül majd egy lakás? A kérdést az teszi indokolttá, hogy például az Árvíz utcai — jórészt a két diósgyőri nagyüzem munkásai lakta —otthonok meglehetősen nagy anyagi terheket róttak a beköltözőkre. A már elkészült tanulmányterv szerint a kétszobás lakások ára 321 ezer forint, a két és fél szobásoké 351 400 forint lesz. Ez az összeg már tartalmazza a lakásonként mintegy húszezer forintot kitevő többletalapozás költségeit is. A komlós- tetői lakásépítés résztvevőinek szervezése a végleges tervek elkészülte után, augusztusban kezdődik, s novemberben — vállalati pat- ronálással — megalakulhat a lakásépítő szövetkezet. Ha sYorsabb az autóbusz „A foci és a lakás mellett minden miskolcit érdekel a közlekedés. Tudva azt, hogy a két nagyüzem dolgozóinak egy része bejáró, s általában Miskolc utazó város, vaA Borsodi Ércelőkészítő Mű felvesz géplakatos, villanyszerelő, műszerész, vízvezeték- szerelő, hegesztő, szivattyúkezelő szakmunkásokat. FELVESZÜNK TOVÁBBÁ: nehézgépkezelőket, betanított és segédmunkásokat, kocsirendezőket. Heti 42 és 44 órás munkaidő. Bérezés beosztástól függően, megegyezés szerint, 2500-4500 Ft-ig. Munkásszállást, utazási kedvezményt, napi egyszeri kedvezményes étkezést biztosítunk, jelentkezés a munkaügyi osztályon, Sajókeresztúron. lóra vá-inak-e a földalatti vasút építéséhez fűzött remények?” — tette fel a nyilvánvalóan sokakat érdeklő kérdést a sajtókonferencia egyik résztvevője. A rádió nyilvánossága előtt a kérdésre Drótos László, a városi pártbizottság ' első titkára válaszolt. Elmondotta, hogy a miskolci tömegközlekedési gondokat nem a föld alatt, hanem a föld felett, tehát a közúton kell megoldani. Üjabb gyorsforgalmi, négysávos utak épülnek, s ezek elkészülte után várható, hogy a naponta félmillió embert szállító tömegközlekedési járműveken enyhülni fog a zsúfoltság, s minden bizonnyal közelebb kerül majd a diósgyőri városközpont a belvároshoz. Egyetlen, a szakemberek által kimunkált statisztikai összefüggésre hivatkozunk csak. bizonyítva a gyorsforgalmi utak megépítésének jelentőségét. Jelenleg a miskolci autóbuszok óránkénti átlagsebessége 18 kilométer. Az optimális az lenne, ha az autóbuszok 25 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnának. És ez lehetséges is, ha a tervezett utak megépülnek. Ez természetesen nemcsak azt jelenti, hogy a tömegközlekedés gyorsabb lesz Miskolcon, hanem azt is, hogy a kocsipark szállítási teljesítménye negyven százalékkal nő. Azaz — relatíve — negyven százalékkal több autóbusza lesz a városnak, mihelyt felavatták az utakat. A bolt előtt isznak A harmadik kérdést, amely- lyel rovatunkban foglalkozunk. az egyik budapesti újságíró tette fel. A rádióhallgatók emlékezhetnek rá, a jószemű kolléga a „csillag- vizsgálónak” nevezett ABC- áruház környékén nézett szét. Majtényi Lajos, a nagyüzemi pártbizottság' titkára sajnálkozva mondotta, hogy akad kohász, aki nemcsak vizet iszik... A nagyüzem vezetői, öntudatos munkásai — éppen az üzlet előtti alkoholfogyasztás miatt — áldatlan állapotnak tartják az ABC-yel való szomszédságot. Az utcai italozás elleni, s általában az alkoholizmus elleni küzdelmet különösen fontosnak tartják egy olyan veszélyes üzemben, mint a kohászat. A műsor után beszéltünk az ABC-áruház vezetőjével. A kritikával egyetértett, s elmondotta, hogy mielőbb szeretné elfeledtetni az üzletre ragasztott „csillagvizsgál” csúfnevet. Az, illetékesekkel folytatott megbeszélések ismeretében várható, hogy a műszakkezdés körüli órákban (reggel is és délután is) alkoholértékesítési tilalmat rendelnek el az áruházban. B. I. A KPVDSZ küldöttértekezlete Bérek, munkaidő-csökkentés Ma összeült a KPVDSZ megyei küldöttértekezlete. A KPVDSZ Borsod megyei Bizottsága és az irányítása ala tartozó szakszervezeti szervek négyévi munkájáról számot adó beszámoló részletesen elemezte a gazdasági eredményeket. Sokat mond, hogy Borsodban a kiskereskedelmi áruforgalom évenkénti fejlődési üteme meghaladta a tervezettet és az országos átlagot is. Tavaly a forgalom már elérte a 12,6 milliárd forintot! Ennek köszönhető, hogy megyénk lakosságának ellátása egyenletesen javul. Pedig számos objektív akadály is közbejött az elmúlt négy évben. A IV. ötéves tervben meghatározott áruforgalom-növekedés például 107 ezer négyzetméternyi üzlettér-bővítést igényelt volna. Ennek — pénzhiány miatt — várhatóan csupán 50— 55 százaléka valósul meg. Akadályozzák a fejlődést a raktárgondok, valamint az, hogy a berendezések és gépek használhatósága alig 50 százalékos. Foglalkozott a küldöttértekezlet a dolgozók jövedelmének alakulásával is. A tanácsi kiskereskedelemben a forgalomtól függő dolgozók havi átlagbére 1971. és 1974. között 18,6 százalékkal, a szövetkezeti kereskedelemben ugyanennek a kategóriának a jövedelme 13,2 százalékkal nőtt. A havi átlagkereset az előzőeknél 2130, az utóbbiaknál 2322 forint volt 1974-ben. S ezt a szintet is csak úgy tudták elérni a vállalatok, hogy a négy év alatt 17,7 millió forint bérpreferenciát kaptak a személyi jövedelmek növeléséhez, a 44 órás munkahét bevezetésével járó bérgondok megoldásához. A 44 órás munkahét bevezetése Borsodban (1974. július 1-én) 22 ezer dolgozót érintett, s a kiskereskedelmi vállalatoknál és az áfész-ek- nél okozott elsősorban gondot. A KPVDSZ megyei bizottságának felmérése szerint Borsodban a kereskedelmi egységek 50.2 százalékánál munka- szervezéssel, 31 százalékánál létszámnöveléssel, 18.8 százalékánál a nyitva tartási idő csökkentésével oldották meg a munkaidő csökken-^ tését. A szabadnapok kiadását többek között akadályozta a táppénzes napok számának növekedése, a magas létszámfluktuáció, a szakképzetlen dolgozók arányának növekedése. A kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók többször kérték a felsőbb szak- szervezeti szervek segítségét reálisabb nyitva tartási idők megállapítása, s a szabadnapok túlórában történő megváltásának megszüntetése érdekében. Máris számos intézkedés született, s újabbak várhatók. ; (A küldöttértekezlet lapzártakor folytatta munkáját az Avas-szálló Fehér-termében. ^ Újdonság: a narancsturmix
