Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

A vasgyári kórház nővéroíthona Ma adják át rendeltetésének a diósgyőri Árpád utcában a vasgyári kórház nővérott­honát, amelynek létrehozásában sokat jelen­tett a társadalmi munka is. Tegnap délután még a Miskolci Háziipari Szövetkezetből 20 asszony és lány — szintén társadalmi mun­kában — csinositotta az épületet. (Herényi László felvétele) A szándék közös, a módszer más A kis ötlet is aranyat ér A választók kérték Ha a város ereje engedi. intézkednek A választói gyűlések ket­tős cél szolgálnak: megismer­tetni a választókat képviselő- jelöltjükkel (különösen ott fontos ez, ahol új jelöltet ál­lítottak), másrészt útravalót adni a jelöltnek, hogy ameny- nyiben június 15-én megvá­lasztják, már ismerje területe gondjait. A felszólalások kö­zül kiragadtunk néhányat, amelyek sok ember gondját tartalmazták. Búza tér, Martintelep Az I/2-es területi pártalap- szervezetben tartott választói gyűlésen hozta szóba Veréb János, a MÉH-vállalat dol­gozója a Martintelep gond­jait. Különösen az utak álla­potát kifogásolta. Nincsenek karbantartva, igy aztán nem csoda, hogy az itt lakók so­kat panaszkodnak a sárra, a kátyúkra. Egy asszony a martintelepiek kereskedelmi ellátására hívta fel Hámori József és Kalló István jelöl­tek figyelmét. Az orvosi ren­delő környékén sehol sincs fűszerbolt, az ott lakóknak messzire kell gyalogolniuk, ha vásárolni akarnak. Többen kifogásolták a Búza tér környéki állapotokat. Az ÉÁÉV egyik dolgozója tette szóvá, hogy a város szívé­ben levő tér Miskolc csú­nya része, s rossz képet fest városunkról az ide érkező külföldiek előtt. Kocsor Ber­talanná, a Miskolci Pamut­fonó dolgozója ehhez hozzá­tette: a Búza téri „Paprika” presszó előtt hajnaltól estig sok a részeg, akik nemegy­szer belekötnek az arra ha­ladókba. Hejőcsaba, Tapolca, Szirma E három peremkerületi rész ügyes-bajos dolgairól a Gárdonyi Géza Művelődési Házban megrendezett vá­lasztói gyűlésen esett szó. Ba­logh József II. kerületi lakos az idősebbek nevében kérte: kapjon gázt a kilenc hejő- csabai bérház is az Avas­délről. Ugyancsak gázt kért a szirmaiaknak Varjú László, míg Sztrelcsik Ferenc a Hejő- patak medrének mélyítését, tisztítását sürgette. Többen is felszólaltak a 950 tanulót oktató hejőcsabai általános iskola érdekében; az intéz­mény egyike Miskolc legzsú­foltabb iskoláinak. S termé­szetesen szó esett Miskolc- Tapolcáról. Az üdülőtelep — hallottuk — csak a strand és a park környékén méltó ne­véhez, valamivel távolabb már szomorú állapotok ural­kodnak. Nem minden kérés teliesítheto Hámori József képviselő- jelölt válaszában hangsú­lyozta: a 'felsorolt gondokat csak közös munkával oldhat­juk meg. Hejőcsabán a kér­désekre válaszolva Rózsa Kálmán, városunk tanácsel­nöke elmondotta, hogy nem minden kérés teljesíthető. Hejőcsaba gázellátásának le­hetőségeiről például részletes tanulmány készült, amelv azt bizonyította, hogy a kilenc bérház gázellátása rendkívül költséges, gazdaságtalan lenne. Ugvanez vonatkozik Szir­mára is. hiszen szétszórt jel­legű település. A panaszok egy részére viszont már ke­resik a megoldást, sőt intéz­kedtek is. így például a Búza tér néhány év múlva telje-, sen átalakul, korszerű alul­járó-rendszer épül itt. A választói gyűlések elnö­kei mindenütt elmondották, hogy a felszólalók észrevéte­leit. javaslatait jegyzőkönyv­ben rögzítik, s mindenki le­vélben kap választ az intéz­kedésről. vagy ha nem lehet intézkedni, annak okáról. NY IKES IMRE Szauna mindennap Késnek a felfedezők Több mint 3 milliárd lorintos áruforgalom Az elmúlt évben több mint 3 milliárd 66 millió forint ér­tékű élelmiszert és vegyiárut szállított Borsod és Heves megyei partnereinek a Bor­sod—Heves megyei Élelmi­szer és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat, közismert nevén a FÜSZÉRT. Az áru­forgalom 1974. évi eredmé­nye 31,4 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Legdina­mikusabban a konzerv-, ve­gyesáru- és vegyiáru-forga- lom fejlődött. A vállalat 7 fiókja közül a legnagyobb be­vételt (997 millió forint) Mis­kolc érte el, majd Eger (538 millió) és Gyöngyös (515 millió) következett. A népi bölcsesség szerint takarékoskodni csak az tud. akinek pénze van. S akinek sok pénze van, az nemcsak sokat tehet félre (vagy költ­het el többet), hanem a va­gyona egységnyi pénzével is jobban gazdálkodik, mint az. akit a napi anyagi gondok szorítanak. Hadd mondjak rögtön egy példát arra, hogy a takaré­kosságnak gyakran pénzügyi feltétele van. Az egyik üzem­ben magas volt az energia- költség, azaz a fűtés, a meleg vizet biztosító kazán gyanúsan sok szenet fogyasztott. A megoldás kézenfekvőnek tűnt: vízlágyítót kell beszerezni, hőszigetelő anyaggal burkolni a kazán falát, hogy a rend­szer hatásfoka nagyobb le­gyen. Szemellenző nélkül A kazán így kevesebb sze­net „evett meg”, s a koráb­ban a Sajó-partra hordott hulladékot is megemésztet­te. A műhelyek, irodák hő­mérséklete egy fokkal sem lett alacsonyabb, s a zuha­nyozókból is az előírásos hő­mérsékletű víz spriccelt. A megtakarítás összege százez­rekre rúgott. Mindenkinek tetszett hát a terv. A megva­lósításnak egyetlen feltété1 e volt: nem csekély összeget kellett áldozni a kazánrekon- stukcióra. Ha a példánkban szereplő vállalat főkönyvelője „szőrös szívű” s szemellenzővel ol­vassa az ésszerű taka, ékos­ságra ösztönző, kötelező hatá­rozatokat, akkor ő úgy „taka­rékoskodik”, hogy nem ad ki pénzt a bizonyíthatóan meg­takarítást eredményező akci­óra. .. Szunnyadó tartalékok Ellentett előjelű példát kí­nál a tehergépkocsi- és autó­buszpark napjainkban zajló rekonstrukciója. Pazarlás, bűn költeni az öreg kocsira. A drágább, új kocsi ugyanis olcsóbb... • ■ Takarékoskodni annyit je­lent, mint ésszerűen gazdál­kodni: azaz úgy szervezni a munkát, hogy az emöer- szerszám-anyag hármas egy­sége mindenféle szempontból a legoptimálisabb triászt al­kossa. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem termelés­racionalizáló szakemberei szerint a város üzemeinek fa­lain belül még legalább 15— 20 százalékos termeléskapaci­tás „szunnyad”, tehát olyan tartalék, amely anyagi befek­tetés nélkül egyötöddel nö­velné a vállalati produkciót. Pénz nélkül, de nem ingyen! Meg kell látni, észre kell venni a hibásat, a korszerűt­lent, s a pontos diagnózis is­meretében medicinát, azaz új, hatékonyabb módszert kell javasolni. Az persze két­ségtelen, hogy az ötletes, újító embert elbátortalanít­hatja az egyetemi szintű is­mereteket igénylő, a dolgok velejéig hatoló, minden össze­függést számon tartó gazdál­kodást korszerűsítő ismeretek halmaza. Átfogó, hosszú távú tippeket ma már nem is lehet „hályog-kovács” módjára ad­ni. De ez nem mond ellent annak, hogy a kis ötlet is aranyat ér; hiszen a népgaz-* dasági megtakarítás milliói az üzemek, műhelyek ésszerűsítő törekvéseinek forintjaiból te­vődnek össze. Mindenki törje a fejét Néhány nappal ezelőtt az Avas Bútorgyárban jártam. Megmutatták, hogy most ho­gyan csomagolják a bútort, s elmondták, hogy korábban hogyan csinálták. A különb­ség — évente — három­négyszázezer forintot jelent. Azelőtt a szállításra váró szerelvényt teljesen beborí­tották hullámpapírral. Most csak három papírcsíkot húz­nak ra. Szállí ás közben ez épen úgy védi a bútort, mint a korábbi, tetőtől-talpig pa­pírruha. Ez az ötlet természetesen egyetlen más üzembe sem helyezhető át. De arra jő példa, hogy bizonyítson. Bi­zonyítsa: hogy a takarékos- sági, ésszerűsítési terveken mindenkinek törnie kell a fe­jét; mert csak a szándék a közös, a módszer gyárimként, üzemenként, műhelyenként más és más. (brackó) Előadás, filmvetítés Bulgáriáról Üjabb érdekes rendez­vényre hívja a miskolciakat a HNF megyei elnöksége mellett működő Béke és Ba­rátsági Bizottság Nemzetközi Klubja. Június 10-én dél­után fél hat órai kezdettel a Déryné utcai művészklubban tartanak bolgár estet. Beve­zetőt mond László Ferenc alezredes, a Béke és Barát­sági Bizottság tagja, majd a Bolgár Kulturális Központ képviselője ismerteti a mai Bulgária életét. A rendez­vényt Bulgáriáról készült filmek vetítése és baráti be­szélgetés zárja. Munkások lesznek holnapután Portré négy egyforma arcról Szombaton volt egy hete, hogy kaput nyitott a diós­győri várfürdő. Péntekig a fürdőnek mindössze negyven vendége volt, jóllehet meg­lepetésekkel várja törzsven­dégeit is: nőtt a fürdő park­ja, új tusolókat szereltek fel, és egy hete naponta kinyit a szauna is. Űjság még a diósgyőri strandon, hogy várhatóan még az idén új kabinsort kap. Egyformák? Nem. Tizen­évesek. Néhány héttel van­nak a szakmunkásvizsga előtt. Még tanulják a tétele­ket. de már valamennyien tudják az új munkahelyü­ket, ahol szakmunkásként életet kezdenek. Hőgye Agnes: — Miskolci vagyok. A műanyagfeldolgozóban kapok állást. Amikor szakmát vá­lasztottam, talán nem is én döntöttem, de most már nem döntenék másként... Tóbiás Margit: — Gyermekkoromban sze­rettem a kémiát. Onnan a szerelem. Sajóbábonyba me­gyek, ott leszek munkás. Már kértem a felvételemet a szakközépiskolába. Felvet­tek. Tanulok tehát tovább. Tanulok tehát tovább. Per­sze munka mellett. 2500— 2800 forint körül keresek majd. Különben nem azért tanulok, hogy otthagyjam a munkám. Ezt itt belénk ne­velték. hogy kell... Tanul­ni kell. Kovács István és Márkus Bertalan villanyszerelők lesz­nek: — Mind a ketten az LKM- be megyünk. Egyikünk kar­bantartó lesz. Másikunk a darusokhoz kerül. — Nem lehetne-e maszek­nál többet keresni? A szak­ma jó, a szakma keresett, te­hát .. — Biztosan, de mi nagy­üzemben gyakoroltunk. Más világ az. Egy: az ember ér­zi, hogy várják, de ami en­nél is fontosabb: tudja, hogy szükség van rá. Ráadásul mind a ketten szeretnénk még tanulni. Egyikünk érett­ségizni akar, másikunk szak­középben folytatja. — Miért? Egy helyett négy ember válaszol. Kicsit dühösen, mert agresszív maga a kér­dés is. — Nem akarnak munká­sok lenni ? — Maga mit gondol ' a munkásról? Érettségi nélkül manapság már nem lehet megélni. Nem azéit. mert nem tudom elvégezni a dol­gom. Nem csak ezért. Ez va­lami más. — Ahhoz, hogy valamihez valamit töltsék, elég egy út­baigazítás. Nekünk megtaní­tották azt is, hogy mi törté­nik az anyaggal, amíg forr. rotyog a lombikban. Egyi­künk sincs húszéves, de ha mi nem lennénk most kí­váncsiak, akkor tessék mon­dani, mi lesz 2000-ben? — Milyen rang munkásnak lenni? — Ezt az iskola nekünk nem taníthatta meg. Mi ta­lán többet tudunk majd az anyagról, mint a régi „sza­kik”, de rutint tanulni csak az üzem segít majd. Addig jelöltek vagyunk. — Utána viszont tessék el­hinni, hogy miénk a világ... — KISZ? — Itt az iskolában nagyon jó volt Még nem tudjuk, milyen lesz kint. — Milyen legyen? — Olyan, mint ml. Nem igaz, hogy egy gimnazista többet tanul, mint mi. Az sem, hogy többet tud. A jobbak itt mind úgy számol­nak, hogy tanulnak tovább. Igen, munkásként, azért, hogy jó munkások maradjunk. — Az útravaló tehát, amit a 100-as intézet adott, elég? — A maga gazdája min­den ember. Elég. — Rajtunk is múlik, hogy elég legyen. De azon is, ahogyan majd fogadnak minket. — Néha rossz a felnőttek világára látni. Máskor jó nagyon. És talán már nem is sokára mi fogunk fiatalab­bakat fogadni. Azoknak még könnyebb lesz. hiszen ... — Mi valamennyien vál­laltuk, hogy munkások le­szünk Ez eddig egyszerű Más dolog, hogy büszkék is tudunk erre lenni. — Megbánta valámelyikő­jük a választását? Egymásra néznek és nevet­nek. Bolond kérdés, hogyan is bánták volna meg, ha a szakmunkásvizsga sikerül... És az a vizsga sikerülni fog. BARTHA GABOR M- Fórumot rendeztek tegnap több száz fiatal 'részvételével a Földes Ferenc Gimnázium­ban. A találkozó vendége, Ipper Pál rövid közvélemény­kutatás után — ki mikor hallgat politikai műsorokat, melyiket nevezi „kedvencé­nek” — válaszolt a kérdé­sekre, melyek között a NATO- csúcskonferenciától kezdve időszerű belpolitikai témákig sok minden szerepelt. (Solymos felv.) Hétköznapok forradalmiság a Az Ady Endre Művelődési Ház honismereti köre ma es­te Kérdez-felelek estet tart, amin a művelődési ház ifjú­sági klubjai és szakkörei is részt vehetnek. A változatos kérdésekben bővelkedő fog­lalkozás után este 7 órától a Varga-hegyi ifjúsági klubban a hétköznapok forradalmisá- gáról, az ifjúság mai felada­tairól tartanak vitát a fiata­lok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom